1. énkép: „az ember az egyetlen élőlény, aki úgy gondol magára, mint aki bizonyos képességekkel, tulságokkal rendelkezik, akinek céljai, törekvései vannak. Ezt az önmagunkról szóló, érzelmekkel átszótt ismeretet nevezzük ~-nek.”
1.1. énideál: vágyak, elképzelések, törekvések, tervek (a jövőre)
2. a személyiség fogalma: Allport: „A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását.”
3. az én fogalma és működése
3.1. „Az én a személyiség egy fontos aspektusa, annak kifejeződése, ahogyan az egyén megragadja saját személyiségét.” +önbecsülés, önértékelés, énreprezentáció, éntéma a kapcsolódó (ám homályos) fogalmak
3.2. „Az én a személy mentális reprezentációja a saját tulságairól, társas szerepeiről, múltbéli tapasztalatairól, jövőbeli céljairól.” Önazonosság, folyamatosság érzése jellemzi. társas identitást is tartalmaz.
3.3. „munka-énfogalom”: adott időptban megjelenő énfogalom-részlet(ek). Irányítják a viselkedést.
3.4. „énséma”: jellemzőnek-fontosnak tartott tulságok. Az énfogalom magja.
3.5. Az én funkciója:
1.3.1. énkép „dinamikusan változó reprezentáció”. Infók illeszthetők bele. Cselekvési motivációi:
3.5.1.1.énerősítés: önmagával való elégedettség fenntartása. Pozitív értékelés, sikeres cselekvés eredménye.
3.5.1.2.énkonzisztencia: fenntartja a korábban kialakult önértékelést. Csak olyan infókat vesz fel kívülről, ami passzol.
2.3.1. énkép három eleme:
3.5.2.1.aktuális énkép
3.5.2.2.ideális énkép
3.5.2.3.kell(ene) énkép: saját+mások szemszögéből
3.3.1. aktuális és ideális nem egyezése esetén levertség, frusztráció, szégyenérzet.
4.3.1. önértékelés: értékítélet, amit az egyén megfogalmaz magáról (+sokáig fenntart). „Helyeslési vagy helytelenítési attitűdöt fejez ki, és azt jelzi, hogy az egyén mennyire tartja magát értékesnek vagy értéktelennek”
4. Az éntudat kialakulása: csecsemőkorban kezdődik. Környezettől való megkülönböztetés, saját test érzékelése (testséma, az éntudat alapja), külső jegyek értékelése
5. az énkép fejlődése
5.1. a kognitív fejlődés-lélektani irányzat
1.5.1. „egy-egy életkorban az adott kognitív képességek és korlátok határozzák meg azt, hogy hogyan látja a személy önmagát”. +szociális háttér.
2.5.1. 3-4 éves korban: konkrét, megfigyhető kategóriák, nincs általánosítás (van ugrás és futás, nincs sport). Szülők hatása a legfontosabb.
3.5.1. 5-7 évesen: pozitív, ált túlértékelt énkép. Általános leíró kategóriák, ellentétpárok. Szülők + elvárások a legbefolyásosabbak.
4.5.1. 8-11: kompetencia-felsorolás (főleg a személyközti kapcsokra és a tanulmányokra vonatk) önkritika kialak. Szülők, tanárok hatása+szociális összehas.
5.5.1. serdülőkor: identitás-krízis, 15-6évesen. Önismereti igény. Kortársak és felnőttek véleményének külségeire érzékenység. Introspekció. Tapasztalatok alapján belsővé tett értékek.
5.2. A pszichoanalitikus személyiségfelfogás
1.5.1. Freud, pszichoanalízis: személyiségelmélet, tudattalan feltárására alkalmas móc, terápiás móc
2.5.1. a személyiség topografikus modellje: felosztja a mentális folyamatokat tudatosságuk szt.
5.2.2.1.tudatos: jéghegy csúcsa
5.2.2.2.tudatelőttes: épp nem tudatos, de könnyen azzá tehető
5.2.2.3.nem tudatos: pl első évek emlékei. Terapeuta segítségével feltárható
3.5.1. A személyiség strukturális modellje
5.2.3.1.id: ösztönén. Örömelv alapján műk. Reflextevékenység+vágyteljesítés.
5.2.3.2.ego: én. Idből alakult. Belső igények+külső feltételek összehangolása a realitáselv alapján.
5.2.3.3.szuperego: felettes én. Erkölcsi értékek és normák, amik nevelésből adódnak. Eszményt testesíti meg. Lelkiismeret, énideál.
4.5.1. ösztönök
5.2.4.1.életösztön (erósz): éhség, szomjúság, fájdalomelkerülés, szexuális ösztönök. Az életösztönök által létrehozott lelki energia a libido.
5.2.4.2.halálösztön (thanatosz, romboló ösztön): agresszió
5.5.1. pszichoszexuális fejlődés
5.2.5.1.orális szakasz: 0-1. nyelés-kiköpés-rágás
5.2.5.2.anális szakasz: 1-3. székelés.
5.2.5.3.fallikus szakasz: 3-6. autoerotika, ödipusz-komplexus.
5.2.5.4.latencia szakasza: 6-13. ösztönkésztetések gyengesége
5.2.5.5.genitális szakasz: 13-19. másik nemű fiatal felé fordulás
6.5.1. elhárító mechanizmusok: konfliktusfeloldás
5.2.6.1. identifikáció: olyan személlyel azonosulás, aki jó problémamegoldó. Életkoronként változó minták. Hiány, félelem is motivál
5.2.6.2.áthelyezés: ösztön eredeti tárgyválasztása meghiúsul à új keresése.
5.2.6.3.Anne Freud kiegészítései: elfojtás, kivetítés, racionalizáció, szublimáció (ösztönén impulzusai máshol fejlődnek ki – pl kult)
5.3. humanisztikus pszicho
1.5.1. Rogers
2.5.1. egészlegesen (holisztikusan) kezelt pszichoi funkciók+egyén és környe kapcsa. Egyén célja az önmegvalósítás
3.5.1. egyén legfontosabb viszonyítási ptja az énkép, ami gyerekkorban alakul ki.
4.5.1. pozitív külső értékelések szükségesek az énélmény, énfogalom fejlődéséhez à önelfogadás. Ezek által kialakul a nagyobb felelősségérzet, az empátia (nem=a mindent megengedéssel), reális énkép, önelfogadás
6. Az énkép és az iskolai teljesítmény kapcsolata
6.1. önértékelés és teljesítmény egymásra hatnak (önérték kialaka az iskoláskorra tehető ráadásul, sőt)
6.2. az iskolai értékelés hatása az énképre – Miben más, mint az otthoni? Miben nem?
1.6.1. mindennaposan jelen van, közvetlenül/közvetve
2.6.1. témája kötött és kötelező. Kudarc esetén sem lehet „kilépni a versenyből”
3.6.1. nyilvános
4.6.1. intelligencia leglényegesebb meghatározója a tantárgyi sikeresség
6.3. a következetes és gyakori énértékelés befolyásolja az önértékelést
6.4. a globális énkép és az iskolai teljesítmény kapcsolata: iskoláskor előttre jól körvonalazható globális énkép alakul ki, teljesítményre, sikerre, kudarcra vonatkozóan. Negatívàkudarckerülő attitőd (versenyhelyzet-elkerülés).
6.5. A specifikus énkép és az iskolai teljesítmény kapcsolata
1.6.1. globális énképpel való teljesítmény kapcsa „nem túl erős”, specifikus inkább.
2.6.1. legjobban-legrosszabbul tanulókra van leginkább hatása a tanári értékelésnek és fordítva
6.6. az énkép és az alulteljesítés problémája
1.6.1. alultelj: intellektuális képességek jók, iskolai teljesítés rosszabb
2.6.1. énképük negatívabb („nem vagyok biztos benne, de…”, „lehet, hogy hülyeség, de…”). Kritikára való reakciójuk erősebb, engedékenyek, negatív énképük önbeteljesítő jóslat, etc.
3.6.1. egész személyisége korrigálandó
6.7. az énkép mint a teljesítmény előrejelzője. Kapcsban a motivációval.
6.8. nemi külségek az énképben
1.6.1. lányok önértékelésében fontosabb az iskolai visszajelzés. Értékelés fiúknál intelligencia-alapúbb, lányoknál közösségi viselkedés-alapúbb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése