1. 14-15.
sz. végétől alakulnak ki a vezetéknevek, ezért fontos a nemzetségnév az
azonosításhoz (a 18. sz-ig szabadon változtathatóak voltak a vezetéknevek)
2. csak
a férfiakat tüntették fel az okleveleken, csak ők vizsgálhatók a korban
3. kkorban
nem a család, hanem a nemzetség volt a társadalom alapja.
Nemzetségfogalmak
1. Honfoglalás-kori
ősi nemzetség
1.1. nem
vérségi alapon szerveződött + nincsenek rá források = nem a genealógia tárgya.
1.2. magyarok
kb 50 nemzetségből állhattak.
1.3. kultikus
és jogközösség
1.4. különböző
rangúak együtt alkothatták.
2. Úri
nemzetség (13.sz-)
2.1. 1208-ban
említik először
2.2. tényleges
vérségi kapcsolat
2.3. birtokközösség
2.4. kultikus
közösség (néha közös monostorral)
2.5. közös
nemzetségnév, címer, ismétlődő keresztnevek.
2.6. társadalmilag
homogén (nemesek)
2.7. jövevénynemzetségekről
Kézai és Anonymus: 108 db volt. A honfoglalókból levezetett nemzetségek ezek.
2.7.1. modern
történészek: Wertner Mór, Karácsonyi János: nem honfoglalás-koriak. Györffy
György: de. Kristó: nem. Zsoldos Attila: talán.
2.7.2. Györffy,
1958: nomád szokás, hogy idegen támadásra felbomlik a törzs, csak a nemzetségek
maradnak együtt; magyarokkal is így történt. megmaradtak a nemzetségnevek a
szállásterületükben, címerükben. Györffy állította fel a fenti kritériumokat
(2.2-2.6. pont)
2.7.3. Kristó,
1975: nincsenek közös ismérveik a nemzetségeknek. fenti kategóriák nem igazak. nem
totemállatok vannak a címerekben, a megyerendszernek sincs köze a régi
szálláshelyekhez. A nemzetségek létrejöttének okai a következők:
2.7.3.1.
ideológiai (család, származás fontossá válása)
2.7.3.2.
politikai (II. András birtokadományainak
bizonyítása)
2.7.3.3.
divat (kisebb családok utánozzák a nagyobb
múltúakat)
ß
Ezért jelentek meg a 13. században a nemzetségek, ezért vezették vissza
családfájukat a honfoglalásig.
2.7.4. Zsoldos:
nemzetségek felbomlóban voltak a 9. században, SztIstván felgyorsította a
folyamatot, területi alapra helyezte a nemzetségi alapú társadalmat, pl a
kereszténység, a vármegyerendszer bevezetésével. Lehetséges utak:
2.7.4.1.
kiemelkedő ember megalapozta nemzetsége jövőjét,
névadója lett (pl Aba Sámuel)
2.7.4.2.
nem fogadták el SztIstván újításait, megszűnt a
nemzetség
2.7.4.3.
akkor még fennmaradtak, de a 13. szra kihaltak,
forráshiány miatt nem tudunk róluk.
2.7.4.4.
honfoglaláskor jelentéktelenek, 13. sztól
kiemelkedő család, vagy egy kiemelkedő tagjáról, vagy birtokközpontjáról
nevezte el magát.
2.8. Wertner
Mór: A magyar nemzetségek a 14. század
közepéig
2.8.1. MTA-pályázatra
készült, de elutasították (túl kevés forrás), 1890-ban magánkiadásban
jelentette meg.
2.8.2. (eredetileg
orvos volt, de genealógus lett. Árpád-ház történetet is írt.)
2.9. új
pályázatot írtak ki, Karácsonyi János azonos című műve nyert, 1900-ban jelent
meg.
2.9.1. (nagyváradi
egyháztörténész)
2.9.2. kiindulás:
Kézai 108 nemzetségének összegyűjtése. Eredmény: nem lehet megállapítani,
melyik 11., melyik 13. századi, ill többen vannak, mint 108.
2.9.3. 3
csoportra osztotta a nemzetségeket:
2.9.3.1.
magyarországi
2.9.3.2.
horvát-szlavón
2.9.3.3.
várjobbágy
2.9.4. 1350-ig
írta, mert okmánytári források is eddig szóltak, plusz megjelentek a
vezetéknevek, megszűntek az úri nemzetségek.
2.10.
másik MTA-pályázat nemesi címerekről: Csoma
József nyert, 1904-ben adták ki (majd reprint Karácsonyi művével együtt)
2.10.1. Karácsonyi
által gyűjtött nemzetségek címereinek felkutatása
|
nemzetség neve
|
eredete
|
ősi birtok
|
címer
|
leszármazó családok
|
|
aba
|
kabarok; Attila fia, Csaba vagy Aba Sámuel
|
Heves, Abaúj megye
|
sas
|
Nádasdy, Rédey; Nekcsei Demeter
|
|
Balog
|
német, 11. sz
|
Gömör
|
2fejű sas
|
Széchy
|
|
Becsegergely
|
?, 12.sz
|
Erdély
|
vsz. kígyó
|
Bethlen, Apafi
|
|
Bogátradvány
|
cseh, 13.sz.
|
Zemplén, Zala
|
vsz. madár
|
Rákóczi
|
|
Csák
|
honfoglalás-kori; Előd fia, Szabolcs
|
Fejét
|
oroszlán
|
Kisfaludy, Trencsényi, Újlaki
|
|
Dorozsma
|
? (birtokukról elnevezve)
|
Csongrád
|
vsz koronás kígyó almával
|
Garay
|
|
Gútkeled
|
német (2 ispánról)
|
Szabolcs
|
vörös alapon sárkányfog
|
Báthory, Országh
|
|
BuzádHahót
|
német
|
Zala
|
bölényfej kereszttel
|
Bánffy
|
|
Héder
|
német, 12.sz
|
Vas, Győr
|
börös pajzsban 3 cölöp
|
Kőszeghy
|
|
Hermán
|
német, 11.sz
|
vas
|
sárkány
|
Lackfy
|
|
Hontpázmány
|
német, 11.sz
|
Esztergom, Hont
|
csillag és félhold
|
Forgách
|
|
Kacsics
|
magyar
|
nógrád
|
koronás oroszlán
|
Széchényi (nem AZ)
|
|
Osli
|
? (vsz Osli ispánról)
|
Sopron
|
sasláb
|
Kanizsay
|
|
Rátót
|
itáliai, 12.sz
|
Veszprém, Pest
|
hárslevél
|
Battyhány (leányágon)
|
|
Salamon
|
? (vsz személynév)
|
Pozsony
|
vsz nyakán átlőtt sas
|
Esterházy
|
fenti táblázat származás alapján 3 csoportra osztható:
1. jövevénynemzetségek
2. honfoglalás
koriak
3. ismeretlenek,
vsz a 13. szban emelkedtek fel.
A 7vezér leszármazottjai:
1. Álmos:
Árpád-ház
2. Előd:
ld. Csák
3. Ond:
Csongrád megye, pl Bánk bán
4. Kond:
Nyírség
5. Tas:
Nyitra. Zovárd-nemzetség
6. Huba:
Nyitra. Szemere család (ez AZ a Szemere)
7. Töhötöm
(Tétény): Erdély. Kán László pl.
Vissza a nemzetségfogalmakhoz:
3. klán
(Fügedi) vagy atyafiság (Bónis György)
3.1. úri
nemzetségek bomlásnak indultak, megjelentek ezek.
3.2. Fügedi
Erik
3.2.1. bárói,
majd köznemesi családok kutatója
3.2.2. Az Elefánthyak
3.2.2.1.
indíttatás: kíváncsiság és szociálantropológiai
érdeklődés. egy tervezett hosszabb munka (több megye összevetése) része.
3.2.2.2.
egyéb tudományágak: szociológia, antrop,
néprajz, statisztika, nyelvtört
3.2.2.3.
időszak: 13-15.sz
3.2.2.4.
forrásai: werbőczy, egy itáliai napló, zobori
oklevél
3.2.2.5.
szerkezete:
3.2.2.5.1.
általános bevez (werbőczy és az oklevél
elemzése, majd nemesi megyék, klánok szokásai)
3.2.2.5.2.
elefánthyak (kronologikus és tematikus
ismertetés, pl házasság, névhasználat)
3.2.2.6.
illusztrációk: családfák, leszármazási ábrák,
címerek. ami hiányzik: térkép.
3.3. Engel
Pál: megyei statisztikák, genealógiák.2001-ben halt meg.
3.3.1. Kkori genealógiák: 15.sz-i birtokos
családok leszármazásáról. CD-ROM, csak családfák.
3.3.2. Nemesi társadalom a kkori Ung megyében
3.3.3. 1343-ra
befejeződött a klánná alakulás folyamata. ennek okai:
3.3.3.1.
új adományföldek (nagylajos), melyek egyenes
ágon öröklődnek (vagyis nem lett családi birtok, vagy a családé vagy a királyra
száll vissza)
3.3.3.2.
fiúsítás (károlyrób, nagylaj)
3.3.3.3.
negyedfokon nem lehet házasodni, tehát a
nemzetségeket csak eddig tartották számon.
3.3.4. a
különböző ágak különböző mellékneveket vettek fel (birtokközpont vagy
kiemelkedő tag). de a nemzetségi tudat megmaradt. néha közös birtokuk is volt.
egymás atyafinak szólították
3.3.5. a
16. sztól családokká válnak, ami a 4. pont lesz majdan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése