LOSONCZY ISTVÁN: HÁRMAS KIS TÜKÖR (A’ Szent Históriát, a’ Magyar Birodalomnak és Erdély Országnak földjét,
polgári állapotját és históriáját gyermekek számára leábrázolja)
1. 1770-1868-ig
71 kiadás
2. evangélikus
szerző, de katolik iskolákban is haszn.
3. Bevez:
mások ajánlása (Timon Sámuel, Pray György, Katona István). versesség okainak
magyarázata, egyéb magyarázó jegyzetek.
4. magyarul
5. 1.)
Legitimálja a Bibliához kapcsolás 2.) életkori sajátosságok alapján épül fel
3.) magyarul 4.) nem magoltatással 5.) összekapcsolja más tárgyakkal a törit
6.) különböző betűmérettel a különböző fontosságú részek.
6. szerkezete:
6.1. Biblia
(Teremtés-Özönvíz-Ábrahám-Egyiptomból ki-Salamon temploma-Babilóniai
fogság-Jézus születése-Mennybemenetel-Jeruzsálem romlása
6.2. Mo
Földéről (Dunamellyék, Dunán túl, Tiszamellyék, Tiszántúl)
6.3. Mo
polgári állapotjáról (király, ország tagjai, ország fő tisztjei, ország
igazgatása, helységek, vallás)
6.4. magyar
nemzetről (hunnusok, avaresek, hungarusok, magyar keresztyén királyok)
7. [katekizmus-szerű
az idézett részlet, a főbb pontok, amikről szó esik:]
7.1. Ez időben a Felséges Austriai ház bírja az országot,
örökös jussal. (I. Leopold, 1686 óta, mióta a törököket hatalmasan kihajtotta.)
7.2. A
koronázásról: Posony/Buda, Ország
Státusainak jelen létében, a Palatinus és Esztergomi érsek által, nagy
pompával.
7.3. a
királyi hatalom
7.4. Az Ország Fő Tisztjei: Palatinus, Primas
Regni (egomi érsek), országbíró,
horvát bán, tárnokmester, főpohárnok, főasztalnok, főlovászmester,
főudvarmester, főajtónálló, a négy Dicasteriumok présessei, 4 ítélőmester,
főcommisarius, a királyi tábla prelátusai és bárói, királyi fiscus
7.5. A
helységekről: 3 rendbéli helység van: királyi
város, szabad város (jász, kun, hajdú területek, érseki nemes helységek –
pl Verebély), jobbágy helység
7.6. a
Hungarusokról: török származásúak, a sok
üldöztetés miatt vándoroltak (Tanais-Volga, Dátzia, Turkomannia, avar
egyesülés), hadiszövetségeket kötöttek, kalandoztak (német, olasz, bolgár,
morva, bajor, szász, francia területek, Basilea, Elzász, Lotharingia)
7.7. Erdélyről
7.7.1. nevei:
Közép Dátzia, Erdély, Transilvania,
Siebenbürgen
7.7.2. határai,
folyói, földének állása, földének minémüsége, lakosai, vármegyéi
8. Összefoglalás
Losonczyról: tényszerű ismeretterjesztés, közben a véleménynyilvánítás szabad
maradhatott.
AZ ELSŐ ÁLLAMI TÖRTÉNELEMTANTERVEK: A KÉT RATIO EDUCATIONIS
9. „A
klasszikus hármas minden tagját – miért, mit, hogyan – részletesen egyfajta
kétségtelen belső logika szerint rendezte.”
9.1. mindenkinek
szükséges tárgyak: szépírás, számtan, latin, természetrajz
9.2. mindenkinek
hasznos tárgyak: magyar történelem, földrajz
9.3. némelyeknek
hasznos tárgyak: görög, geometria, jog.
10. Ürményi
József
11. egyesek
szerint a Ratio „a birodalmi egységesítés burkolt, csalafinta eszköze”.
Személyiségfejlődés nem szabad, egyházak is támadták (protestánsok:
katolicizál! katolikusok: szekularizál!)
11.1.
-> 1790/91-es ogy. 26. törvénycikke a
protestáns tanügyi autonómiáról.
11.2.
a viták az 1806os Ratióval sem szűntek meg.
12. 1777:
általános, kötelező tárgy a töri a kisgimnáziumtól kezdve.
12.1.
bibliai történetek, Mo története, felséges ausztriai uralkodóház közös hatalma
alatt egyesített többi ország földrajza. heti 2 órában.
12.1.1. Biblia:
erény példái, szórakoztató elbeszélés, tanulságlevonás. Mivel első éves anyag,
ezért a kiválasztott történetek legyenek egyszerűek, tanulságosak. Így nem
fogják lenézni a más hitűeket, nem lesznek tudatlanok, tudnak majd vallási
kérdésekről beszélgetni, hitüket megvédeni.
12.1.2. Mo
története: 2 éves anyagba nem fér bele egyelőre mellékvágány. Nem történeti
szakembereket képeznek a kisgimnáziumban, ezért elég az előkészítés. Egy nemzet
alapos feldolgozása, és a vele szoros kapcsolatban levő népeké. Hiszen pl a
magyar töriben ugyanúgy fellelhetők a lojalitás, hazaszeretet, állampolgári,
stb. ismeretek, mint más ország történelmében. A kisgimnazisták általában nem
tanulnak tovább, ezért elég nekik e tudás:
12.1.2.1. Szent
Istvántól kezdődik. vallás, államszervezet, nemzet erkölcsi képe, tudományok,
határok
12.1.2.2. királyok
életrajza, háborúk, országgyűlések
12.1.2.3. más
kiváló férfiak
12.1.2.4. 1526
a két év közti választóvonal.
12.2.
filozófiai akadémia történelemtanítása: Mo
története nem csak elbeszélés, hanem okfeltárás, segédtudományok ismerete is. Ehhez
más tankönyv kell majd.
12.2.1. egyháztörténet,
uralkodók története (I. Rudolftól), örökös tartományok története,
szinkronisztikus táblák alapján ismertetett információk, újságközlemények
(Budai Lapok c., közlöny, stb.) elemzése.
12.3.
jogi akadémia anyaga (a filozófiai akadémia
anyagán túl): az első évben: pápák, Franciaország (Valois-któl), Spanyol
(Katolikus Ferdinándtól), Anglia (VII. Henriktől), Dánia (I. Keresztélytől),
Svéd (Gusztávtól), Nápoly (Anjou Károlytól), Orosz (I. Pétertől), és néhány más ország története. A
második évben ehhez ókori kiegészítés.
12.3.1. ezekhez tankönyvajánlás,
illetve a politikatörténet mellett sok másról is legyen szó, tanár szinkronisztikus
táblákkal segítse a feldolgozást, olvastasson újságot.
13. az
1777-es Ratio tehát spirális tantervszerkesztési elven alapul a történelmet
illetően.
14. az
1806-os Ratióról:
14.1.
kisgimn: „Az magától értetődik, hogy kerülni
kell a történetírók vitáit, ki kell hagyni a kétséges és haszon nélküli
részeket.”
14.1.1. tantárgyi
koncentráció: földrajz, kronológia
14.1.2. sok
adatvisszakérdezés helyett a tanárok törekedjenek az erkölcsi oktatásra.
A REFORMKOR NAGY MAGYAR TÖRTÉNELEMTANÁRAI: HORVÁTH MIHÁLY ÉS
BOCSOR ISTVÁN
15. Horváth:
bécsi Theresianum tanára volt, majd csanádi püspök, a Szemere-kormány vallás-
és közoktügyi minisztere. Bukás után halálra ítélték, külföldre menekült, ’67-ben
tért haza. Losonczytól eltérően nem tanulásra szánt egyszerű szöveget, hanem
színes történetet írt.
15.1.
Magyarország
története;: A magyarok története
Európába költözésüktől mostanig.
16. Bocsor:
pápai református főisk tanára.
16.1.
Mo
történelme különös tekintettel a jogfejlődésre
16.1.1. 5 kötet,
1860as évek.
16.1.2. Bevez: Mo
történelmének fogalma. Szabadságra fejlődés, magyar föld és magyar nép
összenőtt egysége.
16.1.3. Kárpát-medencei
földrajz, majd pannonok, dákok, illirek (nemzeti helyett geográfiai
kontinuitással rendelkeznek)
16.1.4. hun, avar,
szláv népek (nem mint elődeink, hanem mint a Kárpát-m. korábbi lakói)
16.1.5. magyar
őstörténet, honfoglalás
16.1.6. 900-1301:
Mo európai képződése
16.1.7. 1301-1490:
külső, belső virágzás
16.1.8. 1490-1848:
hanyatlás kora.
16.2.
a könyv értékelése: középfokig túl sok adatot
tartalmaz, de a tanárnak tanulóknak nagyszerű.
16.3.
Neveléstan
16.3.1. érzékszervek
kifejlettek, tehát alkalmasak a művészetek befogadására. a lelki
kifejlődésekkel összefüggően, tehát ilyen értelemben is alkalmasak. A fejlődést
gátolja a kedvetlenség, ezt elűzendő sok nézleti
tanításra van szükség.
16.3.2. ne csak
memorizáltassanak a gyerekkel, kell a feldolgozása is a begyűjtött
ismereteknek. Hasznosabb az önmunkásság
már 13-14 éves kortól. Pl eleven
elmondatás és utánmondatás, megfordítva elmondatás. serkenthető a gyermek
vetélkedéssel, jutalommal is.
16.3.3. gyerek
képzelete erős, ha valóságosnak hisz egy álmot, ne hányjuk a szemére, inkább
fejlesszük játékokkal. „A nevelőnek fő kötelessége itt, hogy ne szóljon a
gyermek játékaiba, czifra s mesterkélt játékokat ne adjon neki; csak közvetítve
dolgozzék itt a nevelő olyan játékokra szoktatván nevendékét, melyekben az élet
valósága tükröződik.”)
16.3.3.1. pl
mesékkel, majd egyszerű képzetek után bonyolultabbakkal (szinesztéziák)
16.3.3.2. a
lassubb természetű gyerekeknek
anekdoták, találósmesék
16.3.3.3. képzelőerő
fejlesztésére rajz, hangászat,
művészetek
16.3.4. a fantázia
legnagyobb ellensége a magolás, a felszínűség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése