Ókor I.: Görög történelem

2. Görög történelem

2. 1. Hellas bronzkora

2.1.4. A mykénéi palotaközpontok és a mediterrán világ

2.1.4. 5. A mykénéi kor bukása

• Kre 13.sz.: tűzvész, dór vándorlás, környi katasztrófa, tengeri népek vándorlása, belső válság

2.1.4.5.1. A dór vándorlás

2.1.4.5.2. Szárazság, földrengés

• Bronzkor végi hosszabb szárazságot feljegyzések nem említenek, pollenvizsg sem mutat
• lehetett vulkánkitörés, földrengés és hozzá kapcsolódó tűzvész
• vsz nem 1 okra vezethető vissza a pusztulás

2.1.4.5.3. A tengeri népek

• vándorló és kalózkodó hajósok
• lehetetlenné tették a távsági kereskt à funkciótlanná váló palotagazdaságok egymás ellen támadtak

2.2. A sötét és az archaikus kor

2.2.1. A görög világ Mykéné bukása után

• =sötét kor (hiányos források miatt). 1065k – 900k
• submykénéi kor (1065-1015) és protogeometrikus kor (1015-900)
• kereski kapcsok leépülése, egyes vidékek elszigetelődése, új népelemek megjelenése
• népességcsökk
• nem létezett egységes dórság
• ión vándorlás („Attikából kivándorolt ősathéniek” – propaganda)
• palotakptok megszűnése társi átrendeződést okoz
• patriarchálisan uralkodó családfő által irányított birtokkptok (basileus)
• független közrendű termelői réteg (pl Hésiodos)

2.2.3. A polis születése

2.2.3.1. Mi a polis?

• hellének számára kiemelkedés a barbárok és hellén ethnosok zűrzavaros, törvényt nem ismerő/tisztelő világából
• Ariszt: több faluból álló közösség, mely önmagában elegendő. célja a boldog élet.
• rögzített határok. közösségi gyűlés.
• eredetileg várat jelent a polis
• néha nincs városias kpt.
• nem feltétel, hogy autonóm legyen
• polis a polispolgárok közössége, akik magukat irányítják, saját tvk, szuverenitás, kultuszközösség.
• közösség joga eldönteni, ki tag (csak felnőtt, állpolg, ffi)
• nő: passzív polgárjog (= fiára örökíti), ingatlannal rendelkezhet
• metoikos: szabad, de nem polgár. nincs poli jog, de fegyveresen védenie kell a polist.
• rszg
• polgjogban lehetett részesíteni nem polgárt, ha olyan érdemeket tulajdonítottak neki.
• közigazgatási egységbe beírták
• hivatalviselési és birtokjog
• gazdag külfi jótevők is lehettek politések
• ki is zárhattak polgárokat (Themistoklés, Alkibiadés)
• TEHÁT: „Polisnak nevezzük a polispolgárok (politések) olyan közösségét (koinónia politón), amelynek jogában állt másokat polgjogban részesíteni vagy abból kizárni.”

2.2.2.2. A polisok létrejötte és a basileusok

• nem nagyobb 500főnél (különben társi átrétegződéshez vezethetett volna)
• 57db királyság (legtöbb archaikus kori polisban)
• basileus fia örökölt
• tyrannos-szerűen erőszakos hatalomátvétel is lehetett
• ~ gyors bukások
• polisok kialakánál általában szerepet játszottak a basileusok, de az archaikus és klassz korra általában végleg eltűntek.

2.2.2.3. A gyarmatosítás okai, típusai és irányai

• termi csapások à telepesek kiküldése a csapások elhárítására hozott áldozat.
• jobb területeket kerestek a fdművhez.
• emporion: önálló állisággal nem rendelkő kereski telep, mely átalakulhat polissá
• apoikia: anyavárostól (metropolis) különböző, újonnan létrejött polis.
• szervezett és tervezett vállalkozás
• legftsbb: fdosztás.
• jelentős népfölösleg levezetéséhez volt szükség apoikiákra. biztosabb megélhetést nyújtott.
• egyéb haszon: kereskfejl, strat-i ptk kézben tartása.

2.2.2.4. A hopliták

• jellegzetes fegyverzetükről (hopla) kapták nevük.
• pajzs: álltól térdig. fából (belül bőr, kívül bronzlemez fedi). 8kg. címerszerű díszítőfestés.
• bronz karpánt
• tőlük jobbra állót is védeni tudják
• mellvért: bronz
• sisak
• lábvért: fém. térdtől bokáig.
• lándzsa: 2-3m. fanyél, vas/bronz hegy.
• hajítódárda: 1½ m.
• kard: ½m
• egyéni teljesítmény helyett a tömeg ereje
• maguk vásárolták a fegyverzetük.
• hoplitareform: szerény vagyonú park is részt vehettek a védelemben.
• phalanx állandóságához szükség a polgk személy szti nyilvántartására.
• behívás életkor szt.
• létszám jelentős lehetett.

2.2.2.5. A törvények forradalma

• „A refk végső soron eredményezhettek demokratikus berendezkedést, ez azonban legtöbb esetben nem állt szándékukban.”
• ősi tv = jó; megváltoztatás ront rajtuk.
• korai tvhozók sorsa: tv-ik mindenkire egyaránt vonatk, még rájuk is.
• összefoglaló kodifikáció csak in: Athén, Gortyn.
• alapfeltétel:írásbeliség, agora
• kőtpl falába vésték
• gyerekeknek betanították az íratlan tvket.

 

2.2.2.8. Peisistratos és Hippias tyrannisa

• Solón reformja elősegítette az exportorient nagybirtok kifejlődését
• thések reménye: fdt fognak kapni. élükön vezető ariszt nemzetségek képviselői.
• tengerpartiak élén Megaklés
• síkvidékiek élén Lykurgos
• bányavidéki szegények is mozgolódnak. élükön Peisistratos.
• thrákiában a negyedik nemzetség tyrannist alakít.
• Peisistratos megállapodott Megakléssel, csellel hazatért.
• rangrejtve a nép közé vegyülő uralk toposza
• aranykor (különösen Hippias korával összehasonlítva)
• vízvez, költők, homéroskiadás, tpl, béke, közmunkák à gazdfejl.
• külker nő
• bírói reform: mozgó bíróságok járják Attikát, betartatják a tvt. (a solóniakat).
• Kleisthenés Hippias egyik legftsb poli szövetségese, majd fegyverreli elűzője.
• Kleisthenés bázisa: saját nemzetsége, Peisistratos egykori tömegbázisa (thések, akik Solóntól kapták polgjoguk).

2.2.2.9. Kleisthenés reformjai

• 508-ban elűzték a megszálló Spártaiakat, visszahozták Kleisthenést
• nem sokban különbözött Peisistratostól, mert népbarát, vagyis hozzá csatlakoztak, akiknek nem volt tiszta származásuk.
• tyrannosok elűzése után végrehajtották a polgjogok felülvizsgát à elvesztésétől félőkre támaszkodhatott.
• phyléreform: Attika lakosságát az eddigi fiktív vérségi leszármi renc helyett a demobb területi elven osszák be
• neopolitések betagozása
• parasztok-nagybirtokosok mindenhol egyharmados kisebbségben
• kereskő, ips és exportorient nagybirtokosoknak kedvezett
• itt jelenik meg először a poli frz mint manipulációs eszköz.
• községek elrendezése úgy, hogy a hadsereg felvonulását biztosító utak mentén szerveződjenek trittysökbe.
• 500ak tanácsán belül Alkmeonidák és barátok meghatározó súlya
• bizonyos községek aránytalanul sok képv-t küldtek a buléba
• potenciális ellenzéki községek egymás közti kommunikációs lehetőségét minimumra csökk.
• à phyléreform = vértelen Alkmeonida hatátvét. (ellenzék is a házassági-poli elitből került ki.)
• 500ak tagjait a 10phylé összes képv-éből sorsolták vagyoni korlátozás nélkül egy-egy évre. elnököt naponta sorsolták. ötven ügyvezető, akik nonstop az agorán tartózkodtak.

2.2.2.10. Spárta

2.2.2.10.1. A hagyományos Spárta-kép és forrásai

• polgár, aki hazáját fegyverrel megvédi és nem alantas munkát végez.
• akkora tereket vont ellenőrzése alá, amit a csekély számú polgárság nem tudott ellenőrzés alatt tartani.
• virágzó spártai kézműipi term a 6.sz.  utolsó negyedében megszakadt.

2.2.2.10.2.A spártai társi rétegek

• teljes jogú egyenlők (homoios)
• körüllakók (perioikos): iparűzés az ő kivságuk
• helóták: saját házában élt, a parcella elidegeníthetetlen részeként. elüldözni, eladni tilos. hadiszolgálatra kötelezett
• metaxy: ~örökösen röghöz kötött jobbágy.
• neodamódés: helóta, akit hadi szolgálat fejében felszab, polgjog. nagyon ritka.
• létezett egy vagyonos nagybirtokos réteg, mely nem különösebben szűk.
• rszgk (dulos)
• mothax: spártai apa – helóta anya. korlátozott jogok, de parcellakapással felemelkedhettek.
• sereg legnagyobb részét ők alkották
• lázongás melegágya e réteg.
• parthenios: helóta apa – spártai anya. (vagyis hűtlenség során fogantak.)
• miután felnőttek, gyarmatokra küldték őket.
• nagybirtokosok saját birtokaikat megoszthatták fiaik közt, de az államtól kapott klarost nem, azt csak a legidősb örökölte, apja polgjogával együtt. másodszülött fiúnak csak akkor lett polgjoga, ha az állam juttatott neki egy gazdátlanná vált parcellát. fiúgyerek híján lány örökölt.
• 464: földrengés, helótalázadás (~20.000áldozattal). demográfiai sokk.
• nem teljesen zárt rétegek.

2.2.2.10.3. Az egyenlőség és a vaspénz mítosza

• „A híres spártai vaspénz, amelyet Xenophón az egyenlőség fenntartása eszközeként ábrázol, régészetileg és írott forrásainkban nemhogy az archaikus korban, de még a Kre 5.sz közepén sem mutatható ki.”

2.2.2.10.4. A spártai népgyűlés

• alkalomszerűen hívták össze. közfelkiáltással szavaztak
• minden nagykorú spártai polgár megjelenhetett rajta

2.2.2.10.5. Peloponnésosi szövetség

• kre 6.sz. Spárta kölcsös kétoldalú védelmi szerződéseiből, hosszan tartó folyamatként.
• rendkívül laza kapcsolat, szinte csak háborús fellépésre.
• közös akciókról a szövségi gyűlés dönt, határozata mindenkire kötelező. minden szövséges állnak egy szavazata.
• hábs költségeket minden állam maga teremtette elő. (pénz, élelmiszer)
• Spárta nem avatkozott az államok belügyeibe a pelop-i háb végéig. aztán beavatkozott, mire fellázadtak. 366-ban felbomlott a szövetség.

2.3. A polis virágkora (5-4.sz.)

2.3.1. Athén „birodalma”

2.3.1.1. A gr-pzs háb

2.3.1.1.1. Iónok és pzsk

• kis-ázsiai gr városok a tengerparton. a szfd belsejében barbár népek. (nem = civilizálatlan! pl lyd birodalom)
• Spárta nem lép fel Pzs ellen, mert helótalázadástól tart. Athén még kevésbé, hiszen 508-ban szövséget kötöttek. Hippias 510-ben Pzs-ba menekült, pzsk támogatták a hazatérési kísérletét.
• gabona, arany- és ezüstbányák Pzs-ben, amik vonzották Athént
• Pzs fellép fönícia, Milétos ellen (494).
• Kis-Ázsiának Athén nem kívánt versenytársat jelentett, de Pzs hatalmas belső piacot
• à ottani Pzs-ellenes felkelés elbukik. Athén inkább szimbolikus segítsége sem számított sokat, viszont Dareios súlyos szerződésszegésnek fogta fel.
• à 492, támadás indul Athén és Eretria ellen.

2.3.1.1.2. Marathón

• pzs flottát Hippias kalauzolta Marathónig.
• spártaiak nem indulhattak azonnal (holdtölte előtt)
• Athén 10 stratégosa nem tud egyetértésre jutni, minden nap másikuk a fővezér. Miltiades hirtelen támadást vezényelt íjászok és lovasság nélkül.
• pzskt visszaszorították, akik nem kockáztattak újabb kudarcot, inkább hazahajóztak.
• athéniak minden csata után összeírták az elesetteket, közzétették a neveket. (Marathón: ~10.000 fős veszteség)
• pzs gyalogság ~24.000 fő.

2.3.1.1.3. Két háb közt – az ostrakismos

• Miltiadest perbe fogták, elítélték, meghalt. Athéni széthúzás nőtt. Új politikus: Themistoklés archón.
• program: vezető nemzetségek befolyásának csökkentése, szfdi haderő helyett flottafejl, stratégosok feladatkörének felértékelése az archóni kárára.
• cserépszav: vitatott, hogy ki, mikor, milyen céllal vezette be, hányszor éltek vele.
• Kleisthenés tv-e?
• szavazás a buléban folyt
• 70 éves fennállása alatt 9-10 db-t tarthattak összesen (Hipparchos, Megaklés, Themistoklés pl)
• eredeti szándék: tyrannisra törők ellen irányul. de gyakilag a mindenkori poli vezető ellenfeleinek vértelen eltávolítására használták.
• 10évig nem térhetnek vissza, de ha változik a poli helyzet, visszahívják őket.

2.3.1.1.4. Xerxés hadjárata

• Egyp lázadását elfojtja, flottát építtet, Helléspontoson hajóhidat, Athós fsz-ét csatornával vágatta át, szövetségeket köt.
• pzsellenes szöv vezetője Spárta.
• Thermopylai: 200.000 fős pzs sereg
• ha Leónidas győz, sem állíthatta volna meg a pzs flottát. X bevonult Attikába, lerombolta Athént. Szfdi seregét Hellasban hagyta, flottával hazatért.
• Themistoklés árulása
• „Kre 480-ban a ny-i grség is élet-halál harcot vívott a Szic-ban előretörő karthágóiakkal szemben. A sziget ny-i vidékét a punok uralták, míg k-i felében a gr városok Syrakusai befolyása alá kerültek.”

2.3.1.2. A délosi szöv

2.3.1.2.1. A délosi szöv megalakulása

• újabb pzs támadástól félve városfalak építése (de jó lesz az esetleg Spárta ellen is), kikötő összekötése a várossal.
• Spárta közben felhagyott a pzs elleni küzdelemmel
• Athén annyira beavatkozott a szövségesei belügyébe (pl kötelező athéni ezüstpénz, tvk), hogy elszakadási hullám kezdődött.
• szöv haderejét Athén biztosította a szövetségi adókból. 425/4-ben brutálisan emelt adók.

2.3.1.2.2. Themistoklés és Pausanias bukása

• Kimón (Miltiades fia) hangsúlyozza, hogy eddigi győzelmeiket Spárta oldalán érték el; barátság-bizalom Spárta iránt töretlen részéről.
• Pausanias spártai hadvez Byzantionban tyrannosként uralk. kereskőhajók fosztogatása, szoros pzs és athéni kapcs.
• miután kiderült, hogy Pzs-val is levelezett, Athéné szentélyébe menekült à éhen halasztották.
• hagyatékából kiderült, hogy Themistokléssel is levelezett, így Th-t sem akarták hazai földre engedni (ostrakismos), pzsbarátság vádjával halálra ítélték à Pzs-ban keresett menedéket, ott élt öregkoráig.

2.3.1.2.3. Kimón

• pzsk elleni győzelem à megkérdőjelezi a délosi szöv létjogosultságát, mert mi más célja lehet még? à a szöv Athén birodalmává alakult, adófizető alattvalókkal. Thasos szigete Spártától kért segt.
• De Spártában 464-es fdrengés, helótaláz, Thasost leverik.
• Kimón segítséget küldene Spártának, aki visszautasítja. megaláztatás miatt Kimónnak ostrakismos, mennie kell Athénból.
• távollétében ellenfele megnyirbálja az areiospagos jogkörét (csak gyilkossági ügyekben bírás)

2.3.3. A pelop-i háb

2.3.3.1. A pelop-i háb fogalma

• forrás: athéni törtírók
• nem Peloponnésoson zajlott, neve mint a p-i szöv elleni háb.

2.3.3.2. A háb okai

• athéniak hatalmának növekedése félelemmel tölti Spártát. Periklés politikája inkább a bir megszilárdítását, tartós békét szolgálta.
• a fellázadó Samost, Byzantiont a pelopi szöv magára hagyta, szintén békevágyból és Athén iránti bizalomból.
• De Athén helyzete ekkor már ingatagabb, kevésbé ambicióz, mint korábban. Spártát nem fenyegette.
• 1.: területi konfliktusból vtk korábban polisközti hábk, mivel ők ketten nem határosak, nincs érdekellentét.
• 2.: gazdi-kereski okból is kitörhettek hábk, de Spárta idegenellenes, korlátozott külkerű, nincs érdekellentét.
• 3.: konfliktforrás lehetett a társi külség. De Spárta éppúgy eltűrte szövségesei közt a demo polisokat, mint Athén az arisztokráciákat, nincs érdekellentét.
• 4.: rituális vétség! (Kylón pl)
• „A két szövségi renc lépésről lépésre, akaratlanul sodródott bele a hábba.” Okai:
• 1.: epidamnosi/kerkyrai konflikt
• K (ma Korfu) közös alapítású gyarmatváros. kulcsftsságú keresk.
• szövséget kötött Athénnal, Korinthosszal szemben. ez felborította a szövségi erőviszonyokat.
• 2.: poteidaiai háború
• korinthos alapította, de a délosi szöv tagállama volt. Athénnak gyanús Korinthos az epidamnosi konflikt után, ezért felszólította Poteidaiát, hogy rombolja le a falait, adjon túszokat, tartsa szemmel Korinthost.
• Poteidaia az ultimátumra elszakadással válaszolt.
• Athén blokád alá vette, mire P Spártához fordult segért.
• 3.: megarai néphatározat (pséphisma)
• Athén néphatározatot hozott a Korinthos oldalán álló Megara ellen.
• megaraiak kizárása az athéni kikötőkból, agoráról. Megarának megszakadt a kapcsolata saját gyarmataival is. (kereskedelme fenn tudott maradni, mert nem polgárok, hm metoikosok kereskedtek náluk)
• Megara tehát Athén ellen lázított, Spártánál keresett védelmet.
• 4.: Aigina szabsága
• nem kapták vissza Athéntól a békeszerzben garantált szabságuk.
• Spárta bűnösnek mondta ki Athént a 445-ös béke szegésében. nem közfelkiáltással, hm személyenként szavaztak erről. à ultimátum Athénnak:
• kylóni vérbűn miatt űzzék el Periklést
• vonuljanak el Poteidaia alól
• adják vissza Aigina függetlenségét
• vonják vissza a megarai néphatározatot
• oszlassák fel a délosit.
• TEHÁT Athén érdeke: kereski és területi statq-igény, stratégiai-politikai hatalom. Ha meghátrál, fellázadnak a szövetségesei.
• TEHÁT Spárta érdeke: statq (különben fellázadnak a helóták, széthullik a szövség)

2.3.3.3. Az archidamosi (vagy tízéves) háb (431-421)

• kiegyenlítetlen erőviszonyok. spárta szfdn, athén tengeren erősb.
• Attika lakói városfalak mögé menekültek, évekre elegendő tartalékkal.
• egymás kifárasztására, minél kedvezőbb békére törekedtek.
• spártai Archidamos fővez
• thébaiak É-Attikát végigpusztították
• ismeretlen eredetű járvány pusztítja a lakosság 1/3-át. à népharag Periklés ellen leváltották. majd rehab, de járványban meghal.
• Athén győz Thrákiában, Poteidainál, ny-i vizeken, Peloponnsoson. De pénzhiány és belpoli széthúzás.
• 1.: parasztok a fdk pusztulása láttán azonnali békét akartak
• 2.: Nikias kimerítené Spártát, majd visszaállítaná a háb előtti statq-t
• 3.: Kleón és Démosthenés minél gyorsabb győzelmet akar, akár kockázatok árán is.
• à Kleón nyer.
• nem a legelőkelőbb réteg leszármazottja, közönséges.
• egyszeri, rk-i hadiadó (eisphora) kivetése, szövetségesek adójának emelése
• egyre nagyobb vérengzések
• 426, Spártában újabb fdrengés à békejavaslat, amit Kleón megalázóan elutasít.
• Spárta kísérlete Pzs támogatásának szerzésére, sikertelen.
• DE Athén anyagilag végképp megrendült, újabb adóemelés, és a szöv pénz- és mértékrencének erőszakos egységesítése.
• 423, újabb spártai békekísérlet. Fegyszünt kötnek, de Spárta nem hagyja abba a thrákiai városok elpártoltatását. Athén és Pzs szerződés felújítása.
• 422, Kleón és a spártai Brasidas elesett à út a békekötéshez.

2.3.3.4. A Nikias-féle béke, Argos, Mantineia és Élis szövetsége (421-415)

• 50éves béke: visszaadják egymás elfoglalt tereit.
• Spárta félt, hogy alulmarad A-M-É szövetségével szemben, ezért a saját szövetségesei és helótái ellenében kötötte meg Athénnal a békét à szövségeseinek nyílt ellenszenve, ami hamarosan újra szembeállítja Athénnel.
• Athénban Periklés unokaöccse, Alkibiadés, Sókratés tanítványa.
• Spárta újra terjeszkedik, szétzilálja az A-M-É szövséget.
• Alkibiadés és Nikias cserépszavaztatna egymás ellen, de mivel nem biztos egyikük győzelme sem, egy harmadik ember ellen adatták le a szavazatokat. Ezzel annyira kompromittálódott az ostrakismos, hogy soha többé.
• Nikias és Alkibiadés stratégosok, 417/416
• Alkibiadés Szic-t hódítaná

2.3.3.5. A szicíliai hadj (415-413)

• közvetlen indok: Athén szövetségeseinek szorult helyzete Syrakusai ellen. De okok még: Peloponnésos elvágása az ottani gabonától, Athén hódítási vágya, erődemonstráció.
• Alkibiádés elfoglalja D-Itát, Karthágót. Cél: Mediterráneum egyesítése Pelop kiszorítására. A terv teljesen irreális.
• hadvezéreknek más-más célja:
• Nikias: hazatérés
• Alkibiadés: szövségkeresés, hódítások (pl Syrakusaié), birodalom.
• Lamachos: Syrakusai gyors lerohanása
• üres kincstár, senki nem akar szövetségre lépni à Alkibiadés Spártába menekült, elárulva seregét. Lamachos elesett, Nikias egyedül ostromolja Syrakusait. Felmentő spártai sereg gyűrűbe zárja Nikiast. Hírmondó sem maradt.

2.3.3.6. A dekeleiai háb (413-404)

• Athén elvesztette Attikát, szigetté vált, hajóhada sem maradt. Pénzre volt szüksége, amit nem tudott a szövségesektől behajtani.
• Spárta-Pzs szerződés: pzs fizeti a flotta költségeit Athén ellen, cserébe Spárta elismeri a pzs fennhatóságot a korábban elfoglalt területein.
• Alkibiadés átáll a pzskhoz. Tanácsa Tissaphernés satrapésznak: ne támogassa túl Spártát, nehogy nagyon megerősödjön és legyőzze Athént – támogassa inkább utóbbit, hogy a két hatalom legyengüljön az egymás elleni harcban. (A elő akarta készíteni athéni hazatéréséhez a terepet.)

2.3.3.7. A négyszázak és az ötezrek uralma

• 411: oligarcha tagjai megbuktatták az athéni demot. 5000 polgárra korlátozták a választhatóságot, eltörölték a vezetők álli bérezését.
• Alkibiadést nem hívták vissza.
• szövségesekhez követség, hogy mindenki alakuljon oligarchiává à Spárta-barát oligarchiák születése.
• flotta is ellenük fordult.
• à Pelop-Pzs kedvezőbb feltételekkel köt szerződést.
• à Athén radikális oligarchái arra készültek, hogy átadják a várost Spártának. Eközben Spárta magához ragadta az egyiptomi gabonaszállítási útvonalat.
• Ekkor Athén már hazahívja Alkibiadést, aki vereséget mér Pelop-ra, restaurálja az athéni demot. Spárta ismét békét kötne, de Athén visszautasítja az utolsó lehetőséget, amikor még a statq alapján köthetnék.
• Alkibiades pénzt rabol a flottára, tizedszedő helyet létesít a Helléspontoson. Stratégos autokratórnak választják. Aztán árulással vádolva megfutamítják, magánhadseregével folytatja portyáit.
• közben Lysandros a spártai flotta élén.
• 406, spártai flotta legyőzése, de konstrukciós perben kivégzik Athén legjobb hadvezéreit.
• közben Lysandrosé a Helléspontos, Karthágóé Szicília
• Athén szerződést köt Karthágóval Syrakusai ellen
• Lysandros megsemmisíti az athéni flottát, lezárja a tengerszorosokat, megszűnik a gabonaimport à éhezés.
• Kleophón törvénye: kivégezni, aki tárgyalni mer a békéről! à koncepciós perben halálra ítélik.
• Théramenés hónapokig húzta a spártaiakkali tárgyalást, amíg Athén kiéhezett és nehezebb feltételekbe is belement.
• 404, béke ptjai: (enyhék, mert Spártának szüksége volt Athénre saját szövetségesei ellensúlyaként)
• Peiraieus falainak lerombolása
• flotta átadása
• száműzött arisztokraták visszahívása
• Attikán kívül minden birtokukról lemondanak
• belépnek a pelop-i szövbe

2.3.3.8. A harminc zsarnok (404-3)

• 30tvhozó Athén élén, a demo mellőzésével
• véres leszámolások, polgjogkorl. sok menekült.
• demo emigránsok hatalomátvételre készültek, mire a 30ak spártai helyőrséget hívtak be. A demokraták legyőzték a 30ak seregét, restaurálták a demot.
• a 30ak utánozni akarták a spártai berendt (gerusia, ephoros, perioikos-népesség), de nem egységes rencben gondolkodtak, hm pillanatnyi kihívásokra adott válaszokat adtak.
• 403: a történelem első amnesztiája, hogy véget vethessenek a belső harcoknak. Kifizették Spártának a 30ak által felvett kölcsönt, átdolgozták a tvkt, attikai ABC helyett bevezették az ión betűket.
• de a renc kritikusait nem hagyták szóhoz jutni (pl Sókratés)

2.3.4. Ip és keresk

2.3.4.1. A mezgazd és az élelmiszer-keresk

• gr fdk 25%-a művhető
• ugar
• olajfa, szőlő
• birka, kecske, sertés
• méztermelés, halászat.
• szárított sajt
• állattenyésztés sehol sem kizárólagos megélhetést jelentő
• Sötét kor
• hús csak ünnepen
• trágyázás korlátozott mértékben
• élelmiszerimport
• túlnépesedett vidéken a legjelentősb kereskővárosok, akik gyarmításban is jeleskedtek (Korinthos, Megara, Théra, Athén)
• nem tudunk jelentősb éhínségről
• Arch és korai klassz kor
• Solón az olaj kivételével tiltja az élelemexportot
• rencs és nagymértékű gabonaimport csak a pelop-i háb idején szerveződik.
• behozatal a teljes élelmiszerigény 1/3-át jelentette

2.3.4.2. Városok munkamegosztása

2.3.4.3. Fémfeldolg

• bányák álli tulajdonban, nyilvános árverés során adták bérbe 3 évre a kitermelési jogot
• bányászrszg-k tartása biztos üzlet
• kitermelt/import fémeket kovácsműhelyekben dolgozták fel.

2.4. Nagy Sándor és a hellénisztikus monarchiák

2.4.1. Nagy Sándor és a diadochosok

2.4.1.1. Nagy Sándor hódításai

• 356-323. II. Philippos és Olympias fia. Arist nevelte. 20évesen király.
• II.Ph halálhírére lázongás à leveri. Thébai lerombolása, lakói eladása rszgnek.
• Athénnal szöv megerősítése
• „Új Agamemnónként” érkezett Ázsiába. Egyp csatolása a birhoz, fáraónak nevezték. Alexandria megalapítása. Pzs Bir ura. A diadal okai:
• 1.: Pzs válsága
• 2.: gr-mak kati fölény; pzsk nem egységesek és nem túl hűségesek
• Amikor ÉK-Indiában hódított, a mak sereg lázadozni kezdett. (Indusnál, Mezop-ban is alapított Alexandriát)
• főv Babylón. cél: egységes, kptított, soknemzetisségű bir pzs mintára.

2.4.1.2. A diadochosok

• egykori hadvezérekből lett utódok
• Mak: Antigonos à antigonidák
• Pergamon: à attalidák
• à seleukidák
• Egy: Ptolemaios à ptolemaidák
• céljaik eltérőek (egységes bir visszaállítása vagy saját kirság létreh-a)
• 323, Athén vezetésével gr állk fellázadtak (lamiai háb). De Athénban makedónbarát oligarchia vette át az uralmat, Démosthenés öngyilkos.
• 301, királyok csatája: lezárultak a diadochos-hábk, megszilárdultak a monarchiák.

2.4.2. A hellénisztikus kor jellege

2.4.2.1. A hellénisztikus kor forrásai

• nem maradt fönn összefoglaló, csak töredékek
• Appianos, Flavios, Diodóros
• Plut, Polybius, Pompeius Trogus
• feliratos anyag, egyiptomi papiruszok

2.4.2.2. A hellénisztikus kor fogalma

• hellén = görög. à nyelv, műveltség, kult görög (alapú).
• NS által kifosztott Pzs Biri kincstár a mak-gr fejlődés alapja
• kult gyorsan terjed a hadj-k által
• koiné: közös nyv (attikai, dór elemek)

2.4.2.3. A hellénisztikus kor értékelésének változása

• 1990stól negatívabb megítélés: meghódítás, kíméletlen kizsákmányolás. NS könyörtelen reálpolitikus, alkoholista tömeggyilkos
• diodochosok szerepének fölértékelése :nem NS, hm ők alapozták meg a hellén kort.

2.4.3.4. Egyiptom és a Ptolemaidák

• a kirság át tudta venni a fáraó-kori Egyp intézmény- és adórencét.
• terileg, közigileg egységesnek mondható à veszély a külháborúban, trónharcokban
• biztos gazdi háttér à hódk, Egyp önállóságának megőrzése a többi monarchiánál tovább.

2.4.3.4.1. A ptolemaiosi Egyp története

• I. Ptolemaios, NS testőre, hadvezére lett Egyp satrapája
• királynak tekintette magát, dint akart alapítani
• Égei-tengeri hódk
• első syriai háb (274-271): megnövelte kis-ázsiai befolyását
• második (260-53): kudarc.
• harmadik (246-241): Thrákia, Kis-Ázsia, Syria területeiből szerez
• negyedik (219-17): addig gr-mak seregbe sok egyp-it soroztak, akik fellázadtak, ami pénzzavart eredményezett, Egyp külpolilag megbénult.
• ötödik (202-195): befolyás csökken
• hatodik (170-68): Egyp-t a szeleukida pusztítástól Aemilius Paulus pydnai győzelme mentette meg (legyőzte a makedón Perseust, 168).
• királyi család véres hatalmi harcai növelték a római befolyást.
• VII. Kleopatra: 2 öccséhez férjhez ment, zavargások, de Caesar segítségével megszilárdítja hatalmát. Fiuk XV. Ptolemaios Kaisar.
• Actium után öngyilkos, Kaisarion megöletése.

2.4.3.4.2 Görögök és bennszülöttek

• grk főleg a városokban laktak, magasabb hivatalokat viselték. egyp-i őslakosok a fdken dolgoztak. jogvitáik gyakran erőszakos véget értek, a király gyakran adott igazat a veszélyeztetett parasztoknak
• egyp-ik megőrizték saját kultuszaik, tpl-ik, papjaik. grk is átvettek kultuszokat (isis-tisztelet, imhotep)
• Ptolemaiosok nem alapítottak városokat, mint a Seleukidák

2.4.3.4.3.A mezőgazdaság megszervezése

• termőfd kiri tulajdon. parasztok évente bérleti díjat fizetnek természetben.
• gr katonák is parcellákat kaptak. kisebb adót fizettek, mint a kiri parasztok, de cserébe katonai szolgálattal tartoztak
• fd haláluk után visszaszállt a királyra. lassan örökölhetővé váltak à többnyire gr gazdi elit kialakulásához vezetett à királyi bevételek jelentős csökkenéséhez vezetett.
• víztárolók, csatornák.
• szigorúan kptított renc
• felesleg exportra
• állami monopóliumok szigorú védelemmel