2010. szeptember 17., péntek

Pölöskei-Gergely-Izsák: 20.századi magyar történelem 1900-1994. A Bethlen-konszolidáció

1. IV. Károly 1921 tavaszi trónfoglalása a „legitimisták felkészületlensége, a nagyhatalmak tiltakozása és a környező államok fenyegető fellépése következtében teljes kudarccal végződött”.

2. 1920 aug: csehszlovák-jug szövségi szerz az első kisantant-szerz. (Ha egyikük Mo-ra támad, a másik segíti.) Később Ro is csatl. Angol-fr támogatással a cél: a Párizs környéki békékben rögzített kk-eui+balkáni status quo fenntartása. Aut is kisantant-párti.

3. + belpoli problémák à Teleki-kormány buk. 1921ápr, Bethlen kormányt alakít

3.1. május: felvételi kérelem a Népszövbe

1.3.1. 1919-, Párizs környéki békék megóvására, nemzetközi békés külkapcsokra, tagállamai függetlenségének megőrzésére.

2.3.1. Kisantant tiltakozott, a végleges jug-magy, osztrák-magy határok sem voltak még kijelölve à késlekedő döntés a felvételről. Ősszel IV.K megint megjelent, Horthytól vereséget szenvedett Budaörsnél, majd távozott+detronizáltatott à Mo-t felvették a Népszövbe, 1922szept.

3.2. belpol: „normalizálta a MSzDP és az ellenforri renc viszonyát; a kisgazdapártot konzerv alapbeállítottságú egységes kormzópárttá formálta; s végül rendeleti úton korlátozta a váljogot, és új választásokat tartott”.

1.3.1. Bethlen-Peyer paktum, 1921dec: MSzDP támogatja a kormány konszolidáló törekvéseit, cserébe szabadon működhet

2.3.1. 1922, Bethlen csatlakozott a kisgazdapárthoz

3.3.1. az új váljogi rendelet: az 1920-as cenzushoz képest ~750.000-rel kevesebb választó maradt à radikális kerszoc és legitimista bázis csökkt. Bp és tvhatósági jogú városok kivételével nyílt szav à kisgazdapárt bázisának csökke.

4.3.1. EP lett a KNEPből, abszolút parli többséggel.

4. A gazdaság újjászervezése és fellendülése

4.1. Trianon előtt: kis külkereski forgalom, közös vám- és pénzrenc

4.2. Trianon után: „súlyos aránytalanságok az ország belső szükségletei és a nemzetgazdaság egyes ágazatainak teljesítőképessége, a nyersanyagkészletek nagysága és az egyes ipágak kapacitása között. […] A nemzetgazdaság egyes ágazatai nagyarányú behozatalra, mások nagyarányú kivitelre szorultak.”

1.4.1. mezgazdi term 1919ben a háb előtti harmada, gyáripar kevesebb, mint fele

2.4.1. nagy infláció, nagy munkanélküliség

4.3. Teleki-kormány pénzügyminisztere, Hegedűs Lóránt: infláció ellen (fedezetlen pénzkibocs mex, takarékossági rendszabályok, adóemelés). Mivel rövid távon kedvezőtlenül hatott volna az uralk osztályra, hamar megbukott.

4.4. Bethlen-kormány pénzügyminisztere, Kállay Tibor: infláció mellett (átmeneti konjunktúrateremtő hatása miatt az infláció jó; behozatali tilalmak, magy ip ösztönzése) à átállás a béketermelésre.

4.5. 1922-3: sztrájkhullámok az árakkal arányos bérekért à infláció megállítandó à népszövi kölcsön, kedvezőtlen feltételekkel.

1.4.1. 1924re MNB (államtól független kizárólagos bankjegykibocsátó)

2.4.1. pengő, 1927

4.6. gazdaság lassú, de biztos fejlődése (főleg infrastrukt: közl, távközlés, villamosítás).

4.7. torlódott társ (szárm-hagyomány szerepe = vagyon-tehetség)

5. A konszolid befejezése

5.1. EP belső megosztottsága Gömbös és Bethlen koncepciója közt à 1923, Fajvédő Párt.

5.2. 1925, frankhamisítási ügy: német ötlet magyar megvalósítása, Fro-i pénzromlást előidézendő. Hosszú nemzetközi ügy, végül csak a közvetlen résztvevőket büntették

5.3. képvház mellé felsőház szervezése. („A felsőházba örökös jogon, méltóság vagy hivatal alapján s végül választás vagy kinevezés útján kerülhettek a tagok.”) Tvkezdeményezési jog, de nem abszolút vétójog.

5.4. 1926os választások

1.5.1. új pártok: MSzMP, KMP. Tagok (pl Rákosi) letartóztatása a szavazás előtt

2.5.1. EP megőrizte absz többségét, sőt.

5.5. társadalombiztosítás újjászervezése, biztosítottak körének bővítése, OTI létrehozása

5.6. lakásépítések, kórházi ágyak számának növelése, csecsemőhalandóság csökke

5.7. numerus clausus módosítása, 1928: zs egyetemisták aránya nőtt

5.8. helyi tvhatóságok feladata a költségvetés intézése, köztisztviselők kinevezése. Bizottságok fele virilista, másikat (erős cenzussal) a lakosság választja. 1920s végére csökkentették a virilizmust.

6. Az aktív külpol kezdetei

6.1. Mo gazdasági segítője Ang vt. Közeledés Szovjet-Oroszohoz (mert csak ők nem ismerték el a békéket, mert Ro-val határvitái vtk, mert a szovjet felvevőpiac _elég nagy_). à 1924re diplomáciai egyezmény, kereski szerz megírása, de nem ratifikálták

6.2. rövidéletű jug-magy közeledés

6.3. olasz-magyar: min2 állam a Kisantant megbontására törekedett à 1927, szerződés az örök barátságról és békéről, 10 évre

6.4. 1927, Rothermere angol lord sajtókampánya a határok etnikai revíziójáról à revíziós tervek felerősödése

1.6.1. Bethlen mellénygombolós metaforájú beszéde

2.6.1. KlebK és a neonacionalizmus

3.6.1. len-magy barátság, 1928

4.6.1. 1929től jobbratolódás Aut-ban, barátsági-együttműki szerz Mo-val.

6.5. TEHÁT külpoli elsziget mext, a kapcsok a későbbi revíziót alapozták.

7. Kultpol és szellemi élet

7.1. Országos Magyar Gyűjteményegyetem, 1922 (Orszos Ltár+Egyetemi Ktár+bpi múzeumok közös önkormányzata). MTA rencs álli támogatása. Dbc-i, kvár-i, pozs-i, szegedi, pécsi egy támogatása.

7.2. magy társadalomkutatók: pozit (Császár Elemér, Thirring Gusztáv), polgárias konzerv (Szekfű, Eckhardt, Magyar Szemle), szellemtört (Thienemann, Kerényi, Szerb), marxizmus (Lukács, Balázs, Révai)

7.3. termtud: Orszos Termtudi Tanács, külfi tudos ösztöndíjrenc

7.4. irod: Új idők (Herczeg Ferenc), Napkelet (Tormay, Gárdonyi, Szekfű, HorváthJános, NémethLászló, SzabóDezső), továbbélő Nyugat (Osvát, Ignotus, Babits, Móricz), avantgard (Kassák), népi írók (B-ZS E)

7.5. képzőműv: római isk (AbaNovák), nagybányai isk (Iványi-Grünwald, Csók), Gresham-csop (Egry), alföldi isk (Koszta), avantgard (Derkovits, Mo-Na, Kernstock)

7.6. zene: Hubay, Dohnányi, Kodály, Bartók

7.7. 1926os népiski tv: 4oszts elemi népiskk, írolvszám, új termek, tanítói lakások (analf 1930ra 10% - Nyeuhoz közelebb, mint Keuhoz). Reálisk, gimn, reálgimn. Kultúrfölény, hiszekegy.

8. A bethleni konszolid válsága

8.1. 1929ősz: túlkínálat à árzuhanás, termelésvisszaesés, munkanélküliségnöv. Mo-n a világpiaci agrárárak nagy zuhanása és a nemzetközi tőkeimport elakadása hatottak különösen erősen. Mezgazd eladósodott, agrárolló.

1.8.1. A pénzügyi renc összeomlásával Mo arany- és devizakészletei kimerültek. Mélyültek a szociális külségek.

8.2. sztrájkok, tüntetések, kommunizmus népszerűségnöve, parasztpártok, radikális szélsőjobb, belső válságok à 1931ben új választások

1.8.1. EP viszonylag kevés mandátumot vesztett, baloldali ellenzék erősödött. A gazdi nehézségeket megoldani nem tudván Bethlen lemondott à gr Károlyi Gyula

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében