2009. szeptember 17., csütörtök

Huizinga: A középkor alkonya

XII.: A képekben kikristályosodó vallásos gondolat
  1. „A kkor végének vallási életét két tényező határozza meg: a vallási atmoszféra rendkívül telített, és igen erős a hajlam arra, hogy minden gondolatot képben fejezzenek ki.” Hétköznapokban, egyén életében is. Vallásos értelmek keresése mindenben.
  2. „minden gondolat képi kifejezést kíván, amelyben aztán meg is merevedik. […] Ha a vallás az élet minden területét áthatja, állandóan összekeveredik a szent és a profán gondolatkör. A szent dolgok túlságosan hétköznapiak lesznek ahhoz, hogy komolyan átélhessék őket.”
    1. Túl sok szent ünnep, templom, szent, istentiszteleti szöveg, himnusz, ima, böjt, vigília, szerzetrend (ß eltérő szokások, elzárkózás, vetélkedés), búcsúcédula, kolostor, vallási szokás. „A hit lényege elvész a részletek között.”
    2. Egyes szentek nagyon mélyreható tanulmányozása, realizálása, ereklyekultusz
    3. „Igen jellemző, hogy szinte semmi különbség nincs a világi és egyházi dalok zenei jellege között.”
    4. Erkölcs is erősen jelentőségvesztett, templomon belül és kívül (térben és foglalkozásban is).
    5. A hit attól még ~általános, egy-két bevallottan ateista van.
  3. „A kép lélektani funkciója csak annyi, hogy meggyőzi a hívőt az ábrázolt személy létezéséről, és mély tiszteletet ébreszt iránta. Az egyh feladata, hogy az imádat és a tisztelet közti különbségre újra és újra felhívja a figyelmet. […] A képek az írástudatlanok könyvei.”
    1. Szentek ábrázolása a kor divatja szerint. 14 segítő szt (ima esetén automatikusan segítenek. A többiek vagy igen, vagy nem):
i. Kristóf (nagy)
ii. Dénes (hóna alatt a feje)
iii. György (sárkánnyal)
iv. Egyed (szarvastehénnel)
v. Balázs (vadállatbarlangban)
vi. Achatius (töviskoronával)
vii. Cirják (leláncolt ördöggel)
viii. Erazmus (testét motolla hasítja)
ix. Eustachius (agancsai között keresztet viselő szarvassal)
x. Pantaleon (oroszlánnal)
xi. Vitus (üstben)
xii. Barbara (toronnyal)
xiii. Katalin (kerékkel és karddal)
xiv. Margit (sárkánnyal)
    1. Egyéb szakosodott szentek:
i. Rókus, Egyed, Sebestyén, Róbert, Bálint, Adorján: pestis
ii. Antal: bőrbajok
iii. Mór: köszvény
iv. Pius: sántaság, bénaság
v. Fiacrius: fekély
vi. Etropius: vízkórság
    1. Mária magasztosul, József papucsférjjé válik.
    2. Angyalok (a 3 ark- kivételével) nem körvonalazódott alakok.
  1. reformáció idején a boszorkányhittel és démonológiával több gond volt, mint a szentkultusszal. Ellenref visszaállítaná az utóbbit.
XIII.: A hitélet típusai
  1. papság megvetése az egész kkorban ßà papi hivatal szentségét mély tisztelet övezte.
    1. Koldulórendeket vetik meg leginkább: „az emberek kezdtek rájönni, hogy a szegénység a társadalom betegsége, nem apostoli erény.”
  2. Áhitat és romlottság rapszodikusan változik az emberek élete során (társi csoportozattól ~függetlenül)
  3. ellenref sztjei kkori típusúak:
    1. tüzes beszédű, energikus, cselekvő: Loyolai, Xavéri Szt Ferenc, Borromeo Károly
    2. csendes, alázatos, lelkiszegény: Paulai Szt Ferenc (a minoritáknál is aszkétább minimus rend alapítója), Luxemburg Péter, Gonzaga Alajos
  4. ’A 15.sz embere a legmagasabb rendű vallási megnyilvánulások iránt egyforma mértékben érzett lelkesedést és bizonytalanságot.”
XIV.: VALLÁSOS ÉRZÉKENYSÉG ÉS VALLÁSOS KÉPZELET
  1. kereszt és szenvedés gyerekkortól, intenzíven, mindennaposan. Sírás.
  2. „A kkori egyh sok vallási különcséget elnézett, feltéve, hogy az erkölcs vagy a tan területén nem vezetett forradalmi természetű újításokhoz.”
  3. önmegtartóztatóztatás fanatikus szinten (Karthauzi Dénes, Szt Colette)

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében