A TARTOMÁNYI MEGOSZTOTTSÁG (1301 – 1323)
1. a tartományúri hatalom jellemzői
1.1. nagymúltú címek birtoklása (később bitorlása): tvesség látszata
1.1.1. miniatűr államiság (pl saját népeik fölötti igszolg, saját udvartartás, tárnokmester, kancellár, önálló pénz)
1.1.2. önálló külpol, dinasztikus házasságok, hadjáratok
1.1.3. veszélyes, ha túl sok állami jog + gazdagság + katonai erőt birtokol egy tartúr
1.1.4. keresk és nemesi vmgy kialakulása folyamatának megakasztása, városellenes pol (bányászat fejlődése akadoz, rövidtávú haszonra törekvés)
1.1.5. magánfamília a tarturaság alapja
1.1.6. egyhpo.. egyh-i vezetők behódoltatása (kevés sikerrel)
1.1.7. jágyok kifosztása, adóztatása, robot növelése, erőszakos telepítések
2. László és Ottó „királysága”
2.1. KR, 1301: EGOMI érsek, de nem korona, nem Szfv à pápa őt támogatta à magyar főurak nem, hanem III. Vencel cseh trónörököst à KORONA, SZFV, de nem egomi érsek, mégis László néven kir.
2.2. Vencel 1304ben elhagyta az országot – a koronázási jelvényekkel együtt. Később átadta ezeket (lemondva a kir-i jogkörről) Wittelsback Ottó bajor hcgnek à KORONA, SZFV, de nem egomi érsek.
3. KR hatalomra kerülése
3.1. 1307 okt, rákosi gyűlés: elismerve MO kir-ának
3.2. 1309 jún, EGOMI érsek, de nem Szfv, nem korona. Utóbbi ugyanis Kán Lászlónál.
3.3. 1310 aug: SZFV, KORONA, EGOMI érsek. DE „hiába jutott tvesen a hat birtokába, az orsz igazi urai a tarturak” voltak. à fegyveresen kell leszámolni velük (egyenként)
4. A tarturak leverése
4.1. érdekeltek a centralizációban: árutermből-pénzgazdból élők, városiak, jágyok, parasztok.
4.2. 1311, AbaAmádé megölése à 1323, Rozgony. KR nyert. Sorozatos területvisszafoglalásai (Erdély, Liptó-Zólyom-Árva, Dgyőr, Vrád, Komárom, Déva). Csák halála, 1321.
5. KR konszolidációja (1323 – 1342)
5.1. kormányzati reformok
5.1.8.kiri tanács
5.1.8.1. püpök-bárók alkották
5.1.8.2. kül- és belpoli döntések
5.1.9. nemesi megye
5.1.9.3. élén megyésispán
5.1.9.4. vár körül szerveződt
5.1.10. kiri kápolnaispánság önálló, kancelláriafüggetlen okl-adó szervvé vált. Vezetője a titkos kancellár. Regisztrumkönyvek vezetése.
5.2. hadszervezet, lovagság
5.2.11. magánhadseregek létrejötte. Banderiális hadrend (zászlósurak seregei)
5.2.12. „Az Anjou-kori hadszerv alapja a honor-birtok volt”
5.2.13. kiegészítő nem magyar népek: besenyők, kunok, székelyek
5.2.14. zsoldossereg
5.2.15. lovagi kult: apród, vitéz. Lovag a kir fegyveres kísérője. SztGyörgy lovagrend létrehozása.
5.2.15.5. luxus iránti igény nőtt (textília, nemesfém)
5.2.15.6. tornák, címeradományok
6. KR ellenzéke
6.1. Kán László fiai (Havasalf)
6.2. Kőszegiek-Babonicsok (Szlavónia)
6.3. Subicsok (Hrv)
6.4. Zách Felicián (KR negyedik felesége, Erzsébet lengyel hcgnő testvére, Kázmér elcsábította Zách Klárát. Súlyos büntetés: harmadízig halál a Zách-rokonságra)
6.5. püpi kar (mert KR nem tartotta be területadományozási ígéreteit + megadóztatta a pápai jövedelmeket + egyh-i adót vetett ki + beleszólt a püpök választásába.
7. Az új arisztokrácia
7.1. korm-i – hat-i reform csak szilárd nagyúri bázissal vihető végbe à új arisztokrácia
7.1.16. akik segítettek a tarturak elleni harcban
7.1.17. országbírói, nádori, báni tiszt
7.1.18. Szécsényi, Lackfi, Garai, Balassa, Bátori, …
8. Gazdi reformok
8.1. jó minőségű dénárok verésére bérbeadott kamarák, 2 év múlva (1325) aranyforint.
8.2. kapuadó, urbura, nemesfémmonopólium, 30ad (régi 80ad helyett).
8.3. pontos adófiz leírása (évi 1 összegben a városok és a zsidók)
8.4. új pénzverő kamarák létrehozása (élükön kamaraispán, ellenőrzésük by tárnokmester)
9. külker, külpol
9.1. eleinte rossz helyzet, aztán osztrák-magyar, cseh-magyar közeledés és szöv
9.2. 1335 (János cseh, Kázmér lengyel)
9.2.19. cseh lemond lengyel igényeiről (Szilézia átengedése a cseheknek cserébe)
9.2.20. Bécskerülő kereski út_
9.2.21. ha Kázmér örököstelen hal, KR valamely fiáé a trón
9.3. szerbiai hadj, dalmát városok némelye Velencéhez csatlakozott.
NAGY LAJOS KÜLPOLJA (1342 – 1382)
10. Harc a nápolyi királyságért
10.1. 1.hadj, 1347, időszaki siker
10.2. 2.hadj, 1350, időszaki siker, békekötés
10.3. pápai támogatással a Lajos udvarában nevelkedett Kis Károly lett a nápolyi kir.
11. Hrv, Dalmácia, Velence
11.1. harc Záráért Velencével à velencei siker
11.2. szöv Velence ellenében Genovával, Padovával à Zára vissza.
12. nyugati pol
12.1. csehországgal szöv
12.2. HabAlbert osztrák hcggel szöv, de a viszony később megromol, aztán dinasztikus házasságok terve (IV.Károly csász fiával, osztrák hcg fiával, fr kir fiával. Csak az első valósul meg a korai halálozások miatt).
NL BELPOLJA (1342 – 1382)
13. kormzati reformok
13.1. hiteles helyek ellenőrzése-ésszerűsítése, kancelláriák dettó
13.2. adók adminisztrációjának szétválasztása
13.3. kiri tanács befolyásának növelése, országbíróé, tárnokmesteré is
14. egyhiak és bárók
14.1. érsekek-püpök kezében nagy hatalom összpontosult, de a források szt nem éltek vissza vele.
14.1.22. eretnekség (flagelláns, valdens, bogumil) leverésében nagy szerepe a koldulórendeiknek.
14.2. Pécs, 1367, egyetem
14.3. bárók: orsz főméltóságok viselői. Tágabb értelemben az egyházi főméltóságok is bárók.
14.4. egyenes ági öröklési rend bevezetése (kiri birtokadományok nem 1 családnak, hanem 1 embernek szóltak).
15. A nemesi megye
15.1. pl Bodrog, Gömör, Szabolcs, Győr, Zala
15.2. „tisztábban érvényesülő nemesi vezetés”
15.3. „közig-i szervezet és egyben igazgatási fórum volt”
15.4. a ~ tisztikara: ispán (kir nevezi ki, tetszőleges időre), alispán (ispán familiárisa), szolgabírák (megyegyőlésen választották, megyénként 4et; adószedő, jágyügyek intézője, úriszéki képviselőjük), jegyzők (adminisztrátor)
15.4.23. világi személyek, kivéve Egomban..
15.5. a ~ testületi szervei: közgyűlés (nemesek mind megjelenhettek, szavazhattak. Elnöke az ispán. Alkalmi.), tvszék (ispán vagy alispán elnöklete alatt ítélkezhettek a szolgabírák a megye bármely lakója felett. Rendszeres.)
16. Várospol, keresk
16.1. 1összegű adó, katonaállítás a kir számára
16.2. kivságok: Kassa, Debrecen, Nagybánya, … Kereski kivságok: Sárvár, Nagyszeben, Buda, Korpona, …)
16.3. arany- helyett kettős valuta
16.4. külker erősítése, vámmentesség Hrvba és Dalmáciába menő magyar kereskőknek
16.5. országos főbíróság létrehozása
17. Kult
17.1. lovagkirály: csatákban bátor, ker hitet terjeszt-véd. Előképek: Nagy Sándor, SztLászló.
17.2. 14.sz-i krónkomp
17.3. „megtört az egyh addig élvezett monopóliuma a kult, az írásbeliség terén”
17.4. építkezések (vrádi és budai palota, Dgyőr, Zólyom, Sopron), faliképfestészet, …
GAZD ÉS TÁRS A 14.SZBAN
18. mezgazd és jágyok
18.1. pestis+agrárválság à sok fd feleslegessé, gabonaár-esés
18.2. földm: trágyázás, 2-3nyomás, vetésforgó, ló aszimmetrikus eke
18.3. állattartás: istálló. Ló inkább nemesi (katonai alkalmazás is), jágyoknál szarvasmarha (tej+hús+keresk)
18.4. jágytelek (sessio)
18.4.24. falusi ház + kert + szántó + rét + legelő + erdő + vizek
18.4.25. általánossá NL idejére
18.4.26. telekaprózódás à birtoknöelés (erdőirtás, földbérlet)
18.4.27. termelt felesleg piaci értékesítése
18.5. a jogilag egységes jágyság
18.5.28. felszab, önálló gazdálkodás, szabad költözködés
18.5.29. kondicionárius: mezgazdi tevékenységet folytató [szerződéses] szolga
18.6. Adók: kilenced (egyetemesen kivetett jágyi adó) + kapuadó + tized + rendkívüli adó + terményadó + robot
18.7. gazdasági differenciálódás
VÁROS, FALU, MEZŐVÁROS
19. város
19.1. 14.sz.: kézműip=város. Önellátó mezgazd=falu
19.2. elsősorban kereski kivságok (vásártartás, vámmentesség, árumegállítás, …)
19.3. más kivságok: megyésispánnak nincs joghatósága a város felett, pallosjog, szabad plébánosválasztás, fal.
20. Falu
20.1. alacsony népsűrű. Sok új falu keletkezése + gyakori tűzvész-árvíz-járvány = MOZGÁS.
21. mezőváros
21.1. vásártartás joga van, vámmentesség részlegesen.
21.2. átmenet falu és város közt, válhatott bármelyikké
21.3. lakók a fúrnak adóztak.
A KIRI HAT VÁLSÁGA (1382 – 1403)
22. a bárók uralma
22.1. Mária (1382 – 1387)
22.1.30. lengyel-magyar perszonálunió felbomlása_
22.1.31. ideiglenes megoldásként gondoltak csak a női uralkodóra
22.1.32. utódlás kérdése: udvari arisztokrácia: a gyerek Mária leendő férje legyen a kir. De ki à
22.1.32.1. Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgr, cseh-német trónörökös
22.1.32.2. Lajos orléansi hcg, a fr kir öccse (az anyakirné őt támogatta).
22.1.32.3. vidéki nemesség: NL oldalági rokonságából kerüljön ki a kir à Kis Károly nápolyi kir. à udvari arisztokrácia inkább LZs mellé állt, semmint hogy KisK legyen a kir, de késő:
22.2. Károly (1385 – 1386)
22.2.33. elég hamar megölték az anyakirné hívei à polgháb à
22.3. Luxemburgi Zsigmond (1387 – 1437)
22.3.34. hatalomszilárdítás: polgháb lezárása, morva uralom alá került orszrész visszaszerzése, oszmán terj feltartóztatása.
22.3.35. bárók hatalmának megnövekedése à királyi várállomány ~felére csökken
22.3.36. új bárói arisztokrácia gazdalgabb és hatalmasabb, mint korábban. Vagyonát magának köszönhette, viszont LZs az ő támogatásukkal kerülhetett trónra, tehát tartozik nekik à polba beleszólás
23. A török veszély jelentkezése
23.1. 1389, Rigómező, Murád VS észak-szerbia. 1:0. à Mo szomszédja lett, portyák (főleg rszgszerzési céllal)
23.2. LZs terve: nemzközi segítség kérése à diplomáciai tevékenység ny-eu felé à pápa kerhadj-já minősíti a vállalkozást à lovagsereg gyűl (fr, német, cseh, olasz, angol) à 1396, Nikápoly (amely „végérvényesen tisztázta a nemzközi erőviszonyokat”, azaz védekező felállás)
24. A hat-i válság kiéleződése és az 1403.évi felkelés
24.1. LZS a török elleni védelemre berendezkedve AB-beli nemesi jogokat nyirbált (külfi hábba is kell királykövetni, ellenállási záradék mexűnt), telekkatonaságot vezetett be (hadsereg költségeit a birtokosokra hárította), lefoglaltatta az egyh-i jövedelmek felét, rendkívüli adót rótt ki.
24.2. bárói lázadás, 1401. Garai Miklós bán segítségével LZS győz.
24.3. bárói felkelés, 1403. László nápolyi kir megkoronázása. LZS-vel az udvar és a városok, nyer.
A KIRI HAT MEGSZILÁRDÍTÁSA (1403 – 1437)
25. a kiri hat támaszai
25.1. új arisztokrácia, idegenek, városok, egyh
25.1.37. Sárkányrend lovagi társasága alapítása
25.1.38. Garai Miklós, Cillei Hermann, Stiborici Stibor, Ozorai Pipo
25.2. pápai bullát csak LZS jóváhagyása után lehetett kihirdetni + 1410től a magyar kiroknak főkegyúri joguk (kirok egyh feletti hat-a, pápát csak a formális megerősítés joga illette).
25.3. városok poli súlyának növelése (városok építése, kivságok)
26. kormzati reformok
26.1. kiri tanács átalakítása
26.1.39. ország várai nem járnak alapból a főméltóságoknak
26.1.40. szakemberek bevonása (jogi, gazdi, hadi)
26.2. „Az Anjou-korhoz képest alapvetően átalakult az orsz irányításának módja. Azok, akik a poli döntéseket hozták, vagy legalábbis közreműködtek e döntések meghozatalában, többé nem rendelkeztek territoriális hatalommal.”
26.3. kancelláriai reformok: világi kancellárok is az új arisztokrácia tagjai közül.
26.4. közrend megszilárdítása: helyi bírói hatáskör növelése
27. katonai reformok
27.1. kiri hadsereg: főleg nemesek, megszabott zsoldért, megszabott időtartamra
27.2. jágynépesség országos összeírása
27.3. végvárépítés (Belgrád és Szörény közt)
28. pénzügyek
28.1. a katonai reformok DRÁGÁK, ezért a kiri bevételeket növelnie kellett
28.2. jövedelemforrások: sóregálé, kamara haszna, kiváltságosok/városok évi adója, nemesfémbányászat, pénzverés, harmincad- és értékvám, rendkívüli adó.
28.3. egyh-t sújtották legkeményebben az adók
KÜLPOL
29. a törökkérdés és a déli ütközőállamok
29.1. Bosznia ütközőállammá alakítása
29.2. végvárvédések sikertelensége à központosít
30. Dalmácia és Velence
30.1. „Az egyetlen súlyos területi veszteség, amely Mo-t LZs alatt érte, Dalmácia elvesztése volt.”
31. Az egyházszakadás
31.1. 1378, kettős pápaválasztás à 1409: egyetemes zsin, a 2 helyett harmadik kinevezése. Probléma: a zsinat nem volt teljesen egyetemes à 3 pápa.
31.2. Konstanzi zsin (1414 – 1418)
31.2.41. valóban egyetemes
31.2.42. mind3 pápa lemondatása, 1417ben 1 pápa megin (V. Márton)
31.3. huszitizmus
31.3.43. 14.sz-i angol Wyclif
31.3.43.1. Sztírásból levezetett tanok: fölösleges a cölibátus, a szerzetség, a gyónás, az átlényegülés, az egyh-i vagyon, a pápa
31.3.43.2. Újszöv angolra ford
31.3.44. JanHus
31.3.44.3. 2szín alatti áldozó ne csak a pap legyen, hanem mindenki à papság fölösleges
31.3.44.4. 1411ben pápa kiátkoz
31.3.45. 1420tól LZS cseh kir à fegyverrel tipor
31.3.45.5. hadviselés: szekeres technika.
31.3.45.6. husziták ketté: mérsékelt kelyhesek VS radikális taboriták
31.3.45.7. kelyhesek hajlandók vtak kiegyezni Lzsvel, ha akadálytalanul prédikálhatnak, 2 szín alatt áldozhatnak, ha a papok vagyontalanok és világi ügyektől mentesek, ha az egyhiakat ugyanúgy büntetik, mint a világiakat. à megkésve bár, de 1433ban kiegyezés à taboriták megsemmisítése
TÁRSI VÁLTOZÁSOK A ZS-KORBAN
32. a nemesség: a birtokszerk átalakulása
32.1. nagybirtok a meghatározó (főleg az Anjou-kori királyi birtok rovására)
32.1.46. bárói honorok helyébe a nagy magánvagyonok. „Új jelenség tűnik fel: a területileg koncentrált, több váruradalomra tagolt főnemesi vagyon.”
32.1.47. nemességen belüli rangkülség az addigi hivatali alap helyett vagyoni-területi lett (mágnások, 15.sz közepétől bárók)
32.1.48. köznemesség is több részre tagolód: nagybirtokos, megyei, egytelkes.
32.1.49. birtokaprózódás à zárt kaszt a vagyon miatt.
33. a polgság: a városi rend kialakulása
33.1. nemeseknek alárendelt szerep
33.2. szabkirvár, tárnokszéki város, erdélyi szászok
33.3. belső keresk < style="font-family: Wingdings;mso-ascii-font-family:">à határszéli városok fejlődése inkább
33.4. kiri kivságok (1405) à szabkirvár és mezőváros végleges szétválása
34. A jágyság: a mezővárosi fejlődés és az erdélyi parasztháb
34.1. agrárnépesség lassan, de állandóan nőtt (Zs-kor végére ~3m). Differenciálódás à társi feszültségek+huszitizmus
34.2. előzmény: szabad költözés korlátozása többször + Lépes György erdélyi püp rendhagyó adószedése
34.3. tárgyalás: tized mérséklése, kilenced eltörlése, szabad költözés és végrend joga
34.3.50. 1437szept: kápolnai unió (székely-szász-magyar szöv a leverésre) à
34.3.51. 1438ban le is.
KULT
35. Buda, Pozsony, Tata
36. kastély mint úri lakóhely elterj
37. nagyszabású ünnepségek külfiek részvételével
38. analfabetizmus nagyon gyakori (a felsőbb rétegekben is)
39. világi értelmiségi réteg
39.1. írott kult egyetlen letéteményesei
39.2. szegényebb birtokos nemesek, polgság
39.3. latin nyvismeret, szokásjogban jártasság
40. reneszánsz begyűrűzése
A RENDI ERŐK GYŐZELME. HUNYADI JÁNOS KORA (1437 – 1457)
41. A rendek és a rendi állam
41.1. rend: azonos jogállású földurak csopja
41.2. rendi állam: rendek bevonása a poli döntéshozatalba (ogy)
41.2.52. 1349től rendszeres ogyk
41.3. „A korszakra nem a fő- és köznemesség ellentéte, hanem 2 poli párt szembenállása nyomja rá a bélyegét”:
41.3.53. kormzás korábbi rendszerének fenntartása (Garai-Cillei, városok)
41.3.54. rendi szabságok szószólói
42. A rendi állam kezdetei. HJ felemelkedése
42.1. Albert (1437 – 1439)
42.2. V. László születése utáni azonnali megkoronázása szabályosan à rendek: csak az lehet kir, akihez az országlakosok akarata hozzájárul à Ulászló.
42.2.55. eme döntés „deklarálta a rendek felsőbbségét a kiri hatalommal szemben”
42.2.56. Ulá oldalán a bárók többsége, nemesség. László oldalán Garai-Cillei, főméltóságok, városok.
42.2.57. III.Fr német kir (Albert utódja a trónon) László hivatalos gyámja; koronát is megkapta
42.3. HJ
42.3.58. kezdetben Ulá-párti à harc a László-hívek ellen, sikerrel à gigabirtokos.
42.3.59. kisebb területi nyereségek az oszmánokkal szemben az 1440s elején.
42.3.60. 1439, a latin és gr egyh uniója + Balkán felszabadításának ötlete = kerhadj hirdetése az oszmánok ellen
42.3.60.1. 1444, hosszú hadj, némi siker à nemzközi koalíció alakult (Velence, Burgndia, Mo, …) à sereg láttán szultán békét kért
42.3.60.1.1. szultán ígéri, h kiüríti Szerbiát, hadisarcot fizet, háb esetén katonákat bocsát Mo rendelkezésére; 10 éves béke. à
42.3.60.1.2. Ulá nem köt békét à békét köt à szultán teljesíti feltételeket à 1 hónap múlva Ulá és HJ újra támad…
43. HJ kormzósága (1446 – 1452)
43.1. polghábos időszak
43.2. III. Fr nyomatékosan elfoglalt néhány ny-mo-i várat, hogy V. Lászlót segítse trónra à főurak megegyeztek a konszolidáció miatt à 7 főkapitányt választottak a béke helyreállítására à Fr nem engedte Mo-ra Lászlót à kormzóválasztás.
43.2.61. korlátai: birtokadománymaximalizálás, nem lehetett legfelső bíró, nem kezelhette szabadon a kiri jövedelmeket, országtanács hatásköre megnőtt.
43.2.62. „H kormzósága látszólag a rendi államforma kiteljesedését jelentette, valójában a bárók uralmát intézményesítette”.
43.2.62.1. évi ogy (a nemeseknek kötelező megjelenéssel)
43.2.62.2. kirválasztás joga a főnemeseké és a megyék küldötteié; a választásnak egyhangúnak kell lennie.
43.3. Ny-on Fr megtartotta a területeit, Lászlót és a koronát is.
43.4. Szlavóniában Cillei Ulrik. Vele béke, HJ eljegyezte a lányát
43.5. É-on Giskra, V. László híve. Eredménytelen harc Hjval, végül 1452ben béke.
43.6. DK-en a törökök. 1448, Rigómező.
43.7. 1450, Hunyadi-Garai-Újlaki liga az ogy megkerülésével különbékét kötött FR-sel: László nagykorúságáig FR-nél marad, addig HJ a kormzó. 2 év múlva ausztriai rendek felkelése à László kiadása CU-nak, a korona maradt FR-nél.
44. V. László és a Hunyadi-párt (1452 – 1457)
44.1. „Hjnak a kormzói méltóságról 1452 végén le kellett mondania, de ezért minden lehetséges módon kárpótolták. Az ország főkapitánya címmel a korm élén maradt, megtartotta az addig kezén lévő várakat, és hivatalosan is megbízták az összes királyi jövedelem kezelésével.”
44.2. 1453 május: Knáp. à pápa kerhadj-t hirdet. Mo-n 1454es ogy-n hadi készülődés (általános mozgósítás, telekkatonaság felújítása, rendkívüli adó)
44.3. NFV: Szilágyi Mih védte HJ nevében + Kapisztrán János olasz ferences szerzet lelkesítő beszédeire az ottani lakosság nagy része + ~10.000 védő VS ~100.000 török + ostromgépek
MÁTYÁS TRÓNRA KERÜLÉSE ÉS HATALMÁNAK MEGSZILÁRDULÁSA
45. A kirvál és következményei
45.1. polgháb. Olyan uralk kell, aki konszolidál, törököket kordában tart és a Hunyadi-párt elfogadja à Mátyás!
45.1.63. a koronázás feltételei: nemesi felkelés csak végső esetben hívható össze, nincs rendkívüli adó, külfik nem tölthetnek be magas tisztségeket.
45.1.64. köznemespártiság.
46. A kiri hat helyreállítása
46.1. hadiállapot III. Fr-vel (megegyezés 1463ban_)
46.2. kiegyezés Újlakival, Garaival (ill az özvegyével)
46.3. egyforintos rendkívüli adó évenkénti kivetése
46.4. törökökkel Bosznia elfoglalása (és Jajca visszafoglalása) után ~ status quo
47. az 1464. évi koronázás és a reformok
47.1. 1352 megerősítése, telekkatonaság, rendkívüli adó…
47.2. kancellária reformja, bíróság reformja
BELPOL
48. a hatalmasok: főpapok és bárók
48.1. főkegyúri jog à papi kinevezés by Mátyás
48.2. arisztokrácia izolálód
49. A rendek: nemesek és polgárok
49.1. állami tisztségek betöltése urak helyett familiárisaik által
49.2. városok: tárnokiak, személynökiei, bányavárosok
50. a társi erők részvétele a kormzásban: a kiri tanács és az ogy
50.1. főpapok és bárók
50.2. nemzközi szerződések jóváhagyása, döntés a háb vagy béke ügyében
50.3. ogy-n követek képviselték a nemeseket
50.3.65. ált évente
50.3.66. katonai, pénzügyi kérdések
50.3.66.1. kamara haszna és 30ad helyett kincstári adó és koronavám (à ~ átnevezés csak, viszont a korábbi mentességek eltörlődtek), füstpénz.
51. 1467, 1471
51.1. adók, kiri jogkör nagysága elégedetlenséget váltott ki
51.2. Erdély, Dél-Mo, Felvidék
51.3. Kir gyorsan sereggel vonult Erdélybe. Kegyelem a behódolóknak. Engedmény: füstpénz helyett visszaállított kapuadó
52. Vitéz és Janus befolyása a ’70stől csökkent à Mátyás Csehországba utazott à Luxemburgi-ág leszármazottját, Ulászlót akarták a helyére ültetni. à Mátyás értesülve erről hazatért, tudatlanságot tettetve ogy-t hívott össze, ahol a legtöbben behódoltak neki.
53. katonai reformok: déli végvárrencer bef, új határvédelmi szervezet felépítése
54. tvhozás, belpol
54.1. 1471 után engedmények (adóból, szabságkorlátozásból)
54.2. nádori hatáskör növelése (ogy-összehívás kirválasztás esetén, kiskorú kir gyámja, kir utáni személy a hadügyekben és igszolgban)
KÜLPOL
55. a cseh hábok
55.1. Kázmér lengyel kir a trónvárományos 1465ben
55.2. III. Fr és Mátyás szöv-e a csehek ellen à Mátyás sikerei, királlyá választása à fordul a kocka, közhangulat a résztvevő országokban Mátyásellenes (ld 1471…)
55.3. béke csehekkel-lengyelekkel
56. Az osztrák hábok
56.1. III.Fr szöv-e Ulá-val
56.2. magyarok többsége támogatta a háb-t
56.3. 1477, nagy magy siker à Mátyásé a cseh kirság, válfej-i jogok, hadi kárpótlás à Mátyás tovább terjeszkedik à 1485, Bécs: osztrák hcgi cím.
57. A török-magyar viszony
57.1. 1465 – 1520: állóháború (a végvárrencer miatt)
57.2. folyamatos betörések mind2 fél részéről
57.3. 1488as fegyverszün: törökök nem vonulhatnak magy területre a kir tudta nélkül, nem segíthetik Mo ellenségeit, szabad keresk („Mátyásnak kedvezett, h II. Bajeziddel békeszerető oszmán uralk került hatra [1481], akinek belső nehézségekkel is meg kellett küzdenie. Mátyás uralkodásának végén a kiri külpol formálásánál a törökkérdés háttérbe szorult.”)
58. Kult
58.1. 1467, pozsonyi egy (de inkább külfre hallgattak a diákok)
58.2. Thuróczy János
58.3. kvnyomtatás
58.4. késő gótika, osztrák hatás. Vajdahunyad. Oltárképek, szobrászat
58.5. megterhelte a kincstárat Buda, Vrád.
GAZDI ÉLET A MÁTYÁS- ÉS A JAGELLÓ-KORBAN
59. törti-demográfiai bev
59.1. 15sz vége, lakosság 4m
59.2. 13 kiri város. Városi lakosság aránya 8%. Népsűrű területenkén változ.
60. városfejl
60.1. regionális gazdi kkptok: Pozsony-Sopron, Körmöcbánya, Kassa, Nagyvárad, Szeged, Pécs.
60.2. viszonylag olcsó és jó minőségű külfi iparcikkek importja à hazai kézművség visszafejlőd. Mezővárosok erőteljesebben fejlődtek.
61. a polgság megélhetési forrásai
61.1. külker (Mátyás szűkítette a határmenti városok kivságait à export (10%) <>
61.1.67. export: szarvasmarha, bor, réz
61.1.68. import: iparcikkek, fűszer
61.1.69. buda országos kereski kpt – jellege erősödt
61.2. belker
61.2.70. bor, hal, posztó
61.2.71. ált mindenki a saját árujával kereskedett
61.3. kézműv
61.3.72. budaiak ~ harmada volt kézműves. Mezővárosiak ~ hetede.
61.3.73. vas- és fémipar, ruházat, élelmezés, építés, bőr, fa
61.3.74. tőkefelhalm, visszaforgatás.
62. céhek
62.1. minőségfelügyelet, érdekvédelem, helyi érdek képviselete a gazdpolban, kontárellenesség.
62.2. pesten 1444től
63. bányászat
63.1. bérmunkásokat igényelt
63.2. kiri monop, a kincstár legfontosabb bevételi forrása
63.3. só, vas
TÁRSI ÁTALAK A KKOR VÉGÉN
64. a nemesi rétegek közötti átmenet megmerevedése
64.1. jágyok száma/területnagyság alapú jogok (bandériumtartás, adószedés, …)
A KIRVÁLTÓL II. ULÁ HATALMÁNAK MEGSZILÁRDÍTÁSÁIG
65. Mátyás halála és a trónjelöltek
65.1. Corvin János sziléziai hcg
65.1.75. övé a Hunyadi-vagyon
65.1.76. Mátyás megesketett rengeteg urat, h őt válasszák meg
65.2. Miksa, III.Fr fia, burgundi hcg, római kir
65.2.77. Habok hatalma és anyagi helyzete erős
65.3. Jagelló Ulá és János Albert
65.3.78. anyjuk LZs unokája
65.3.79. Ulá már cseh kir à nem lennének területi összetűzések a csehekkel, ha perszonálunió lenne
65.4. igény: ne legyen túl erőskezű, a Mátyás halálával érvénytelenné vált török vékeszerződéssel kezdjen vmit, nemesek+városok fogadják el.
65.5. kirválasztó ogy: Ulá. Megválasztása feltételei: szakítson Mátyás poljával (pl a rendkívüli adó kivetésével)
65.6. alulmaradt trónkövetelők támadtak.
66. Hábok a trónigénylőkkel
66.1. Habokkal kiegyezés JánosAlbert leverésére. 1492-re konszolid.
BELPOL
67. hadügy
67.1. telekkatonaság, zsoldossereg
67.2. végvárrencer Mátyási struktúrában hagyása
68. az ogy-k
68.1. 1504: tilos az ogy engedélye nélkül adót kivetni, külfieknek javadalmakat adni, jágyok részleges röghözkötése.
1514
69. X. Leó törökellenes kerhábot hirdet
69.1. Bakócz kihirdette a pápai bullát, Dózsakinevezett, gyülekezés. A gyülekezők megtagadták az adófizt, nemesi kúriákat támadtak meg à feloszlatás à nem tértek haza..
69.2. legelterjedtebb egyéni büntetés az okozott károk megtérítése. Kollektív büntetés: külön adó, heti 1 nap robot, röghöz kötés, fegyverviselés tilalma. (egyéb ogy-i határozatok: koronajavak összeírása, személynök csak világi lehet, idegen pénz behozatalának tilalma, állatexport tilalma).
70. Werbőczy, Tripartitum
70.1. nemesi magánjog, perjog, egyedi jogok (Erdélyé, Szlavóniáé, városoké, jágyoké)
70.2. szokásjog
II. LAJOS ÉS A MOHI KATASZTRÓFA KÜLPOLI ELŐZMÉNYEI
71. Mo és az Oszmán Bir 1526ig
71.1. 1519, fegyverszün 3 évre
71.2. 1521, Nfv à végvárvonal mexűnt védelmi funkciója
71.3. utána kisebb magyar sikerek (felmentések, bevételek)
71.4. 1526, Pétervárad elfogl à MOHÁCS.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése