A KÁRMED TÖRTÉNETE A HONFIIG
AZ ŐSKOR
1. A korai és a középső őskor
1.1. alsó-paleolit: vértesszőlősi leletegyüttes: 350-500.000 éves
1.2. középső-paleolit: Subalyuk-barlang: 35-50.000 éves. Vadászó életmód
1.3. felső-paleolit: Szeleta-barlang, aurignaci- és gravetti-kultúra: 15-30.000 éves.
1.4. mezolitikumból kevés és szórványos lelet ismert
2. A bronzkor
2.1. ~1900 – 800
2.2. behatoló népesség hozta magával a bronzkészítést
2.3. Nagyrévi-kult (in Alf): földm, letelep élmód. Balkáni eredetű nép.
2.4. Hatvani-kult (in É-Mo): földm és nagyállattart
2.5. Wietenbergi-kult (in Erdély): arany-, só- és rézbányászat
3. A vaskor
3.1. római hód előtt tagolt társ (tzsszövi keretek), keresk rómaiakkal-görögökkel.
A RÓMAI KOR
4. A római hódítás: Kru 14-ben függetlenedett Illyricum északi részén Pannonia. 102ben Alsó-Pannonia (K-Dunántúl, Szerémség) és Felső-Pannonia (Dunántúl, Dráva-Száva köze). Előbbi kptja Aquincum.
5. A római uralom és annak bukása
5.1. germán népvándor (vandál, gepida, langobárd, gót)
5.2. provinciák Rómához legközelebbike à értékes.
5.2.1.212ben polgjog minden provinciában minden szabadnak
5.2.2. folyamatos harcok. 5.sz elején vandál és gót hód, aztán hunok.
A NÉPVÁNDORLÁSKOR
6. A hunok
6.1. Attila birodalma többsége gótokból állt (+germán, római, iráni, hun, görög)
6.2. 451 ante portas
6.3. catalaunumi ütk döntetlen (Attila VS vizigótok)
7. A germán népek
7.1. Maros-Körös, Erdély. Letelep, földműv-állteny
7.2. longobárd-gepida ellentétek, szövetségek másokkal egymás elleni harcokhoz à Biznak adták meg magukat a gepidák à bizi berendezkedés à hirtelen avar tám
8. Az avarok
8.1. közép-ázsiaiak
8.2. Kármed Erdéllyel az övék, 568.
8.3. lovasnomád. Egyszemélyi vezető (kagán)
8.4. 7.sz első felében biz sikertelen ostroma à felbom
9. Az onogur-bolgárok
9.1. 670k bevándor (vsz kevert etnikum, Belső-Ázsiából. Magyarok biztos nem.)
9.2. griffes-indás motívum, nagysztmiklósi kincs
9.3. földműv, kisállattartás
9.4. saját (rovás)írás
10. Az Avar Kaganátus bukása
10.1. 8.sz2: NagyKároly támadása, siker à avarok hátrálnak és perzselnek à pyrrhoszi győzelem csak.
10.2. később avar belháb: Ny behód a frankoknak, aztán K is à Kármed uralmi egysége mexűnt.
A 9. SZÁZAD
11. A frank Pannonia: Dunáig. Etnikum vegyes (avar, szláv, bajor)
12. A Morva Fejség: Ény-Kármed. frank-morva összecsapások. Szvatopluk.
13. A bolgár végek
13.1. K-Kármed, Alf, vsz Erdély
14. „Az a körülmény, h voltaképp 3 állam peremterülete nyúlt be a Kármedbe, tzsterületeik viszont kívül feküdtek azon, megkönnyítette az új haza foglalására indult magyarok dolgát.”
AZ ÁLLAM VÁLSÁGA ÉS A VÁLSÁG MEGOLDÁSA
A MÉLY KRÍZIS IDŐSZAKA
15. Péter első uralma
15.1. külpol: németellenesség, cseh szövetség, lengyel semlegesség, Bulgária támogatása Biz ellenében.
15.2. belpol: adókivet, tvalkot, oklkiad, pénzver. Óbudai társaskáptalan, pécsi székesegyház. Elfogulatlan források: istváni pol következetes folytatója.
15.3. DE türelmetlenül, kompromisszumok nélkül tette.
15.3.3. Gizella korlátozása, több püp elmozdítása
15.3.4. pogány érzelmű előkelők helyébe ker németek és olaszok
15.4. előkelők összeesküvése, Aba megválasztása
16. Aba Sámuel
16.1. Péter támogatói eltevése láb alól, tvnyeinek megsemmisítése
16.2. határ menti harcok a németekkel, aztán béke
16.2.5. „Megvetette az orsz nemeseit, és mindig a parasztokkal meg nemtelenekkel tartott.” Kristó: nem őskeresztény mivolta, hanem a pogányoknak engedés miatt. A Deliberatiot egyértelműen erre az időszakra keltezi (papok korlátozása, egyh megadóztatása, bogumil eretnekség)
16.2.6. külfi befolyás háttérbe szorítása
16.2.7. nemesi összeeskü terve à50 előkelő megöletése à elégedetlenek III. Henrikhez fordultak à 1044júl, Ménfő.
16.2.7.1. Aba aranyozott lándzsája+korona Rómába küldése By Henrik
17. Péter második uralma
17.1. egyértelmű német tám, hűbéresség
17.1.8. bajor tv bevezetése (uralkó elit vagyona-hatalma védelme)
17.1.9. Aba által eltörölt adók újra kivetése
17.2. főpapi-nemesi összeeskü (SztGellért is benne), követ Oroszba Andráshoz és Leventéhez (Vazul fiaihoz)
18. A Vata-felkelés
18.1. Békés várának ura Vata. Szabad magyarokra támaszk
18.1.10. egyész K-Mo-ra kiterj
18.1.11. András és Levente velük tartott Péter ellen
18.1.12. Gellért megölése by tömeg
18.2. Nem tudni, Péter meghalt-e, csak az biztos, h megvakították
18.3. Ha Levente idősb Andrásnál, nagy lehetett a kockázat, h Gellérték a pogányságot vállalták volna Péter ellenében, mivel csak András volt keresztény a két testvér közül.
19. I. András
19.1. felkelés leverése, vezetők kivégzése
19.2. félő volt, h III. Henrik bosszút áll Péterért
19.2.13. várak építtetése, öccse, Béla hazahívása, és az ország 1/3 részének nekiajándékozása
19.2.14. német behatolás Szfv-ig, de a magyarok visszaverik. Pozsony ostroma, BúvárKund
19.3. IV. Henrikkel béke+Salamon (András fia) és Judit (H nővére) házassága à Béla morcos, lengyel sereget gyűjt.
19.3.15. András német támogatással. Magyarok főleg Bélával, András meg is halt.
20. I. Béla (1060 – 1063)
20.1. fehérvári gyűlés: nép panaszainak meghallgatása, ~népgyüli à pogány követelések à megtorlás
20.2. belpol: ármaximalizálás, adóenyhítés, piacok szombatra áttétele. Szekszárdi monostor, zselicsztjakabi bencés apság alapítása. Nincs dukátus.
20.3. 1063ban német támadás (Salamon trónraültetése céljából), trónbaleset à
21. Salamon (1063 – 1074)
21.1. dukátus Gézával (Béla fiával)
21.1.16. 1071ben megromlott az addig nagyon jó viszony à Géza szöv Lászlóval (öccsével)
21.1.17. mogyoródi csata: Géza+László+csehek nyernek.
22. I. Géza (1074 – 1077)
22.1. Dunántúl, Ny-Mo. Tvnyes kir továbbra is Salamon
22.1.18. IV. Henrik támogatása fejében S német hűbériséget vállalt. Nem sikerült a trónra visszajutnia, de Pozsony és Moson környékén biztosította az uralmát; 1081ben halt (addig ő volt a törvényes magyar kir!)
22.2. Géza felvette a kapcsot VII. Gergellyel
22.2.19. Gergely: „Mo más országok kirának nem lehet alávetve, hanem csak a római egyetemes anyasztegyh-nak.”
22.2.20. Nem akart meghódolni se Gergelynek, se Henriknek, ezért Biz felé fordt
22.2.20.1. VII. Dukasz Mihály „nem kötötte nyílt alávetéshez Géza elismerését”, koronát küldött neki (mai Szt korona alsó része_).
22.3. garamsztbenedeki bencés apság alapítása
23. Salamon és/vagy Géza törvényei
23.1. tolvajok nagyon szigorú büntetése (a tolvajt rejtegetőknek is súlyos szankciók)
A VÁLSÁG MEGOLDÁSA: SZENT LÁSZLÓ ÉS KÖNYVES KÁLMÁN KORA
24. László korának törvényei
24.1. nemzetköz: Canossa, Rudolf ellenkirály választása. László is illegitim még.
24.1.21. IV. Henrik Salamonnal, VII. Gergely hűbérhez kötötte a koronaküldést (1075ben a horvátoknak is csak ilyen feltételekkel küldött)
24.2. tvkv
24.2.22. tolvajlás visszaszorítása még mindig. Apák bűnéért fiúk is bűnhődjenek; istenítélet.
24.2.23. tolvejjal szemben elnéző bíró is szigorú büntetésre számíthat à érdemesebb ártatlant felakasztani. (Ha ártatlant ítél el, pénzbírság – ha bűnöst futni hagy, szolgaságba taszíttatik.)
24.2.24. csak vásáron lehet kereskedni, az ügyletről szerződést kell készíteni.
24.2.25. III. Kelemen ravennai ellenpápa szellemében az első házasságot engedélyezi a papoknak
24.2.26. apát püpi joghat alá rendelése
24.2.27. „templomból igazolatlanul hiányzót veréssel kísérelték jobb belátásra bírni”
25. László egyházpolja
25.1. zgb-i püpség (1091), bihari püpség kptjának Váradra áthelyezése, kcs-i érsekség kptjának Bácsra áthelyezése, káptalani szervezés, somogyvári bencés kolostor alapítása
25.2. apátságok támogatása (birtokok, javadalmak, pl Ph, Bakonybél, Pvárad)
25.3. 1083-as szenttéavatások
25.3.28. Kristó: azoké, akik megalapozták László sikerét
25.3.29. Gellért, István, Imre, András-Zoerard, Benedek (Ny-i Felvidéken tisztelt zobori szerzetek). Legendák készítése.
26. László pápapárti külpolja
26.1. Rudolf ellenkir lányával házas
26.2. VII. Gergely 1079ben elismerte L-t kirnak
26.3. Salamon összeesküt tervezett L ellen à kitudód, börtön à szabadul, szövetségkeres à kunokkal alku: Erdélyt nekik adja, (első feleségével mit sem törődve) kun feleséget vesz, ha támogatják őt. A besenyő-bizi hábban meghalt S.
26.4. 1087ben III. Viktor pápa biztosítása hűségéről IV. Henrikkel és az ellenpápával szemben
27. László utolsó évei, külpoli irányváltása
27.1. 1075től Hrv pápai hűb. Velencei-normann-bizánci-magyar érdeklődés Dalmácia iránt. László nyert. Géza fiatalabb fiát, Álmost tette hrv kirrá.
27.1.30. II.Orbán nehezményezte eme fejleményeket à L IV. Henrikhez pártolt.
27.2. trónutódlás: L Álmost szerette volna, mert „délceg királyideált” testesített meg, ellenben KKval. Álmos császárpárti is volt. à KKt L papnak adta (ergo kizárta az örökösödésből)
27.2.31. KK egri vagy váradi püp lett. Valamiért Lengyelo-ba emigrált aztán.
28. Kálmán pápapárti külpolja
28.1. nem tudni, mi történt 1095 és 1096 közt, vsz testvérháb, mindenesetre KK kir lett, Álmos hcg.
28.2. pápapártiság okai: „papi mivolta”, Álmos császpártisága.
29. Kálmán adriai hódításai
29.1. Roger szic-i normann gr lánya a felesége
29.2. 1102: magyar-hrv perszonálunió
29.3. „Dalmácia kérdésében szemben állt [KKval] Biz és Velence”, Álmos oldalán IV. Henrik, cseh fej, kijevi nagyfej, orosz uralk, lengyel fej.
29.3.32. 1105ben dalmát városok és szigetek elfoglalása, Hrvo és Dalmácia királya cím felvétele, meghódt területek élére bán kinevezése.
29.3.33. Lemondott a főpapok kinevezési jogáról cserébe azért, h a pápa fogadja el a hódításait a területen
29.3.34. dalmát városoknak kedvezmények a megnyerésük okán (Spalato, Zára, Trau; adómentesség, püp- és világi elöljáróválasztás engedélye, saját tviket nem módosította)
30. KK és Álmos harca
30.1. 1105: Kálmán fiát koronázta kirrá à Álmos lengyel segítséget kért à KK szöv-t kötött a lengyel fejjel. Álmos behódt KKnak , KK mégis megfosztotta a dukátustól à merényletkísérlet, lelepleződt.
30.2. 1108: V. Henrik Álmos kérésére + a dalmáciai nézeteltérések miatt támad, sikertelen.
30.3. 1115: összeeskü, kitudód à Álmos+fia, Béla megvakíttatása.
31. Kálmán világi jellegű tv-i
31.1. élénk jogalkotó tevékenység
31.2. tolvajlás büntetése enyhébb, ill nincs külön szabály szabadokra és szolgákra
31.2.35. pl ha a templomba menekülő tolvaj elismeri vétségét, nem kell megcsonkítani
31.3. kiri vagyon védelme (a kir erősnek látszása okán) à bizonyos egyh-i fdek visszavétele (pl Phtól)
31.4. „Az I. tvkv szt jobbára csak a kiri birtokok népei voltak denáradó fizetésére kötelezve a kirnak, vagyis azok, akik fölött az uralk nem elsősorban kirként, hanem magánbirtokosként gyakorolt fennhatóságot.”
31.5. világi bíró továbbra sem idézhet meg egyh-i személyt, istenítélet a legalsó bírósági fórum (legfelső a kir).
31.6. tilos mo-i szolga vagy élőállat külfre vitele (vsz munkaerőhiány okán)
32. Kálmán korának egyh-i jellegű tv-i
32.1. másodszori nősülés, elvált asszonyokkal házasodás tilos a papoknak
32.2. köznépi temetők helyett a területileg illetékes templom melletti temetkezés szorgalmazása.
32.4. izmaelitákat asszimilációra kell buzdítani, zsidókat izolációraJ
32.5. papi fegyelem erősítése
32.6. házasság felbonthatatlan
33. Kálmán, a Könyves
33.1. egyh-i írások és a szent kánonok ismerete
33.2. zsinati határozat az egyhiak művségének emelésére
33.3. „KK az első kirunk, akinek udvarában irodi élet alakult ki”
33.3.36. István-legendák, feltételezett ősgeszta
33.3.37. retorikai formulák használata (pl túlzott szerénység, mester magasztalása, …)
33.3.38. antik források beépítése a munkákba (Horat, Persius, Plut, Tacit)
33.3.39. Hartvik szertartáskönyve, Fehérvári kódex (benne az első mo-i hangjegyes kézirat, latin versek)
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A 11. SZÁZADBAN
A FÖLDMAGÁNTULAJDON KIALAKULÁSA
34. Feudális birtok vagy uradalom?
34.1. „Az 1000 táján feülről német mintára létrehozott és a követk év10edekben ugyancsak felülről fejlesztett új típusú állam talán abban különbözött leginkább a nomádállamtól, h megteremtette a fd magtul-át, s ezzel az új gazdi-poli berendezkedés legszilárdabb fundamentumát alkotta meg.”
34.2. hűbériség: személyi függőség az uralkó elit és a földúri réteg tagjai-csopjai közt. Meghat feltételek, meghat időtartam.
34.3. Feudalizm: ipari társ megjelenéséig meghatározó berendezkedés. „A társ polarizálódásának végső oka és egyben a hat gyakorlásának döntő mozzanata a fd magtul-a (ill a közös tulban levő fd hiánya).”
35. A kiri birtok
35.1. 3 birtokforma: királyi, egyhi és világi
35.1.40. Királyi: Árpádok tzsi birtokaiból + 11.sz első felében levert más tzsfők területeiből (Koppány, Gyula, Ajtony, Vata) + peremterületek (gyepűelve)
1. Az egyhi birtok
1.1. „Alapvetését Istvánnak köszönhette”, utána is minden kir gazdagította az ~-okat, + magánadományok.
2. A világiak birtokai
2.1. Tzsi vezetők magántulajdonai + kiri adományok (előbbi egy tömbben, utóbbi szórtan)
2.2. szabad rendelkezés
2.3. trónviszályok miatt túlzott mértékű adományozás à KK szabályoz (csak az istváni adománybirtokok számítanak, többi szálljon vissza a kirra)
2.4. feud birtokszerv kialakulása („a lakott térségekben már a 12.sz elején alig volt ingatlan földúr nélkül”).
A TÁRSADALOM
3. Az egyh-i és a világi elit
3.1. „A magy feudmus 1 évszázadának tvhozása megkülönböztetett figy-t fordított az egyh ügyeire, óvta és biztosította az egyh-iak előjogait a birtokbírás, az igszolg, stb terén.”
3.2. első főpapok külfiek (Bonipert – fr; Leodvin – belga; Gellért – olasz), utána már magyarok (Mór).
3.3. világi elit két része szintén: magy vagy külfi. à genealógiai művek a korabeli nevezetes családok eredetének kutatására.
3.3.1. istváni arisztokrácia inkább idegen eredetű, pogány és keresztény előkelőkből állt. Aztán tzsi előkelők leverése.
4. A vitéz
4.1. könnyű fegyverzetű szabad
4.2. birtoka lehetett, szolgája nem
4.3. társi állása közel a közrendű szabadhoz
5. A szabadok és a szolgák SztI idején
5.1. (liber et servus)
5.2. mindenki szabad, aki nem szolga
5.3. köz- vagy aranyszabság: közügyekben való részvétel, hadakozás joga és kötelezettsége, személyes szabjogok (mozgásszab, családalap és végrend joga).
5.4. szabad: magyar etnikumú főleg.
6. A szabadok csopjai a KK-kori tvkben
6.1. szabadok 3 rétege
6.1.2.független, vagyonos szabadok, akik mentesek a kiri adó alól
6.1.3. földúri függésben élők, akik szabadon választhatták urukat, de adóztak
6.1.4.kiri, egyhi és ispáni szabadok: kötött liberek, akiknek vannak általában személyes szabjogaik
6.2. szolgáknak lehetett tulajdonuk (termelőeszköz, pl ökör, eke, etc)
A GAZDASÁG
7. a foglalkozási ágak, az életmód
7.1. földműv és szőlőterm, húsban bővelkedés
7.2. korabeli vonatkozó tv-k a nomád életmód teljes visszaszorítására és a letelepedés támogatására vezethetők vissza
8. A falu, a prédium
8.1. kétosztatú háztípus: földbe ásott és felmenő falú ház (vert-döngölt, fa, kő)
8.2. állam radikális átalakítása a birtokszerkezet terén: olyan gazdi munkaszervezet kiépülése, ami a roboton alapul
8.3. predium: primitív allódium, földúri mezgazdi „üzem”
9. A kézműves szolgáltatások, a keresk
9.1. belső keresk: piacok, vásárok. Vámszedés az izmaeliták kezében.
9.2. visszaélések megakadályozására fix árak bevezetése bizonyos árucikkek esetén (takarmány pl)
9.3. külkeresk: külfi kereskőnek személyesen a kirtól kellett kiviteli engedélyt kérnie.
TRÓNHARCOK ÉS PÁRTKÜZDELMEK A 12. SZÁZADBAN
A KÁLMÁN- ÉS AZ ÁLMOS-PÁRT HARCA
10. II. István külpoli elszigetelődése [1116 - 1131]
10.1. cseh-magyar háb (csehek nyertek), Velence elfoglalta Dalmácia egy részét, lengyel-magyar határdúlások
10.2. pápapárti külpol
10.3. 1226: cseh magyar szöv; 1227: osztrák-magyar szöv; besenyő-barátság
10.4. trónutódlásból kizárta Álmost, Bélát, Boriszt.
11. István biz-i háb-i
11.1. magy-szerb szöv Biz ellen
11.2. bizi béke: háboskodás előtti állapotok rögzítése
12. II. Béla [1131 - 1141]
12.1. ellenfelekkel leszám à befolyt pénzből aradi társaskáptalan alapítása
12.2. 1132ben harc Borisz ellen (Béla nyert)
12.3. Velencétől Dalmácia egy részének visszahódítása, Bosznia meghód
12.4. jó viszony a pápával, csehekkel, császárral.
AZ EURÓPAI POLITIKA FŐ SODRÁBAN
13. II. Géza első évei [1141 - 1162]
13.1. kiskorú, ezért Beloš szerb-magyar hcg-nádor-bán a gyámja
13.2. Kijev elleni had; csehekkel-németekkel romló viszony
14. II. Géza orosz és bizi háb-i
14.1. 1148: 2 csász szöv-e (Biz+Velence+NRCs) VS normannok+franciák+pápa
14.1.5. 2csász oldalán: oroszok egy része, Halics
14.1.6. pápa oldalán: szerbek, magyarok, oroszok egy része
14.2. G orosz házassága à ottani hatalmi harcokban kötelező részvétel à 8 hadj egymás után (1148 – 1152)
14.3. 1152: NRCs élére I. (Barbarossa) Frigyes, külpoli változás.
15. Géza utolsó évei
15.1. belső elégedetlenség
15.2. új pápa (III. Sándor) à BrFr ellenpápája (IV. Viktor). Géza Sándort támogatta (invesztitúrajogáról lemondott a javára).
16. II. László és IV. István
16.1. Mánuel bizi csász G öccsét, Istvánt (III.)akarta trónra ültetni, de megfelelő bázis híján le kellett mondania tervéről. à végül kompromisszum a magyar főurakkal: Lászlót, Géza fiát, aki szintén Bizban tartózkodott egy ideig, elfogadták.
16.2. László felújította a dukátust öccsével, Istvánnal (NEM Géza öccsével, hanem a sajátjával), aztán mérgezés következtében meghalt.
16.3. IV. István (aki magát III.-nak nevezte), a következő király (mármint László öccse ő)
16.3.7. Biz iránti hűség
16.3.8. [… és itt vesztette el KGy (és vele együtt én is) a fonalat, hogy ki hányadik István, úgyhogy ezt a részt átugrom, hogy már már ne veszítsen fonalat.]
III. BÉLA KONSZOLIDÁCIÓJA
17. Első éveinek külpolja: III. Sándorral szöv [1173 - 1196]
18. Az aktív külpol időszaka
18.1. Mánuel halála, bizi bizonytalanság à Dalmácia, Szerémség, Zára visszafoglalása
18.2. felesége Capet Margit
18.3. „III. B. külpolban elért eredményei jelentősége abban van, h a később magy kirok számára kijelölték a külpoli irányt.”
19. Az egyhpol
19.1. invesztitúráról lemond
19.2. ciszterci monostorok létesítése, adományok az egyhnak
20. A jövedelmek
20.1. pénzváltás, só, vám, rév, vásárok, hospesek, ispáni jövedelmek 2/3-a, szlavóniai hcgtől származó jövedelem, ispáni ajándékok.
20.1.9. természetben (a kirnak mind földúrnak a szolgáitól) ill pénzben (királyi jogon járó jövedelmek esetén) fizetve.
21. társ-pol, trónutódlás: fiát, Imrét kirrá koronázta, de területi hatalmat csak később kapott
22. A kancellária és a kultúra
22.1. magánjogi ügyletek írásba foglalásának szükségessége + állam befolyásának növelése a tárgykörben + szóbeli helyett írott jogi szövegek szükségessége
22.2. káptalani és monostori iskolák, kolostori íróműhelyek
22.2.10. Pray-kódex (Halotti Beszéd és Könyörgés)
22.2.11. hiteleshelyi okl-kiadó gyakorlat
22.3. lovagi kult mo-i térnyerése (pl személynevek a trójai mondakörből, a Roland-énekből)
22.4. romanika, 12.sz legvégétől gótika
GAZDASÁG, TELEPÜLÉS ÉS TÁRSADALOM A 12. SZÁZADBAN
A GAZD ÉS A TELEPÜLÉS
23. az életmód és a foglalkozási ágak: Freisingi Ottó tudósítása alapján a 12.szban a nomád életmód maradványai fellelhetők voltak.
24. A kézműves szolgáltatások, a keresk
24.1. „A 12.szban tovább folytatódott a kézműves szolgáltatásra kötelezett népelemek kiemelkedése a szolgák tömegéből. Kivságuk annyit jelentett, h nem voltak uruk által bármiféle szolg-ra kényszeríthetők, hanem foglalkozásuknak megfelelő kézműves szolgálatot teljesítettek.”
24.2. levantei út egyik ága áthaladt Mo-n
25. A szórt birtokrendszer, a prédium, a falu
25.1. prédiumonként ~3 szolgacsalád ß szórt birtokrendszer ellenében ez jóval kisebb egységet képezett. Egyre inkább faluvá váltak a prédiumok.
25.2. ált 100-200 fős falvak; gyakori a nagyobbaknál a felbomlás
25.2.12. házak random elhelyezkedése a falun belül
25.2.13. árkokkal körülhatárolt települések
26. Az idegen etnikumok, a városok
26.1. vallon, olasz, flamand és német bevándor
26.2. legfejlettebbek: Egom, Szfv, Óbuda
27. Mo lélekszáma: ~1.100.000 fő ( a korábbi ~2.000.000-val ellentétben)
TÁRSADALOM
28. Az alávetettek általános jellemzői
28.1. elvileg áthághatatlan, gyakorlatilag különösebb nehézség nélkül áthágható határvonal szabadok és nem szabadok közt.
28.2. gazdi szptból 2 csop: nincstelen és kis vagyonnal rendelkő
28.3. jogi szptból sok csop.
29. A birtoktípusonként eltérő alávetett népelemek
29.1. világi nagybirtokon servus elnevezés (magyarul ín, szlávul szolga)
29.2. egyhi nagybirtokon szolgálat szerinti elnevezés
29.3. kir-i nagybirtokon vagyoni alapon differenciál(ód)ás
30. Az egyh-i társ
30.1. 12.szban sem teljeskörű még a cölibátus, a főpapok körében sem.
30.2. új szerzetrendek (ciszterci, premontrei; johannita, templomos, stefanita)
31. A világi elit
31.1. „A már SztI óta létező, laza összetételű tanácsadó szerv, a királyi tanács” szerepet játszott az orsz vezetésében a 12.szban. Tagjai az előkelő főemberek.
A KIRÁLYI HATALOM KEZDŐDŐ VISSZASZORULÁSA
AZ ARCHAIKUS STRUKTÚRA FELBOMLÁSA
32. Imre [1196 - 1204]
32.1. boszniai, bolgár ellentétek. Császár-pápa harcában pápapártiság.
32.2. utódja (gyerekkorú) gyereke, László. Kormányzója András, Imre öccse. (III.) László 1205-ben meghalt à
33. II. András
33.1. halicsi háborúk
33.2. Gertrúd
33.2.14. G öccse, Berthold kcs-i érsek, hrv bán, erdélyi vajda
33.2.15. német lovagrend behívása
33.3. 2. felesége (1213 után): Jolanta Knáp-ból
33.4. „II.A 1205 – 1222 közti külpolja egyrészt hódító, másrészt ötletszerű, kalandor jellegű volt. […] A külpoli akciók közvetve hozzájárultak a kiri hat visszaszorulásához [vö birtokadományozás], ugyanakkor esetenként elterelték a figy-t a belső bajokról, amelyek nem kímélték uralkodásának első másfél évtizedét. A hadj-k pénzügyi fedezetéhez a rendszeressé váló rendkívüli adók is hozzájárultak.” [+ hitelek felvétele]
34. Az új berendezkedés
34.1. rohamos birtokadományozása à adószedés joga is elidegenedett a földadománnyal együtt à új kiri jövedelemforrás szüksége à rendkívüli adó, nyolcvanadvám (a külkerben), kamara haszna.
34.1.16. tárnokmesteri poszt kialakítása (gazdi ügyek kezelésére)
34.1.17. pénzverő kamarák, sókamarák létrehozása
34.1.18. DE „a 13.sz eleji Mo-n a pénzviszonyok nem voltak olyan fejlettek, h kizárólag a pénzgazdra lehetett volna helyezni a kiri hat gazdi alapját”.
KÍSÉRLETEK A KIR-I HAT HANYATLÁSÁNAK MEGÁLLÍTÁSÁRA
35. II. András és Béla viszálya
35.1. Béla erős bázisa Szlavóniában és Erdélyben is
35.2. földvisszavételek
35.2.19. vissza a III. Béla-kori állapotokhoz a cél
35.2.20. András földosztásával egyszerre történik Béla földvisszavétele à kioltja egymást a két tevékenység à 1231-es AB-megújítás
36. A beregi egyezmény és a zalai szerviensek ítéletlevele
36.1. beregi: egyhi diktátum by Jakab pápai legátus, 1232
36.1.21. egyh-i személyek teljes adómentessége
36.1.22. izmaeliták és zsidók nem állhatnak a pénzverés, só- és adóügyek, ill más közhivatalok élén, + jellel megkülönböztetésük.
36.1.23. fent foglaltak betart(at)ásának évenkénti ellenőrzése
36.2. 1232 még:
36.2.24. nemesi igszolg joga Zala területén
36.2.25. első lépés a nemesi vmgy kialakulása felé
37. IV. Béla első évei
37.1. Apja híveivel leszám (pl Ampod fia Dénes megvakíttatása, bebörtönzések)
37.2. kiri hat növelése (kir jelenlétében tilos leülni, írásbeli kérvényezés bevezetése az addigi szóbeli helyett)
37.3. birtokrestauráció, 1239 után új birtokadományok juttatása, katonáskodási kötelezettséggel
38. A keleti magyarok, a tatár veszély
38.1. kunok befogadása (azok kerségfelvételi ígérete) à előkelők fenntartásai a kunokkal szemben
38.2. Kijev elestének hírére tudatosult a kirban a valós veszély, többekben még akkor sem. à hadkészültség, építkezés.
A TATÁRJÁRÁS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI. KIRÁLYI REFORMOK, NAGYBIRTOKOS ELŐRETÖRÉS
A TATÁRJÁRÁS
39. Vereckétől Muhiig
39.1. kunellenes pogrom, Babenberg Frigyes osztrák hcg mégsem segít hadilag à
39.2. Muhi csata
39.2.26. magyarok sík terepen, tatárok magaslaton; magyar sátrak és szekerek túl közel egymáshoz a táborban
39.2.27. sok egyh-i és világi előkelő meghalt
39.2.28. „A katonai vereség okai a hadvezetési, stratégiai hibák és mulasztások mellett poli és társi jeleggűek voltak.”
40. A tatár előrenyomulás és kivonulás
40.1. Erdélyt elfogl, Dunáig jutás. Közben BabFr Bélát zsarolta, ill Győrig nyomult előre saját seregével
40.2. Béla segítségkérésére senki nem reagált érdemben (II.Frigyes, Konrád trónörökös, IX. Louis, IX. Gergely)
40.3. tatár berendezkedés
40.3.29. adószedés, igszolg az elöljáróik által
40.3.30. télen a befagyott Dunán átkeltek, tovább terjeszkedtek (Buda, Egom)
40.4. távozás okai.
40.4.31. Ögödej nagykán halála
40.4.32. tatár harcmodor: 1.támadás – feltérképezés, aztán 2. támadás – bekebelezés
A REFORMOK ÉVTIZEDEI
41. IV. Béla reformjai
41.1. 1240sben állandó rémhírek újabb tatár támról
41.2. hadviselés, hadászat reformja mellett új (az addigi bélaival ellentétes) társpol
41.3. veszteség min 15% (Alfin, kisebb településeken több)
41.4. betelepülők Flandriából, Rajna-vidékről, német területekről, Itáliából; kunok visszatérése (jászokkal együtt), szlávok, románok, johanniták.
41.4.33. inkább belső migráció
41.4.34. új megyék alapjai (Zólyom, Sáros, Bereg, Ugocsa), új városok, új falvak
41.5. Magánhadseregek létrehozásának ösztönzése; várépítés (1242 és 1270 közt ~megtízszereződött a várak száma).
41.5.35. várépítés hátulütője: nagy anyagi befektetést igényel à világi előkelők is építettek a királyon kívül à kevésbé védelmi, mint inkább uradalmi kpt-k létrejötte (à viszont erődített település megszületése).
41.6. államháztartás reformja
41.6.36. regálejövedelmek felértékelődése + domaniális (földurat megillető) bevédelekre támaszkodás
41.6.37. jó minőségű pénz verése, pénzverő kamarák létesítése
41.6.38. értékvámolás
41.6.39. rendkívüli adó kivetésének korlátozása a valóban rendkívüli alkalmakra (ilyenkor viszont a nemeseknek is fizetniük kellett)
42. Béla és István ellentéte
42.1. bárók pillanatnyi érdeküknek megfelelően ide-odaállnak
42.2. István erdélyi hcg
42.3. 1264-5ben harc: Istváné Mo keleti fele kormányzásának joga
43. Az 1267. évi dekrétum (köznemesek előterjesztése a SztI-kori szabságok megerősítésére)
44. Harc a Babenberg-örökségért
44.1. IV. Ince először német gr-t, aztán cseh hcg-t támogat, de Béláé Dél-Stájerország (aztán a cseheké)
45. V. István [1270 - 1272]
45.1. várjavak visszaszerzése
45.1.40. Béla híveinek elmozdítása tisztségükből
45.1.41. 1267-es nemesi érdekérvényesítési pol beszüntetése
45.2. Ákos mester krónikája
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A 13. SZÁZADBAN
GAZDASÁG
46. földműv, állatteny (malmok. Eke. Ökör.)
47. jágytelek
47.1. 13.sz elején alakult ki
47.2. földúrnak eszmei tulajdona, gyakilag a paraszté a telek (sőt örökölhető).
48. Árutermelés, pénzviszonyok: belső ker kiszélesed, agrár- és ipari tevékenység szétválásának kezdete.
49. A városok típusai
49.1. „Nem (vagy nem elsősorban) közig-i kpt-k voltak, hanem a társi munkamegosztás következtében kialakult funkcióik alapján tekinthetők városoknak.”
49.2. Egom (ahol egyh-i igazgatási közp is működött), Szfv, Pest és Nagyszombat (keresknek köszönhető utóbbi 2 felemelkedése), Kassa, Szeged, Btcbánya.
50. A városi kivságok
50.1. hospesjog: saját igszolg, más népek beolvasztásának joga
50.2. városi kiváltságok: gazdi, bíráskodási és egyhi szabjogok.
TÁRSADALOM
51. A szolgák
51.1. ~12.sz-i viszonyok a tatárig.
51.2. tatár után visszaszorult a teljesen vagyontalan szolgák száma
52. A köznemesség kialakulása [nobiles regni]
52.1. kiri szerviensekből + király általi nemesítésekből + hadi érdemekből
52.2. poli támasz a 13.századi kiroknak
53. Az egyh-i társ
53.1. szerémi püpség (1229), jáki apság
53.2. domonkos és ferences rend megjelenése, pálos rend kialakulása
53.3. papok műveltsége nőtt
AZ UTOLSÓ ÁRPÁDOK KORA. A TARTOMÁNYÚRI HATALOM KIALAKULÁSA
AZ UTOLSÓ ÁRPÁDOK
54. a kiskorú IV. László a főúri pártok kezében [1272 - 1290]
54.1. „Mo bel- és külpoljában a megerősödött bárók akarata érvényesült.
54.1.42. tisztségek betöltöinek névsora nagyon gyakran változ
54.1.43. László könnyen meggyőzhető, nem volt minden cselekedete következetes
54.2. cseh hábok
55. a rákosi gyűlés és a stabilizáció kezdete
55.1. 1277, L tvnyes korba lépett
55.2. kiri, egyhi és nemesi birtokokat senki ne ragadja el, közösítsék ki a békebontókat.
55.3. 1278, Morvamező. Rudolf segítése a cseh Otakarral szemben az osztrák tartományokért, siker.
56. A kunkérdés: III. Miklós legátusa, Fülöp mindenáron keresztényesíteni és letelepíteni akart à Fülöp sérelmezte, h László nem működik együtt à L elfogta és a kunok kezére adta à még a bárók is felhördültek à végül L kiűzte a kunokat.
57. László utolsó évei
57.1. Kézai Simon
57.2. 1280s 2.felében megint belső bomlás
57.3. kunok megölték, okok máig ismeretlenek.
58. III. András
58.1. rendi kormzás kísérlete, de belpoli bomlás.
A TARTOMÁNYURASÁG LÉTREJÖTTE
59. a feltételek
59.1. birtokviszonyokban bekövetkezett arányeltolódás à világi főuraknak „a király nevében és felhatalmazásából való ténykedése azonban egyre kevésbé a kir érdekeit szolgálta, hanem saját hatalma növekedését”.
59.2. magánfamília kialakulása (biztos bázis a főuraknak, ill hogy csak a királynak legyenek alárendelve)
60. az eredmény
60.1. belhábok
60.2. 11 oligarcha a 13-4.szfordon: Csák Máté, Aba Amádé, Ákos István, Petenye Péter, a Kőszegi család, Borsa Kopasz, Kán László, Vejtehi Teodor, a Frangepán család, Babonics István, Subics Pál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése