3. Róma

3.2. A római köztársaság

3.2.1. A római közt születése

forrás: consulnévjegyzék, XIItáblás, annalisták töredékei, Livius, Plut, Appianos, ..

3.2.1.1. A consulok. A res publica intézményei

két consul egy évig. hadsereg vezetői a városon kívül, békében városirányítás, igszolg, jogszolg. 12lictor. 509-től.

kollegialitás & annualitás
problémák:

510-ben egyik napról a másikra fejlett állelméleti ismeretekkel rendelkő renc következett?
lehet, hogy eleinte csak egy consul volt?
444-367 közt consuli jogkörrel felruházott katonai tribunusok (3, majd 6 fő)

res publica: közös ügy.
rex sacrorum veszi át az uralk papi funkcióit
senatus: külpol, népgy-i döntések kontrollja. állam műkének biztosítása (=ariszt uralmának biztosítása)
népgy: consulok és más magistratusok választása, főbenjáró és hazaárulási ügyekben ítélet.

Mars-mezőn ülésezik (városhatáron kívül)
nem egyénenként, hm centuriánként szavaztak à vagyonosabbak akarata győz

consullisták: korai időszakban egy évre több consul jut; felmerül, hogy éveket (=neveket) beszúrtak az elejére, kiegészítgették.
quaestor: consuli igszolgi munka segítése, államkincstárral fogl.

évi négyet választ a népgy.
409ben (elsőként) megnyílik a plebeiusok előtt

dictator: 24fasces

helyettese: magister equitum, a lovasság parancsnoka

censor: vagyonbecslő (centuriabeosztáshoz, adóhoz, szavazáshoz)

ötévenként másfél évre választják

3.2.1.2. Plebeiusok és patriciusok

3.2.1.2.1. Secessio

494, Szent hegy megszállása, sorozáson való részvét megtagadása
gazdasági kiszolg, adóterhek, poli jogfosztottság miatt
„Az arisztokraták közötti kényes hati egyensúly sportszerűtlenül felborítható a szélesebb tömegekből szervezett bázis segítségével.”
plebeiusok nem kirellenesek.
494 megoldása: tribunus plebis

2-4-5-10 db választása évente
sacrosantus, ius intercessionis (plebk védelme a patr magistratusokkal szemben), vétó

aedilis plebis egyéb plebügyintre. (választott)
concilium plebis: saját gyűlés (határozatai a plebiscitumok)
„A patriciusok helyét a közösségben származásuk határozta meg, a cliensekét az a személyes kapcsolat, amely egy patr-hoz fűzte őket, a plebeiusokét pedig egy poli mozgalomhoz való tartozás.”

3.2.1.2.2. A tizenkét táblás tvk

451. decemviri legibus scribundis írásba foglalja gr mintára a tvkt. ellenük nem lehet fellebb, néptribunust sem választottak.
450, újabb 2 táblával egészítették ki. uralmuk egyre zsarnokibb, megbízatás lejártával sem teszik le a hatalmat. senatus passzív ellenállása, külső ellenség, lázadás, újabb secessio elsöpri à visszaállított consulság és tribunus.
a tvanyag nagyobb része rekonstruálható

solóni hatás
magánjog-dominancia
ius = fas (vall) + mos (viselk)

I-II.: igszolg rendje, tvbe idézés módja

III.: nem törlesztő adós elleni eljárás

IV-V.: család (ház, gyerek, örök, gyám)

VI-VII.: adásvétel, birtokjog

VIII.: vagyoni és más károk

IX.: főbenjáró ügyek

X.: temetk

XI-XII: naptár, zálogjog, rszgk okozta kár, patr-pleb ház tiltása

o önsegély terei, határai megszabása, önbíráskodás szigorú szabályozása. talio-elv helyett megegyezés.

o felperesnek kell gondoskodnia a perről

o pereskedő felek a per tgyának értékétől függő nagyságú fogadást helyeztek letétbe az irányító magistratusnál, amit az alul maradt elveszített az áll javára.

· proletarius: utóddal rendelkő

· assiduus

· lex Canuleia, 445: házasság, pereskedés könnyítése.

3.2.1.3. Róma háborúi

3.2.1.3.1. Róma külpolja a kirság bukása után. Etruszkok, latinok, punok

kirság utolsó, közt első évtizedei: etruszk hat kiteljesedése, majd gyors hanyatlásának kezdete.
É-Ita: gallok
6.sz vége: Porsenna, Clusium királya ostromolta és hódra kényszerítette Rómát
nem népek, hm városok hábja.
5.sz eleje: legftsbb etruszk város Veii.

Fabiusok nemzetsége magára vállalja az ellenei harcot
folyamatos portyázások, majd a Fabiusok pusztulása.

régi patr hadvis kudarca

Róma ellensúlyozására kati-poli ariciai szöv

Tarquiniusok szervezték

ellenük Róma megszervezi a latin szövt.

se Róma, se a latin városok nem kötnek külső hatalommal szövt a másik ellen
osztoznak a hábos terheken és a zsákmányon
aki áttelepült másik városba, ott polgjogot kap
kultuszközösség
à sikeres műk 100+ évig

szerződés Karthágóval: érdekszférák elkülönítése, hajózási útvonalak megszabása. 509?/348?

3.2.1.3.2. Volscusok, aequusok, Veii, gallok

Ita belsejében élő tzsk a gazdagabb tengerparti síkságok felé nyomulnak. Keletről az aequusok, délről a volscusok.
Róma nyitott a betelepülők iránt (demográfiai súly = katonai siker). Frz-i helyzete is jelentőségteljes. (latin városok gyűrűje)
Veii megsemmisítése, 406-396.

Veii nagyobb területű, de Róma militarizáltabb társadalmú. Veii-t nem segte a többi etruszk város
zsákmány: hatalmas fdterület (à ager Romanus lesz). Tiberis alsó szakasza
megerősödik a sereget alkotó társi réteg

Veii legyőzése után néhány évvel a gallok elfoglalják Rómát (Capitoliumon kívül).

arannyal vásárolják meg az elvonulást, de az elvonuló gallokat legyőzik, hírmondójuk sem marad. (szépítő hagyomány?)

„Az államférfiúi nagysághoz gyakran társítja a hagyomány a polgtársak méltánytalanságát és irigységét.”
Róma szerencséje, hogy nagyobb koal nem jön létre ellene, külön-külön tudja ellenfeleit legyőzni

358, megújított latin szöv
coloniák létrehozása.

3.2.2. A közt kialakulása. Ita meghódítása

3.2.2.1. A Kre.4.sz belpolitikai küzdelmei

poli ellentétek kérdéskörei:

1.: eladósodás, adósságterhek
2.:földéhség
3.: plebeiusok politikai jogainak bővítése

külpol (Veii, gallok) hatása a belpolra: plebs erősödése (katonák), kisbirtokos parság súlyos megterhelése (hábos pusztítás)
nexum: adósrszgság
ager publicusból parcellát csekély bérért bérelhettek a nem elég fddel bíró park. annyi fdet kaphattak, amennyit családi erőforrásból meg tudtak műv. De a patrk egyre nagyobb fdeket vettek használatba. munkaerőigényt a nexumból pótolták

à fdosztási igény: a hódított fd ne ager publicussá váljon. (sikertelen) a bérelhető fdterület mennyiségét tvben korlátozzák (sikeres)

367, leges Liciniae Sextiae: maximalizálás, a már kifizetett adósi kamatokat beszámítják a tőke összegébe, az egyik consul mindig plebeius legyen.
342, lex Genucia: mind2 consul lehet plebeius (172-ig csak elmélet marad)
326, lex Poetilia: adósrszg mex., praetori tiszt létrejön (patriciusoknak fenntartva, hogy ellensúlyozzon. polgi igszolg, seregvezető, gabonaellátás-felelős, ünnepi játékok rendezője)
300, lex Ogulnia: papi testületek megnyitása a plebeiusok előtt (pontifex, augur)

új hati elit alakul (nobilitas). több patríciusnemzetség kiszorul a hatból.

3.2.2.2. Közép-Ita meghódja

3.2.2.2.1. A samnisok. Az első samnis háb

Ita összes népével szembekerül Róma
Samnisok: Délközép-Appenninek, sem termékeny, sem tengerpart. nincs ip, keresk, pénzrenc. falvas-tanyás sűrű településháló, hegyi erődökkel.

választott magistratusok, választott fővez, népgy
Róma-samnis szerz, 358.

első összecsapásuk tétje Campania (Ita leggazdagabb vidéke), Róma felbontja a szerzt. (megtámadja a Capuát ostromló samnisokat)

bellum iustum et pium
mind2 consul hatásköre a samnis háb

343-341, Rómáé Campania, Capua, újabb szövetséget kötnek.

3.2.2.2.2. A latin háb. Szövetségesek és municipiumok

Római sikerek felborítják a latin szövt. latin városok követelései: polgjog, ők adhassák az egyik consult és a senatus felét.
Rómának 4 évébe kerül legyőznie őket. (341-338)

(Decius Mus „sajátos rítussal és imával felajánlja magát és magához kapcsolja az ellenség csapatait az isteneknek a győzelemért”)
legyőzött városokat egyenként csatolták Rómához: külön-külön meghatározott jogállás, kötelezettségek, viszony.

szuverén szövetséges városállam: átadja Rómának fdjei egy részét, csak rómával gyakorolt ius conubii éss ius commercii.
római állam részévé válik

teljes polgjoggal (civitas optimo iure)
korlátozott joggal (civitas sine suffragio): ~lakosok nem választók és választhatók. Ált Rómától távolabbi vidékek, pl Campania. ha polgárai Rómába költöznek, teljes polgjogot kaphatnak

3.2.2.2.3. A második samnis háb

Róma fokozatosan felszámolja a samnis-római terek közti ütkzónát.
326-304
samnis ariszt Rómával kapcsot építene. Neapolist védő katonákat a lakosság csellel kizárja a városból.
Róma bekeríti Samniumot, hosszú távra elszigeteli az erősebb és híresen harcias törzyeket
Campania összekötése Rómával: Via Appia

3.2.2.2.4. A harmadik samnis háb

…de nincs döntő győzelem.
298-290
Róma-ellenes szöv: samnis, gall, etruszk, umbriaiak.

295, Sentinumi csata: kiegyenlített erőviszonyok (ha etruszkok is megjelentek volna, Róma veszt)
Decius Mus követte apja példáját
már a kortsk is döntőnek érezték a csatát

294: etruszk, 290: samnis béke, sabinok bekebelezése, gall-etruszk sereg legyőzése

3.2.2.3. D-Ita meghódja

3.2.2.3.1. Tarentum. Pyrrhos

térség legjelentősebb hatalma a Spárta által alapított Taras. Jól védhető, keresk-gazd-dipli kapcsok jók.

„az antik gondolkodás szt egy áll hanyatlásának, polgárai elpuhultságának legbiztosabb ismérve, ha zsoldos csapatokra támaszkodik”

d-itai gr városok segítségére érkező utolsó&legjelentősb gr hadvez Pyrrhos épeirosi kir.

3.2.2.3.2. A tarentumi háb

Róma kezdetben a samnisokat akarta elszigetelni, a térség gr városainak védelmezőjeként tűnt fel.
Tarentumi-öböl melletti ütközet Pyrrhossal, rómaiak súlyos veresége. (elefántoknak tulajdonítják, pedig a phalanx harcértéke, hadtudományi jártasság miatt)

Pyrrhos „győzelmét nem tudja megegyezésre váltani”. békefeltételeket (pl Róma húzódjon vissza a Tarentumi-öbölből) visszautasítják, nem tárgyalnak vele, amíg Itáliában tartózkodik. à Pyrrhos visszafordul.

Ausculumi összecsapás, újabb pirruszi győzelem. (Pyrrhosnak Itáliában nincs utánpótlása, ezért jóval érzékenyebb a veszteségekre)

megromlik viszonya a d-itai görögökkel, kihátráltak mögüle.
Pyrrhos Szic-ban felszabadítja Syrakusait, visszaszorítja a karthágóiakat, át akar kelni utánuk Afrikába, de a görög városok nem támogatják à tétlenségre van kárhoztatva, miközben Róma visszaszerzi a területeit D-Ita-ban.
Pyrrhos szintén D-Ita-ba vonul. Ezúttal Róma nyer, Pyrrhos elhagyja Ita-t.

Egész D-Ita római uralom alá. II. Ptolemaiossal barátsági szerződést köt

3.2.2.4. A hódító Róma I.

3.2.2.4.1. A háborúk és a szövetségesek

hatalma a meghódított terek fölött szilárd.
legftsbb szilárdítási eszköz a coloniaalapítás (nincs önálló polistudat)

fdosztás és coloniakialakítás háromfős bizottság (triumviratus) által intézve.

hűtlen szövségesekkel szemben jelentős katonai fellépés fenyegetése

szövségesektől egyszeri alkalommal kihasított földdarab és katonák követelése, más nem.
közös katonai vállalkozás mint kohéziós erő

3.2.2.4.2. A háborúk és Róma

intenzív&folyamatos háborúzás áthatotta társadalmat, polt, mindennapokat, vallást.

magistratusok hadi teendőket láttak el elsősorban
polgárok katonák voltak elsősorban

ellenséges fdk módszeres elpusztítása, erőforrások tönkretétele. hábkt az ellenség terén vívták.
polgárok által vagyoni alapon fizt rendkívüli hozzájárulás fedezte a kiadásokat (élelmezés, fém)

3.2.2.4.3. A hadsereg

phalanxtaktika helyett manipulustaktika

rugalmasabb (csak kisebb egységeket kell együtt tartani)
pajzs, vért, sisak, kard, lándzsa. (nincs egységesítve, mert az anyagiaktól is függ a felszerelés)

3.2.2.4.4. Hódítás és társadalom

hábos fenyegetés alakítja a társt: plebs betagozódása, részesedése a zsákmányból
nincstelenek egy részének exportálása
à társi feszültségek csökkenése.
senatus hatalmának-mozgásterének növekedése
társadalmi berend alapjai:

származás

senatusi ariszt: akinek ősei már tettek vmit a respublicáért
nobilitas tagjai is hivatkozhatnak őseikre (Decius Mus)

vagyon

magistratusnak nem jár javadalmazás, csak honor.
szerepükhöz viszont anyagi nagyvonalúság szükséges

politikai-hadvezéri képességek, ambíciók

társ és nobilitas elvárásainak megfelelő módon
triumphus

3.2.2.5. A római áll, társ és gazd a 4-3.szban

3.2.2.5.1. Pol és társ

lex Hortensia, 287 (az utolsó secessio megoldásaként)

concilium plebis határozatai egyenrangúak a népgy-i lexekkel
patriciusokra is kiterjedt a plebiscitum hatálya

lex Ovinia (censorok kezében a lectio senatus)
304, közzétett tvszéki eljárási szabélyok, tvkezési napok à átláthatóbb, követhetőbb, kiszolgáltatottságcsökkentő.

494	plebmozg megszerveződése (tribunus, aedilis plebis, concilium plebis)
451-450	XIItáblás
445	lex Canuleia (patr-pleb házasodhat)
367	leges Liciniae-Sextiae (pleb is lehet consul, bérelhető fdter maximalizálása, adósságkönnyítés)
342	lex Genucia (egyik consul pleb legyen)
339	leges Publiliae (egyik censor pleb, plebiscitumok az egész állra érvényesek)
326	lex Poetilia (adósrszg eltörlése)
318 után	lex Ovinia (censoroknak minden census alkalmával ki kell egészíteniük a senatus létszámát)
300	lex Ogulnia (augurok, pontifexek testületének fele pleb legyen)
287	lex Hortensia (comitia tributa szerepének megerősítése)

3.2.2.5.2. Gazd

legftsbb zsákmány: fd, rszg. + ingóság, élelmiszer
Róma világvárosiasítására költötték (tpl, vízvez, kikötő)
problémásabb terek pacifikálása hadifoglyok szedésével (rómába kerülve felszabadulhatott, integrálódhatott)

ip, keresk, mezgazd foglalkoztatja őket
326, adósrszg megszűnése à munkaerő pótlandó à hadifoglyok
pacifika: „latiumi parasztok azon a fdn lesznek colonialakosként fdbirtokosok, amelynek lakossága rszgként Rómába került (és ott részben egy vagy két generáción belül felszabadulva, polggá válik, majd kitelepül egy coloniába).”

pénzverés viszonylag későn átvéve a grktől. (pyrrhosi háborúk során terjed el egész Ita-ban a pénz)

3.2.3. A RómBir kialaka

3.2.3.5. Pol és az ariszt a Kre.2.szban

nobilitas irányításával elért sikerek megkérdőjelezhetetlenné tették a tekintélyét, vagyonosodását. zártabb réteggé vált.

poli, hati harcok a senatuson belül dőltek el à kiélezték a senatori csopk közti ellentéteket (Cato – Scipio Africanus)

Scipio-perek eredménye: tekintélye felemésztődik, el kell hagynia Rómát

nagyobb háborúk à távolabb zajlanak à ellenfelek gazdagabbak, hadvezérek önállóbbak.
„legyőzött grk lettek a győztesek tanítói”

„Cato grellenessége mögött Róma tekintélyének védelme állott”: ősi szokások felsőbbrendűek; latin nyvű törtírás megteremtése

senator csak fdbirtokos lehet (üzletember nem szentelheti minden figyelmét a respublicának)
álli bevételek (vám, bánya, adóbehajtás) kezelését magánbefektetők bérlik az álltól: előre befiz a provincia megállapított adóját, majd embereivel behajtatja

előny: nem növekszik az államapparátus
hátrány: visszaélésekhez vezethet.

lovagrend: nagy vagyon. senatorokkal rokoni-baráti szálak.

3.2.3.6. Földkérdés a Kre.2.szban. Rszgk. Kisbirtokosok

nagybirtok térnyerése a kisbirtokkal szemben + elpártolt szövségesek elleni római megtor (régi városok fdjeiből ager publicus): nagybirtokosok bérlik, vásárolják fel, nagyüzemileg gazdálkodnak rajta rszgkkel.
egy nagybirtokos kezén sok, egymástól távoli középbirtok. központi épület gazdasági és pihenési célra. a fdk egy részén piacra term. műhelyek.
közel feküdt úthoz, kikötőhöz, városhoz.
állandó kisbérlőket is alkalmaztak
városi rszgk könnyebb munkát jobb ellátás mellett végeztek, felszabni is könnyebb volt.
hosszú hábk alatt meggyengült a kisbirtokos réteg
a 2. sz. veszteségeit nem pótolják újabb telepítések.

3.2.4. A res publica utolsó százada

forrás: Livius, Sallustius, Plut, Appianos, Cassius Dio, Diodóros, …

3.2.4.1. Válságjelenségek, megoldási kísérletek. A Gracchusok

legszembetűnőbb válságjelek in társ, sereg. utpóti nehézségek, kudarcok.
136, Szic, rszgfelk.

vez: Eunus. tekintélye jóstehetsége és az istenekkel ápolt különleges kapcsolata miatt.
szír rszgk
Róma 132ben foglalta vissza Szict.
felerősítette Róma többi társi-poli feszültségeit, lehetőség teremtődött arra, h fellépjenek a kisbirtokosok jogaiért. à

TibGr 133-ban néptribunus

fdtv: nincselen polgároknak ager publicusból adnak; ehhez érvényesítendő a leges Liciniae-Sextiae-beli bérletmaximalizálás

cél a régi római társi rend helyreállítása
felzúdulás: nagybirtokos sokat fektetett a földjébe
háromtagú testület osztotta a földet

következő évre is jelöltette magát (tvellenes) à senatorok csopja agyonverte. De a fdosztó bizottság munkája tovább műkt.

GGr, 123-ban és 122-ben néptribunus

coloniát alapított a lerombolt Karthágó terén
állilag támogatott gabonaárak
Ita úthálózatának bővítése
Asia adózásának rendezése
lovagrend bevonása a polba
latin szövségesek kapjanak polgjogot (népgy nem szavazta meg)
à összes javaslata sérti a senatus hatáskörét (senatus helyére a népgy által hozott tvk léptek)
utcai harcok. kirságra törés vádjával illették mind2 testvért, ezzel igazolták meggyilkolásukat. (senatus consultum ultimum: senatus legvégső határozata tette lehetővé; ha veszélben a város, rendkívüli intézkedéseket lehet foganatosítani – magistratusok korlátozása, tvk áthághatók)

Gracchusok kivitték a senatusból a fórumra a politikát + nobilitas harcai = kettészakadt politika

populares (néppárt)
optimaták: senatus vezető szerepe, változatlanság a cél

3.2.4.2. Marius és kora

senatoroknak sem a belső társi feszültségek kezelésére, sem az újonnan jelentkő külpoli problémákra nem volt terve. súlyos vereség a barbároktól, Iugurtha (Numidia) lázadása.
Marius (homo novus) consul, 107. populares tagja. Iugurtha legyőzése. à újra és újra consul

ezalatt átszervezi a sereget: proletárokból, állandó, önkéntes. 16 évi szolgálat után földet kaptak. újítás a fegyverzet, felszerelés, menetelés, jelvények rendjében is.

à sereg távolodott a többi társi rétegtől. katona elsősorban társaihoz és vezéréhez kötődött (~magánhadsereg). veterán csak hadvezére poli sikere folytán juthatott hozzá a neki járó fdhöz.
à Marius 6x consul. elveszti a senatus és a populares bizalmát.

szövségesek polgjoga is égető kérdés, hiába. (Livius Drusus néptribunus megadná, mire megölik) à dél- és közép-itai tzsk lázadása.

saját állam római mintára szervezve
Róma csak a polgjog megadásával győzhette le őket
új polgárok elsősorban populares-pártiak.

3.2.4.3. Sulla és kora

problémák: plebs helyzete, fdkérdés, lovagrend, Mithridatés (Pontos királya) lázadása
Sulla Cilicia kormzója, miközben Mithridatés római provinciákat, európai grlakta tereket foglalt el. 88-ban Sulla kijelölése a háború vezetőjének (mert a szövséges hábban sikeres, és jó családi kapcsai vannak, plusz kis-ázsiai helyismerete)

a populares Sulla ellenében Mariust támogatta. A néptribunus (Sulpicius Rufus) Mariusra bízta a hadjárat vezetését. De sem Sulla, sem katonái nem egyeztek bele: Róma ellen fordultak, elfoglalták a várost, megölték Sulpiciust.
gyors törvénykezés: néptribunus tvjavaslatait a senatusnak kell véleményeznie, lendületes fdosztás
Mithridatés megverése, Athén elfoglalása.

rendkívül enyhe békefeltételek, hogy újra a belpollal foglalkozhasson, mert 87-ben Cinna és Marius visszafoglalták Rómát.
Cinnát lázadó katonái megölték, légiók átálltak Sullához, így visszafoglalhatta Rómát, majd rendezhette Asia és Makedónia helyzetét. (82-re egész Ita ura)

ellenfelek megsemmisítése: proscriptio (halálra ítél. aki kiszolgáltat vagy maga megöl, jutalmat kap. áldozatok vagyonát elkobozták, utódaikat kizárták a poli életből, rszgiket felszabták)
Sulla dictator az államügyek rendbetétele miatt à írásba foglalt tvk.

csak a senatus által jóváhagyott tvjavaslatot terjeszthettek a népgy elé (populares korlátozása ez)
aki néptribunus, az minden más hivataláról mondjon le.
megszüntette az olcsó gabonaellátást.
consul és praetor Ita-ban töltse hivatali idejét ,aztán kerülhet egy provincia élére

praetor legyen 8 db
quaestor legyen 20 db
10 évig senki sem újraválható ugyanazon posztra
senator legyen 600 db
választási csalásért 10 évi kizárás a választásokból

állandó bíróságok (a lovagrendtől elvett bíróságok helyébe)
lovagrend kizárása a polból, kivéve, ha felemelkednek a poli elitbe.
veteránletelepítés
romanizáció felgyorsulása

81-ben lemond, 80-ban csak consul, majd visszavonul.
cél: senatus által irányított arisztokratikus áll megerősítése volt, amely az ő hatalma nélkül is műkni fog.

de a senatus nem tudott élni az átadott hatalommal, nem volt meg hozzá a régi gazdi-poli tekintélye. Sulla csak tüneti kezelést nyújtott (mos maiorum helyett írott törvények, amik rugalmatlanok és sikertelenek).

3.2.4.4. Pompeius kora

„Sulla rencének legftsbb elemeit saját emberei, karrierjüket a dictator mellett kezdő politikusok, Pomp és Crassus számolták fel.”

Pomp: marianusok ellen 77-72. csak árulással sikerül győznie
Crs: proscriptio által szerzett vagyonát plebsvendégelésre használja. Spartacus leverése.

Spartacus

embertelen bánásmód ellen
tehetséges, karizmatikus vezető, thrák.
Róma épp több fronton harcolt
legyőzöttektől fegyvereket zsákmányolva egyre jobb felszereléssel harcolt
Észak felé akarta elhagyni Ita-t, majd Szicíliába hajózna
nagyrészt Crs verte le, de a sikeren osztoznia kellett Pomppal.

70: ők ketten consulok. válságok:

eladósodás
belhábk
rendezetlen fdtulajdonok
fdosztások
Mithridates újabb hábot indít
kalózok
gabonaellátás nehézségei
Sulla rendszerével szembeni széleskörű elégedetlenség
à populares-program: néptribunusi és lovagi hat visszaállítása. kalózok elleni harc. keleti területek hódja (mithriadesi terek, armenia, szíria, jeruzs, seleukida, syria, kis-ázsia) à klienskirságok, hadizsákmány, új terek adója

3.2.4.5.Caesar

· Marius, Cinna rokona. 15 éves korától tudatos karrierépítő

· „A Catilina-összeesküvés, ill gyors és kíméletlen felszámolásának hátteréhez hozzátartozik a k-i hadjt lassan befejező és hazakészülő Pomptól való félelem is. Ita polghábba sodródása ugyanis lehetővé tette volna számára (újabb rendkívüli megbízatás esetén) hadserege és imperiuma megtartását.” à 62-ben hazatérő Pompt a senatus nem részesíti az őt megillető tiszteletben (diadalmenet megadásának halogatása, nem biztosítottak fdt a veteránoknak, etc)

o Cic a mindenkori kisebbik rosszat támogatta, ami alkalmatlan taktika az érdemi fejlődéshez

o à a kor tehetséges politikusai a senatuson kívül/azzal szemben politizáltak.

· 60, első trium. egymás törekvéseinek támogatása a senatus konzerv erőivel szemben.

o Pomp felesége Caesar lánya

o Caesar consul, Gallia és Illyria proconsulja (ehhez nagy sereg) 5 évig

o Pomp k-i intézkedéseinek jóváhagyása, veteránjai letelepítése

· 56, lucában megújították

o Pomp-Crass consul

o Pomp Hispania proconsulja

o Crassus Syria proconsulja

o Caesar Gallia proconsulja

3.2.4.6. Caesar, a dictator

· Gallia: mai Fro, Bel, Svájc, Holl. szomszédok: germán, ibér

o 56, Gallia meghódja

o de a pacifikálás eltart

· 53, Britannia: lakott fd ny-i peremének elérése. Vercingetorix. ellenállás felszámolása

o zsákmány, összeszokott sereg.

· közben Rómában utcai harcok, szétesésközel.

o Clodius néptrib: tvs gabonaosztás, városi plebs szakmai és valli szervezetei (collegiumok); a tvjavaslatok valli obstrukciójának ellehetetlenítése.

o utcai harcok, gabonahiány, durvuló választási küzdelmek, vesztegetések

o senatus és Pomp közeledése

o Crassus a parthusok elleni hábban elesik.

o à 52, Pomp egyedül consul, közben megtarthatja a provinciáit is.

· Caesar Rómátóli távollétében, imperiumát és seregét megtartani vágyva pályázott consulságra. Senatus nem támogatta. à átlépte a Rubicót

o polgháb újra fellángol

o Pomp feladja Rómát, a Balkánra húzódik vissza

o 48nyár, Caesar legyőzte a túlerőben levő Pompt, aki Egyp-ba menekül, XIII. Ptolemaios főemberei meggyilkolják.

§ Caesar XIII.Pt-szal szemben nővérét, Cleopatrát támogatta

o Kis-Ázsiában felszámolta a Pomp-hívek ellenállását

o nagyszabású fdosztás

o részleges adósságelengedés

o közbiztonság-helyreáll

o pénzforgalom-jav, hitelrenc konszolidálása

o senatus 900 főre emelése

o nagyszabású építk

o megreformált római naptár

o tartományokban coloniák létesítése (helyi vezető rétegeknek latin, sőt római polgjog)

o ààà egységes bir elképzelése, amit a seregen kívül összetarta a gazd, társ, kult is.

o élethosszig dictator, tribunus. magistratusok egy részét ő ajánlhatja a népgynek, provinciákat a legatusai irányták. pontifex maximus, mos maiorum-felügyelő.

o saját képmásával vert érme

o nem törődött barátai figyelmeztetésével, az intő égi jelekkel sem.

· a közt bajai közt-i keretek közt már nem orvosolhatók.

3.2.4.7. Octavianus

· források: Cicero, Appianos, Livius, Vergilius, Horat, Plut, Cassius Dio

· a poli színtér tényezői ekkor:

o plebs: Caesar végrendének nyilvra kerülése után C gyilkosai ellen fordt.

o veteránok: Ita-szerte mozgósíthatók

o legiók: szintén

o Antonius és Lepidus C legerősebb emberei

o zsarnokölők: közt állformájáért, a senatus auctoritásáért

o Cic: a senatusi irányzat egyik vezetője

o Brutus és Cassius: k-i provinciákba menekültek, sereget szerveztek

o Pomp, ifj

o Octavianus: C végrendelete komoly poli tőkét jelent.

§ optimatákkal szemben C programjának folytatásáért, gyilkosok megbüntetéséért

§ Antoniust nem tudja rávenni, engedje át neki (mint jogos örökösnek) C pénzét, iratait

§ C veteránjaiból sereget szervezett

§ C emlékére rendezett ünnepen üstökös tűnt fel.

· két nappal a merénylet után kompromisszumos megoldás by senatus: Caesar nem zsarnok, intézkedései hatályban maradnak DE a gyilkosokat sem büntetik.

· „Oct-t az Ant-szal való szembenállás arra késztette, h közeledjék a senatushoz, de ez arra is lehetőséget teremtett, h seregéhez tvs megbizatást szerezzen.” 10éves korkedvezményt kap, hogy hivatalokra pályázhasson

o Ant és Cic is alábecsülik fiatalsága miatt.

o Oct Ant üldözése helyett Róma ellen vonul, consulságot kényszerít ki magának. Ezután összefogott Ant-szal Brutus és Cassius legyőzésére. 2. trium.

§ 5 évre teljhatalom

§ proscriptio (pl Cicero halála), rokonokra is kiterjesztve. a jutalmazottak listája titkos.

· 42, Philippi, Cassius és Brutus öngyilkossága

· Lepidust kiszorították a hatból (megkapta Africa provinciát)

· Ant-é Oct nővére

· 37-ben megújított trium.

· Sextus Pomp megszállta Szict à Róma ellátása bizonytalanná vált à pánik, poli feszültség, utcai zavargások, rszgk tömeges szökése

o Oct eközben a Balkánon vezet hadjt. lemondana rendkívüli hatalmáról, ha nem fenyegetné az államot Ant. à Actium, Agrippa vezetésével nyer.

§ 3 nagy triumphust tart

§ 27 elején ünnepélyesen lemond, helyreállítja a köztt.

3.3. Császárkor

3.3.1. A principátus

3.3.1.1. Augustus. A principátus megteremtése

· források: Livius, Suetonius, Cassius Dio, önéletrajza, Vergil, Ovid, Horat.

· princeps senatus, imperium proconsulare, consul, néptrib. ius relationis, ius commendationis,

· „Hatalmát, ahogy lerakta, rögtön vissza is kapta a néptől és a senatustól”

· 22 provinciából 12 övé (bir 2/3-a)

· fentiek a társ számára elfogadhatók vtk.

· hatalmának alapjai:

o sereg

§ Róma környéki elitkatonák

o vagyon

o kiterjedt clientela

o tehetség

o jól megválasztott munkatársak

§ türelem a res publica hagyományaihoz, ariszt rituáléihoz

· belpol

o ~városi rendőrség

o középületek karbantartása, újak építése

o tűzoltóság

o gabonaellátás

o Pazar játékok

o senatus tekintélyének visszaállítása

o 23, Murena-összeeskü

§ legfelsőbb körökben szerveződött (A.TerentiusVarro, Maecenas közeli rokona)

§ Aug lemondott consulságáról, átalakította káderpolját (homo novusok felé)

o vidéki ariszt integrálódása

· igazgatás

o hagyos intézmények mellett kiépülő császi igazgatás

§ praefectus praetorio: testőrgárda parancsnoka, bíró

§ praefectus annona: gabonaellátás

§ praefectus urbi: princeps helyettese a városban

o coloniaalapítás

o adószedés ellenőrzése

o senatus a hagyos sorsolás helyett elfogadta a helytartó ajánlását

o adó:

§ új bevételekhez vectigalia (közvetett adók): forgalmi, örökösödési.

§ veteránok fdhöz juttatásához

· külpol

o hódk: Ibériai-fsz, Dunavonal, Gallia, Pannonia

o visszaszerezte tárgyalásokkal a parthusoktól az elragadott hadijelvényeket

o biztosította a klienskirságok hűségét

· utódlás

o Agrippa túl alacsony származású

o Tiberius örökbefogadása

· vall

o pontifex maximus

o tpl és valli kultuszok felújítása

o divi filius

o pietas (szülők&istenek iránti szeretetteli tisztelet, áthatja az ember cselekedeteit)

o ludi saeculares: százados játékok. 17.

o augustus-kultusz (csak Róma istennő kultuszával összekapcsolva)

3.3.1.2. A Iulius – Claudius-dinasztia

források: Suetonius, Tacitus, Cassius Dio, Seneca, etc

3.3.1.2.1. Tiberius (14-37)

Aug halálakor nála a sereg, közügyek, fele vagyon.
összes megbízatását élete végéig nyerte el
senatussal együttműkre törekedett, meghúzódott a háttérben. nem vette fel az imperator nevet. Mégsem nyerte el se a senatus, se a nép bizalmát.

„Aug sikerének egyik titka hatalmának ebben a személyességében rejlett, nem elfoglalt egy intézményt, hm ő maga lett azzá. és éppen emiatt rence fts elemai nem vtk örökhetők.”
mint hadvezér és diplomata átlátta, hogy nagy katonai vállalk az adott helyzetben lehetetlen. Aug rencét kellett fenntartani, csak kevesebb pénzből.

Kül

határok biztosítása, megszerzett terek szervezése
unokaöccsével+örökbefogadott fiával, Germanicussal consul. Germanicust kiküldte a k-i válság megoldására (Armenia, parthus, syria), de váratlanul meghalt à vér szerinti fiát, Drusust küldte (markomann, kvád szilárdításra). Szintén meghalt.
nem folytatta a romanizációt, kevesebb coloniát alapított, a polgjog-adományozás leállt. Törekedett az augustusi állapotok megőrzésére.

felségsértési perek (vagyonelkobzással, tehát a leggazdagabbak ellen)
Seianus (praefectus praetorio; Tib consultársa) is vádlott (pl megmérgezte Drusust)

3.3.1.2.2. Caligula (37-41)

Germanicus utolsó életben maradt fia. hatalmas összegeket osztogatott, adócsökkentett. pietast hangsúlyozta, Tib emlékét gondozta, beszüntette a felségsértési pereket, hazahívatta a száműzötteket.
első évben fordulat: felségsértési perek felújítása, istenszobrok feje helyére saját képmását, feleségül vette a húgát, megkövetelte saját kultuszát (zsidóktól is).
à kiürült államkincstár (hiány betöltésére még több felségsértési per és rendkívüli adó)
kül

germánok is Britannia elleni hadj
testőrgárdája tisztjei ölik.

3.3.1.2.3. Claudius (41-54)

Drusus fia. Germanicus örökbe fogadta. fogyatékosságai miatt csak augurnak szánták. A praetorianusok emelték trónra (ahogy Caligulát is).
pietas. legitimitásának alapja a származása – ezt hangsúlyozta. bőkezű. de korábban távol volt a közélettől, nem sajátíthatta el a szükséges ismereteket, kapcsolatokat.
kül

Britanniai hadj
új provinciák (Noricum, Thracia). Jeruzs és térsége Syria részévé, külön praefectusok irányítása alatt (pl Pontius Pilatus)
romanizáció erősödik. coloniák, veterántelepítések (pl Savariába). bőkezű polgjogadományozó.

összeesküvések
felségsértési perek
bizalmi emberei nem senatorok, hm felszabt rszgk
császi ügyintézés szakosodása

a rationibus: pénzügy
ab epistulis: kinevezések, utasítások, jelentések
a libellis: írásos kérvények fogadása, válaszolása
a studiis: császi döntések jogi háttere
fiscus: kincstár

utódlás

második felesége Agrippina (akinek első házasságából született Nero). A, miután biztosította Nero pozícióit, megmérgezte férjét.

3.3.1.2.4. Nero (54-68)

nevelője Seneca
zökkenőmentes hatalomátvétel. senatus is elfogadja
első években kiegyensúlyt, nevelői tanácsára alapozó. Aztán Agrippinát is meggyilkoltatta.
bel

új tanácsadók, munkatársak feltétlen lojálisak
növekvő paranoia à felségsértési perek, államkassza súlyos hiánya. széles körű tisztogatások (Seneca)
közbiztonság, igszolg elérhetőbbé. a nép patrónusának szerepköre.
katasztrófa sújtotta terek támogatása
szűk sikátorok felszámolása, tűzfalak. építk csak kőből.
bűnbak: keresztények. tömeges kivégzések (à részvét a keresztények felé)
művészetek, kocsiverseny, kithara, birkózó

kül

parthusokkal megállap (formális római fennhat elismerése)
60, Boudicca (adóterhek, kegyetlen rómaiak miatt)
Al-Duna, dákok
Iudea: monoteizmus VS hivatalos római vall, császkult, gr-zs konfliktban Róma gr oldalra állt, zsk megfosztása a polgjogtól, mészárlások, tpl-i kincsek lefoglalása à felkelés, háború.
Gallia helytartója által szervezett felkelés, 68. Római seregparancsnokok is Nero ellen fordultak, senatus és a praetorianusok magára hagyták à öngyilkos.

3.3.1.3. A Flavius-dinasztia (69-96)

3.3.1.3.1. Vespasianus (69-79). Titus (79-81)

praetorianusok 69 elején fellázadtak, megölték Galbát à Othó. öngyilkos à Vitelliust ismeri el a senatus. A sereg viszont Vespasianus mellé áll. (69: a négy csász éve)
Iulius-Claudius din kihalása à trónharcokban a döntő szó a seregé.
kül

germán, fall felkelés
dák, szarmata, geta betörések
zs háb befejezése: Jeruzs elfoglalása, kifosztása, tpl lerombolása, 1m zs megölése Flavius szerint.
Armenia provincia
Britanniai hadj: mai Wales, Skócia teréig jutottak.

legsürgetőbb a pénzügyi rendbetétel

adóemelés, újak kivetése
birtokok, ager publicus, gazdátlanul hagyott fdk egységesítése álli vagyonná

provinciabeli városi ariszt felemelkedése (Vespasianus is homo novus!)
polgjog-osztogatás, urbanizáció felgyorsulása
din-alapítási szándék: fiával, Titussal consul.

à Titus zökkenőmentesen vette át a hatalmat, de korai halála.

V poljának következetes folytatója
katasztrófák:

vezúv (id Plinius is itt hal)
campaniai éhínség
római tűzvész
pestisjárvány

Colosseum befejezése

3.3.1.3.2. Domitianus (81-96)

Vespasianus kisebbik fia
„A princepsektől elvárt poli magatartás fts eleme vt a senatussal való egyeztetés, de az, ami Aug idején még nélkülözhetetlen volt, a császság intézményesülésének előrehaladtával egyre inkább kiürülő poli rituálévá vált.”

senatorok helyettesíthetők lovagrenddel, homo novussal
senatus helyettesíthető a csász tanácsadóinak döntéshozásával
D magát dominus et deusnak szólította (úr+isten). szinte folyamatosan consul, örökös censor

adószigorítás
„A népről igazi princeps módjára gondoskodott, anélkül, hogy ezzel kiürítette volna a kincstárat.” à sereg és nép szerette, senatus nem.

háttérbe szorított senatus összeesküvéseket sző à felségsértési perek
„Nem a közt-t akarják helyreállítani, csak a monarchia helyes formájának kialakításáért szállnak síkra” (ariszt érdemi részvétele állügyekben)

konzerv vallásosság a zsk, kerk, vesta-papnők ellen.
forum, palatinus

kül

Germaniai győzelmek
markomannok, kvádok, dákok elleni védelem
zsoldemelés

császné is részt vesz az összeesküben ellene.

3.3.3. Késői császárkor

3.3.3.1. A császi hat megszilárdítása (283-337)

források: Aurelius Victor, Lactantius, Eusebius, Zósimos, Eutropius, etc.

3.3.3.1.1. Diocletianus és a tetrarchia (284-305)

Maximianus először Caesar, majd Augustus (csász, társcsász), rábízva a bir ny-i fele. à 1-1 Augustus 1-1- Caesarral. C-ket örökbefogadják, hozzáadják a lányuk. C alárendeltje az A-nak, de a saját tereiken lényegében azonos hatáskörük (sereg, pénzügy, igszolg, közig)

D: Gro, Egyp, Ázsia. székhelye Nicomedia
caesarja, Galerius: Illyricum, Macedonia. székhelye Sirmium
Maximianus: Duna-mente, Ita, Africa. székhelye Mediolanum (Milano)
caesarja, Constantinus: Germania, Gallia, Britannia. székhelye Augusta Treverorum (ma Trier)

(Mommsen elnevezése a dominatus)

belkül reformjai

perzsák fölötti győzelem
provinciák szétdarabolása; igszolg, jogszolg egységesítése, hatékonyítása, adóbehajtás eredményesítése
nőtt a bürok, ami tovább növelte az adóterheket. (természetbeni járulékos adó a fd és munkaerő alapján kivetve, melyért a városok feleltek)
sereglétszám emelése
értékálló aranypénz birodalmi verdékben
ár- és bérmax

császi felség hangsúlyozása (öltözködés, ajtónállók, meghajlás – perzsa udvarra hajazva), szakrális szférávali összekapcsolása
Róma régi isteneihez való visszatérés
ker tplk rombolása, betiltása, letartóztatása

keleten jobban elterjedt à szigorúbban büntették

D lemondott 305-ben, ahogy Maximianus is. nélülük a tetrarchia működésképtelennek bizonyult.

3.3.3.1.2. Constantinus és kora (306-337)

új Caesarok kinevezésekor mellőzték a leszármi elvet – érintetteknek ez sérelmes, seregnek pedig elfogadhatatlan. „Az istenek támogatása, a kiválasztottság, a hat szakrális dimenziója nem annyira az intézményhez, mint inkább a személyhez kapcsolódik”

306: alkalmi szövségek, poli gyilkosságok éve.
Constantinus Róma mellett a Milvius hídi csatában megveri Maxentiust à Liciniussal 313-ban szövséget köt Mediolanumban, felosztják egymás közt a birt (C-é a nyugati rész). Maximinus öngyilkos, a többiek tisztogatás áldozatai. à 324-re C a k-i tereket is megszerzi magának.

vall

milánói edictum: szabad vallgyak, elkobzott vagyonok visszaadása

személyes hit vagy poli számítás? (tkv: hit, és ebből következő poli megfontolás)
átmenet, egymás mellett élés a 4. sz. jellemzője.

325, niceai zsin: Jézus is isteni teremtmény, tehát nem vele egylényegű (arianizmus)

csász mint pontifex maximus elnökölte
Atya és Fiú egylényegű (homousios)
dogma
katholikos (egyetemes) és orthodox (igazhitű)

C nem isten, csak az isten(ek) kiválasztottja

4 praefectura: Gallia, Italia, Illyricum, Oriens

polgi és kati igazg teljes szétválása

magister officiorum: hivatalok főnöke. külfölddel tárgyal, udvari kinevezések, fegyvergyárak felügyelője.
comes sacrarum largitionum: adó, kincstár, pénzverde, nemesfémbánya, külker, műhelyek, raktárak felügyelete
comes rei privatae: császi magánvagyon kezelője, bezárt pogány tplk vagyonának kisajátítója.
legiók átalakítása.

nő a seregben szolgáló barbárok száma
hadköt
páncélos lovasság

értékálló aranypénz
új adók (egyiket a senatori rangúak fizetik!)
Constantinopolis

közlek, gazd kptjává
keresztény városnak épült
itt temették

3.3.3.2. A császi hat eróziója

források: SztJeromos, II.Constantinus, Codex Theodosianus, Codex Iustinianus

3.3.3.2.1. A Constantinus-din (337-363)

3fia Augustusként osztozott a birodalmon. Egyik fia unokaöccse, Iulianus sikeres a germánok ellen, katonák közt is népszerű à Augustussá kiáltják ki. 361-től egyeduralk.

arianizmus erősöd
Iulianus utóneve Apostata (hitehagyott), mert visszatért a régi vallhoz (szakáll, régi viselet, papi testületek és lerombolt tplk helyreállíttatása)
bürok, adók, császi fényűzés csökkentése,
pzsk elleni kudarc, elesett, kihalt a din.

337-340	II. Constantinus
337-350	Constans
337-361	II. Constantius
361-363	Iulianus Apostata

3.3.3.2.2. Valentinianus (364-375). Valens (364-378)

pannoniai születésű katonatiszt és öccse, Valens (mint Augustus). Vts-é nyugat, Vls-é kelet.

háborúk: barbár, frank, szász, aleman, germán, pikt, skót, berber, kvád, szarmata

Vts-t a kvádokkal tárgyalva megüti a guta

hábok anyagi ellátására nagy adóemelés, nagybirtokosoknak aranyban fizetendő különadó
egyik vallást sem kültetik hátrányosan

Vls ariánus à katholikos közösségek gyengítése, mágiát alkalmazók üldözése
nagy népvándorlási hullám (hun, alán, k+ny gót)

378, hadrianopolisi csata, Vls serege is megsemmisül.

3.3.3.2.3. Gratianus (375-383)

Vts idősb fia. Vts halálakor nem elég idős, nem elég tehetséges katonailag, hogy nyomába lépjen à hamar meggyilkolják katonái
SztAmbrus befolyása alá à pogány, eretnek irányzatok ellen. lemond pfxmax-i hatalmáról

375-383	Gratianus
375-392	II. Valentinianus (G öccse)

3.3.3.2.4. Theodosius (379-395)

Apja Vts legeredményesebb parancsnoka, akit felségsértésért mégis kivégeztek. Gratianus rábízta Vls egykori tereit. Th megerősíti a sereget, megegyezik a gótokkal (foederati státusban letelepedhetnek, teljes autonómia, adómentesség; cserébe határvédelem)
380: katholikos állvall

SztAmbrus befolyása
fel sem vette a pfxmax címet (nem tart igényt a ker egyház fölötti vezető-ellenőrző szerepre) à császi és egyhi hat szétválik.
390, excommunicatio, Th-nak nyilvános bűnbánatot kellett tartania.

394, gót, hun sereg legyőzése.
két, Augustussá kinevezett fia örököl (Arcadius-k, Honorius-ny)

3.3.3.2.5. Változások a késő császkorban

dominatus alatt: ha vkinek az állban elfoglalt helyét meghatároznánk, nem a rend, hm a hivatali-kati apparátban betöltött szerep és a vagyon döntő.
lovagrend eltűnt
Constantinopolisban egy új, rómaival egyenértékű senatus
alsóbb rétegekben gyors elszegény à egységesedés, egyre szorosb függés a nagybirtoktól.

súlyosbodó álli terhek, csökkenő piacra termelés, csökkent városi szerep, háttérbe szorult ip.
nőtt az adó, de nem nőtt a termelés. à további hanyatlásra kell számítani
ezüstpénz romlása, munkaerőhiány
egyre nagyobb külségek k és ny közt.

3.3.3.3. Az utolsó felvonás (395-476)

források: zósimos, Zónaras, Augustinus, Iordanes, Tours-i Gergely, etc

3.3.3.3.1. A birodalom nyugati fele. Stilicho

a két birfelet összekapcsolta: vall, fizetőeszköz, jogrend, etc.
Honorius (ny): 395-423. Arcadius (k): 395-408.

helyettük hosszabb-rövidebb ideig haton levő személyek kormányoztak. ny-on Stilicho. csász díszletté vált.
„Mivel a barbárok támadásaival szemben nem tudtak közösen fellépni, saját védelmüket inkább a másik fél kárára próbálták megszervezni, a népvándorlás hullámait pénzzel és dipli eszközökkel a bir másik felére hárítva. Ebben – többek közt frzi helyzete és gazdi viszonyai miatt – végül is a constantinopolisi udvar bizonyult sikeresebbnek.”

nygót Alarich király a Balkánt pusztítja. Cnáp-t a hunok kötötték le.
Kgót Radagasius a rajnai határnál. vandál, alán, burgund letelepedés Galliában, Hispániában. (foederati státuszban jobb híján) Britannia és Pannonia feladása.
Alarich 410-ben elfoglalja Rómát.

3.3.3.3.2. A vandálok és a hunok

III. Valentinianus (425-455) ötévesen csász.
Africa nagy része elveszett (vandálok), 442.

Geiserich elfoglalta Hippót (itt halt Ágoston), Karthágót, a flottát à független vandál kirság.
Szic fosztogatása, majd 455-ben Rómáé is.

hunok sarcolják a keleti részeket

Attila és bátyja, Bleda
catalaunumi csata, 451
hunoké Aquileia, Mediolanum, Verona. De Róma elől váratlanul hazatér.

430s, legftsbb poli irányító Aetius, aki erősítené a kpti hatalmat, kiegyensúlyozná kapcsát a foederati államokkal.

a hun veszély elmúltával állítólag III. V. maga szúrta le, félve megerősödésétől. à őt Aetius társai ölték meg.

3.3.3.3.3. A bir keleti fele

II. Theodosius (408-450)

csász visszavonultsága miatt az eunuchoknál a hat
erődrenc
Codex Theodosianus, Codex Iustinianus

nehéz kapcstartás a ny-i féllel, hunok szfdön, vandálok tengeren zavarnak.

3.3.3.3.4. A Nyugatrómai Császság megszűnése

foederati államok függetlenedése, biri terek elvesztése
474, Orestes katonai főpar saját fiát, Romulust tette csásszá.
Ita-i germánok vezére, Odoaker megölette Orestest, Augustulust megfosztotta császi jelvényeitől, elküldte azokat a krómai császnak, Zénónnak. Ita-ban is barbár kirság alakult.
A pusztulás okai:

munkaerő és sereg utánpótlási hiánya
sereg germánokkal való feltöltése
colonusok röghöz kötése
állam elidegenedése a társtól (bürok öncélúvá és improduktívvá vált)
barbárok áradata
stb.

Jegyzeteső

2012. november 4., vasárnap

Ókor II.: Római történelem