Képek és arcképek a magyarországi történelemtanítás múltjából

3. A RENDSZERES TÖRTÉNELEMTANÍTÁS MEGHONOSODÁSA AZ ÖNKÉNYURALOM ÉS DUALIZMUS KORÁNAK MAGYARORSZÁGÁN A SZÁZADFORDULÓIG

 1.      A 2arcú Entwurf történelemtanítása

1.1.   Leo Thun (kultuszminiszer 1849-1860), Franz Exner és Hermann Bonitz alkotása

1.1.1.     földrajz és töri szoros kapcsolatban egymással

1.1.2.     algimnázium: II. osztályban kezdődik a töritanítás, mert elsőben földrajzi előkészítés van csak.

1.1.2.1.           II. oszt (heti 3 óra): régebbi korok történelme 476ig

1.1.2.2.           III. (heti 3): újabb korok 476-1648. (első félév középkor, második osztrák történelem néhány sajátosan a szülőhazát érintő esemény kiemelésével)

1.1.2.3.           IV. (3): első félév osztrák történelem 1648tól, második félév népszerű honismeret (jelen osztrák-magyar földrajz, többi állam földrajzának összefoglalásával és ismétlésével)

1.1.3.     főgimn: oknyomozó világtörténelem és a földrajzzal való kapcsolat jellemző

1.1.3.1.           I. oszt (heti 4): népvándorlásig (első félév görög, második római); politikatörténet mellett vallás, művészet, irodalom is megjelenik

1.1.3.2.           II. (3): népvándorlástól a 15. század végéig

1.1.3.3.           III. (3): újkor a jelenig.

1.1.3.4.           IV. (3): az osztrák állam története, kitekintés a saját szülőhazára.

1.1.4.     al- és főgimnáziumban is változást jelent a tananyag: addig magyarcentrikus, most nem.

1.2.   amely gimn megfelelt az Entwurf követelményeinek, nyilvános gimn lett, amelyik nem felelt meg, magángimn.

2.      Az önkény lazulásának hatása történelemtanításunkra

2.1.   az 1859/60as tanév tananyagbeosztásán látszik a lazulás időszaka:

2.1.1.     II. (heti 2 óra): Mo Mohácsig

2.1.2.     III. (2): Mo 1848ig

2.1.3.     IV. (3): rövid világtöri

2.1.4.     V. (4): ókor

2.1.5.     VI. (3): középkor

2.1.6.     VII. (4): újkor, reformáció, Ausztria

2.1.7.     VIII. (4): Magyarország rendszeres pragmatikai történelme

2.2.   tankönyvírók a korban: Diemer Endre, Ladányi Gedeon, Somosi István, Schröck Ferenc, Horváth Mihály

2.3.   1860-as évek: új katolikus gimn-i tanterv: magyar töri és földrajz megfelelő hangsúlya, nemzeti tartalom, sőt az entwurfi iskolaszerkezet felrúgása (kisgimn I-III., nagygimn IV-V., főgimn VI-VIII. oszt.):

2.3.1.     III. grammatikai osztály (heti 2 óra): Árpád-kor

2.3.2.     I. humanior osztály (heti 2): vegyesházi királyok kora

2.3.3.     II. humanior oszt (heti 2): magyarok mohácstól 1861-ig

2.3.4.     I. bölcsész oszt (heti 4): egyetemes ó- és középkor

2.3.5.     II. bölcsész oszt (heti 3): egyetemes újkor

2.3.6.     III. bölcsész (heti 4): a magyarok pragmaticai története

2.4.   ehhez képest a protestáns iskolák tanmenete (a sárospataki kollégium alapján):

2.4.1.     I. oszt (heti 4): biographia az ó- és középkorból. mathematica és physica geographia

2.4.2.     II. (3) biográfia az újkorból, európai általános politikai földrajz

2.4.3.     III. (3) magyar történelem, Ázsia, Afrika és Ausztrália földrajza

2.4.4.     IV. (3) ókori töri és föci

2.4.5.     V. (3): középkori töri és föci

2.4.6.     VI. (3) újkori töri és föci

2.4.7.     VII. (3) magyar töri és részletes föci

2.5.   tankönyvírók a protestánsoknál: Szász Károly, Fraknói Vilmos

2.5.1.     utóbbi: Mo története c. (1863) szerkezete: 1.: Árpád-ház, 2.: vegyesház 1526ig, 3.: jelenleg is uralkodó felséges ausztriai ház kora napjainkig.

3.      A dualizmus korának történelemtankönyveiről

3.1.   az 1868as és az 1905ös törvényben a törit a föcivel és a polgári jogok&kötelességekkel integrálják. (1905: „A tanításnak épp oly mértékben kell hatnia a szívre, mint az értelemre, hogy a tanuló a múlt ismereteiből ne csak okuljon, hanem lelkesedést és erkölcsi nemesedést is merítsen”)

3.2.   Egy konkrét tananyagfelsorolás az V. osztályból: honfoglalás, Árpád, Szent István&László, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János&Mátyás, Mohács, hódoltság, Zrínyi, BethlenG, Pázmány, II. RákócziF, török kiűzése, III. Károly, MáriaT, József nádor, Széchenyi, Kossuth, Deák, FerencJ, Erzsébet királyné, a királyi család.

3.3.   1868as történelemtanterv

3.3.1.     Kisgimn

3.3.1.1.           III. (heti 2): magyarokat megelőzött legfőbb események max. az első 4 hónapban, aztán a vegyesházi királyokig kell eljutni

3.3.1.2.           IV. (3): vegyesház, Habsburgok, fontosabb nemzetek történelme, felfedezések, legfontosabb találmányok

3.3.2.     Nagygimn

3.3.2.1.           V. (3): rövid világtörténet, hosszabb görög és római 476ig

3.3.2.2.           VI. (3) középkor, újkor, főleg magyar töri

3.3.3.     Líceum

3.3.3.1.           VII-IX.: világtöri, rómaiak, magyarok, egyháztört, görög és római régiségtan.

3.4.   Eötvös után Pauler Tivadar volt a közoktatási miniszter, visszatért az entwurfi alapokhoz.

3.5.   Kármán Mór tantervelmélete. kulcsfogalmak: nemzeti közműveltség, történetiség, fejlődés, tananyag mint organizmus, művelődési,szellemtörténeti, erkölcsi, sőt  néppszichológiai fejlődés.

3.5.1.     Herbart, Ziller

3.5.2.     Utasítás c.: nem száraz tényeket és eseményeket kell sorolni, hanem (az értelmi felvilágosítás és érzelmi nemesítés érdekében) állami és társadalmi intézmények taglaló ismertetése, szükségletek és indító okok megvilágítása.

3.5.3.     az 1879-es tanterv 7 évig készült.  kollektív munka gyümölcse. (Országok Közoktatási Tanács, Simonyi, Greguss, Marczali, Hunfalvy)

3.5.4.     „Az érzelmi nevelés előtérbe kerülésével Kármán az irodalomtanítást inkább az érzelmi, a történelmet pedig az értelmi nevelés érdekében akarta felhasználni.”

3.5.5.     középpontban a nemzeti történelem, oknyomozó történelem

3.5.6.     „Az egész történeti fejlődés vezérfonalát a tág értelemben vett intézmények (pl. hűbériség, kereszténység,császárság, pápaság, nemesi vármegye, stb.) adják, mellyel a korábbi valláserkölcsi rendezőelvvel szemben (mellett) új historikus gondolkodás jelentkezik.”

3.5.7.     vitatott pontjai: nem elég nemzeti (a hungarocentrizmus hívei szerint)

4.      Történelemtankönyveink a Monarchia korában

4.1.   korábban max kézikönyvnek számító tankönyvek voltak, a tanárok csak előadásaik anyagát kérték számon. De az állami tanterv (és annak ellenőrzése), állami engedélyhez kötött tankönyvkiadás megváltoztatta e helyzetet. -> egységesülő követelményrendszer -> megnő a tankönyvek jelentősége.

4.2.   az 1879-es tantervhez készítik a tankönyveket. Az Országos Közoktatási Tanács engedélyéhez voltak kötve.

4.3.   a Franklin Társulat, a Lampel Rt., a Lauffer Rt., az Athenaeum Kiadó, az Eggenberger-féle könyvkereskedés foglalkozott ezekkel. (egyházi: Stephaneum)

4.4.   a századfordulóra a 163 gimnáziumra és 23 reáliskolára 70 tankönyv jutott.

4.5.   egyetemes tankönyvek: Csuday Jenő, Szölgyémy János (ők katolikusok), Varga Ottó. magyar tankönyvek: Mangold Lajos (őt az állami iskolák használták), Marczali Henrik (Homolka József kartográfussal), Márki Sándor, Sebestyén Gyula

5.      Miről mesélnek a tankönyvek?

5.1.   Varga Ottó: „éppen abban van a világtörténeti tudománynak feladata, hogy a minden részen uralkodó és egymással összeköttetésben levő nagy eszményeket kimutassa.”

5.2.   politikatörténet egyeduralma – Ranke hatása

5.3.   nemzeti történelem tanítása két teljes körben (III-IV. oszt a mondák és krónikák alapján, majd V-VIII. osztályos oknyomozó töri).

5.4.   a 19. századi kényes események szerényen jelentek meg a tankönyvekben, helyettük bőséges középkori anyag volt (pl Mangold tankönyvében 63 fejezetből 33 Mohács előtti).

5.5.   adatgazdag tankönyvek, nagy kronológiai és földrajzi adathalom.

6.      Az olvasókönyvektől a faliképekig. Új taneszközök megjelenése a történelemtanításban

6.1.   források. Történeti szöveggyűjtemények (Hanthó Lajos esetleges válogatása, Mika Sándor)

6.2.   térképek és atlaszok. Vaszary Kolos németből fordított ókori atlasza, majd Helmár Ágoston egy térképen ábrázolta Mo történetét a kezdetektől 1849ig, ezek utá Kogutowitz Manó-Lóczy Lajos falitérképei, atlasza.

6.2.1.     további nevek: Acsády, Csánki, Goldziher, Marczali, Márki, Pauler Gyula, Kogutowitz Károly.

6.3.   1891, első országos tanszerkiállítás: gipszmásolatok domborművekről, fegyverutánzatok, szoborgyűjtemények, római edények, pénzek, viasztábla-másolatok, képgyűjtemények

6.4.   diapozitív-vetítés

6.5.   régiségtárak (őskori kőeszközök és cserepek, római, avar és magyar középkori tárgyak, fegyverek, ékszerek, okiratok)

6.6.   numizmatikai gyűjtemények

6.7.   klasszika-filológiai iskolamúzeum: múzeumoktól beszerzett eredeti tárgyak, térképek, szobrok, metszetek

6.8.   -> magyar tanszeripar lemaradt, így Bécsből és Berlinből kellett beszerezni a tanszereket. Vagy gyakran készítették kézzel maguk a diákok.