2010. január 19., kedd

N. Kollár - Szabó: Pszichológia Pedagógusoknak. 4.: A CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ JELLEMZŐI

1. a család szerepe a fejlődésben
1.1. „A család életünk legmeghatározóbb közege, legfontosabb kiscsoportja. Itt formálódik személyiségünk, önazonosságunk, önmagunkhoz és a világhoz való viszonyunk.” Legnagyobb hatás: szülő-gyerek kapcsa (nevelés, jutalmazásbüntetés, kontroll).
2. A korai hatások jelentősége
2.1. gyerek kapcsainak (főleg az anyával) alakulása hatással a későbbiekre (erősség, érzelmi hőfok, stabilitás, biztonság, egyéb).
2.2. szülői gondoskodás bioi gyökerei
1.2.1. „imprinting”: bevésődés. Anya+utód szerepe felcserhetetlen legyen. Fizikai és lelki kapcs. (Nem kizárólagos, „az örökölt tényezők csupán olyan rásegítő mechanizmusok, melyek könnyebbé teszik a szülő-utód kapcs kibontakozását”)
2.3. Kötődés
1.2.1. közelségkeresés újszülötti veleszületett hajlam; gondozó jelenléte az életben maradás feltétele à odahívás eszköztára (mosoly, sírás, szemkontakt). „Ragaszkodó magatartás kötődéssé alakul”.
2.2.1. kötődés: „olyan szeretetkapcs, ami felcserhetetlen, max néhány fontos személyre irányul. […] Ha a szeretett személy rendelkre áll, amikor szüks van rá, ez idővel csökkenti a fizikai közelség szükségességét és növeli a kötődés biztonságát.”
2.3.2.1.kötődési típusok: biztonságosan kötődő (ha reagálnak a jelzéseire, biztonságot sugároznak, empatikusak a szülők), elkerülő (ha kontaktkerülő, hideg, merev a szülő), ambivalens (következetlen szülő).
2.3.2.2.szülői interakciónak összhangban kéne lennie a gyerek szükségleteivel.
2.4. A korai kötődés zavarai – rézuszkísérletek
1.2.1. izolációban félős, később antiszoc, agresszív
2.2.1. részleges izolációban részleges problémák
3.2.1. megfosztottság (=nem abovo külön felnövő): kiegyensúlyozatlanság
4.2.1. „Műanya-helyzet”: nem a táplálékadó szerep az elsődleges, hm a testközelség. Elég biztonságot nyújt egy bábu a felderítő viselkedéshez. De a társas viselkedések nem teljesértékűek (később kialakuló mimika, reakciók, etc).
5.2.1. anyahiányt csökkentik a kortársak
6.2.1. fentiek vonatkoztathatók emberekre is.
2.5. A korai évek gondoskodó környezete
1.2.1. fizikai ellátáson kívül kell még:
2.5.1.1.fizikai-érzelmi közelség
2.5.1.2.gyerek kommunikációinak, igényeinek megértése
2.5.1.3.gondozó válaszkészsége
2.5.1.4.megfelelő mértékű frusztráció (szükségletkielégítés-késleltetés, önerők mozgósításához szükséges érzés)
2.5.1.5.autonómia támogatása
2.2.1. Korai évek csak alapot nyújtanak, a fejlődés sok más hatás függvénye is. Winnicott fogalmai: „gondoskodó körny”, „elég jó anya”.
3. A szülők nevelő hatása
3.1. nevelői beállítódás függ: kultúrától, tekintélyviszonyoktól, gyerek jogairól alkotott felfogástól, társi hatásoktól.
3.2. feltétel nélküli elfogadás
1.3.1. „Az egészséges fejlődéshez a gyereknek szüksége van arra, hogy tudja, mit csinál jól és mit nem.”
2.3.1. „A szülők nyílt vagy rejtett, soxor tudattalan elvárásai megfosztják a gyereket attól, h a saját sorsát élje.”
3.3. Nevelési stílusok
1.3.1. Maccoby, Martin: négy karakteres szülői magatartás
3.3.1.1.irányító (meleg-kontrolláló): kornak-népességnek megfelelő viselk elvárása, de figybe vett vélemény, érzések. Büntetés ritka. Ösztönzés a képességeknek megfelelően. Gyerek barátságos, együttműködő, önálló, jó önkontrollú, önérvényesítő, erős teljesítménymotivációjú.
3.3.1.2.tekintélyelvű (hideg-kontrolláló): szülő szabálykptú, engedelmességre-rendre-hagyománytiszteletre nevelő. Nincs alkudozás, gyakori a büntetés. Gyerek visszahúzódó, motiválatlan, agresszív, bűntudatos.
3.3.1.3.Engedékeny (meleg-engedékeny): Szülő gyerekcentrikus, kevés korlátot állító, szabságot adó. Gyerek éretlen, önállótlan, felelőtlen, nehezen kezelhető, nehezen döntő, agresszív.
3.3.1.4.Elhanyagoló (hideg-engedékeny): szülő nem érdeklődő, közönyös, elutasító. Gyerek agresszív, függékeny, carpediem.
2.3.1. legtöbb szülő ált keverve alkalmazza a fentieket (per gyerek, per szitu)
3.4. Morális fejlődés
1.3.1. szabályok, normák, szerepek elsajátítása, viselkedésszabályozás
2.3.1. annak megértése, mit várnak el tőle.
3.3.1. ercsi viselk és ercsi tudat nem feltétlen esik egybe à fejlesztendő az önkontroll és a lelkiismeret.
4.3.1. Piaget, Kohlberg: gyerek csak a kognitív fejl függvényében tudja megérteni a társas elvárásokat. à másképp kell tiltani-megokolni az elvárásokat a kül életkorokban.
3.4.4.1.Piaget: vétség nagysága, igságosság, szabályról alkotott vélemény alapján 2 szakasz az ercsi fejlben:
3.4.4.1.1. heteronóm: viselk elbírálása vagy pozitív, vagy negatív. Szabályok megváltoztathatatlanok. Gyereknek engedelmeskednie kell. Bűn mértéke=okozott kár nagysága.
3.4.4.1.2. autonóm: viselkmérlegelés kül szptk alapján. Szabályok módosíthatók, közösen kialakítottak. Bűn mértéke a szándéktól függ. 10-11 éves kortól.
3.4.4.2.Kohlberg 6 ercsi fejlődési szakasza:
3.4.4.2.1. prekonvencionális szint: cselekvések megítélése aszerint, h követkményük kellemes vagy kellemetlen.
3.4.4.2.1.1.büntetésorientációs szakasz: elkerülés
3.4.4.2.1.2.jutalomorientációs szakasz: elnyerése érdekében alkalmazkodás
3.4.4.2.2. konvencionális szint: család, máso igényeinek megfelelés motivál
3.4.4.2.2.1.jógyerek-orientációs szakasz: mások helytelenítésének elkerülése miatt alkalmazkodás
3.4.4.2.2.2.tekintélyorientációs szakasz: kötelességteljesítés
3.4.4.2.3. posztkonvencionális szakasz: 20+ évesen, nem mindenkinél. Morális elvek megértése, absztrakt gondolk
3.4.4.2.3.1.társadalmiszerződés-orientációs szakasz: közjólét-szptúság, egyéni jogok védelme együttesen követendők
3.4.4.2.3.2.egyetemes etikai elvek iránti orientációs szakasz: saját választású etikai elvek követése; önbecs az önítélettől függ.
3.4.4.3.Kohlberg első 4 szakasza megegyezik a piagetivel. Piaget életkorfüggőnek, Kohlberg szitufüggőnek tartja a szakaszokat.
4. A családi renc
4.1. „olyan egység, amelynek jól felismhető, egyedi sajátosságai vannak, meghat műkmódja, szabályai.”
4.2. A változásról
1.4.1. „A család jól vagy kevésbé jól működő önszabályozó renc.” Mindenki hatással mindenkire („cirkuláris okság elve”).
2.4.1. család dinamikus egyensúlyban van („homeosztázis”): egyensúlyi állapottól való eltérések beindítják a korrekciós törekvéseket. Ha csakazértis nincs korrekció, az szívás. Inkább állandó változásokra van szükség.
4.3. A család életciklusa
1.4.1. fejlődési folyamat
2.4.1. Hill modellje:
4.3.2.1.házasodás: kultfüggő, h a házasodás előtt a felek mennyire ismerik egymást, család mennyire vállal szerepet.
4.3.2.2.csecsemős-kisgyerekes család: szülővé válás feladata (napirend, felelősség, fontossági sorrend átalakulása)
4.3.2.3.óvodáskorús család: gyerek önállósodásához való alkalmazkodás, netán testvér születése
4.3.2.4.iskoláskorús család: új életritmus, új követelmények, új kortárscsop
4.3.2.5.serdülős család: addigi értékek megkérdőjeleződése, kortárscsop fontosbá válása. Szülők életközép-válsága. „Idősebb generációval való fokozottabb törődés”.
4.3.2.6.fészakhagyó gyerekes cssalád: szülői funkció elvesztése. Új rokoni viszonyok. Nagyszülői szerep. Idősb generáció halála.
4.3.2.7.inektív öreg házaspár: feleslegesség-érzés (és leküzdése).
4.4. A családi renc jellemzése
1.4.1. struktúra: alrenck (házastársi, szülői, gyereki, nagyszülői). Jól akkor műk, ha mindenki a saját alrencének megfelelő funkciót tölt be.
2.4.1. szabályok (alap- és kis szabályok)
3.4.1. kommunikáció.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében