AZ OLASZ TÁRS TRADICIONÁLIS JELLEGZETESSÉGEI A RISORGIMENTO, A NEMZETI FELTÁM, AZ OLASZ NEMZETÁLL MEGTEREMTÉSÉNEK KORÁBAN
1. Rómbir óta nem egy fej alatti. Városi kult-alapú civilizáció (àfalu alárendelt, lenézett). Délen feud.
2. „A rekatolizáció kezdetétől fogva a kat egyh volt az egyetlen hat, amely törődött a parkkal.” Ita nem volt elmaradott a renesz után sem. De tagolt társ, területileg is.
3. Risorgimento (olasz egységért, osztrák elnyom ellen) 18.2-1848.
4. A bécsi kongresszustól az 1831. évi felkelésig
4.1. Napgyőzők a legitimizmus+konzerv mellett (nem a nemzeti érdekekért) à Ita-ban helyre kell áll a korábbi osztrák befolyást.
| Piemonti Kirság | Savoyai-ház | Piemont, Szardínia, Genova | Militarizmus |
| Lombard-Velencei Kirság | Habsburg | Lombardia, Vel | |
| Pármai-Piacenzai Hcgség | Habsburg (Mária Lujza) | | Félmilliós |
| Modenai Hcgség | Habsgurg (IV.Ferenc) | | Nemzeti mozg üldözése, jezsk támog |
| Toszkán Nagyhcgség | Habsburg (III.Ferdi, II.Lipót) | | Olaszok helyzete itt a legjobb |
| Luccai Hcgség | Arisztokratikus közt | | |
| Egyhi Áll | XVI.Gergely, IX.Pius | | Konzerv. Nem egybefüggő ter. |
| Nápolyi Kirság | Spa Bourbonok | | |
4.2. nemzeti mozg: függetlenség+alkosság, kultis-ideológiai motívumok.
1.4.1. felkelés 1820-1ben, Aut leverte à reakció, megtorlás. à 1831-es felkelések a polgság főszerepével. Ifjú Ita-mozg következtetéseket von le.
5. A nemzeti mozg differenciálódása (1831-48)
5.1. Mazzini (radik, republik), Ifjú Ita. Legalitást kereső libk többségben. Római+pápai vezt akartak. Ehhez csak olasz erő, békés vált, katolicizmus.
5.2. radik: Balbo. Konföd, szárd vez. Ehhez Aut ellen fellépne à Cavourral elindítják az Il Risorgimento lapot.
6. Az 1848-9. évi forrk. A Risorgimento romantikus szakasza
6.1. 1.szakasz: 1848jan, palermói felk à ideigl korm (II.Ferdi), alk.
2.6.1. alkmon, Károly Albert is aláírta. Hadüz Autnak.
3.6.1. júl, Custozzánál osztrák győzelem.
6.2. romantikus szakasz: ősz, római forr, pápa menekül. Firenze, Piemont is csatl, de 1849 eleje, Novara, osztrák győzelem à Károly Albert helyett fia, II.VE. à fegyszün.
4.6.1. frk ’49 nyarán elfoglalták Rómát, Velencét, egyebeket.
7. Az Olasz Kirság megteremtése „felülről”; a Risorgimento epikus szakasza
7.1. Hab restauráció megin
5.7.1. Szárd kirság+serege maradt, II.VE és Cavour is. Itt gyülekezhettek a Bécsellenes emigránsok (Kossuthék is). Egyesítés leendő kptjaként kezdenek tekinteni rá.
6.7.1. Cavour: gazdi, közigi modernizálás, „törti jobboldali” elit tömörítése. Cél: egységes Ita, ehhez legyőzendő Aut, eui támogatással.
7.2. Krími háb: Cavour részt vesz. Eredmény: itai tekintélye nő.
AZ OLASZ-OSZTRÁK HÁB. AZ OLASZ KIRSÁG MEGSZÜLETÉSE
8. 1850s2: erődépítés, auttali dipli kapcs megszakítása, III.Nappal találk, szöv kötése à Aut hadüzenetének kiprovokálása.
8.1. ~3x osztrák túlerő, Piemont kitér à időt nyer a frk érkezéséig. +közép-itai állk is csatlak (Tosc, Mod, Pma)
8.2. Magenta, Solferino. Fr győzelem, de III.Nap nem akart erős-egységes Ita-t szomszédul à Villafranca, FJ-fel különbéke.
7.8.1. Auté: Velence. Froé: Lombardia. Közép-Ita államai nem csatlakhatnak Piemonthoz. à Cavour lemond.
8.8.1. Közép-Ita államai más néven egyesültek, majd csatlakoztak Piemonthoz. 1860.III.25. Olasz Királyság.
8.3. Cavour: nemzetközi elismertetés+konszolid a legfontosabb. Demokraták: pápai uralom felszámolása, állforma kitalálása a legfontosabb.
9.8.1. Demo vezér: Garibaldi. Tengerész, 4849-es hadvezér, utána usai-perui emigr, paraszti életmód. II.VE nem fogadja el szolgálatait à szabadcsapat.
9. Garibaldi és a „Mille”, D-Olo egyesítése az ország többi részével
9.1. 1860, 1000+ önkéntessel Genovából gőzhajón fölszabná dél-olasz honfitársait. à Palermo, Milazzo, Calabria, Nápoly túlerőtőli elfogl.
9.2. Náp után Cavournak nem volt G-re szüksége többet à IX. Pius védelmére kelt (területszerzés reményében is).
9.3. G és II.VE találk, kir megköszönte, hazaküldte. 1861, D-Olo csatlak. Parlament, II.VE Olo királya. Cavour meghal.
10. A Risorgimento befejező szakasza (1866, 1870-1)
10.1. Gari Rómát+Velencét is elfoglalná, de feltartóztatták
10.2. 1866, prs-osztrák összecsapás à Bismarckkal szerz Aut kétfrontos megszorongatásáról. à Königgrätz à Olo-é Velence, Főv Torinóból Firenzébe.
10.3. 1870, fr-pr háb alatt frktól könnyen foglalt Róma. Kir beköltözött, Pius megtiltotta a hívőknek a poli életbeni részvételt. 1871.VI.2.
10.4. „Fényes győzelem volt ez, hiszen az olaszok kivívták függetlenségüket, a belpolban pedig a lib intézmények és eszmék győzedelmeskedtek.”
10.10.1. gyengeségek: baloldal kirekesztése à sokan eltávolodtak. Régi fejk befolyása nem szűnt (àpark, tömegek őket támogatták) Ismét szakadék az elit és a nép közt.
OLASZORSZÁG 1871-1900 KÖZÖTT
11. Gazd és társ: 1860s: ~20m lakos. Sok par, rossz körülmények. Malária-kolera délen, angolkór északon. Sok kül nyvjárás, 80%+ analf (de alkotó értelmiség: Manzoni, De Sanctis, Verdi)
12. A Törti Jobboldal kormányzása
12.1. szabadelvű katolikusok felülről modernizálnak. Jogi-álltudi ismeretek, szigorú ercsk.
12.2. ellenzék: demo+szoci bal, konzervb katk.
12.3. nincs váljognöv, 2%.
12.4. decentr közig, kevés álli beavatk terve, de az olasz körülmények miatt prefektusok, bürok. Kis önkormányzatiság. Polgjog csak a polgságnak.
12.5. infrastruktnöv, köt+ingy okt. magas adók.
12.6. dél-olasz banditizmus felszám.
13. A Törti Baloldal kormzása. A Depretis-éra (1876-87)
13.1. 1870s: jelentőségnöv. Képvk: polgk, ercsi-kultis színvonalcsökkel.
13.2. Depretis: transzformizmus (többség biztosításához az ellenzékiek szavazatai megvásárolhatók. Elvileg kompromisszum, gyakilag korrupció).
13.3. szabságból mindenkinek részesülnie kell.
13.4. közokt à analfcsökk. Váljognöv (500%)
13.5. népnöv, infrastrukt, városrendezés
13.6. 1880s válságjelenségei: ktsgvetési hiány, ipmegtorp, expcsökk.
11.13.1. munkásszervek, szaxervek, kat egyesületek, szövetkezetek, népbankok É-Olo-ban
12.13.1. emigr (amerika)
14. A Crispi-korszak és a századvégi válság
14.1. 1887-
14.2. korrupt, munkáselnyomó, ellenzékelnyomó. Újság propra használója.
14.3. új btk, halálbünt mex
14.4. hitel+bankélet újraszabály
14.5. Carrara+Szic, bányászok+mezgazdi munkások szoci+poli követelései à elfojtásuk.
14.6. gyarmatok: K-Afr (Eritrea, Szomália). Etiópiánál bukta à Crispi is à baloldalé is.
14.7. III.VE, 1900-46. Demo szabjogok mellett. Minelnök Giolitti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése