1. „A kezdetkor a félsz egészét az OszB uralta, a sz végére hatalma összezsugorodott, kis nemzetállk egész hálózata jött létre. A folyamatnak 3 lényeges eleme van: az oszmánok belső erővesztése, az államiságért küzdő nemzeti mozgalmak és a mind2t alapvetően befolyásoló külső tényező, a nagyhatk e térséggel kapcsos polja.”
1.1. 18.2, Oroszo>Tr. à krími kánság orosz fennhat alá, orosz hajózási jogok növ, balkáni ox keresztények védelme by oroszok. „a balkáni népekkel való közvetlen kapcstartás lehetősége és jogi alapja” Oroszo-é.
1.2. Hab-monnal status quo ante bellum
1.3. szultáni hat belső gyengülése à szeparatista mozgalmak, önállósodó helyi pasák (Szír, Irak, Egy, Arábia, Vidin, É- és D-Alb)
1.4. àóvatos kpti refk: gazd rendezése (birtokelkob, új adók, gabonakeresk-szabály), hadref (eui mintájú sereg képzése önkéntesekből, új)
1.1.1. sok ellenző + külpoli nehézségek (szerb felk, újabb háb Rus ellen).
1.5. II.Mahmud (1808-39): oroszokkal béke, Besszarábia+Kaukázus 1részének elvesztése
2. Az oszmán-tr uralom lerázásának első kísérletei
2.1. Szerb államiság megszületése
2.2.1. Dunától-Szávától délre-i határtartomány, nem szilárd tr álli-gazdi renccel (többször osztrák fennhat)
3.2.1. felk célja: tvs rend helyreáll, helyi privilégiumok. Se Rus, se Aut nem segített. à cél: önállóság mind2től
4.2.1. Belgrád a szerbeké, orosz kapcs (pénzügyi-kati seg)
5.2.1. képviseleti-szerű Kormzótanács
6.2.1. megosztottság: orosz- és osztrákorient
7.2.1. Karadjordje szerb önkéntes vezérré à kormányalakítás. De az orosz támog megvonásával buk.
8.2.1. à véres harcok a visszaözönlő trkkel. Végül amnesztia, önálló szerb adószedés+bírás. De tr csapatállomásoztatás
9.2.1. új vezér Miloš, 1817től örökös fej. Vagy innentől, vagy 1830tól (tr elismeréstől) önálló Szerbia.
2.2. Gr
10.2.1. kkori álliság emlékéből táplálkozók. Knápi gr pátriárka kulcspozícióban.
11.2.1. emigránsok: kultúrfölénnyel a felszabért. Radik forri szárny: balkáni népek összefogásán alapuló önfelszab mozg.
12.2.1. felk vezetője Ypszilanti
13.2.1. Gr nem egységes frzilag-társilag.
2.2.13.1. összbalkáni jelleg: szerbek-bolgárok-románok bevonása
2.2.13.2. radik és konzerv szárny: mikor/hol kezdjék a harcot
2.2.13.3. kezdet: kettészakadás, várt orosz támog elmaradása, kevés csatlakozó à vereség. Utána újabb-nagyobb hullám.
14.2.1. sok helyi felkelővezér. Siker. à tr-egyiptom szövetsége grk visszaszorítására.
2.2.14.1. felkelők széthúzása, de fr+ang segítséggel győzelem, +tr-orosz háb megin. 1831.
2.2.14.2. bajor kir kisebb fia, Ottó (1833-62)
2.3. Tanzimat
15.2.1. oszmán refk: nem volt nagy társi bázisuk
2.3.15.1. janicsár-likvidálás, tímár-renc felszámolása, europaizáció pl öltözködésben, világi okt, tr nyvű újság
16.2.1. Abdul Medzsid (1839-61), Hatti Serif szultáni kézirat: élet, becs, tulaj biztonsága, vallfüggetlen =ség. Önkényuralom helyett jog.
2.3.16.1. elméletből kevés ment át gyakba. Resid pasa, a kidolgozó 6x került menesztésre.
17.2.1. 2.szakasz: 1856-. Hatti hümajun
2.3.17.1. győztes (krími) háb utáni refk: megint inkább elméletben.
2.3.17.2. tv=, vilajetek hatáskörcsökk, keresztényjognöv
2.3.17.3. vili okt, tr nyvn.
2.4. Román egység
18.2.1. Moldva+Havalf: önálló fej, közig; hierarchikus bolgárság
19.2.1. 1829 (drinápi béke) után orosz megszállás
20.2.1. modernizálódó álli admin, reformált feud strukt, parságnak kevesebb jog-több kötelezettség
21.2.1. sz közepén orosz, majd osztrák megszállás. Perszonálunió à Románia, 1861.
22.2.1. Puccs à 1866, Hohenzoller I. Károly (1866-81)
2.5. A Nagy Eszme. Az első Balkán-szövség
23.2.1. Gr: meglevő társi külségek megmaradtak. Polgi-lib alk.
24.2.1. Szr: Absz mon, kptítás à Karadjordje Sándor (1842-58)
25.2.1. Nagy Eszme: „nemzeti emanc jegyében történő nagyvonalú terjeszki tervek”
2.5.25.1. Szr: fennmaradásához meg kell szereznie Boszniát, Montenegrót, É-Albt à végcél: délszlávok tömörítése Belgrád kpttal
2.5.25.2. Grknél hasonló, csak a kpt Knáp, ill oly népek, akik „törtileg v fajilag” grk.
26.2.1. megállap egyelőre csak elméleti, terek és népek pts határairól nincs döntés.
27.2.1. 1860s, Habk válsága kedvező à tr alóli egyesült balkánfelszab, függetlenség
2.5.27.1. Gr: I. György (1863-1913). Jón-szkt Ang átengedte Gr-nak
2.5.27.2. 1867, Szr és Gr megállap. Némi alapozó terfelosztás, a többiről az adott nép megkérdezésével döntenek
2.5.27.2.1. megállap Montenegróval, Hervegovinával
2.5.27.2.2. jóindulatú semlegesség Ro-val
2.5.27.2.3. bolgár viszony kérdéses
2.5.27.3. 1868, szr kir meggyilkolása à kísérlet elnapolása
2.6. A bolgár mozg
28.2.1. késeibb. Mert a felső réteg gr befolyás alatt, bg írásbeliség is ritka
2.6.28.1. sz közepére kultis intézményhálózat, periodikák, értelmiség
2.6.28.2. külfi bg kolóniák (kereskők-értelmik) pénzzel+emberekkel seg.
2.6.28.3. park helyzete lassan javt
2.6.28.4. oxiának nemzeti színezetet adnának, többen katolizálnak à orosz jóváhagyás a függetlenedésre
29.2.1. 19.2.: titkos forri kpt Bukarest. Tervek:
2.6.29.1. álts népi felk, önerőből
2.6.29.2. bulgáriai nemzetiségek (pl tr) egyenjogúsítása
30.2.1. vezetők elfogásával vége. à 10 év múlva megint bukta à 1 év múlva a Balkán középső zónájában tömegmegmozd. Kudarc, de előtte véres harcok. Emlékezet: hősies áldozatvállalás +tr megtorlás kegyetlensége. à újabb or-tr háb kell a bg államisághoz.
3. A nagy keleti válság (1875-78)
3.1. hcgovinai zavargás. (vegyes nemzetiség, vegyes vallás, feud maradványok à sok háb)
31.3.1. paraszthelyzet igen rossz, valli színezetet is öltő zavargások. A feszültségek gerjesztője főleg Szerbia.
3.2. à Montenegró segít, Bosznia, Szerbia is. Gerillák (in Mgró) sikeresen szálltak szembe a trkkel
3.3. újoszmánok/ifjútrk, 1870s-. 1 oszmán poli nemzet, amely korlátozná a nem-mohamedánok nemzeti felszabadító törekvéseit.
32.3.1. egyetemista-tüntetések, palotaroff à II. Abdul Hamid (1876-1909) à alk.
33.3.1. de 1878, San-Stefano: nagyBulgária létreh à Berlinben nagyhati kongr felülvizsgálta.
3.3.33.1. független: Mgró, Ro, Szr
3.3.33.2. Oroszoé: Bessz
3.3.33.3. csökkt: Bg
3.3.33.4. Tré: Makedónia, Trákia
3.3.33.5. Gré: Tesszália
3.3.33.6. OMMé: BoszH
34.3.1. à elégedetlenség, mert:
3.3.34.1. Tr csökkt
3.3.34.2. Oroszo dipli vereséget szenvedett
3.3.34.3. balkániak kevesellték (főleg bolgárok)
4. Népesség
4.1. növ (pláne a halálozási ráta csökkenésével)
4.2. analf ~stagnált
5. Gazd
5.1. ~3/4 mezgazdi lakosság
5.2. nagybirtok fennmaradása in Ro+Gr. Fdnélküliség nagyon
5.3. agrárterm színvonala alacsony. De gabonaterm növ.
5.4. preinduszt-jelleg mindenhoz. Vh-ig az euhoz-i lemaradás nőtt.
5.5. oszmán uralom már csak in Alb, Epirusz, Mak, Trákia. Ott viszont nagyon. Poli zsarnokság, gazdi fejl korlátozása.
5.6. Kis állk ny-i plra kptítottak, modern sereget fejlesztettek, okt-eüt fejlesztettek, protekc, külfi kölcsönök (Gr, Ro, Sr, Bg; hosszan elhúzódó visszafizi idővel)
5.7. főv-kialakítások: sugárút, centrum, szh, múz, közműv à falu-város külségnöv.
6. Poli intézményrenc
6.1. mindenhol alkmon (Mgró+Szr: hazai din)
35.6.1. ny-i mintájú alk (de nem oly betartottak az elvek): 1kamarás parl, közvetlen”álts váljog, pártok
36.6.1. gyenge polgi réteg, parság önszervezésképelen, munkásmozg még nem.
6.2. irredenta közhangulat à Ro, 1883, kettős szövhöz
37.6.1. radikálisoknak nagy bázis
6.3. Bg: Coburg Ferdi (1887-1918), békésb időszak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése