1. IV. Károly 1921 tavaszi trónfoglalása a „legitimisták felkészületlensége, a nagyhatalmak tiltakozása és a környező államok fenyegető fellépése következtében teljes kudarccal végződött”.
2. 1920 aug: csehszlovák-jug szövségi szerz az első kisantant-szerz. (Ha egyikük Mo-ra támad, a másik segíti.) Később Ro is csatl. Angol-fr támogatással a cél: a Párizs környéki békékben rögzített kk-eui+balkáni status quo fenntartása. Aut is kisantant-párti.
3. + belpoli problémák à Teleki-kormány buk. 1921ápr, Bethlen kormányt alakít
3.1. május: felvételi kérelem a Népszövbe
1.3.1. 1919-, Párizs környéki békék megóvására, nemzetközi békés külkapcsokra, tagállamai függetlenségének megőrzésére.
2.3.1. Kisantant tiltakozott, a végleges jug-magy, osztrák-magy határok sem voltak még kijelölve à késlekedő döntés a felvételről. Ősszel IV.K megint megjelent, Horthytól vereséget szenvedett Budaörsnél, majd távozott+detronizáltatott à Mo-t felvették a Népszövbe, 1922szept.
3.2. belpol: „normalizálta a MSzDP és az ellenforri renc viszonyát; a kisgazdapártot konzerv alapbeállítottságú egységes kormzópárttá formálta; s végül rendeleti úton korlátozta a váljogot, és új választásokat tartott”.
1.3.1. Bethlen-Peyer paktum, 1921dec: MSzDP támogatja a kormány konszolidáló törekvéseit, cserébe szabadon működhet
2.3.1. 1922, Bethlen csatlakozott a kisgazdapárthoz
3.3.1. az új váljogi rendelet: az 1920-as cenzushoz képest ~750.000-rel kevesebb választó maradt à radikális kerszoc és legitimista bázis csökkt. Bp és tvhatósági jogú városok kivételével nyílt szav à kisgazdapárt bázisának csökke.
4.3.1. EP lett a KNEPből, abszolút parli többséggel.
4. A gazdaság újjászervezése és fellendülése
4.1. Trianon előtt: kis külkereski forgalom, közös vám- és pénzrenc
4.2. Trianon után: „súlyos aránytalanságok az ország belső szükségletei és a nemzetgazdaság egyes ágazatainak teljesítőképessége, a nyersanyagkészletek nagysága és az egyes ipágak kapacitása között. […] A nemzetgazdaság egyes ágazatai nagyarányú behozatalra, mások nagyarányú kivitelre szorultak.”
1.4.1. mezgazdi term 1919ben a háb előtti harmada, gyáripar kevesebb, mint fele
2.4.1. nagy infláció, nagy munkanélküliség
4.3. Teleki-kormány pénzügyminisztere, Hegedűs Lóránt: infláció ellen (fedezetlen pénzkibocs mex, takarékossági rendszabályok, adóemelés). Mivel rövid távon kedvezőtlenül hatott volna az uralk osztályra, hamar megbukott.
4.4. Bethlen-kormány pénzügyminisztere, Kállay Tibor: infláció mellett (átmeneti konjunktúrateremtő hatása miatt az infláció jó; behozatali tilalmak, magy ip ösztönzése) à átállás a béketermelésre.
4.5. 1922-3: sztrájkhullámok az árakkal arányos bérekért à infláció megállítandó à népszövi kölcsön, kedvezőtlen feltételekkel.
1.4.1. 1924re MNB (államtól független kizárólagos bankjegykibocsátó)
2.4.1. pengő, 1927
4.6. gazdaság lassú, de biztos fejlődése (főleg infrastrukt: közl, távközlés, villamosítás).
4.7. torlódott társ (szárm-hagyomány szerepe = vagyon-tehetség)
5. A konszolid befejezése
5.1. EP belső megosztottsága Gömbös és Bethlen koncepciója közt à 1923, Fajvédő Párt.
5.2. 1925, frankhamisítási ügy: német ötlet magyar megvalósítása, Fro-i pénzromlást előidézendő. Hosszú nemzetközi ügy, végül csak a közvetlen résztvevőket büntették
5.3. képvház mellé felsőház szervezése. („A felsőházba örökös jogon, méltóság vagy hivatal alapján s végül választás vagy kinevezés útján kerülhettek a tagok.”) Tvkezdeményezési jog, de nem abszolút vétójog.
5.4. 1926os választások
1.5.1. új pártok: MSzMP, KMP. Tagok (pl Rákosi) letartóztatása a szavazás előtt
2.5.1. EP megőrizte absz többségét, sőt.
5.5. társadalombiztosítás újjászervezése, biztosítottak körének bővítése, OTI létrehozása
5.6. lakásépítések, kórházi ágyak számának növelése, csecsemőhalandóság csökke
5.7. numerus clausus módosítása, 1928: zs egyetemisták aránya nőtt
5.8. helyi tvhatóságok feladata a költségvetés intézése, köztisztviselők kinevezése. Bizottságok fele virilista, másikat (erős cenzussal) a lakosság választja. 1920s végére csökkentették a virilizmust.
6. Az aktív külpol kezdetei
6.1. Mo gazdasági segítője Ang vt. Közeledés Szovjet-Oroszohoz (mert csak ők nem ismerték el a békéket, mert Ro-val határvitái vtk, mert a szovjet felvevőpiac _elég nagy_). à 1924re diplomáciai egyezmény, kereski szerz megírása, de nem ratifikálták
6.2. rövidéletű jug-magy közeledés
6.3. olasz-magyar: min2 állam a Kisantant megbontására törekedett à 1927, szerződés az örök barátságról és békéről, 10 évre
6.4. 1927, Rothermere angol lord sajtókampánya a határok etnikai revíziójáról à revíziós tervek felerősödése
1.6.1. Bethlen mellénygombolós metaforájú beszéde
2.6.1. KlebK és a neonacionalizmus
3.6.1. len-magy barátság, 1928
4.6.1. 1929től jobbratolódás Aut-ban, barátsági-együttműki szerz Mo-val.
6.5. TEHÁT külpoli elsziget mext, a kapcsok a későbbi revíziót alapozták.
7. Kultpol és szellemi élet
7.1. Országos Magyar Gyűjteményegyetem, 1922 (Orszos Ltár+Egyetemi Ktár+bpi múzeumok közös önkormányzata). MTA rencs álli támogatása. Dbc-i, kvár-i, pozs-i, szegedi, pécsi egy támogatása.
7.2. magy társadalomkutatók: pozit (Császár Elemér, Thirring Gusztáv), polgárias konzerv (Szekfű, Eckhardt, Magyar Szemle), szellemtört (Thienemann, Kerényi, Szerb), marxizmus (Lukács, Balázs, Révai)
7.3. termtud: Orszos Termtudi Tanács, külfi tudos ösztöndíjrenc
7.4. irod: Új idők (Herczeg Ferenc), Napkelet (Tormay, Gárdonyi, Szekfű, HorváthJános, NémethLászló, SzabóDezső), továbbélő Nyugat (Osvát, Ignotus, Babits, Móricz), avantgard (Kassák), népi írók (B-ZS E)
7.5. képzőműv: római isk (AbaNovák), nagybányai isk (Iványi-Grünwald, Csók), Gresham-csop (Egry), alföldi isk (Koszta), avantgard (Derkovits, Mo-Na, Kernstock)
7.6. zene: Hubay, Dohnányi, Kodály, Bartók
7.7. 1926os népiski tv: 4oszts elemi népiskk, írolvszám, új termek, tanítói lakások (analf 1930ra 10% - Nyeuhoz közelebb, mint Keuhoz). Reálisk, gimn, reálgimn. Kultúrfölény, hiszekegy.
8. A bethleni konszolid válsága
8.1. 1929ősz: túlkínálat à árzuhanás, termelésvisszaesés, munkanélküliségnöv. Mo-n a világpiaci agrárárak nagy zuhanása és a nemzetközi tőkeimport elakadása hatottak különösen erősen. Mezgazd eladósodott, agrárolló.
1.8.1. A pénzügyi renc összeomlásával Mo arany- és devizakészletei kimerültek. Mélyültek a szociális külségek.
8.2. sztrájkok, tüntetések, kommunizmus népszerűségnöve, parasztpártok, radikális szélsőjobb, belső válságok à 1931ben új választások
1.8.1. EP viszonylag kevés mandátumot vesztett, baloldali ellenzék erősödött. A gazdi nehézségeket megoldani nem tudván Bethlen lemondott à gr Károlyi Gyula
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése