2009. április 21., kedd

Klaniczay: Európa 1000 éve: A középkor I.

BEVEZETŐ GONDOLATOK AZ EURÓPAI KÖZÉPKORRÓL
1. A középkor fogalma
1.1. reneszánszban „sötét”, „barbár” (Petrarca), „tudatlan” és „babonás” (Voltaire)
1.2. újkorban nosztalgikusabb (lovagregény, kereszténység)
1.3. jelenkorban antropológiai szemszög (Ladurie és MM összes ajánlott olvasmányaJ)
2. A középkor kiterjedése és határai
2.1. Cristoph Cellarius, 17.sz.: medium aevum 313 – 1453
2.2. későbbi évszám-lehetőségek: 476, 1492, 1517, 1485, 1526 (Mo-n)
2.3. Le Goff: 1789ig
2.4. Peter Brown: antikvitás után, Diocletianus idejétől egy közbülső korszak, a „késő antikvitás” (~a Mediterráneum története); a kkor 800 körül kezdődött.
2.5. földrajzilag „az Ita-ban született és Ny-Eu-ban kiformálódott fogalom mindig is többet foglalt magában, mint az Europa Occidens területét”.
3. A középkor struktúrái
3.1. feudalizmus: társ-gazd-kult viszonyrendszer
3.2. rend: társi struktúra
3.2.1. horizontális osztályozó kategória, […] a társon belüli szerepek funkcionális megoszlásának hármas rendszerét (imádkozók, harcolók és dolgozók) jelölték vele”, ill. egyh-i jelentésréteg, vö pl ciszterciek. à előbbiekből alakultak ki a késő-kkori „rendi monarchiák”; politikai csoport.
3.3. család, rokonság, közösség, individuum
3.4. struktúrák változásai
3.4.2. háb, népmozgás (különös tekintettel az arabokra à velük szemben europeenses-öntudat; későbbi példák rá: timor Tartarorum és az oszmán hód)
3.4.3. európai expanzió: kerháb, távsági ker
3.5. „A kkori Eu-t végső soron kétféle struktúrával lehet jellemezni: az univerzális összekötő kapcsok általános struktúrájával, amely keveredett és feszültségben, konfliktusban állt a változatos helyi és regionális partikularizmusok sokaságával.”
3.5.4. univerzalitás megtestesítői a KarolingBir és a BizánciCsászárság
3.5.5. partikularizmusok: „helyi, egyházi, városi, önkormányzati, főúri, tartományi, dinasztikus ellenhatalmak sokasága”.
3.6. „A szuverén nemzetállamokból álló modern Eu létrejötte a kkori törti fejlődés talán legfontosabb vívmánya.”
4. panoráma a kkorról: Személyiségek, történetek, tárgyak, alkotások
4.1. Konstantin: „régi világ lerombolója – új világ megalapítója”; Konstantinápoly „hozzájárult ahhoz, hogy a bir még egy évezreden át fennmaradjon”. „Termékeny kettősség jött létre a pápaság és a császárság szüntelen rivalizálásában”.
4.2. Attila: hódítási minta „minden keleti hadúr számára egész Dzsingisz kánig”
4.3. „Nagy alapítók”:
4.3.6. Tours-i Szt Márton (4.sz): hittanító, remete, szerzet, püp
4.3.7. Aranyszájú Szt János (4.sz): konstantinápolyi pátriárka
4.3.8. Szt Ágoston (4-5.sz): Hippo püp-e
4.3.9. Nursiai Szt Benedek (5-6.sz): „a ny-i szerzetközösségek atyja”: kolostoralapít, regulaír.
4.3.10. I. Jusztianosz (6.sz): rómbir utolsó helyreállítási kísérlete (az ókorban) – első (középkori) megújítási kísérlete; római jog (Corpus Ius Civilis) kodifikációja
4.3.11. Nagy Szt Gergely (6.sz): hierarchia, liturgia, hittérítés megszervezője.
4.4. „Nagy térítők”:
4.4.12. Szt Patrik (5.sz); Szt Bonifác (7-8.sz), Germánia megtérítője
4.5. „A klasszikus kor átörökítői”:
4.5.13. Cassiodorus (5-6.sz); Sevillai Izidor (6-7.sz), vizigót érsek, kultáttekintő.
4.6. „Győzedelmes uralkodók”
4.6.14. Klodvig (5-6.sz); Theodorich (6.sz);
4.7. népi és uralkodóházi eredetmítoszok, kerségfelvételi elbeszélések (Tacitus: Germania)
4.8. Karolingokkal új fejezet
4.8.15. „áll-i és egyh-i struktúrák és a függpség társi hálójának megújulása, demográfiai növekedés, mezgazdi termelés, keresk, városi fejlődés megélénkülése, kolostorok és udvarok zárt köreiben újjászülető elit kult, avar-arab-normann-magyar inváziókkal szembeni sikeres ellenállás megteremtette az alapokat az 1000 körüli nyugati dinamikus fejlődéshez.”
4.8.16. tárgyak-alkotások terén ránkmaradtak között egyértelmű Biz elsőbbsége (pl mozaikok); hatása a NY-ra. Viszont a későbbi fejlődés szptjából gontosabb a Ny-i patkó, vaseke, vízimalom tömeges elterjedése (de emellett azért kódexmásolás, gregorián zene, aranyművesség, építészet).
4.9. III. Ottó (983 – 1002) „új politikai víziót alakított ki az Europa Occidensről, amely a germán Észak és a mediterrán Dél integrációját egészítette ki azzal, hogy kiterjesztette a latin kereszténység befolyását a szláv és magyar Kelet felé” à kereszténnyé válások (Hrv, cseh, lengyel – 10.sz; magyar, Dán – 10-11.szford; norvég, svéd – 11.sz. Bizánci eközben: bolgár, morva, kijevi).
4.10. új dinasztiák Ny-Euban az ezredfordulón (Fro – Capeting; NRCs – Száli; Anglia+Szicília – normannok), vallási reformok (szerzetség, kerhábok), népnöv, városi szabjogok, kézműipar, iskolák ß 11.sz. 12.sz à lovagok, vándorprédikátorok.
4.11. 13.sz.: Hanza, város jelentőségnövekedése+belső konfliktusai, MagnaCharta, Aranybulla, Domonkos- (inkvizíció és hivatalai) és ferences rend (skolasztika), keletről eltanult technikák (mechanikus óra, selyem, papír), oszmán fenyegetéssel szembeni összekovácsolódás (és K-Eu belevétele az egységbe).
4.12. 14.sz.: Ny-Eu: válságok (éhín, járv, pestis, pogrom), kihalások (Árpád, Přemysl, Capeting, Piast), háborúk (100éves, Jacquerie, WatTyler). K-Eu: felvirágzás (Prága, Burgundia). Dante, Bocc, Petr, Giotto, Chaucer, Wyclif, Husz.
4.13. 15.sz.: „a hosszú kkor utolsó szakasza.” Husziták, Jeanne d’Arc, boszorkányüldözések, oszmán térnyerés. Több nemzetet magába foglaló Közép-Eu-i birod létrehozása by Hab-din. Spa és Port expanziója, német és olasz felfedezések (nyomtatás, modern bankélet, világtkp).
A KKORI EU NÉPESEDÉSE – A KORAI KKOR (4-9.SZ)
5. A késő Rómbir népesedési válsága – 4-5.sz
5.1. Ibériai-fsz lakossága nagy (6-9m), népmozgása is. à instabilitás.
5.2. ~egykézés a római elitben+barbár-római házasság tilos= népesség- és hadseregcsökkenés.
6. A népvándorlás és a pestisek az 5-8.szban
6.1. hunok-vizigótok-burgundok-vandálok az össznép max 5%-a, de változások (új nyelvhatárok, vidéken kevésbé latin – inkább jövevénynyelvek)
6.2. pestislepra: Bizánc felől, tengeri utak mentén.
6.3. keresztény házassági rendszer szabályozta a pogány (és római) szokásokat (stabilitás, közéleti és hivatalos jellegadás, hetedízig tiltott vérkeveredés).
6.4. keleti germánok beolvadtak, nyugati gótok vegyes házasságok miatt tovább maradtak fenn.
7. Az utolsó válságok és az európai népesség szerkezetváltozása (8-10.sz)
7.1. szaracén rszgkereskedők rablásai; magyar kalandozások elnéptelenítettek morva, bajor, frank és szász területeket; viking betörések. Ezek ellenére a NRCs népszáma nőtt.
7.2. feudális viszonyok lassú megszilárdulása, lakótornyok, városmegjelenés, dinamikusan növekvő népesedési gócok.
7.3. korábbi hódítók letelepedtek (magyar, skandi, szláv)
A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSE (10-13.SZ)
8. struktúrák és folyamatok
8.1. általános népnöv. De főleg a vízi keresk-i utak melletti nagyobb városokban (Loire, Szajna, Rajna, Elba mentén pl)
8.2. csökkenő gyerekhalandóság, növekvő termékenység – stabilabb helyzet.
8.3. hús, hal szerepének növekedése, mezgazd fejlődése, „gyarapodjatok és sokasodjatok” – hatás.
8.4. népnöv nyomán urabanizáció (legnagyobb mértékben Ita-ban). Legtöbb város lélekszáma négyszámjegyű.
9. A népesedés folyamata
9.1. vándormozgalom jelentős szerepe (célzott terület: K-Eu, Spa, Sztfd; főleg németek).
9.1.17. leggyakoribb a rövidtávú vándorlás (azaz a legközelebbi városig)
9.2. magas az első házasodási életkor (20on felül!), átlagosan 4-5 gyerek, de a halandóságról nincs pontos adat. Átlagéletkor alacsony, főleg a szegényeknél.
A VÁLSÁGOK IDŐSZAKA: A 14-15.SZ
10. Észak-Európa
10.1. Egész Eu 100 év alatt 32%ot népcsökkent, É-Euban kicsit többet.
10.2. Okok: pestis, túlnép, általános társadalmi válság.
10.2.18. pl Angliában a gazdagok korábban ház à több gyerek; válság esetén a szegényebbek járnak rosszabbul à földkoncentráció a kisbirtokosok rovására; állami adóterhek↑; hidegebb égh.
10.2.19. pestis a legnagyobb keresk-i utak mentén (londonàNémAlfàSkandi és É-Ger)
10.2.19.1. válság után hamar fellendült a termelés a városokban, népnöv dettó (falvakban – újranépesítés után – szintén)
11. Dél-Európa
11.1. Pestis: (London előtt egy évvel) SzicàIta északabbraàFroàSpa.
11.2. sík vidéken inkább, mint a hegyvölgyeken, télen kevésbé, mint nyáron.
11.3. pestis után gyorsan csökk a gyerekhalandóság.
AZ ANTIKVITÁS ÖRÖKSÉGE
12. colonusok mint jágyelőzmények (röghöz kötés, nincs tulajdon)
13. településnevek
13.1. római eredet hangtani átalakulása (Hispalis – Isbilijah – Sevilla; Massilia – Marseille)
13.2. alpesi és dunai tartományokban nagyobb változások (Arrabona – Győr; Gorsium – Szfv. Fontosabb elnevezésük lett, mint a latin-római funkció).
14. Építmények
14.1. város-, temető- és házfalak sokáig fennállt/nak.
14.2. legfontosabb középületek fennmaradtak – ált más funkcióval (theatrum, amphitheatrum (pl erőddé), therma, aquaeductus, utak (pl Via Appia)
14.3. kőfejtés-megmunkálás, bányászat, kohászat, üveg- és mozaikelőállítás, festészeti technikák, pénzverés.
15. Germán folytonosság
15.1. törzsek letelepedtek (Ny-Eu), átvették a római műveltséget és a neoromán nyelvet.
NÉPVÁNDORLÁS, ÚJ ETNIKUMOK, LOVAS NOMÁDOK
16. A Rómbir bukása: összeomlás vagy átalakulás?
16.1. Kínától Északrától, 3.sztól, hunoktól indult a nagy népvándorlás
16.2. „A római kormány egyes germán törzseket beengedett területére annak fejében, hogy katonai védelmet nyújtanak a sztyeppei lovasok ellen.”
16.2.20. pl vizigótokat befogadták, akiknek (98 évvel) későbbi vezére Odoaker…
16.3. 18.sztól központi téma
16.3.21. Montesquieu: birodalmak kialakulása „fizikai” okok miatt – fennmaradása a lakosok erkölcsén múlik.
16.3.22. Gibbon: kereszténység döntötte meg Rómát
16.3.23. SztÁgoston: barbár támadás égi büntetés, amiért Róma elpártolt régi isteneitől.
16.3.24. „476 csak a 6.sztól vált fokozatosan kronológiai fordulóponttá”
16.3.25. André Piganiol: „A Rómbir nem természetes halállal múlt ki, hanem meggyilkolták.”
16.3.26. német törtészek: történelmi szükségszerűség, hogy a „romlatlan germánok elsöpörték a dekadens rómaiakat”, és „az impérium rszg-társadalmát a szabad harcosok társadalma váltsa fel”.
16.4. mai álláspontok
16.4.27. a népvándorlók 2 csoportja: nomád (hun, avar, magyar), letelepedett (gót, frank, vandál, szvéb [későbbi sváb], markomann, gepida, szarmata, alán, etc).
16.4.28. „Attila birodalma úgy etnikumát, mint műveltségét és főként politikai tájékozódását tekintve germán-római volt.”
16.4.29. „Az irányított népmozgás germán invázióvá élelem- és szállásterület híján vált: az éhínságtől megtizedelt népét vezető Alarichot nem Róma aranya, hanem Campania aranyló kalászai vonzották, és arról ábrándozott, hogy Ita éléskamrájába, Afrikába hajózik át gótjaival.”
17. Ut turbo montibus celsis: a hunok
17.1. 3.sz: irániak elsöprése. 4.sz.: Mezopotámia végigsarcolása és a keleti gótok legyőzése. Barbár támadások Róma ellen, 395ös polgháb közepette felélénkülnek; hunok Róma szövetségeseiként. 408-ban meghal Arcadius császár à hunok megtám Konstantinápolyt.
17.2. Galla Placidia régens és Aetius hadvezér párharca; egymás ellen csak barbárokkal szövetkezhetnek…
17.3. ’440s eleje: Attila meggyilkolja bátyját, Blédát, aki Bizáncra súlyos adót vetett ki (de nem ezért_) à Attila volt az első, aki a Nyrómbir ellen fordult.
17.3.30. „a rettegett hadurat babonái, a legyőzhetetlen távolságok és mindenekelőtt a hadra kapható hun népelem megfogyatkozása buktatta meg.”
17.3.31.germán kirságokat szövetségesi rangra emelt, kormányában művelt görögöket és rómaiakat alkalmazott.
17.4. „A nomád hunoknak, ellentétben a germán népekkel, nyomuk sem maradt Eu-ban. […] A rómbir politikáját azonban, melyet Attila egykori hadvezérei irányítottak, egészen 493ig a hunok által teremtett helyzet határozta meg.”
18. Az Avar Birodalom
18.1. A hunbir felbomlása után közvetlenül jelentek meg (’460s 1.fele)
18.2. avar, majd avar-perzsa sikertelen támadás Bizánc ellen
18.3. „Az AvBir bukásának egyik oka az volt, hogy ezek a nomád harcosok – akárcsak elődeik, a hunok -, sem vették fel a kerséget. […] A bizánciak a legkevésbé sem törekedtek arra, hogy az avarok apostolai legyenek. […] a pogány avarok ellen szüntelenül háborúzó bajorok végül 757ben a frankokkal szövetkeztek. Ez jelentette az AvBir végét. […] A dunántúli avarok rövidesen behódoltak a frankoknak.”
18.4. Pipin Tiszáig nyomul, apja, Nagy Károly pápának kincsküld Rómába. Avar fej keresztelkedik, hogy önálló maradhasson, de Nagy Károly birodalma részévé tette. („Bécs” avar elnevezés, csak magyarul és hrvtul maradt ebben az alakban fenn.)
18.5. „Amikor a Kármedben (a 800as évek végén) megjelennek a honkereső magyarok, az avaroknak már nyoma sincs: a területet szláv népek lakják. […] Az itteni magyar községek korábbi avar települések közvetlen folytatásai.”
18.6. gazdag avar sírleletek (pl nagysztmiklósi…)
RÓMA ÉS A BARBÁR KIRÁLYSÁGOK
19. „A gyakori romboló, rabló, pusztító betörések ellenére, a királyaik vezetése alatti germán népcsoportok magukat továbbra is a birod szolgálatában levőnek tekintették. A barbárok földet akartak, kincset, gabonát, s bekerülni a birod kereteibe. Róma elfogadta őket. […] Szerződéses, szövetségi kapcsolatot létesített velük, biztosította ellátásukat, esetenként polgárjogot is adott nekik.”
20. A Kelet-római Császárság és a barbárok
20.1. hasonló taktika, mint Rómában, de nincs barbár túlsúly a hadseregben
20.2. „Létrejött a bir-on belül egy független, katonai jelletű enkláve: önálló barbár település saját vezérrel.”
21. A Nyugat-római Birodalom és a barbárok
21.1. „Róma politikája a barbároknak barbárokkal való semlegesítése volt.”
22. A vizigót állam
22.1. „A nyugati gótoké volt az első barbár hódító sereg a nyugati birodalom szívében.”
22.2. 410, Róma, majd Campania, Capua és Nola kifosztása; 419ben megalakult az első önálló barbár állam, a Tolosai Királyság (Hispania-Gallia területén) à 507ben a frankok felégetik-kirabolják à 6.sz közepén a tényleges főv Barcelona lett à 6.sz végén bizánci kerség felvétele
22.3. arab hód miatt szűnt meg, 711ben
23. A vandál királyság
23.1. Karthago közelében, 5.sz1.fele
23.2. „Megtartották a római adminisztrációt, a prefektusokat és intendánsokat, de a katolikusokkal szemben nagyfokú türelmetlenséget tanúsítottak.”
23.3. „Hajókat építettek, raboltak Szicília, Szardínia, Korzika szigetén, a tengeren. Akadályozták Itália élelmezését, a keleti területekkel való érintkezést.”
23.4. 533ban győzték le őket a bizánciak. Okai: alacsony lélekszám, kis terület uralása, …
24. A burgund királyság
24.1. 443, Savoya. Békésebbek, mint a korszellem
24.2. 523, frank támadás. Frank Kirság részévé, bizonyos fokú önállósággal.
25. Odoaker Itáliában
25.1. „Orestes, Attila volt titkára, egy zsoldossereg vezére, 6 éves fiát, Romulus Augustulust tette meg császárnak. Orestest azonban zsoldosai – miután elutasította a katonák kérését, hogy felossza közöttük Itáliát, azaz a földek 1/3 részét -, megölték, s a gyermek Romulus 476ban megfosztották címeitől. Odoaker, a zsoldoshad új vezére Konstantinápolyba küldte a császári jelvényeket.”
25.2. „A birodalom még létezett, Konstantinápoly a főváros, és Zénón Itália urának tekintette magát, ahová ő küldhetett kormányzót. […] A szkír eredetű Odoaker vegyes összetételű seregével a bir szolgálatában kívánt tevékenykedni. […] Mikor [a germán zsoldosok] királyukká választották, nekik adta a földek 1/3át, de tisztelte a római tvnyeket, a szenátust, és semmit sem változtatott a római adminisztráción. Ariánus volt, de nem üldözte a katolikusokat, s a szenatus közvetítésével kérte Zénóntól a patrícius címet [amit nem kapott meg], mivel Odoaker nem Ita királya volt, nem is egy népé, hanem különböző elemekből toborzott katonáké.”
25.3. „Székhelye Ravennában volt, s valójában a császár nélkül kormányzott, adót szedett, hivatalnokokat-püpöket nevezett ki, s egyedül indított háborút vagy kötött békét.”
25.4. A rugiai király megölése miatt „veszejtették el” (a bizánciak).
26. A keleti gót állam
26.1. Theodorich „felhatalmazást kért a császártól, hogy Ita-t visszaszerezze a bir számára”. Zénóntól megkapta à bevette Ravennát, megölte Odoakert.
26.2. „A gótok berendezkedése Itáliában a hagyományos hospitati jelleggel történt. A szokásos katonai elszállásolás címén a domíniumok jövedelmének 1/3át vették igénybe. […] Az eljárást római hivatalnokok hajtották végre. Theo tisztete a római tvnyeket. […] Ariánus volt, de vallási kérdésekben toleráns.”
26.3. „Bár a legtiszteletteljesebb hangon szólt a császárról, semmi kétséget sem hagyott afelől, hogy magát Ita független urának tekintette. […] Valamennyi barbár királlyal jó kapcsolatot tartott. […] Hatalma, gazdagsága és kapcsolatai révén tekintélyt élvezett a germán világban, ajándékokat kapott, küldötteket fogadott, azonban nem tudta megakadályozni a frankok egyre növekvő hatalmát.”
26.4. Halála után hatalmi harcok, Biz beavatk, 20 éves háb után, 553ban Biz nyer.
27. A Frank Királyság
27.1. „A frank elnevezés nem egyetlen népcsopot jelöl”: száli, ripuári, és még sokan mások…
27.2. állandó, közvetlen kapcs Germániával = függetlenség↑.
27.3. D-i és Ny-i irányú terjeszkedés az 5.sz1.felében
27.4. miután Klodvig és Klotild megker, „Rómával való kapcsolat új formája vette kezdetét”. (pl I. Anasztaziosz konzuli jelvényeket adott)
27.5. Merovingok, 511-719: hatalom családi domínium (patrimoniális kirság) à gyakran felosztották.
27.6. Ugyanaz a Narses állította meg a terjeszkedésüket, aki a keleti gótokat is legyőzte.
28. A longobárdok itáliai berendezkedése
28.1. „Az Elba torkolatvidékéről vándorló longobárdok a 6.szban rendezkedtek be Pannóniában. […] Az avarok elől menekülve 568ban tovább vonultak Itáliába. Mivel a törzsi önállóság a longobárdoknál igen erős volt, királyaik csak hadvezérek voltak, akik a béke idején hatalomnélküliekké váltak.”
28.2. longobárd területeken inkább bizánci és keleti-mediterráneumi hatás, mint latin
28.3. ~200 éves longobárd uralom 3 periódusa:
28.3.32. hódítások, anarchia (6.sz2.fele): nincs hospitalitas, van arianizmus.
28.3.33. hercegek harca a királyi hatalomért (7.sz): monarchiarestaurálás, katolizálás
28.3.34. bizánci kapcsok stabilizálódása, társi-vallási összeolvadás az itáliai őslakossággal (8.sz1.fele): Pápai-frank szöv ellenük.
29. Barbár tvnyhozás
29.1. „a barbár társ nem ismerte az államiság fogalmát. […] A király hatalma a hódításon alapult.” Patrimoniális jellegből következő felosztás.
29.2. „Különösen fontos volt a 2féle jog alkalmazása ott, ahol a római lakosság létszáma meghaladta a barbárokét.”
29.3. „Az ún. barbár jogkönyvek a germán alattvalók szokásjogait rögzítették. […] Archaikus és formalista”, azért van benne római hatás is.
29.3.35. bosszú, talio, vérdíj összegének szabályozása, istenítélet
30. A barbárok és a rómaiak
30.1. Salvianus: barbárok szeretik egymást, és a sanyargatott lakosság hozzájuk menekül a római sanyar elől.
30.2. 5-6.szford: békésebb korszak
30.2.36. „A régi római művelt elit hajlandó volt csatlakozni az erkölcsileg és haditudományban magasabb színvonalú barbár arisztokratákhoz, akiknél a tényleges hatalom párosult a római műveltség értékes elemei iránti fogékonysággal.”
30.2.37. iskolák és művészetek pártolása (a barbár arisztokrácia gyerekeit római praeceptorok tanították).
30.2.38. nagy gót családok katolizáltak, szenátori életstílust és római neveket vettek fel, kulturálódtak.
30.2.39. vizigótné Theodelinda I. Gergellyel levelezett.
30.3. a fennmaradt barbár művészet erős római hatást mutat (építészet, ötvösművészet)
EGYHÁZ, SZERZETESSÉG, TÉRÍTÉS A KORA KÖZÉPKORBAN
31. Kereszténység és állam a IV. szban
31.1. Milánói ediktum: egyhnak tulajdonvissza, adómentesség, adományok (birtok, kegytárgyak), bazilikaépíttetés, Laterán, vasárnap ünnepnap (321)
31.1.40. 3.sz.: „A kereszténység minden korábbi műveltség betetőzése – nem pedig ellensége – lett. […] Nyitott, rugalmas és dinamikus közösség, mely készen állt arra, hogy az egész társadalmat magába fogadja. […] Itt a római társ élesen elkülönült rétegei egyenlők voltak. […] Az egyház egy olyan csoportot támogatott, amely a klasszikus római kategóriák szerint nem létezett: a szegényeket.”
31.1.41. Konstantin új polgári hivatalnokréteget alakított ki; Rómbir régi fényének helyreállításának jegyében tett intézkedések.
31.2. II. Konstantinus (az1.fia) idején válik nyilvánvalóvá a monoteizmus-monarchia – párhuzam (1isten az égben-1császár a földön). Nincs szükség közvetítőre, arianizmus.
32. Róma és a nyugati püpségek a 4-5.szban
32.1. „Rómában a kerség egész várost átfogó jelenlétét elméleti szinten a pogány városalapítók, Rom és Rem helyébe lépő apostolikrek, Péter és Pál kultusza hirdette.” Szentek, mártírok…
32.2. „A 4.sz végére a legműveltebb emberfők már nem az állam, hanem az egyh szolgálatában álltak.”
32.3. Ágoston Pelagius ellen
32.3.42. Pelagius: „Krisztus szerepe csupán a példamutatásra korlátozódott; csak a hit által üdvözülünk.”
32.3.43. 418ban a karthagoi zsinat eretnekségnek ítéli à pelagianusok nyomai 529ig Itáliában felfedezhetők
32.4. püpként Ágoston ír, lelkipásztor, alamizsnál, szegényistápol, bíráskodik.
32.5. Sidonius Apollinaris, 5.sz.: Clermont püpe; vizigótoktól megvédi a várost: átjár hozzájuk sakkozni, és a béke érdekében mindig veszít.
32.6. „A korszak legfontosabb fejleménye nyugaton a püpi hat megerősödése és önállósulása volt. […] Az egyh meggazdagodott: a pénzt a szegények ellátása és a szocmunka mellett templomépítésre fordították.”
33. A szerzetség a 4-6.szban
33.1. kialak: 4.sz, Egyiptom. Világtól elford, Krisztuskövet, istenországkeres.
33.2. önmegtartóztatás a római társban negatív (külön gyermektelenségi adó…), ezért a keresztényeknél hangsúlyozottan hangsúlyos csakazértis.
33.3. szerzetesi közösség „mesterséges család”. (à elnevezések: apát, fivérek, nővérek)
33.4. hitélet+gyakorlati jelentőség: gyógyítás, tanácsadás, bíráskodás. Ingyen.
33.5. írás-olvasástudás kötelező à ktárak, másolóműhelyek.
33.6. regulák/Benedek:
33.6.44. „világos, tömör, mértéktartó”
33.6.45. engedelmesség, egy helyben maradás à oralabora; alázatosság, hallgatás
33.6.46. kolostorok „tizedekre” (decania) osztása
33.6.47. büntetések, apát+testvérek tanácskozásai a közösséget érintő kérdésekben.
34. Róma a 6.sz-ban: Nagy Szent Gergely
34.1. „573ban ugyan elvállalta a város [Róma_] vezetését, de elborzadt attól, mennyire lefoglalták a világi ügyek ahelyett, hogy az örök életre készült volna.”
34.2. „Nem vett tudomást a ravennai császári képciselő igényeiről, hanem önálló pol-t folytatott: megerősítette az egyh-t Ita-ban, Galliában, Hispaniában, különbékét kötött a longobárdokkal, és megindította az első térítőket a pogány angolszászok közé.”
34.3. Isten szolgáinak szolgája – aláírási formula bevezetése
35. Keresztény missziók. Az „új Konstantinok”.
35.1. Klodvig: 496 és 507 között Reims kat érseke keresztelte meg őt és 3000 harcosát.
35.1.48. „A kirság és az egyh szoros kapcsa a frankoknál a pol-i elméletben is megnyilvánult: a frankok kirságát az egyház legidősebb lányának nevezték. […] Klodvig nyitása a katolicizmus felé jóval több volt vallásváltoztatásnál: a frankok számára a szegregáció helyett az integrációt, az egyetemes történelembe való betagozódást jelentette. […] Megkeresztelkedésével megnyitotta a frank társ-t a római hagyomány felé, sőt annak egyenes örökösévé tette. […] Amit ma multikulturális folyamatnak nevezünk, azt az 5.szban katolikus kerségnek hívták.” [J]
BIZÁNC AZ 5-6.SZBAN. A KELETI EGYHÁZAK KEZDETEI.
36. A társadalom
37. A városok
37.1. Antiochia: 4.szban ~100.000 lakos (ebből 10.000 nagyon szegény)
37.2. püpé a városvédő szerep
38. A tartományok
38.1. keleti népsűrű nagyobb, mint a nyugati
38.2. ipar, keresk (Damaszkusz, Antiochia, Alexandria, Palmyra, Konstantinápoly)
38.2.49. Knáp.: 4.szra 600.000 fő à ellátási gondok
38.3. stabil pénzrendszer (érem egyik oldala: uralkodó – másik oldala: Mária/Jézus)
39. Az egyház
39.1. 325, Nicea: Homousios (egylényegű) vagy Homoiusios (hasonló).
39.2. 431, Ephesos: istenemberi természet
40. Az ellenfelek
40.1. bolgár, hun, török
41. A kultúra
41.1. „az 5.szban a kölcsönös [pogány-keresztény] tolerancia gyengülni kezdett.”
41.2. építészet: 6.szra bizánci stílus. Templomok. Díszek (mozaik, zománc, drágakő, selyem).
41.3. bir keleti részén Anna-kultusz (Mária anyja)
42. A keleti tartományok
42.1. Örményország: ütközőterület Róma, Keletrómbir és a perzsák közt. 6.sz elején függetlenedett Knáptól.
42.2. Szíria: Antiochia, Damaszkusz; kikötők.
43. Itália
43.1. „Jusztinianosz 535ben makacs hábot indított Ita alávetésére, a keleti gót állam megdöntésére.”
43.1.50. à további várospusztulás
43.1.51. à itáliai városok egy része a keleti gótokhoz csatlakozott
43.1.52. 562ben Juszt nyer
43.2. 568tól longobárd támadások a bizánci Itáliában.
44. A kormányzat
44.1. „a bir kettéosztása és a gazdi-forgalmi viszonyok beszűkülése a klasszikus római job érvényesülését az egyes tartományokban különböző szintűvé alakították.”
44.2. Corpus Iuris, 529, módosítások
44.3. Digesta, Pandectae, 533.
44.4. jogi oktatás, 6.sz közepétől
44.5. Kelrómbir hivat nyelve a 7.sz elejétől a gr.
AZ ANGOLSZÁSZ KIRÁLYSÁGOK ÉS AZ ÍR KERESZTÉNYSÉG
45. A római Britannia
45.1. városok sokan, de kisebbek, mint a kontinensen levők
45.2. fém-, rszg- és gabonakeresk
45.3. északon élő piktek és germán rablók ellen fal és erődök
45.4. 4 provincia (by Diocletianus), élükön vicarius
46. Az angolszász hódítás és berendezkedés
46.1. nincsenek írott források a korról, csak régészeti leletek
46.2. germán hódítás a Temze torkolatától befele. Angolszászok 7 kirságot szerveztek (Kent, Wessex, Essex, Sussex, 3 szász kirság). 7.szra vált teljessé az angolszász berendezkedés, kelták, skótok, piktek visszaszorultak.
47. Kelta kereszténység
47.1. „A kelta lakosságú területek kolostorai az aszkézis iskolái voltak, ahol a szerzetek elsősorban a szt szövegeket olvasták, de a szabad művészetek tanításáról is tudósítanak.”
47.2. források: antik szerzők (Caesar, Sztrabón), hagiográfiák (SztPatrik)
47.3. monostorok (ffi és női is), iskolák. Ismerték pl a hispániai tudósok munkáit; missziós zarándokutak.
47.4. regula: szigorú aszkézis, kétkezi munka, sztírás tanulmányozása; nincs hierarchia. (később É-Euban összeolvadt a bencés regulával.)
48. A római misszió és az angolszász egyházszervezet
48.1. Nagy Szt Gergely kezdeményezése. Canterbury a központja, iskolák és monostorok alapítása.
48.2. 7.sz.2.felében 11püpség
48.3. Beda Venerabilis (7-8.sz): angol nép egyhtört-e, apátságtörténet, Bibliakommentárok. Pontosság, kritika.
48.4. latin műveltség+angolszász hagyományok együttes jelenléte (Beowulf, népi költemények keresztényesítése, …)
49. Angolszász királyságok, társadalom, kormányzat
49.1. törvénykönyvek (a barbár jog szellemében)
49.2. rszg-k, személyi jogok nélkül
49.3. félszabadok (laeti): felszab rszg-k vagy leigázott kelta britek
49.4. parasztok (ceore)
49.5. királyi kíséret tagjai (gesithas): a gazdagabbak bekerültek a thegnbe
49.6. nemesi réteg (thegn)
49.7. felső arisztokrácia (etheling)
49.8. területi kormányzás (adó, katona, rend) hundredekre osztva. Később (9.sztól) kialakult grófságok (shire).
49.9. kir a hadvezér, hivatalnokok feje, legfőbb bíró, „közbéke őre”.
49.9.53. uralkodói jövedelmek: büntetéspénzek, bányák haszna, családja+kísérete ellátandó utazásai alkalmával.
49.9.54. nincs állandó sereg, adórendszer, kancellária, pecsét. Van bölcsek tanácsa (witan), ~törzsi struktúra.
49.10. királyok harca egymás ellen a hegemónia kiterjesztéséért (7.sz-i legerősebb: Northumbria).
A KAROLINGOK EURÓPÁJA – 8-10. SZÁZAD. A KÖRNYEZET: ARABOK ÉS VIKINGEK
50. Az iszlám kezdetei és az arab birodalom kialakulása
50.1. Mohamed (570 – 632): zsidó, keresztény, remete életforma, arab hagyományok, etikai követelmények ötvözése.
50.1.55. „határozottan egyistenhívő”, jótékonyságot követelő
50.1.56. 622: hedzsra kezdete. 650ig kialakult a végleges Korán.
50.1.57. Arab-fsz és környéke (Jemen, Mezop, Palesztina, Szíria, Egyiptom, Irán) a bir részévé.
50.2. „A hódítások sikerében kétségkívül nagy szerepe volt a bizánci császárság belső válságának és a perzsa bir hanyatlásának. A hódító hábok kezdete a Moha halála utáni utódlás kérdéséhez kapcsolódik.” (vocabulary: utód – kalifa; szokásjog – szunna; törzsi saját vezető – sejk)
50.2.58. Moha apósa; I. Omár; Uthmán; Alí
50.2.59. siíták: Alí leszármazottai az igaz imámok (10.sz-i egyiptomi Fatimida-din siíta)
50.2.60. Omajjád-din (750ig)
50.2.60.1. Muávija: székhely Damaszkuszban. Ény-Afrika és Hisp meghód.
50.2.61. Abbaszidák (750 – 10.sz eleje)
50.2.61.2. adminisztratív államszervezés
50.2.61.3. aranypénz (ß gazdagság)
50.2.61.4. központ: Bagdad
50.2.61.5. perzsa-bizánci mintájú kormányzat
50.2.61.6. tudomány, kult
50.2.61.7. területi korm by emírek
50.2.61.8. túl nagy bir, nem lehet sokáig egyben tartani.
51. Összeütközés az arabokkal Hispániában és Szicíliában
51.1. reconquista
51.1.62. Pelagius-Pelayo, 8.sz1.fele: mórvisszaszorít. Királynak tekintik, mert híres emberek unokája-fia.
51.1.63.Szicíliai-szardíniai arab támadások a 7.sz.2.felétől (Siracusa pl adófizre kényszerül) à kormányzó fel is lázadt… Bizánc ellen à bizánci seregek menekülésre késztetik, Afrikába à 9.sztól újra arab támadások, aztán fegyverszün.
51.1.64. bizánci seregek előrenyomultak azért. Arab sikerek (Észak-Szic, Palermo), 10.sz1.felében Dél-Itália ellen is.
51.1.64.1. társadalmi átalakulás: arab fennhatóságú földeken rszgság (főleg Ny-Szic)
51.1.64.2. ha fizettek adót, a keresztények szabadon gyakhattak vallást, maguk bíráskodhattak.
52. A vikingek társadalma
52.1. „A viking világban a jarlok, kiskirályok, királyok hierarchiáját egyfelől az otthoni rszgmunka, ill félszabad bérlők termelése, másfelől a katonai-, rabló- és kereskedőakciók tartották el.”
52.2. „a törzsi szervezet már eltűnt, a nemzetiségi rend már bomladozott. […] Ekkor még nem figyhető meg mélyebb feud tagozódás.”
52.2.65. A felső rétegnek Eu-hoz képest sokkal kisebb birtokai voltak. A vagyon nem is ebből származott, hanem zsákmányoló és/vagy kereskedő terjeszkedésből (rszg, nemesfém, viseletek, fegyver import-exportja).
52.2.66. nincs nagy vagyoni külség a gazdagabb parasztok és a felső réteg közt. Látványos tagolódás a szegény parasztok és a rszg-k közt. (Tartományi jogok szigorúan tiltották, hogy egy szabad parasztot bárki is rszg-nak nevezzen.)
52.3. pogány meggyőződés amúgy is gyengült, amikor a térítés megkezdődött
ANGLIA A NORMANN, DÁN HÓDÍTÁSOK ÉS WESSEX HEGEMÓNIÁJA IDEJÉN
53. 8.sz. végére Angliában már csak 3 kirság: Mercia, Northumbria, Wessex. Azért Wessexé a vezető szerep, mert
53.1. kedvező fekvés (tenger+erdők természetes védelme)
53.2. frank (konkrétan károlyi) támogatás
53.3. à Mercia és Northumbria is alávetődött. 9.sz közepe táján viszont normannok érkeztek Angliába.
54. Normann, dán hódítások
54.1. első hullám: „zsákmányszerző-rabló vállalkozások”
54.2. második hullám: állandó telepek létrehozásának szándéka (9.sz.2.fele)
54.2.67. K-angliai püpségek és apságok megsemmisítése à 878, wedmori béke, Anglia kettéosztása
54.2.67.1. dánoké: Northumbria, K-Anglia, ½ Mercia, Essex, London
54.2.67.2. Wessexé: Wessex, Sussex, Kent, ½ Mercia
54.2.67.3. Dán vezér megkeresztelkedett, Alfréd (wessexi uralk) inkább erődvonalat és flottaőrséget szervezett. à London visszafoglalása (később, 10.sz.1.felében vissza még az ½ Mercia, Northumbria; békésebb periódus aztán).
54.3. harmadik hullám: „kifejezett hódító háborúk, igazi hadsereggel”
54.3.68. dánoké Kent, Rochester
54.3.69. Villásszakállú Sven (dán+norvég) hódításai, 11.sz eleje: Exeter, Salisbury, Wessex.
54.3.70. fia, Knut idején Anglia megint 2 részre:
54.3.70.4. II. Edmundé (wessexi uralk) Wessex, Essex, K-Anglia
54.3.70.5. Knuté Northumbria, Mercia
54.3.70.6. Edmundot hamarosan megölték à Knuté egész Anglia.
55. Egységesítő törekvések
55.1. wedmori béke után a wessexi rész katonai körzetekre osztása. Katonák fele „aktív szolgálatot teljesített”, fele erődvédelemmel foglalkozott; szárazföldi és tengeri védelem is volt.
55.1.71.földbirtokos 3 kötelezettsége: katonai szolgálat, hidak fenntartása, erődök őrzése.
55.1.72. király: legfőbb bíró, törvénykönyvek kiadója
55.1.73. Tudósok és klerikusok az udvarban. „Palotaiskola”: arisztokraták oktatása. Király vágya: minden birtokos tanuljon meg olvasni. (Király sokat fordított, pl Boethiust, Beda Venerabilist, NagySzentGergelyt. Krónikája az első nem latín nyelvű néptörténet Eu-ban.)
55.2. egyházi reform, 10.sz, Szent Dunstan:
55.2.74. „Angliában ekkoriban az egyh-i társ válságban volt: a szerzetek szabályok nélkül, a világi papság tudatlanul és erkölcstelenül élt.”
55.2.75. bencés regula megismertetése az angliaiakkal (Worcester, York) à erkölcsi javulás, művelt tisztviselők képzése, új püpségek, kolostorok, szabályzatok pontosítása (apát/püpválasztás, király és arisztokraták kapcsa a püpökkel…)
55.2.76. Wessex hegemóniája
55.2.76.1. „Knut nem változtatott az angolszász intézményrendszeren […] Az Oxfordban tartott witenagemot felújította Edgar tvnyeit, amely nem tett különbséget a kirság dán és angol része közt.”
56. Kapcsolatok a kontinenssel
56.1. „Anglia sajátos fejlődése ellenére nem volt zárt sziget, kezdettől fogva jelentős gazdasági és kulturális kapcsolatban állt a kontinenssel.” Főleg Róma és a FrankBir felé.
56.2. dinasztikus kapcsok is: Karoling, Capeting, Száli.
56.3. Knut: normandiai házasságok, szerződések a pápával, Konrád császárral, Rudolf burgund királlyal…
GAZDASÁG A KAROLING BIRODALOMBAN
57. Nyrómbir megszűnésével kevesebb és más típusú gazdasági források
58. Pirenne-tézis: népvándorlás nem pusztította el a gazdi-kereskedelmi egységet a Földk-ternger medencéjében. Csak az arab expanzió a 7.szban. Akkor viszont a tengeri és a szfdi keresk is hanyatlott, az önellátás megerősödött.
58.1. későbbi tézismódosítások, 20.sz2.fele: gazd-keresk vanóban nem szűnt, de a jelentősége csökkent.
59. Mezgazd
59.1. Karoling előttről nem írott forrsáok maradtak csak fenn à segédtudományok bevonandók (archeobotanika, törti topográfia, etc)
59.2. apátsági birtokokról készült összeírások (828tól) szolgáltatási kötelezettségekről, pl adóról, földek elhelyezkedéséről, épületekről, földhasznosításról. Ezekből lehet demográfiai következtetéseket is levonni.
59.2.77. csak uralkodói és egyh-i nagybirtokról készült összeírások maradtak meg.
59.2.78. következtetések:
59.2.78.1. szerzeti közösségek szórt birtokegyüttesei (ált szőlőtermő vidékeken mindig igyekeztek területet szerezni).
59.2.78.2. nagybirtok 2 része: birtokos alatt közvetlenpl, kötött státusú művelőkkel, ~~majorság; colonusok által művelt egységekre osztott, szolgáltatások fejében használt.
59.2.78.3. terméseredmény: gabona (búza, rozs, ritkábban árpa, tönköly, zab) ált max elvetett mag x2. à gyakori éhínségek.
59.2.78.4. 3nyomás, nehézeke. Disznó, juh, ló, szarvasmarha-tenyésztés.
60. Kézműves és ipari termelés
60.1. „A nagybirtokok tevékenysége nem korlátozódott a mezgazdi termelésre, hanem ezek egyszersmind az iparcikkek előállításának bázisát is jelentették” (ruhanemű – gyapjú, posztók -, fegyverek, szerszámok, fa- és fémeszközök)
60.1.79. hadsereg számára anyagi utánpótlás biztosítása (fegyverek, lószerszámok, kocsik; fémmegmunkálás)
60.2. só: természeti viszonyok miatt nem mindenütt található, de mindenütt nélkülözhetetlen fogyasztási cikk. Sólepárlás folyótorkolatoknál főleg (Loire, Seine); város jelentőségének növekedése (Velence).
61. Kereskedelem
61.1. árucsere „szorosan összekapcsolódott a zsákmányszerzéssel és a fosztogatással”.
61.2. mivel a nagybirtok szerepet játszott a mezgazdi és ipari életben is, a keresk is nagyban függött tőle (központosítás, újraelosztás, …). „Míg korábban elsősorban a városi központokban alakultak ki a piacok, addig a 8-9.szban létrejövő új keresk-i gócpontok ált egyh-i birtokokon, ill nagyobb egyh-i, szerzet-i közptok mellett voltak.”
61.3. helyi piacok: mindennapi élethez szükséges cikkek; távolsági keresk: luxuscikkek (textíliák, bor, só, rszg, nemesfém)
61.4. kamat és uzsora különösképp elítélendő volt.
62. pénzügyek
62.1. „Ahogy a Meroving-din hatalma hanyatlott, úgy romlotta frank aranypénz minősége, és a pénzforgalomban egyre inkább az ezüstdénár vált fontossá.”
62.2. NagyKároly alatt stabilizálódás (solidus-dénár átváltási aránya is fix)
62.3. pénzverdék egységesítése. Pénzverés „joga és jövedelme az uralkodói kiváltságok közé tartozott.”
KAROLING ÁLLAM, EGYHÁZ ÉS KULTÚRA
63. 714 (Martel hatalomra) – 822: felfelé ívelő szakasz: egységes ny-i ker civ kiépítése
64. 822 – 888 (Vastag Károly leváltása): hanyatló-széteső bir.
65. Az utolsó Merovingok
65.1. „A frank részkirályságok rivalizálása, a területi osztozkodásból eredő konfliktusok, s az 573-613ig tartó belháb rendkívüli mértékben meggyengítették a Meroving királyok tekintélyét, ugyanakkor megnövelték az egyházi és a világi arisztokrácia hatalmát éppúgy, mint az egyes régiók önállósulási törekvéseit.” [573: Austrasia és Neustrasia konfliktusa]
65.2. I. Dagobert után a majordomusok kezében volt a tényleges hatalom (7.sz. közepe).
66. A majordomusok uralma
66.1. adminisztráció (udvar ellátása, általános rend, bíróság, kíséret feje)
67. Martel Károly (714 – 741)
67.1. alemannok-bajorok, frízek-szászok, neustriai majordomus legyőzése, Poitiers.
67.2. „741-ben, halála előtt örökségét valóságos uralkodóként felosztotta 2 fia, Carloman és Pipin között.”
68. Térítések
68.1. „a missziósok angolszász területről érkező szerzetesek voltak.” SztBonifác, 8.sz, érsek. Érsekségek-kolostorok alapítása (Bajorországban pl), frank egyh megreformálása. Mártír.
69. Kis Pipin (751 – 768)
69.1. 747ben Carloman lemondott&visszavonult.
69.2. 751ben kirrá választották a frank nemesek
69.3. 755ben hadj Ita-ba. „Pavia ostroma után Aistulf longobárd kir ígéretet tett, hogy átadja a pápának Ravennát és az exarchátus területét, amely ettől kezdve a római ducatusszal együtt a pápa birtoka lett.”
69.4. araboktól Aquitánia-visszafoglal, egyházi földeket visszaad, szabályos életmódot egyháziaknak előír.
69.5. szászok adófizre kötelezése, bajorok hűségfogadása.
70. Nagy Károly (768 – 814)
70.1. Pipin halála után 2 fia osztozott a kirságon (Károly és Carloman). Utóbbi 771ben halt. 4 feleség, néhány szerető, tőlük néhány fia.
71. A Frank Bir kiépítése, Nagy Károly háborúi
71.1. „NK a szabad frankok katonai erejére támaszkodva, szinte évenként vezetett hadjáratokat. A zsákmányból ajándékokkal, a meghódított területekből birtokadományokkal biztosította alattvalói hűségét, tekintélyét pedig a rendelkezésre álló fegyveres erő garantálta.”
71.1.80. Verona, Pavia, Lombardia meghód; Róma hűségesküd; Hispánia, szászok meghód; bajor területek domíniummá; avarok meghód.
71.1.81. Pápával kölcsönös tisztelet és ajándékküldés
71.1.82. „É-Ita-ban NK Bizánc elleni háborúját főleg császári címének elismerése inspirálta, bár a frank-bizánci határok pontos megvonása is szükségessé vált.”
71.1.82.1. 814-es szerz.: szuverén Velence és Dalmácia; Frankoké Friaul, Krajna és Isztria; Bizáncé Szicília és Calabria.
72. Nagy Károly császársága
72.1. kormányzat területe. Frank kirság, Hispánia egy része, longobárd kirság, Frízföld, szászok országa.
72.2. Rómában koronázás (Sztpét-szegyh), bizánci rítus szerint. Császár szuverén, a Sztszék fölötti hatalma megerősödött.
72.2.83. rendeletei: tizedfizetés, királyi birtokok adminisztrációja, katonai szolgálat, iskolák témakörében
72.2.84. missusok: ált régiónként 1 egyh-i és 1 világi magas rangú, megbízható személy évente grófságbejár, királyi rendelkezésvisz, ellenőriz, visszaélésakadályoz, panaszhallgat, jelentéskészít.
73. Kormányzat, adminisztráció
73.1. Meroving korm közp a Szajna medencéje (Párizs, Orléans, Soissons, Reims)
73.2. Regnum Francorumnak nem volt fővárosa. Adminisztratív központja (kir+udvar) birtokról birtokra.
73.3. Karoling-korm: Rajna-vidék
73.3.85. paloták római villák struktúrájában, fából/kőből
73.3.86. udvar vándorolt a paloták közt
73.3.87. világi hierarchia élén a palotagróf, alatta hivatalviselők (senescalius, pincernalis)
73.3.87.1. kincstár bevétele: domíniumok, census, vámok, bírósági díjak, hadizsákmány, ajándékok
73.3.87.2. grófok: kinevezett, visszahívható képviselők. Adminisztráció, „bírói és pénzügyi funkciók gyakorlata”.
73.3.88. egyh-i hierarchia: püpi egyhmegyék körzetekre osztása, élükön vikárius, segítője a dékán.
73.3.88.3. „Az egyh-i hierarchia átfogta az egész társ-at, amelynek tagja csak keresztény ember lehetett.”
74. Az egyház gazdasági szerepe
74.1. „A kor gazdaságát a pénzforgalom jelentős csökkenése jellemezte” à reform (egyh-i segítséggel is): ipar és keresk fellendítése. (Egyh a segítségéért vámmentességet kapott bizonyos területein)
74.2. egyh-i birtokok kisebb része saját szolgák által művelve, nagyobb része bérlőké. Apát és tisztviselői irányítanak.
74.3. „Az egyh-i birtok jellege a Karoling-korban jelentősen megváltozott. […] A kerség terjedésével az egyh fokozatosan elvesztette városi jellegét, és vidékivé vált. […] Minden egyh-t el kellett látnia a pap és a szolgák szükségleteit biztosító földterülettel.”
74.4. „Mivel a kkorban a világi hivatalok nem pénzbeli javadalmazással jártak, hanem földadományhoz kötődtek, s a püpség, az apság éppúgy, mint a grófság, közhivatal, honor volt, amit az uralk átadhatott, feloszthatott. Így alakultak ki az ún. egyh-i beneficiumok.”
74.4.89. egyh-i méltóságokat a klérus maga választotta, de a császár erősítette meg/utasította el a jelöltet.
75. A Karoling reneszánsz (8-9.sz)
75.1. kult tanítása: septem artes liberales (grammatica, retorica, dialectica, arithmetica, geometria, astronomia, musica). Károly az egyh-i hierarchiának megfelelően felülről akart iskhálózatot létrehozni.
75.1.90. palota-akadémia: legkiválóbb szellemek tanítják a jövendő püpöket-apátokat. A bir felbomlásával eltűnt.
75.1.91.parókiai iskolák: zsoltárok, számtan, nytan. Megvalósíthatatlan a korban.
75.1.92. püpi és monostori iskolák: főleg bencés; másolás. (papirusz helyett pergamenre, karoling minusculával.) Tours, Fulda. Hosszabb távú jelentőség, mint a palotaiskoláé.
75.2. „kiváló és művelt” tanácsosok
75.2.93. Alcuin, yorki érsek: Vulgata egységesítése, írásreform
75.2.94. Paulus Diaconus, longobárd szerzet, püp: metzi püpség és a longobárdok tört-e.
75.2.95. Hrabanus Maurus, mainzi püp: sztírás-kommentárok, tudományos enciklopédia
75.2.96. Walafrid Strabo, reichenaui apát: teológiai értekezések, életrajzok
75.2.97. Sedulius Scotus: Sztpál-kommentárok, antik politikai elméletekben való jártasság
75.2.98. Servatius Lupus, ferrieres-i apát: könyvgyűjtemény (Vergil, Cic, Livius, Svet, Flavius, Boethius, …)
75.3. írásbeliség és hamisítványok együttes terjedése
75.4. itáliai modellű építkezések, bizánci mintájú könyvdíszítések
76. A keresztény császárság
76.1. „A karoling uralom vallási elveken alapult.” Ágostoni pol-i ideál: töri a ker bir felé halad, ker csász gondviselésszerű küldetése az egyh segítése ebben.
76.2. uralk-i erények: istenfélelem, igságosság, könyörületesség a nép boldogságáért.
77. A bir egysége
77.1. „A gazd a zártság felé tendált, alacsony termelékenységű agrárgazdaság, ahol ritka a keresk, kevés a pénz, nincsenek utak. A bir-i adminisztrációt nem fizetett hivatalnokszervezet látta el, hanem kizárólag földbirtokadomány ellenében lehetett fenntartani. A birtokadományozások viszont elszegényítették az uralkodót, és veszélyesen megnövelték az adományozottak gazdagságát és hatalmát.”
77.2. vazallusság
77.2.99. nagyobb egyh-i és világi méltóságok is rendelkeztek vazallussal a császáron felül
77.2.100. örökletes
77.3. Károly 806ban 3 fia között birfeloszt
77.3.101. Pipin: Ita, bajor hcgség, Alemannia egyes részei
77.3.102. Károly: Frízföld, szász területek
77.3.103. Lajos: Aquitánia, Septimania, Gascogne, Provence, Burgundia
77.3.104. azért maradt fenn az egység, mert 814ig meghalt Pipin és Károly à Jámbor Lajos, 814 – 840.
77.4. 817: az öröklés szabályozása
77.4.105. bir egysége, egyh szabadsága
77.4.106. legidősebb fú örökli egyedül a császári címet; öccsei részkirságokat kapnak, de a báty autoritással bír fölöttük
77.5. 843, verduni szerz
77.5.107. Lotháré (legidősebb) a császári cím (840 – 855), Ita, a Karolingok ősi területe Aachennel,
77.5.108. Kopasz Károlyé Lothartól nyugatra
77.5.109. Német Lajosé Lothartól keletre.
77.5.110. Nem nyelvi-etnikai területek, nincs természetes határuk.
77.6. Lothar halála után 3 fia osztoz (II. lajos (855 – 875), Itália; II. Lothar, III. Károly)
78. Itália
78.1. Jámbor Lajos lemondott a Róma feletti igszolg jogáról és a pápaválasztásba való beleszólásról
78.2. Lothar visszaállította a pápaválasztás csász-i jóváhagyását
78.3. arab-pápai+frank harcok délen
78.4. II. Lajos újból pápakiváltságerősít
78.5. V. István megelégelte a frank segítségadások elmulasztását, és Bizhoz fordult à Nápoly+Palermo+Capua összefogása, sikeres arabkiűzés.
79. A nyugati frank királyság
79.1. „Kopasz Károly királysága több autonóm régiót foglalt magába külön etnikai és kulturális hagyományokkal.”
79.1.111. Bretagne: kelta lakók és nyelv és egyház. „Belső ellentéteik miatt azonban nem tudtak eredményesen ellenállni a normann invázióknak.”
79.1.112. Septimania: ny-i gót lakók. Főv: Barcelona. Sikeres harc az arabok ellen. 843ban független maradt a testvérháborúkban.
79.1.113. Aquitania: „Kimondottan római tartománya Galliának”. Pireneusokból jött baszkok önálló hcgsége, főv: Toulouse.
79.1.114. Neustria: elismerte Károlyt, de sok konfliktus azért.
79.1.115. normannok: belső zavarok kihasználására fosztogatás (szerzeteket is).
80. A keleti frank királyság
80.1. „Német lajos területe volt a legszegényebb, […] ugyanakkor az ő területe volt a legkiterjedtebb, bár különböző népeket foglalt magában (bajorok, szászok, türingek). […] Lakossága nagyrészt szabadokból állt.” Közp.: Regensburg.
80.2. szlávokkal (cseh, morva) vívott harcok
80.3. 888ban 6 önálló kirság jött létre
80.3.116. német területek, Arnulf
80.3.117. nyugati frankok, Odó
80.3.118. Provence, Boso
80.3.119. Burgundia, Rudolf
80.3.120. Lotharingia (ez csak hcgség)
80.3.121. Ita, Berengár és Guido versengése a trónért
80.3.122. „A grófságok öröklődővé válása és hatalmuk növekedése, a kirság gyengülése, az uralk és a grófok közti kapcs személyes jellege, amely következtében a kir tanácsadói lettek, a feud korszak kezdetét jelölték.”
81. Feudalizmus, hűbériség
81.1. „A feudalizmus terminológia csak a 17.sz végén jelent meg.”
81.2. „Szorosan vett jogi értelemben a hűbér szolgálat fejében adott adományt, a 10-11.szban kizárólag földbirtokot jelentett. A feudzmus pol-i és társ-i tartalmat hordoz:” „vazallitás, hűbérbirtok pol-i szervezettel való egybeesése”, „korszak jellemző intézményeinei, struktúrái, mentalitása.”
81.2.123. „pol-i aspektusát tekintve a feud fő jellemzője, hogy a közhat a kir kezéből a territoriális hcg-k kezébe kerül át; a kitság keretei egyre szűkülnek. […] Azon a territóriumon, amely fölött a közhat jogait valaha a kir gyakta, immár a birtok ura gyakja.” à közhatalom aprózódása.
81.2.124. szóbeli szerződéses viszony; mind2 fél kötelezettségvállal
81.2.124.1. homagium (világi rítus) és
81.2.124.2. hűségeskü (vallási aspektusJ) à szerződést megszegő már egyh-i büntetést is kap
81.2.124.3. pártfogás+szolgálat: úr a vazallusát házába fogadja, eteti, ruházza, birtokkal látja el. Vazallus nem okoz urának kárt, katonai és pénzügyi dolgokban segítségére van (ajándék, váltságdíj, etc)
81.3. „A hűbériség szerepe a 12.sz közepéig meghatározó maradt.”
A PÁPASÁG A KORA-KÖZÉPKORBAN
82. A pápai állam kialakulása
82.1. „A pápai Róma a longobárd beözönlés idején az ellenállás kptja volt. Aránylag nagy területen a hódítást elkerülő helységek vették körül. A 6-7.sz során így indult meg a pápai állam területének kialakulása.”
82.1.125. Krómai csász uralmának elismerése, de a Knáptól való függés névlegessé tételén fáradoztak a pápák (ez a kereskre nem vonatk à pl selyem)
82.2. római senatus lassanként kihalt.
82.3. I. Nagy Szt Gergely (6-7.szford): pápai uradalmak megszervezése
82.3.126. társi rétegződés valósága: „a szegénykönyv tekintélyes méretű kötetet tett ki.”
82.4. 7.szban a Biz-cal való kapcs megromlott.
82.4.127. pápaválasztás menete: világiak is jelen lehettek, de ~csak az egyetértésüket fejezhették ki. Többségi alapú döntés, biz-i császnak jóvá kell hagynia.
82.5. „a képrombolási harcoktól kimerült Biz-i bir belső helyzetét kihasználva Róma 730ban felszabadította magát a biz-i dux vezetése alól, s csak a pápa tekintélyét ismerte el.”
82.6. eközben (8.sz) longobárd ostromok Rómában
83. A Karoling szövetség
83.1. II. István (8.sz.közepe) Pipin területadományáért cserébe patricius romanorum örökletes címet adott
83.2. ez idő tájt hamisíttatott vsz a Donatio, vagy a 9.szban…?
83.2.128. pápák legitimációja, császár és pátriárka fölé helyezése
83.2.129. Laterán, csász-i jelvények
83.2.130. miért pont 8.sz.: frank erőviszonyok megváltoztatása, Biztól való elszakadás
83.2.131. miért pont 9.sz.: vetélkedő k-i és ny-i császságok viszonyában a ny-i felemelése.
83.3. III. István zsinata, 769: sztek képeinek használata; világi személy nem lehet pápa.
83.4. „800ban III. Leó csásszá koronázta Károlyt, aki nem akart meghajolni a pápa előtt, nem vette tudomásul Biz igényét az egyetemes császságra, de az ókori Római Császság egyenes örökösének sem tekintette magát.”
83.4.132. „800 után a pápa és Károly nevével verték a pénzt Rómában”
83.5. sztkultusz (ereklyék)
83.6. „A karoling csász-ok valójában bizonyos fokú tényleges ellenőrzést szereztek a pápaság felett, s ezt a 824. évi Constitutio romana jogilag is megszilárdította.”
83.7. 9.sz közepén az egyh-i állam területe különféle hűbérurak között oszlott meg.
84. Viszontagságok
84.1. „Ilyen erőviszonyok mellett különösen súlyos helyzetet teremtettek a gyakori arab (szaracén) támadások” à IV. Leó falakat építtet, 9.sz közepe
84.2. ’870s: Róma adót fizet az araboknak
84.3. 882 – 963 között 24 pápa (gyilkok, összeeskük, nemesasszonyok kegyenceinek trónraültetése, fogság, …)
A KÖZÉPBIZÁNCI KORSZAK
85. Az arab invázió és Bizánc
85.1. középbizánc: arab inváziótól a keresztesek megjelenéséig
85.2. A Biz-i – perzsa harcok mind2 felet kimerítették, s a nevető harmadiknak, az arabok inváziójának kedveztek.”
85.2.133. Szíria elveszett, aztán Palesztina, Egyiptom
85.2.134. arab flotta à tengeri ostrom (Biz nyert)
85.2.135. 680: bolgár állam (bolgárok segítenek az arab ostromot kivédeni); 711: arabok „Gibraltárnál már Eu földjére léptek”
86. Adminisztratív, gazdasági és társadalmi változások; belsó megújulás
86.1. „Kis-Ázsiában a nyugati exarchátusok mintájára katonai zónák, ún themák alakulnak”, élükön sztratégosz.
86.1.136. katonáknak letelepítésére és ellátására földbirtok (római mintára)
86.2. „Nincs földközösség, a faluközösség adminisztratív adófizetési egység, egy összegben adózik. […] A paraszt szabadon költözhet (a katona a földbirtokkal együtt a katonáskodási kötelezettséget is örökli).” Füstadó (kapnikon).
86.3. Kisbirtokos parasztság: sztratiótész (katonaparaszt) és georgosz (földműves). A rszg nem vesz részt a termelésben.
86.4. Kis-ázsiai themarendszer: eredeti négy nagy thema: Opszikón, Aratolikon, Armeniakón, tengerészthema
86.4.137. sztratiótész békeidőben ugyanúgy földművel, ahogy a georgosz, csak nem adózik.
86.5. közp-i adminisztráció kiépülése (miniszterekkel és minisztériumokkal)
86.6. tudatos telepítési politika (pl határvédelemre, munkaerő- és emberhiány (katonaságnál, paraszti gazdaságban) kiküszöbölésére)
87. egyházpolitikai változások
87.1. monothelétizmus: ortodoxia és monofizitizmus közti kompromisszumkísérlet
87.1.138. „Egy hatóerőt, az ún istenemberi energiát tulajdonították Krisztusnak, akinek 2 természete (isteni és emberi), de csak egy aktív működése (energeia vagy theléma) volt.”
87.1.139. VI. egyetemes (III. knápi) zsinat, 680-1: monothelétizmus elítélése; helyette „a 2 akarat, az isteni és az emberi együttműködése mellett ugyanis Krisztusból a legemberibb: a szabad akarat nem hiányozhatott. A megváltás nemcsak az ingyenes isteni kegyelem ajándéka, hanem az ember Jézus szabad emberi akarattal véghez vitt műve is.”
87.1.140. II. trulloszi zsin by II. Jusztinianosz az előbbi kiegészítésére: biz-i egyh-i szokásjog előtérbe helyezése a ny-i szokások ellenében à „egyhtörtileg itt kezdődött el a szakítás K és NY egyh-ai közt. A pápa nem is szentesíti [a zsin] kánonjait.”
88. A Hérakleiosz-din (610 – 711)
88.1. II. Konstans (641 – 668)
88.1.141. szenátus tekintélye megin nagy
88.1.142. Biz tengeri hatalma megrendült az arab flotta miatt
88.1.143. lázadás ellene à Szirakúzába megy à ott gyilkolják meg
88.1.144. monotheléta egyhpol-ja összeütközéseket szült.
88.2. II. Jusztinianosz (685 – 695; 705 – 711)
88.2.145. szlávok elleni hadj (terület- és fogolynyereség)
88.2.146. „Arisztokráciaellenes és kolonizációs pol-ja ellen lázadás tört ki: levágták az orrát, majd száműzték.”
88.2.147. bolgár segítséggel szerezte vissza a trónt.
88.3. Leontiosz (695 – 698)
88.3.148. „Az észak-afrikai kudarcok Leontiosz trónjába és orrába kerültek”J
89. A képrombolás Bizáncban (730 – 843)
89.1. Hérakleiosz-din bukása után trónharcok à III. Leó (717 – 741)
89.1.149. bolgár, majd kazár segítséggel defenzív, majd offenzív sikerek az arabokkal szemben
89.1.150. 730: képtisztelet elleni ediktum (arab mintájú képellenesség átvétele…)
89.2. V. Konstantin (741 – 775)
89.2.151. „Az arabok egyre kisebb veszélyt jelentettek Biz számára, mivel 750ben az arab front megszűnt azáltal, hogy az Omajjád-din bukásával az arab centrum áthelyeződött Damaszkuszból Bagdadba.”
89.2.152. 754, hiereai ikonoklaszta zsin.: „Mivel Krisztus 1 és oszt6atlan, ezért ábrázol6atlan”, mivel ábrázolása és annak következményei bálványimádásnak minősülnek. Képtisztelők nesztoriánusok (csak az emberi természetet ábrázolják) vagy monofiziták (isteni természetet emberi formában ábrázolják).
89.2.153. kísérő jelenségek: szerzetesellenesség, szekularizáció
89.3. IV. Leó (775 – 780)
89.3.154. képrombolás hanyatlása
89.3.155. özvegye, Eiréné (780 – 802)
89.3.155.1. 787, II. nikeai (vagy VIII. egyetemes) zsin.: képtisztelet visszaállítása
89.3.155.2. ny-i állásfoglalás by Nagy Károly: képrombolás ÉS képtisztelet elítélése
89.4. V. Leó (813 – 820)
89.4.156. képrombolás felújítása (csekély támogatással)
89.5. Theophilosz (829 – 842) özvegye, Theodora zsinatösszehív, ahol visszaállítja a képtiszteletet.
90. Új korszak küszöbén (843 – 867)
90.1. 843tól régenstanács korm.
90.2. Biz veszteségei Szicíliában az arabokkal szemben; Biz győzelmei Kis-Ázsiában az arabokkal szemben.
90.3. 860: oroszok Knáp előtt. Morva misszió by Cirill&Methód, bolgárok megkeresztelkedése (görög misszió keveselltével Borisz Rómához fordult – nem sokáig).
90.4. Biz-i palotaforr: makedón-din került hat-ra (Baszileiosz)
90.5. 870: Methód Pannónia érsekévé à szláv liturgia bevezetése. 885ben meghalt, tanítványai menekülésre kényszerültek Moráviában.
90.6. 893, pliszkai zsin.: elismerik a bolgár szláv nyelvű liturgiát és a szláv írásbeliséget.

EURÓPA AZ EZREDFORDULÓ IDŐSZAKÁBAN. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS KIINDULÓPONTJA: A MEZŐGAZDASÁG

91. „A kontinens lakói szinte kivétel nélkül az általuk megművelt földön és földből éltek, amit életük során szinte soha nem hagytak el.”
92. A mezgazd
92.1. term-i viszonyoktól erős függésben_
92.1.157. Alpoktól délre (Mediterráneum): kevés csapadék (öntözés, csatornázás, trágyázás). Gabonaalapú étkezés, növényi eredetű zsiradék.
92.1.158. Alpok és északra (atlanti partvidék): sok csapadék. Legeltetés, erdőhasznosítás. Gyakoribb húsfogyasztás.
92.2. „A preindusztriális mezgazdi term alapvető gazdi-társi egysége a család volt. […] Ez a család, ha nem is kizárólag, de jellemzően földúri tulajdonban álló földet művelt; ez a jogi természetű viszony meghatározta a földbirtoklás mikéntjét.”
92.2.159. rszgság intézménye az ezredford utánig megmaradt.
92.2.160. 13.sztól bérmunka megjelenése (természetbeni/pénzbeni ellátás; mobilizálható)
93. Táplálkozás, technikai vívmányok
93.1. „Az ezredford után Euban szinte példátlanul gyors gazdi expanzió ment végbe”:
93.1.161. népszám gyorsuló ütemű növekedése à élelmiszermennyiségnövekedés kell
93.1.161.1. megművelt terület növekedése+tech=hatékonyságnövekedés
93.2. táplálkozás: gabonák, hüvelyesek. Ritkán hús.
93.3. tech (ismertek már az ókorban is pl a vízimalmot, nehézekét, de a terjedésük ekkor indult meg robbanásszerűen):
93.3.162. szügyhám. (Ló vs. ökör: ló hatékonyabb, olcsóbb)
93.3.163. nehézeke
93.3.163.2. előállítása is nagy felkészültséget igényel (összerakás alkatrészeiből, fémmegmunkálás, …)
93.3.163.3. több igaerőt igényelt, mint az addigi hasonló szerszámok
93.3.163.4. nehezebb a barázdák végén megfordítani à hosszabb barázdák
93.3.163.5. 12.sztól, először a Loire-vgyében terjedt el.
93.3.164. borona
93.3.165. trágyázás (szerepe korlátozott, mert „az ehhez szükséges istállózó állattartás alig terjedt el”)
93.3.166. ugarolás
93.3.166.6. 3nyomás elterj az ezredfordon
93.3.166.7. ált legelőként, kaszálóként hasznosított ugar
93.3.166.8. „a termést illetően is nagyobb biztonságot jelentett. Ha az időjárás vagy más tényező következtében az őszi vetés nem adott elegendő termést, a tavaszi vetés hozamában még bízni lehetett.”
93.3.166.9. egyenletesebb eloszlású mezgazdi munkák az év során
93.3.166.10. elterj: 13-14.sz (keleten előbb)
93.4. önellátásra való törekvés à alacsony hatékonyság (malmok a 11.sztól à uradalmak komoly bevétele)
94. Kert, szőlő, erdő
94.1. gabonaterm melletti kiegészítő ágazat
94.2. kert: zdséggyüm, káposztafélék, hagyma, hüvelyesek, len, kender (à háziipar), szőlő (à keresztény liturgia)
94.3. erdő: erdei legeltetés, sertésmakkoltatás, vadászat, gyüm, bogyós növények, gombák, FA!
94.4. agrárirodalom megjelenése (tankönyvszerű részletességgel)
94.5. takarmánynövények háttérben, mert közvetlen hasznosításra termeltek.
94.6. halászat, méhészet
95. Településformák, kolonizáció
95.1. művelés alá vont területek növekedése
95.1.167. közvetlenül az addig használt földek melletti terjeszkedés VAGY
95.1.168. új település (erdőirtás, mocsárlecsap, folyószabályozás, csatornák, gátépítés) à nagyobb közösségek szervezett munkáját feltételezte.
95.1.169. ciszterciek+bencések tevékeny részt vállalta a földbetörésben
95.2. Külső kolonizáció (12.sztól 14.szig a legjelentősebb)
95.2.170. ny-i kerség határvidékein (reconquista kapcsán is, de főleg K-Euban)
95.2.171. ny-ról technikai újítások, jogrendszer (à városhálózat kialak)
95.2.172. Szilézia, Szepesség, Balti-t partvidéke, Felvidék
96. A társadalom tagoltsága – a hármas struktúra
96.1. egyháziak (túlvilági üdvözülés biztosítása a társ minden tagja számára)
96.1.173. születés helyett felszentelés révén a tagság
96.1.174. szerzetek+világi papok
96.1.175. világi igszolg és adórend alóli mentesség
96.2. harcosok
96.3. dolgozók (másik 2 csop ellátása)
96.4. kategóriákon belül nagy külségek
96.5. egyéb kategóriák is léteztek (nők, nincstelenek, szolgák, városiak, nem keresztények, …)
AZ ÉVEZREDFORDULÓ KERESZTÉNYSÉGE ÉS A SZERZETESSÉG MEGÚJULÁSA
97. „A Karoling egyh-szerv legfontosabb jellemzője az egyh-i és világi szférák gondos különválasztása és szoros együttműködése volt.” (latin, írás-olvasás, misebort csak pap vette magához, egyéb izolálóságok)
98. A szerzetesség megújulása – Cluny felemelkedése
98.1. reformtörekvés a korban a szerzetesi életforma helyreállítására à Cluny
98.1.176. Aquitániai Vilmos alapítása, 910
98.1.177. szabad apátválasztás, közvetlen pápai felügy alatt
98.1.178. Libri memoriales
98.1.179. reformok terjesztése (pápai támogatással)
98.1.180. gazd-i hat az adományok okán
99. Cluny hatalma tetőpontján, Odilo és SztHugó apátsága idején
99.1. kongregáció (több mint 70 kolostor tartozott alá)
99.2. sztkultusz (egyházi patrónus, ereklyeőrzés, kérhető segítség, kegyhely)
99.3. harcias energiák fegyelmezése: pax Dei („1-1 vidék harcosai megfogadták, hogy csak a 7 1. 3 napján háborúznak, és e harcokban megkímélik az egyh-i birtokokat és intézményeket.”)
99.4. pápával és császárral is jó kapcs, nemzközi kapcsrendszer
99.5. II. Orbán is cluny-i
99.6. „Isten tiszteletét a lehető legfényesebb, leggazdagabb eszköztárral” végezték.
99.7. összetett kezes ima is innen terjedt el
99.8. harcos sztek támogatása (pl kerháb esetén): SztJakab, SztGygy, SztMih.
100. A szerzetesi reform és a vallási megújulás más áramlatai
100.1. „A Cluny által kiteljesített reform […] ellentmondásos megújulás volt. Miközben a szerzeti élet fegyelmének, erkölcsiségének a helyreállításán, a világi befolyástól való függetlenítésén munkálkodtak, a szerzetséget egy olyan hatalmi tényezővé tették, amelynek működéseiben, céljaiban, eszközeiben hasonló hatalmi törekvéseket, hasonló értékrendet lehetett felfedezni, mint a kor világi társadalmában.”
100.1.181. más utak: egyszerűséghez való visszatérés, reformkolostorok, remetemozgalom.
100.1.182. eretnekmozgalmak
100.1.182.1. pl Arras városiak: főleg kézművesek; testi vágyak mindennemű elutasítása, 2kezi munka, jótékonyság; nincs szükség keresztelésre, egyházi közvetítésre.
100.1.182.2. ilyen csop-ok tagjait megégetik, éjjeli orgiákkal vádolják; de 11.sztól egyre nagyobb jelentőségük mégis.
101. Az első évezredford félelmei
101.1. apokaliptikus félelmek
101.1.183. Jelenések (kommentárok, spekulációk ez alapján)
101.1.184. ezredford után ünnepélyes hangulat
ÚJ EURÓPAI DINASZTIÁK
102. Dinsio regnorum, dissensio regum: a Karoling Birodalom felbomlása
102.1. 817 – 987: poszt-Karoling utódállamok
102.2. „Királyt és hűbérest immár kölcsönös szerződések láncolata fűzte egymáshoz: mind2 fél a másik jogainak tiszteletére kötelezte magát. Ez a jogállam és az államjog kialakulásának kezdetét jelzi Eu-ban.”
102.3. püpök hatalma is nőtt, birtokaik világi fenhatóság alóli kivonására törekedtek.
102.4. A császságot már nem a Károly családján belül önmagától megújuló tisztségnek, hanem olyan intézménynek tekintették, melynek érvényét nem a Karoling vérség, hanem a pápa által végrehajtott császárkoronázás adja meg.”
102.5. Károly (898 – 929) uralkodása alatt északon normannok, keleten magyarok, délen arabok támadták a nyugati frank területeket, így K 911ben jobbnak látta megegyezni Hrólfr pogány viking vezérrel, és a kerségre áttérő normannokat letelepítette. 921ben pedig elismerte a német kirság formai különállását.”
102.6. „Az utolsó egyenes ági Karoling utód, V. Lajos halála után az északi nagyurak és a reimsi klérus az örökléssel szemben a szabad kirválasztási jogot gyakorolva és a kirságra alkalmasság elvét alkalmazva Capet Hugót kiáltották ki kirnak.”
103. Dulce France: Franciaország kialakulása
103.1. „Az új din őse a germán (szász) eredetű Erős Róbert, Anjou grófja, akiről a családot Robertidáknak nevezik.”
103.1.185. támogatói: normann hcg, burgund gr, reimsi érsek, laoni püp
103.1.186. legitimizálás: vérségi leszárm nem elég a szakrális kir-i hat elnyeréséhez.
103.2. Hugó (987 – 996): „Helyi, francia uralk ült a trónon, aki nem törődött az egyetemes bir Karoling álmával, hanem megelégedett egy bizonyos terület feletti uralommal.”
103.2.187. Párizs körüli birtokok (Soissons, Orléans, Amiens)
103.2.188. kir az egyik legnagyobb hűbéres volt à „főhűbérúr”, ~-i jogok.
103.2.189. szabad kirválasztás azonnali kiiktatása, örökletes monarchia, primogenitúra intézményesítése.
103.3. Jámbor Róbert (996 – 1031): „szerzetesi életet élő, művelt, bőkezű, a szegények támasza; kardot is jól forgat”
103.4. 10.sz, Henrik és Fülöp: hűbéri intézményrendszer megszilárdulása, lovagság kialakulása.
103.5. VI. Lajos (1108 – 1180)
103.5.190. felesége, Aquitániai Eleonóra elvált tőle, hozzáment Plantagenet Henrikhez, Fro legnagyobb hűbérurához és Anglia királyához à némi vetélkedés magvait hintette el… Mélyülő ellentétek, amikor Lajos befogadta a Henriktől menekülő Becket Tamást.
103.6. II. Fülöp (1180 – 1223)
104. Insolitas rerum mutationes: Anglia
104.1. Nagy Knut (1014 – 1035)
104.2. Hitvalló Edward (1042 – 1066) barátjának, Vilmos normann hcgnek és ellenségének, Haroldnak, Wwssex earljének, az ország kormányzójának is ígérte a koronát. Halála után Harold a kir, de 1066okt14, Hasings. à Hódító Vilmos (1066 – 1087).
104.2.191. „Hűbéri rendszer váltotta fel az angolszász nemzetségi viszonyokat. […] A gr-ságok élére a kir által bármikor elmozdítható sheriffeket állított. […] A legfőbb gazd-i szerv a pontos számadáskönyveket (pipe rolls) készítő központi királyi kincstár lett. Az ügyek írásbeli intézését a kancellárra bízták.”
104.2.192. 2 fia: Róberté a normann hcgség, II. Vilmosé az angol kirság (1087 – 1100).
104.3. I. Henrik (1100 – 1135)
104.3.193. koronázási eskü: önmérséklet a hatgyak során, törvényesség, igságosság
104.3.194. felesége angolszász à vérrokonság, népszerűség
104.3.195. területszerzések (Normandia, Maine, Bretagne)
104.4. Utódlási harcok lánya (Matilda) és volt férje (Henrik német császár) öccse közt. Öccs, I. István (1135 – 1154), aztán Matilda fia, II. Henrik (1154 – 1189).
104.4.196. ekkori kialakulású common law (szokásjog-rendszer) és jury (esküdtszék) à írásbeliség kötelezővé.
104.4.197. általános földadó, pajzsadó, általános hadkötél
104.4.198. udvarban normann-francia lovagi műveltség
104.4.199. „A királyi abszolutizmus útjában már csak az egyh-i kiváltságok álltak, ezért II. Henrik 1162ben [Becket Tamást] nevezte ki Canterbury érsekének, azt remélve, hogy segítségével végigviheti az egyh-i birtokok megadóztatását.”
104.4.200. 4 fia: „apjukkal szemben a fr és a skót kir-ral kötöttek szövséget, és valamennyi angol és szföldi birtokán lázadást szítottak.”
104.4.201. „II. Henrik 1159 óta folyamatosan háborút viselt a franciákkal, akik kontinentális birtokait fenyegették (ez az 1. 100éves háb, melyet 1259ben zár le a párizsi béke).”
105. Terror mundi: a normann Szicília
105.1. Normandiában letelepített vikingek másodszülött fiai, akik nem akartak papnak állni, ált zsoldosok lettek (mert csak az eslőszülött örököl_). Harcolhattak az arabok, a magyarok, a bizánciak vagy Jeruzsban bárki ellen. A sikeresebbek birtokokat hasíthattak ki maguknak.
105.2. Érdekszöv a pápa és a normann „grófok” közt: „Az érdekszövetséget II. Miklós 1059ben pecsételte meg: Apuliát, Calabriát és Szicíliát hűbérként Guiscard Róbertre (1059 – 1085) ruházta, aki felesküdött a pápa és a Sztszék birtokainak védelmére.”
105.3. fia, Roger (1094 – 1101) szicíliai gr (miután legyőzte a szaracénokat és bizánciakat). Sokszínű kult-tud. Dinasztikus házasítás Konrád német császhoz, Fülöp fr kirhoz és KönyvesKálmánhoz.
105.4. Roger fia, Roger (1101 – 1154) „folytatta apja erősen központosított, szigorú hűbér-szervezeten alapuló pol-ját, melyre támaszkodva uralmát az összes dél-itáliai fejségre kiterjesztette, és […] az ellenpápa beleegyezésével királlyá koronáztatta magát. II. Ince megerősítette méltóságában, de Rogernek mint pápai hűbért kellett elfogadnia a Sztszéktől Szic kirságát.” Kult-tud virágzása dettó.
105.5. Cristianos Ilaman Santi Yague: spanyol és portugál kirságok
105.5.202. Hispániai-fsz meghód 711ben by arabok. (egy rész 1492ig arab kézen is maradt). Omajjád-din, zsidó-ker-arab kult-tud virág.
105.5.203. NagyKároly Ebróig tartó fennhatósága spanyol határgr-ságokkal, amikből később kis ker országok lettek (Aragónia, Barcelona, Kasztília, León és Navarra).
105.5.203.1. Katalóniában ny-eui hűbériség; többi helyen közép-eui (hűbéreskü; nem örökletes a hűbérbirtok; nagyon erős kir-i hat).
105.5.204. Córdobai Kalifátus helyén 1031től kisállamok és 5 muzulmán emírség (Córdoba, Toledo, Sevilla, Saragossa, Badajoz).
105.5.205. észak-hispániai gr-k: kisállamok egyesítése (11.sz közepétől, VI. Alfonzot elismeri VII. Gergely Hisp királyának, DE), eu-i kerségbe tagolódás.
105.5.205.2. 12.sz közepén 3 jelentős ker államalakulat: León-Kasztília-Saragossa; Aragón-Katalónia; Portugália (1179től független végleg).
A NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁRSÁG KEZDETEI ÉS AZ ITÁLIAI VÁROSOK
106. A német királyság kialakulása
106.1. „A 10.sz elejének egyik legfontosabb eu-i változása az volt, amikor a Karoling-din k-i ágának kihalása után nem a ny-i ág örökölt, hanem a bir-részt alkotó hcgségek uralkodóházai közül lépett az egyik a kihalt helyére. Az új alakulatot nevezik német kirságnak. […] Az uralkodóház tagjai közt nem oszlott szét többé a bir trónváltozáskor. […] Német nép vagy éppen nemzet azonban még nem volt, a hcgségek jórészt törzsi alapon különültek el. […] Először a származás közelsége és előkelősége lett az uralom alapja.”
106.2. „916ban a svábföldi, bajor és frank püpök zsinaton álltak egyértelműen [Konrád] mellé. A lotaringiai, szász és bajor hcg-k azonban szembefordultak uralmával.” à Konrád csak törzsi kir (à magyarok lotaringiáig tudtak előretörni a válságok miatt) à szilárdabb állam kell! à Ottó szász hcg fia, Madarász Henrik szász-frank törzsközi megegyezés választottja
106.3. ereklyeértékű szent lándzsa: I. Henrik kapta II. Rudolf felső-burgundi uralkodótól; Krisztus töviskoszorújának egy tövise van állítólag benne.
106.4. várépítés
106.5. Ottó (936 – 973)
106.5.206. hcg-k udvari kinevezései (kamarássá, asztalnokmesterré, főpohárnokká, marsallá, …)
107. Ottó belső és külső hatalomemelkedése a császári hatalomig [öö]
107.1. hcgségekre bomlás (központosítási kísérlet az udvari tisztségadományozás, palotagrófok állítása)
107.2. II. Berengár, Ivrea őrgr-ja Rómát akarta megtámadni à XII. János segítséget kért, Ottó győzött. à hálából császárkoronázás.
107.2.207. pápaválasztás, zsinatösszehívás császári felügyelete à nem tartják be à kinevezte János helyett VIII. Leót, akit pedig a zsinat nem ismert el.
108. A rómaiak és a frankok császára
108.1. „A NrCs alapítója, I. Ottó magát a rómaiak és a frankok császárának tekintette, de a kortársak nem tekintették egységesnek és lezártnak a német birodalmat.”
108.2. Quedlinburg, 973 húsvétján
108.2.208. Bizánciak, beneventoiak, magyarok, bolgárok, görögök, dánok, szlávok
108.2.209. Thietmar: „mindent békésen elintézve, nagy ajándékokat kapva örvendve tértek vissza övéikhez.”
108.3. III. Ottó (983 – 1002)
108.3.210. Gerbert, O nevelője: „Miénk, miénk a RómBir, hatalmat ad a gabonában bővelkedő Ita, a katonát bőven termő Gallia és Germania.”
108.3.211. O elfoglalta Rómát 998ban
108.3.212. római császság helyreállításának hangulata
109. A pápa és a császár
109.1. II. Szilveszter (999 – 1003)
109.1.213. „Ez a néhány év a császárság és a pápaság rendkít-k erős együttműködésének az időszaka.”
109.1.214. Adalbert-kultusz, karereklye-osztogatás
110. Az itáliai városok
110.1. 9.sztól források a „polgárok gyűléseire”. (nem lettek országos rendi képviselet alapjává.)
110.1.215. súlyosabb adókivetések miatt, közp-i hattól fűggetlenedés kívánalmának apropóján.
111. A főpapok
111.1. bir-i vagy kir-i püpök (I. Ottó alkotása ez a főpapi típus), akár hadvezérek is egyben.
112. A milánói érsekség
112.1. Szt Ambrus egyh közösségének (ambroziánusok) autonomista irányzata
112.2. „csász-i székhely volt a vándorló udvar viszonyai között” à fontos
112.3. 1026tól II. Konrád Ita királya à milánói lázongás; 1033tól II. Konrád Burgundia királya à Aribert milánói érsek vezette császárpárti olasz segédcsapatok sietnek az ellene támadók megfékezésére, sikerrel.
112.4. császár+érsek felhőtlen viszonya 1035 után megromlott (milánói nemesek mozgolódásának hírére királyi ostrom, + királyi méltóság örökletessé tétele à ennek keresztülviteléhez engedmények a támogatásért cserébe egyes társ-i rétegeknek à nem kedvezményezettek és kezdeményezettek konfliktusa. à vmilyen rejtélyes oknál fogva ezután Aribert kiközösítése, száműzése à megszökik, Ambrus-plébánia kiképzése-felfegyverzése az ellenség [mely?] ellen à egyházi vezető grófi szerepben.
112.4.216. társi átcsoportosulások a városon belül: lovagi és kereskedő arisztokrácia a vezető, mert ők a leggazdagabbak. Gazdag polgárokkal összefogva szorították vissza a városúr hatalmát, 11.sz közepe.
112.5. III. Henrik (1039 – 1056)
112.6. „A Pó-völgy gazd-i fejlődése (talajjavítás, öntözőcsatornák, folyószabályozás, hajózható csatornák) még szélesebb területen betette meg a helyi önk alapját.”
112.6.217. németek ált csak az egyh-on belül iskoláznak, olaszok – továbbvívén az ókori Róma erkölcseit -, minél több fiatalt.
SKANDINÁVIA ÉS KELET-EURÓPA. AZ ÁLLAMFEJLŐDÉS KEZDETEI
113. Az északi államok kialakulása
113.1. „Nemcsak eszmei, hanem hatalmi szempontból is fontos volt a területegyesítő és térítő uralkodók szerepe.+
113.2. Kékfogú Harald (936 – 986), dán
113.2.218. német pap térített, sikerrel.
113.3. Ólafr (995 – 1000), norvég (àdánok ellenfele)
113.3.219. kereszténység, térítés
113.3.219.1. àpogány nemzetségfők ellenségesek
113.3.219.2. à Izlandon hivatalos a kerség 1000körültől
113.3.220. tengeri ütközetben halt (norvég-balti szláv VS dán-svéd), a veszteség után vízbe ugrott.
113.4. Szent Olaf (1016 – 1028), norvég
113.4.221. kerségterjeszt (fiatal korában Canterbury és Anglia elfoglalója…)
113.5. Nagy Knut (1018 – 1039), dán, norvég (1028 – 1035)
114. A viking életformától a feudális társadalomig
114.1. IV. Knut (1080 – 1086)
114.1.222. királyi oklevél kiadása, öröklési jogra hivatkozás
114.1.223. egyh támogatása, tizedszed, kötelező katonaság (à parasztjai megölték miatta)
114.2. Norvégiában 1152től érsekség
114.3. Svédo-ban 1164től érsekség; 12.sztól kolostorok
114.4. 12.szford-ig gyakori a rúnafelirat, skandináv istenek ábrázolása, papok megeorológiai felelősségrevonása
114.5. 1155: IX. Erik svéd kerhadj-a a pogány… finnek ellen (12.sz végétől szabályos kanonizáció nélkül bár, de Svédo védőszt-je, liturgiai és ikonográfiai szptból egyaránt).
114.6. 12.sz2.fele: tengeri keresk forgalmi szokásait rögzítő kódex
114.7. Miklós (1104 – 1134), dán
114.7.224. kikötői béke hirdetése a pénzveretén; Absalon főpap „a tengeri rablók elleni védelmi pontként” megalapította Koppenhágát (1167), és ott „kikötői építményeket és erődöt építtetett”.
114.8. Svédo.: vas- és ezüstker. Integráció Ny- és Közép-Euba, német kereskedőkolóniák segítségével is.
115. A cseh állam kialakulása
115.1. különböző szláv elnevezések megléte „nem az egységes, hatalmas nép létére utal, inkább gyűjtőnévként volt használatos a különféle nem részletezett vagy nem ismert népek, törzsek esetében.”
115.2. Vencel-kultusz
115.3. 950körül németeknek adófizetés vállalása, majd hűbéri kapcs is.
115.4. II. Boleslav (967 – 999)
115.4.225. Prága mint közp megerősöd, püpségalapítás 973 körül (egyelőre a mainzi érsekség alá rendelten).
115.4.226. nem túl szoros függés: nincsenek csász-i birtokok a területen, püpkinevezés a (Přemisl) hcg dolga.
115.4.227. rivális Slavnik-ház – beli Vojtech püppé (papi nevén ADALBERT). Pénzt is veretett. Poroszoknál mártírhal.
115.4.227.1. zarándokutak (Jeruzs, Róma), aszketikus élet
115.4.227.2. ellentét oka II. Boleslavval: Bola hat érdekében a pogány párthoz közeledett; Vojtech túlzott császhűsége.
116. A lengyel állam kezdetei
116.1. 9.sz végi vislánok országáról több forrás (SztMetód életrajztöredéke, Alfréd kir földr-i műve): Visztula felső folyásánál, a krakkói tartománynál; törzsi állam, a keresk-i utakat felügyeli.
116.2. polán törzsek, szintén Visztula-környéki fejedelmi közptal. Feudális keretek. Krakkó elfoglalása az ezredford körül.
116.3. Mieszko
116.3.228. cseh házasság, keresztelkedés, püpsztelés mind a ’990sben, de némróm igények
116.3.229. erős Adalbert-kultusz
116.4. Vitéz Boleszló (992 – 1025)
116.4.230. „III. Ottó biz-i eredetű gesztussal levette fejéről a csász-i fejéket, B fejére tette, diadalmi jelvény gyanánt a Megváltó keresztjének egy szegét és Szent Mauritius lándzsáját adta neki.” à az egyh-i formaságok kivételével lengyel kirnak (esetleg csász-i helytartónak) tartották a kortársak.
117. A kirjevi orosz állam kialakulása
117.1. „táplálás”: orosz fej adót szedett a helyi alávetett tzsektől; fegyveres kísérői nem birtokot, hanem részesedést kaptak az adóból à érdekeltek a környék meghódításában (à beszedő központok állandó helyeken létesülnek)
117.2. I. Nagy Szent Vlagyimir (980 – 1015)
117.2.231. keresztelked 988ban, bizi kapcsok+ kptosítás igénye miatt
117.2.232. béke a lengyelekkel, magyarokkal, csehekkel, Bizánccal (császár sógora)
117.2.233. Róma és Bizánc is versengett a térítésért, de Biz számottevő fölényben.
117.2.234. pénzverés, élénk keresk (Ny-Euval és Bizzal is)
117.2.235. öröklés problémája: szenioritás vagy primogenitúra…
BIZÁNC A MAKEDÓN DINASZTIA IDEJÉN
118. jogi kodifikációk
118.1. I. Baszileiosz (867 – 886), a din-alapító, jogi kézikönyvek keletkezése az udvarában
118.2. VI. Bölcs Leó (886 – 912)
118.2.236. kánon- és polgárjog: császári hat kizárólagos (államapparátus, hadsereg és tvhozás feje, az igaz hit védője)
118.2.237. themarendszer végső struktúrájának elérése (kisebb egységekre bontás)
118.2.238. társi különbségek nőnek, arisztokrácia megjelen
118.2.239. bizi-bolgár viszony romol (à tám Biz ellen à Biz magyarokat kér segítségül, 894 à bolgárok besenyőket kérnek segítségül à honfiiiii!)
118.2.240. arabok Szic-ban sikerrel törtek előre
119. A központi hatalom és a feltörekvő arisztokrácia harca
119.1. BibbanszülKon (945 – 959): diplomáciai sikerek
119.2. Niképhorosz Phókasz (963 – 969)
119.2.241. Krétavisszafoglal, Aleppóhódoltat, Ciprust és Antiochiát foglal.
119.2.242. nagybirtok gyarapodása nagyon nő
119.2.243. felesége meggyilkoltatta
120. Bizánc hatalmának csúcspontján: II. Baszileiosz
120.1. 976 – 1025
120.2. arisztokráciaellenes agrárpolitika (à kisbirtoknak kedvez)
120.3. Szíria és Szkopje elfoglalása
120.3.244. meghódított területeken nincs új adókivetés; közig viszont más (ochridi autokefál érsekség létrehozása, és közvetlenül a csász alá rendelése; themarendszer).
121. A bizánci államrendszer dezintegrációja (1025 – 1059)
121.1. „II. Baszileiosz gyenge utódai nem tudtak és nem is akartak a győztes feudális arisztokráciával szembeszállni. Hallatlan gyorsasággal van eltűnőfélben a katonai-paraszti kisbirtok, megrendítve ezzel a bir anyagi és védelmi erejét.”
121.2. IX. Konstantin Monomachosz (1042 – 1055)
121.2.245. udvari kulturális élet fellendítése (filozóf- és jogi fakt, 7szabműv oktatása,…)
121.2.246. arisztokrácia erősöd, privilégiumkap (adómentesség, bíráskodási immunitás, azaz a helyi igszolgba a közp-i hat nem szólhat bele)
121.2.247. themarendszer már nem katonai jellegű (à külfi zsoldosok szerepe megnő)
121.2.248. szkizma (Kerulláriosz Mihály VS Humbertus a Silva Candida): kortársak körében nincs nagyobb visszhang
122. A teljes külső és belső összeomlás (1059 – 1081)
122.1. X. Konstantin Dukasz (1059 – 1067)
122.1.249. szenátorok száma nő, hadseregé csökken (utóbbi kínos, mert normann-magyar-úz-besenyő-török-szeldzsuk török fenyegetések)
122.2. VII. Dukasz Mihály (1071 – 1078): területveszteségek (normann hód + VII. Gergely koronát küld a horvátoknak és a szerbeknek)
EURÓPAEXPANZIÓJA (11-12.SZ). EGYHÁZ ÉS ÁLLAM: AZ INVESZTITÚRAHARC ELSŐ KÉT SZAKASZA
123. Az inharc első szakasza
123.1. 1059, II. Miklós reformja: pápát a bíbok választják, választásban világiak nem vehetnek részt (de csász-i jóváhagyása szükséges)
123.2. VII. Gergely (1073 – 1085): Canossa után 3 évvel Henrik ellenpápát választott (III. Kelement), harc, H nyert à pápaválasztásba beleszólása)
123.3. 1122: V. Henrik – II. Calixtus
123.3.250. püpöket pápa küldöttje iktatja be gyűrűvel-pásztorbottal – császár a hűbérbirtokba jogarral iktat.
124. Barbarossa Frigyes időszaka
124.1. 1152 – 1190
124.2. bir-i gyűlés, Roncaglia: új csász-i regálejogok az addigiakon (pénzverés, vám, piac, kir-i várak) túl kiterjedtek „a közutakra és hidakra, kikötőkre, malmokra, erődökre, a halászatra alkalmas vizekre, ezüst- és sóbányákra, kincsleletekre”.
124.3. III. Sándor (1159 – 1181) VS Frigyes által állítottak:
124.3.251. IV. Viktor (1159 – 1164)
124.3.252. III. Paszkál (1164 – 1168)
124.3.253. III. Calixtus (1168 – 1178)
124.4. Milánó legyőzése és megsemmisítése
124.5. 1167, veronai+cremonai városcsoportokból Lombard Liga, Milánó vezetésével. Csatlakozott még pl.: Brescia, Parma, Velence, Verona, Padova, Ferrara, Bologna, Cremona, …
124.5.254. Sándori támogatás à1168, új város alapítása: Alessandria. Frigyes nem tudta elfoglalni.
124.5.255. 1176, Legnano: milánóiak nyertek à Velencei béke, 1177: pápai cipőcsók és pápai ló vezetése by BarFr
124.5.256. 1183, Konstanz: BarFr és fia, Henrik elismerték Verona és a többi város igazgatási-bíráskodási jogát; regálejogok visszaadása
A 12. SZÁZADI RENESZÁNSZ
125. külső- (reconquista, kerháb) és belső terjeszkedés (új területek művelése, új városok létrehozása), népnöv, tech, …
126. új ismeretanyag
126.1. „A Kelettel való intenzívebb kapcs rébén görög és főleg arab közvetítéssel nagyszámú új ismeret került be a latin kultkörbe. […] A 8.sz Abbászida kalifái a nagy bagdadi ktár alapításával, a fordítások támogatásával hozzájárultak a hellén tud megmentéséhez.”
126.2. kerhadj-ról hazatérők tud-kult helyett inkább életmódbeli újításokat vittek magukkal (luxus igénye, higiénia, …)
127. Az antikvitás tisztelete
127.1. „Matematika, asztronómia, geometria, orvosi munkák”, antik szerzők arab és zsidó kommentárjai.
127.2. Chartres-i Bernard: „Olyanok vagyunk, mint az óriások vállára felkapaszkodott törpék. Többet és messzebbre látunk, mint ők, nem mintha látásunk élesebb, vagy termetünk magasabb lenne, mint az övéké, hanem azért, mert vállaikon hordanak, s az ő gigászi magasságukba emelnek bennünket.”
127.3. „A 12.sz a patrisztikában gyökerezett, de már előre jelezte a kibontakozó skolasztikát.”
128. A természeti világ iránti érdeklődés
128.1. „nem csupán erkölcsi illusztráció, […] hanem önmagáért kell tanulni.”
128.2. „A világmindenség Isten akaratából jött létre, Isten akarata irányítja, amely biztosítja tökéletességét és harmóniáját.”
128.3. „A tanítás központja többé nem a kolostor, hanem a város lett. […] A világ felé nyitottabb városi iskolákban a gyakorlati ismeretek szükségessége, a megfigy, a követk, az ésszerűségre törekvés igénye jelent meg a tekintélyek vak elfogadásával szemben.”
129. Filozófia, teológia
129.1. termtudot háttérbe szorították a tudományos igényű címszereplők: „Az ésszerű megragadása a kutatásban a tekintélyek követése helyett új módszert alakított ki, a dialektika és a logika segítségével a skolasztikát.”
129.1.257. Szt Anzelm: az észnek megvan a képessége a hit megértésére.
129.1.258. realisták (lényegi valósága csak az egyetemesnek van) VS nominalisták (csak az egyedi dolgok reálisak, az egyetemes fogalmak puszta nevek).
130. Iskola, tanítás
130.1. Chartres (Salisbury), Reims, Laon, Párizs (SztVictor-i Hugó), Orléans (Vendôme), etc
131. Kolostori kultúra
131.1. „A városi iskolák érvelésre, gondolkodásra alapozó nyitottságábal szemben a szerzeti élet reformja, az ún. remeterendek alakulása egy újfajta vallásos magatartás, devotiót bontakoztatott ki.”
132. Jog és politikai irodalom
132.1. „Politikai szinten 3 eltérő irányú tendencia ütközését kísérhetjük figgyel a sz folyamán: a kerség egységére való törekvést, szemben a feudális széttagoltsággal, s a kettő között, mintegy közvetítő gyanánt a monarchikus hat szerveződését.” (Klerikusok vs laikusok, császár vs pápa, egységes hatalom vs városok, etc)
132.2. Gratianus 12.szközepe: skolasztikus kánonjoggyűjtemény, az ellentétes jogi érvek összeegyeztetéséről.
132.3. Bologna a jogi képzés és alkotás kptja
132.4. II. Henrik rendeletei(assisa), 12.szközepe: rablók ellen, bárók jogainak korlátozása, népfelkelés (fyrd) helyreállítása, királyi erdőkrőli rendelkezés, egyh bírói jogkörének korlátozása.
132.5. polelmélet
132.5.259. SztBernát a pápai hat mibenlétéről
132.5.260. Salisbury: Policraticus: kir+hivatalnokok feladatai, antik szerzőkre alapozva.
133. Történetírás
133.1. életrajzok (6.7.lajosok, Becket, …)
133.2. kerhadj-okról
133.3. egyetemes munkák, nemzetek történetei (lengyel, cseh, I.Frigyes, hamburgi egyh tört-e, Britannia, etc)
134. Világi irodalom
134.1. „A világi hatalmasságok gazdi és társi hatalmukat kulturális tekintélyükkel koronázták meg.”
134.2. „népi nyelvű irod” kifejlesztése Fro-ban, angol-normann kirságban
134.2.261. témák: „vallás, szerelem, erőszak, nő”
134.2.262. műfajok: hősi énekek (Roland, Niebelunk, izlandi sagák, stb), trubadúrköltészet (harc és szerelem dicsőítése), lovagregények (Chrétien de Troyes, erkölcsi-vallásos értékek, ókori források, szellemi és fizikai erények dicsőítése)
135. Művészet
135.1. „A romanika művészetét gyakran állítják szembe gótikával, mint a monasztikus kultúrát a városéval”, pedig nem is így volt, mind2 stílus mind2 helyen párhuzamosan előfordult.
135.2. első gótikus példa: Île-de France (Saint-Denis kolostortemplom)
135.3. nem csak templomépítészet, hanem pl városi kőházak, püpi paloták, …
REFORM-SZERZETESRENDEK, ERETNEKMOZGALMAK
136. „Hosszú 12.sz”
136.1. gazdi termelékenység à demográfiai növekedés
136.2. városok, kézműipari fellendülés, pénzforgalom
136.3. vallási élet megújulása, hatalmi viszonyok átrendeződése (pápa-császár harca, új dinasztiák, expanzív kereszténység)
137. A papok erkölcsiségének reformja
137.1. cölibátus; nepotizmus (egyh-i méltóságok családon belüli öröklése) és szimónia tilalma
137.2. milánói pataria-mozgalom: érvényesek-e a „méltatlan pap” által feladott sztségek
138. A bencés reformmozgalom új hulláma: a ciszterciek
138.1. Róbert apát, 1098, Cistercium-völgyi szerzetközösség. Aszkézis, bencés regula legszigorúbb betartása, munka, szegénység-egyszerűség
138.1.263. fehér ruha a szürke clunyi helyett
138.1.264. Clairvaux-i SztBernát, 12.sz elsőfele: beszervezés, 2.kerháb szervezése
138.1.265. női kolostorok, nagy ütemű terjeszkedés (1153ra 55 kolostor), ált lakott területektől távol
138.1.266. Clunyi szabályok továbbalakítása: 4-5 anyakolostor vezet; rendszeresebb generális káptalanok
138.2. meggazdagodás; elvonulás helyett pápai udvarban levés…
139. Remeték, vándorprédikátorok és a szerzetesi reformmozgalom újabb képviselői
139.1. SztBrúnó, Grenoble melletti völgyben alapított Grande Chartreuse, karthauziak. Remeteség, aszketizmus, kultúra tisztelete.
139.2. vándorprédikátorok: egyh és kerség reformja szükséges; „apostoli életmód”
139.2.267. evangéliumi ideálok megvalósítása (remeteség, aszketizmus, szegénység)
139.2.268. Robert d’Arbrissel, 12.sz.1.fele: nők+laikusok aktívabb vallási szerepvállalásáért.
139.3. premontreiek, SztNorbert, É-Fro
139.4. gregoriánus egyházreform: cölibátus egész papságnak kötelező
139.5. kortársi pozitív reakció a sokszínűségre: „atyám házában sok szoba van”. Kortársi negatív: heves viták, melyik törekvés az igazi.
139.6. 12.sztól pápák elzárkóztak az újabb rendalapítási kérelmektől à eretnekség nő._
140. Katharok, valdensek és más laikus vallási mozgalmak
140.1. Petrus Brusus: kereszt, templomépület, keresztelés, áldozás, templomi ének, oltár, utolsó kenet, sztelt fdbe temetk mind fölösleges. Egyetlen üdvözítő a vita apostolica.
140.2. Bresciai Arnold
140.3. Katharok: 12.szközepétől, Köln
140.3.269. szegénység, kétkezi munka, önmegtartóztatás, radikális böjt
140.3.270. terjedés: Fro, Flandria, Ita, Ang
140.3.271. „gnosztikus-manicheus dualizmus”: Jó és Rossz örök harca. Rossz teremtése minden, ami földi, mint pl az egyház…
140.3.272. nehéz minden követőnek a szigorú szabályok betartása à minden előírást csak a vezető papságnak kell gyakorolnia.
140.3.273. consolamentum: sztlélek-keresztelés; csak ezáltali az üdvözülés. Aki felvette, gyakran utána halálra böjtölte magát, mert így halála után vezető papként születhetett újjá, akitől már csak egy lépésnyire van a megváltás.
140.4. Valdensek („lyoni szegények”), „lombard szegények”
140.4.274. lyoni, vagyonáról lemondó kereskedő Valdes, aki SztElek történetét hallva változtatott életformát.
140.4.275. koldulás, nők vallási szerepvállalása, Biblia nagyon intenzív tanulmányozása (hitvitákhoz is szerfelett praktikus).
140.5. mások a 12.sz2.felében még:
140.5.276. humiliati: bűnbánó élet, közösség, kétkezi munka; Milánó
140.5.277. beginák: Némalf; hasonló
140.5.278. „Valóban nagy problémát jelentettek a 12.sz-i egyh-nak ezek a vallási mozgalmak, mert az apostoli életmódra, a Bibliára hivatkozva saját szimbólumait, legfőbb hivatkozási alapját, a kinyilatkoztatást fordították ellene.”
TÁVOLSÁGI KERESKEDELEM, VÁROSFEJLŐDÉS ÉS IPARI TERMELÉS
141. Korai kereskedővárosok
141.1. „A távolsági keresk forgalmának élénkülése az ezrford után először a Földk-t partvidéki területein volt tapasztalható.”
141.2. Itáliai városok szoros kapcsa Biz-cal
141.3. Itáliai városok felemelkedésének szoros összefüggése a muz-arab hadjáratokkal (pl Pisa, Genova, Szic).
141.4. Itáliai városoknak a kerhábok kezdetére fekvésükből fakadó előnyök kihasználása: hajókon katonák szállítása, „támaszpontok”, Afrikából luxuscikkek közvetítése Eu-ba (timsó, selyem, fűszerek).
142. A távolsági kereskedelem megélénkülése
142.1. itáliai városok: biz-i és keleti áruk; némalf-i piac: posztókeresk
142.2. vásárok (Champagne, Frankfurt, etc)
142.3. Ázsiából ált luxuscikkek (bors, szegfűszeg, fahéj; gyapot, festékanyagok; prém, bőr, fém; selyem, brokát, bársony, damaszt; drágakövek, rszgk).
142.4. egyh tiltotta a kamatot-uzsorát, „piszkos hasznot”, ennek ellenére nyilván léteztek.
143. Városfejlődés
143.1. „városi kontinuitás eltérő jellege” alapján 3 régió:
143.1.279. Földk-t partvidéke, Ita, Dél-Gallia: városi funkciók, lakosság továbbélése a RómBir után
143.1.280. É-Gallia, Ibériai-fsz, Rajna- és Duna-menti települések, Balkán: római kori urbanizációnak van hatása, de nem töretlen. Akkor élhetett ált tovább egy település, ha egyh-i közp – jellegű volt.
143.1.281. limesen kívüli régió: semmilyen továbbélés; kialakulás oka: határvonalon fekvés (vízi, hegyvidéki, síksági), esetleg uralki-egyhi-földúri közp.
143.2. 11.sz-i urbanizáció oka: poli-társi konszolid, gazdi fellend, keresk szerepének megnövek. Rajna-Szajna-Mosel területe.
143.3. világi vagy hatalmi közp, körülötte iparos telepek népessége, körülötte fal, körülötte előváros.
143.4. vároi polgárok kiváltságlevélben rögz jogai: személyes szabság, saját bírósági hat felállítása, gazdasági biztosítékok (vásártartás, vámmentesség, adó, etc)
143.4.282. „funkcionális városdefiníció elmélete”: nem attól város a város, hogy fal, népességkoncentráció és/vagy kiváltságok (mert pl magyar mezővárosok akkor nem lennének városok), hanem „központi hely-koncepció”: régióközpont-e (keresk, egyh, világi, adminisztratív, oktatási, …)
143.4.283. migráció számottevő (okok: pl halandóság, pl központi helyre, …)
143.4.284. kommunamozgalmak: városi polgság akaratérvényesítési előfeltételei (vagyon, befolyás) + közpi hat viszonylag gyenge = városi önrendelkezés
143.4.284.1. koldulórendek megjelenése a városokban (ferences, domonkos)
143.4.285. lakosságszám: 13-14.szban a legmagasabb (kivéve Knáp, mert a 6.szban 4-500.000 fő)
143.4.285.2. Firenze, Velence, Milánó: 50-100.000
143.4.285.3. Paris: 100.000
143.4.285.4. Brugge, Gent: 50.000
143.4.285.5. népes városok (>10.000) még: Róma, Genova, Padova, Nápoly, Köln, Lübeck, Nürnberg, Prága (ez az egy k-k-eui).
143.4.285.6. 1000-5000 fős városok sűrűsége a fő szpt az urbanizáció megítélésében à urbanizált régió: pl Észak-Ita; északabbra fokozatosan csökkenő arány.
144. Az ipari termelés
144.1. „Legnagyobb része helyi szinten zajlott, a háziipar és a helybeli piac volt az áruk előállításának és forgalmának legfőbb fóruma.”
144.2. vezető a textilipar
144.2.286. specializált mesterségek kialakulása (munkafolamatok különböző foglalkozásokat igényelnek…)
144.2.287. öltözködés, egyéb, társi helyzettől függő alkalmazás.
144.2.288. technikai újítások (rokka, szövőszék, …)
144.2.289. posztóközpontok: Flandriai városok (Brugge, Gent, Ypern), Itália (Genova, Firenze, Verona), Anglia, Szilézia, német területek
144.3. fémfeldolgozás (vas, ólom, ón, réz, bronz, arany, ezüst) és bányászat (szén, só): komoly beruházást igényelnek à tőőőkekoncentráció!
TELEPESEK, KERESZTES HADJÁRATOK
145. Vándormozgalom és városfejlődés
145.1. „A gazdi élet egyik fő ütőere, az ún Szt Jakab útja, francia telepeseket vonzott a keresztény spanyol földre, főleg ők szerepelnek az idegenek között, akik felbukkannak a móroktól visszavett területek benépesítésén az utak mentén. […] A telepesekkel együtt jöttek a clunyi barátok.”
145.2. kerhábok praktikusak éh- és földínség, társi feszültségek ellen.
146. A Sztfd a hatalmi változásokban
146.1. Antiochia, Jeruzs nagy keresk-i forgalma
146.2. 1073ban VII. Gergely terve: kerhadj a törökök ellen, mert veszélyeztetik a Palesztinába vezető zarándokutat.
146.2.290. „védelmi formába öntött keleti irányú terjeszkedés”
146.3. „Mind a bagdadi, mind az egyiptomi irányítás alatt (Abbaszida kalifátus 750 – 969; Fatimida kalifátus 969 – 1099) Jeruzs elvesztette centrális jelentőségét, elhanyagolt tartományi várossá vált, legfeljebb 30.000 lakossal.”
146.3.291. „A keresztes ideológia nem vezethető le egyenesen a keleti keresztényeket és a nyugati zarándokokat sújtó muzulmán megszorításokból vagy atrocitásokból. Egyik előzménye a Szent Sír növekvő kultusza.”
147. Az első keresztes hadjárat és eredményei
147.1. 1096 – 1099; ny-eui kisfejedelmek irányítása
147.2. eredmények:
147.2.292. Edesszai Grófság az Eufrátesznél
147.2.293. Antiókhiai Fejedelemség
147.2.294. Jeruzsálemi Királyság
147.2.295. Tripoliszi Grófság
147.2.296. civil lakosság pusztítása
147.3. lovagok és parasztok (későbbi hadjáratok során sokkal kevesebb utóbbiból)
147.4. „A keresztes államberendezkedésnek számolnia kellett a többnyelvű és többvallású alattvalókkal, és ennek kifejezést kellett adnia szimbolikájában, művészetpártolásában is.”
148. Muzulmán visszacsapások és újabb keresztes hadjáratok
148.1. keresztes területvesztés à2.kerhadj, 1147 – 49; nagy országok uralkodóinak irányításával (III. Konrád, VII. Lajos)
148.1.297. SztSír újjáépülése (1099 – 1149)
148.2. újabb muzulmán terj: Damaszkusz bevétele, egyiptomi Ajjubida-din (1171 – 1250), Jeruzs bevétele à 3.kerhadj, 1189 – 1192; I. Oroszlánszívű Richárd, II. Fülöp Ágost, Barbarossa Frigyes.
148.2.298. Jeruzst nem sikerült visszavenni.
148.3. 4.: 1217 – 1221; II. András és VI. Lipót
148.4. 5.: 1227 – 1229; II. Frigyes. Jeruzs vissza.
148.5. 6.: 1248 – 1254; IX. Lajos
148.5.299. Egyiptomban Mamelukok (1250 – 1517)
148.5.300. „A keresztes világból csak a Ciprusi Kirság (1192 – 1489) maradt meg. […] A kilikiai Kis-Örményország 1375ig. […] A latin-frank keresztesek által kiszorított görögök a Nikaiai és a Traperunti császságot hozták létre, s az előbbiből 1261ben támadva visszaállították a görög Bizi Császságot, mely azonban már csak hajdani önmaga árnyékaként élt tovább.”
149. A reconquista
149.1. „Az iszlám addig volt fölényben [a Pireneusi-fsz-en], míg egységes tömbként állt szemben apró keresztény alakulatokkal. Amikor azonban legalább regionális ker államok alakultak, és a kalifátusokon belül érvényesült a széttagolódás tendenciája, a helyzet megváltozott.” Sok uralkház (Hammaditák; Abbadiják Sevillában; Ziridák Granadában; Gah-Waridák Córdobában; Dun-Numidák Toledoban, Amiridák Valenciában, etc)
149.1.301. burgund „keresztes hadjárat jellegű műveletek”: Valencia bevétele by I. Ferdinánd
149.2. „VII. Gergely pápai kormányzata fordulatot jelent a római egyh keleti poljában, amin nem feltétlenül kell égtájat érteni. Dél-Ita, Spa, Kis-Ázsia és mind3 egyistenhívő vallás Sztfdje egyaránd helyet kapott az új pápa elképzeléseiben.”
149.3. Spanyol területeken „clunyi szellemű kolostorok hálózata bontakozott ki”.
149.4. 1085, VI. Alfonz, Toledo visszafoglalása
149.4.302. Toledo: mozarab keresztények, muzulmán arabok és berberek, muzulmán vallásra tért spanyolok, zsidók lakták
149.4.303. bevétele után Alfonz címe: Emperador de las dos religiones. (2 mint ker és muz_). „Valóban biztosította a más vallásúak számára az élet- és vagyonbiztonságot, a saját törvények és elöljáróság érvényesülését, újabb adókivetésektől tartózkodott. […] Négy sajátos jogrend érvényesült: egy a magukat megadott muzulmánok, másik a zsidók, harmadik a franciák, a negyedik a kasztíliaiak számára.” Aztán keresztényedés.
BIZÁNC ÉS A KERESZTES ÁLLAMOK
150. A bizánci feudalizmus kialakulása a keresztes hadjáratok előestéjén (1081 – 1096)
150.1. Komménosz-din, I. Alexiosz (1081 – 1118)
150.1.304. Kis-Ázsia elvesztésének tudomásul vétele, Anatólia átengedése a szeldzsuk-törököknek.
150.1.305. Szicília normann kézen, Robert Guiscard Thesszáliáig nyomul
150.1.306. besenyő támadás Knáp ellen de kun segítséggel visszaverik. Később kun lázadás Biz ellen. Letörik.
150.1.307. ny-i keresztesek jelentek meg Biz vizein à új ker államok alakulása
150.1.308. ha nem hadi, akkor diplomáciai sikerek: ellenfelek összeugrasztása (normann-velencei; anatóliai szeldzsuk emirátusok egymás ellen; keresztes-szeldzsuk, …)
150.1.309. hadseregben zsoldosok szerepe nagy.
150.1.310. katonai arisztokrácia uralma à pronoiabirtok lett a bizánci védelem alapja (addig egyszerű fdbirtok-adomány, 1081től jövendőbeli katonai szolgálatért cserébe. A birtok tulajdonjoga végig az adományozó kezében maradt.)
150.1.310.1. pronoiabirtokosok feudális birtokosok, akik helyett más művelte a földet; a földművelő a birtokosnak adóz.
150.1.310.2. szisztéma átterjedt a balkánra, a délszláv területekre is.
150.1.311. monostori birtok beneficiummá vált. „Csász az általa érdemesnek ítélt személy kitüntetésére, megjutalmazására használja. Ezáltal sikerült az egyházi nagybirtok növekedését korlátoznia a világi nagybirtokosok javára.”
151. Bizánc és a keresztesek
151.1. „A keresztes hábok eszméje – különösképp annak ny-i értelmezése – teljesen idegen volt Biz számára”.
151.2. 10.szban az araboktól visszafoglalta Krétát, Ciprust, Antiokhiát, Jeruzst. „Szíria és Palesztina visszaszerzését Biz saját államiságából, nem pedig kereszténységéből vezette le.”
152. Az egyházszakadás
152.1. „1054ben a Rómából küldött bíboros – Kerulláriosz pátriárkával folytatott egyh-i vita végén – a Hagia Sophia főoltárára tette le a bizánciakat kiátkozó pápai dekrétumot, mire a pátriárka kiközösítette IX. Leót.”
152.2. egyhszak kezdete: 800, amikor „a római pápa – elvben a biz-i csász alattvalója – NagyK megkoronázásával ellencsászárt állított, s Biz ellenében feltámasztotta az egykori Imperium Romanumot.” Utána morvák-bolgárok megkeresztelkedése nyugati módra…
153. Az első három hadjárat
153.1. „Az 1095ben I. Alexiosz segélykérésére összehívott clermont-i zsin-on maga II. Orbán buzdította a résztvevőket arra, hogy segítsék meg a keleten élő testvéreiket.” à vallási lelkesedés+élettér-keresés+földéhség=sok résztvevő, sok rablás, néhány pogrom.
153.2. lovagok szerződése Alexiosszal visszahódított területek visszaadásáról Biznak. Nikaia esetében így történt, Antiochiánál már nem (Biznak külön kényelmetlen, hogy az Antiochiai Fejedelemség normannjai ellenségek…).
153.3. I. Mánuel (1143 – 1180)
153.3.312. 2.kerhadj alatt II. Roger hátba támta Biz-t (elfoglalta Korfut, Korinthoszt, Thébát)
153.3.313. Biz+NémCsászság+Velence VS normannok+magyarok+szerbek+pápa körvonalazódása. Konrád után BarFr nem annyira együttműködő; szép lassan minden szöv Biz ellen fordul
153.4. Angelosz-din
153.4.314. II. Izsák (1185 – 1195)
153.4.314.1. normannok visszaszorítása, béke a magyarokkal (III. Béla lányának feleségül vétele)
153.4.314.2. 3.kerháb: BarFr szabad utat kér a seregvonulásra Biztól, de közben tárgyal Biz ellenfeleivel is; összetűzés, BarFr Biz ostromára készült à békés megegyezés. 1190ben Szíriába érkezve váratlanul vízbe fulladt.
153.4.315. III. Alexiosz (1195 - ?
153.4.315.3. VI. Henrik Biz elleni hadj-a, aztán csak adófizettetés pápai közbenjárásra.
153.4.315.4. „III. Ince szándékaitól mi sem állt távolabb, mint Biz fegyveres meghódítása. A kerség egységét békés megbeszélésekkel, az unió révén kívánta megvalósítani, s azután a keleti kereszténységgel együtt akart részt vállalni a már meghirdetett kerhadj-ban. Ezek az eszmék nem érdekelték a velenceieket”.
153.4.315.5. 4.kerhadj: ker katonáktól pénz híján azt kéri Velence, foglalják el számára Zárát az Egyiptomba hajóztatásért cserébe. Keresztesek keresztesek ellen küzdve be is veszik, majd III. Ince kiközösítette a támadókat. Keresztesek így már csak Velence érdekeiben cselekedtek, elfoglalták Knápot, Alexiosz menekült.”
KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA KIRÁLYSÁGAI
154. Lengyelország
154.1. II. Mieszko (1025 – 1034): feudális urak elégedetlensége, nagybirtokok széttagoltsága
154.2. 1037, pogánylázadás+cseh támadás
154.3. Kázmér (1039 – 1058): helyreállít. Béke a szomszédokkal (erős német jelenlét mellett…)
154.4. II. Boleszló (1058 – 1079): németellenes. Invesztháb-ban pápatámogat à pápa 1076ban megkoronázza.
154.5. III. Boleszló (1102 – 1138)
154.5.316. függetlenedés a némbir-tól
154.5.317. főv Krakkó lett (addig Gniezno)
154.5.318. „az ipar még nem különült el a mezgazdtól, falusi jellegű volt.” Faeke, 2nyomás, vadászat. Ércbányászat, szőrme-, méz- és viaszexport.
154.5.319. latin írásbeliség.
155. Csehország
155.1. I. Břetislav (1035 – 1055): hűbéri függés a németektől
155.2. I. Vratislav (1061 – 1092): csász mellett az invesztharcban à kir-i cím (nem örökletesen) IV. Henriktől.
155.3. II. Bořivoj (1101 – 1107): császtől hűbérbe megkapta az országot.
155.4. II. Vladislav (1140 – 1174): I. Frigyes támogatása a lombardokkal szemben à 1158, kirrá koronázza, megint nem örökletesen
155.5. Konrád Ottó (1189 – 1191): Jura Conradi: nemesi birtok egyenes ágon örökölhető; kihalásával a fejedelemé a föld.
155.6. I. Ottokár (1197 – 1230): 1212, II. Frigyes örökletes királyi címet adott. (Az aranybullában még: püpöt kir nevezheti ki)
156. A Kijevi Rusz
156.1. Bölcs Jaroszláv (1019 – 1054)
156.1.320. kijevi érsekség (knápi pátriárka alá rendelve_)
156.1.321. dinasztikus házasítások (I. Andráshoz, I. Henrikhez [fra], Haraldhoz)
156.1.322. Pravda: törvénykönyv (pl parasztok földjeiről, szolgaságról; vérbosszú helyett váltságdíj)
156.1.323. feud elit: bojárok. Örökletes a földjük.
156.2. 1068, kun támadás, sikerrel
156.3. részfejségek; Kijev a legidősebb fejedelemé, aztán a legerősebbé.
156.4. „A Kijevi Rusz a későbbi Oroszo előzménye, kiindulópontja, de éppen Kijev miatt ez a Ruszt az ukránok is magukénak tekintik, innen eredeztetik saját államiságukat.”
157. A Baltikum
157.1. „Ebben a 2 évszázadban ezen a területen még kezdetleges földműv mellett az állatteny, sőt a halászat és vadászat, vagy akár a méhészkedés jelentette a létfenntartást.”
157.2. lakók: litván, lett, észt, kuron, porosz, orosz és zsmugy etnikum
157.3. Meinhard térített a 12.szvégén, de ellenálltak, mert nem elég szabad a kerség à utódja, Berthód, keresztes lovagok hathatós segítségével elérte, hogy jobb belátásra és hitre térjenek…
158. A Balkán-félsziget államai
158.1. Hrv
158.1.324. zsuparendszer: „feudális jellegű” uralom
158.1.325. László, 1091
158.1.325.1. zágrábi püpség
158.1.325.2. Álmos hcg
158.1.325.3. 1102: magyar kirrá koronázás=az illető hrv király is
158.1.325.3.1. nemesi vmgyrendszer magyaroktól való átvétele
158.1.325.3.2. kinevezett bán (horvát-dalmát-szlavón)
158.2. szerbek bizi fennhat alatt, egyházilag is.

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében