2008. december 17., szerda

Andorka Rudolf: Társadalmi mobilitás

1. „A társadalmi mobilitás a szociológia elméletében, és konkrét kutatásának története
1.1. „társmob”: egyén/család társ helyzetének megváltozása. Hatással a társ egészének működésére. Szociológia is kutatja. Egyenlőség-egyenlőtlenség: igazságosság mértéke (teljesítményen vagy hatalmon múló társmob) à kérdés: mitől függ a társmob mértéke és iránya
1.2. a kutatás 3 témaköre:
1.2.1. mob társadalmi hatásai
1.2.2. megnyilvánuló egyenlőtlenség mértéke
1.2.3.mob meghat tényezői
1.3. (Andorka marxista magyarázata a tőkés társ kialakulására: osztályok kialakulása; különböző társ formákban eltérő)
1.4. Weber: társ szerk 3 dimenziójának vizsgálata: gazdasági (tulajdoni, jövedelmezési, társadalmi [társadalmi rétegek: legkiváltságosabb, értelmiségi, kispolgár, munkás]), hatalmi, életmódbeli. „Társadalmi kizárás” fogalma.
1.5. Sorokin: függőleges mobilitás okai: kihal, gazd-társ környezet változása, tehetség (+, -), egyéni utak
1.6. mások: iparosodással nő a társmob (nem a fejlettségi szint, hanem az ütem miatt)
1.6.4.strukturális mob.: szerkezeti változást okoz
1.6.5. cirkuláris mob.: kölcsönös helycserén alapul
1.6.6. esélyegyenlőség megvalósításának hipotézise: oktatáson keresztül.
1.7. I.S.A. paradigma: társmob=foglalkozási kategóriák közötti mob, mert foglalkozások hierarchikusan épülnek fel à apa-fiú különbségeinek vizsgálata
1.7.7. táblázatban ábrázolt kutatási eredmények
1.7.8.kritika: társ kategóriák helytelen megválasztása; egyéni életpálya változásainak nem figybevétele; kevés változó; foglalkozások presztízsrangsora esetleges ààà
1.8. … az útelemző módszer
1.8.9.több változó; egyéni életpályák figyelembevétele
1.9. különbségek tehát:
1.9.10. ISA: társadalom kevés, nagy létszámú csop-ból áll ßà útelem: sok, kis létszámúból;
1.9.11. ISA: a társ nézőpontjából vizsgál (túl nagy) ßà útelem: az egyénéből (túl kicsi)
1.10. „második nemzedék”
1.10.12. táblázatok összehasonlítása: szórás-csökkentő
1.10.13. többdimenziós társ-i kategóriák (hierarchikus, de nem ISA)
2. tehát a könyv arról szól, hogy:
2.1. magyar osztályok-rétegek összetétele, következtetések
2.2. esélyegyenlőtlenség alakulása a 20.sz-ban (tőkésből szocialista társba…)
2.3. társmob meghatározó tényezői [vö 1.2…]
***
3. statisztikai bemutatás forrásai: jövedelem, iskolai végzettségi adatok, mert megközelítőleg ez a kettő jelzi az egyén helyét a társadalmi struktúrában.
4. A társadalmi-foglalkozási szerkezet
4.1. 1. időszak: 1.vh előtti évtizedek, történelmi Mo (Horvát-Szlavónia nélkül)
4.1.14. népszámlálások adatfelvételi/feldolgozási módja változó
4.1.15. erős agrárjelleg (több mint 2/3 mezgazdász), feudális nyomokkal (majdnem fele agrárproletár ß földnélküli; többség törpebirtokos) à saját föld művelése mellett bérmunka
4.1.16. századvégi viszonylag gyors ipari fejlődés
4.1.17. nagy- és középbirtokosok: keresők fél %a, osszes földterület 44%a
4.1.18. középréteg viszonylag kicsi
4.2. 2. időszak: két vh között, pl más országterület
4.2.19. még mindig agrárország. Szellemi fogl és házt. alkalmazott aránya megnő, munkásoké is, de a világválság visszaveti mind3at.
4.2.20. utolsó években a mobilitás felgyorsul (háborús termelés, katonaság, …)
4.2.21. munkásosztály ~ a társ 50%a
4.3. 3. időszak: felszabtól ’80s-ig
5. Osztályok és rétegek viszonyának változásai
5.1. 1.vh előttről csak iskolázottsági adatok
5.2. alső rétegben gyakori az analfabetizmus
5.2.22. nem voltak iskolázottak
5.2.23. nem tudnak feljebb kerülni, ha analfabéták
5.3. heterogén középréteg (többi is, de ez főleg)
5.4. 2 vh között iskolázottság nő, naná.
5.5. végzettség és fizetés ált városban > faluban. à jövedelemeloszlás egyenlőtlenebb, mint pl Amerikában.
5.6. 29 és 34 között romló helyzet (anyagiak+munknélk), aztán 39ig javulás, majdnem a 29 előtti szintig. Háb alatt a jövedelmek nem nőnek, de a munknélk eléggé csökken à osztályok, rétegek egymáshoz viszonyított helyzete nem változott.
6. Nemzedékek közti társmob
6.1. 1.vh előtt
6.1.24. leginkább kispolgból szellemi és parasztból munkás
6.1.25. 2 vh között csökkenő intenzitás
6.2. 2 vh közt
6.2.26. 3 nagy osztály között kisebb, beékelődött rétegek, figybe veendő a különböző mobilitási adatok-vizsgálatok során
6.2.27. Erdei Ferenc: 2, egymástól elszigetelt társ egymás mellett: történeti-nemzeti és modern-polgári. Szegény parasztok (vö. nem gazdag…) egyikben sem, kirekesztve [vö. hist. Decnyolc. Wtf??]
6.2.28. nők-férfiak eltérő fogl. összetétele (nők leggyak mob lehetősége a házt. alkalmazottság, férfiaknál a munkásság. Ezek ált. alkalmi pályák!)
6.2.29. leginkább az ipari munkásság és a parasztság előtt zárt a társ emelkedés.
6.2.30. immobilitás hatott a gazdasági fejlődésre. Negatívan.
7. A kohorsz-elemzés
7.1. kohorsz: ötéves-azonos időszak szülöttei
7.2. elemzés: apa társ hovatartozása, alany társ hovatartozása, 14-8, 20, 30, … 70 éves korig, meghat történelmi időszakhoz kötve.
7.2.31. jó, mert mobilitási tényezőkre hatásokat ábrázol (életkor és társ helyzet alakulása, történelem hatása különböző életkorokban, kohorszról kohorszra változó életutak [a mobilitás tekintetében…], etc.)
7.2.31.1. mezgazd munkásból nem mezgazd munkássá
7.2.31.2. fizikai foglalkozásúból szellemi foglalkozásúvá
7.2.31.3. kiskereskedőből nem kiskereskedővé
7.2.31.4. nők egyre kevésbé eltartottak
7.2.32. pl 1903-1907-es kohorsz szerencsés, 1913-1917-es nem, 1923-1927-es megin igen…
8. Népszámlálási adatok
8.1. foglalkozási viszonyok (6)
8.1.33. önálló, tisztviselő, segítő családtag, művezető-előmunkás, segédmunkás, egyéb segédszemélyzet (pl gazdasági cseléd)
8.2. foglalkozási főcsoportok (11)
8.2.34. őstermelés, bányászat-kohászat, ipar, kereskedelem-hitel, közlekedés, közszolgáltatás-szabad fogl, véderő, napszámos, nyugdíjas, háztarási alkalmazott, egyéb
8.2.35. Andorka szerint sok dolgot nem választ szét (nagybirtokosok, szabadfogl-on belül értelmiség és nem értelmiség, segédmunkásokon belül szak, betanított vagy más…)
9. „A magyarországi társadalmi mobilitás vizsgálatok” [sic!]
9.1. KSH 1928-30-as társ-i rétegfelvételei: közalk, magántisztviselő, munkás, tanonc, iparos, kereskedő, orvos, ügyvéd, mérnök társ jellemzőiről és helyzetéről (pl apa fogl)
9.1.36. nemzedékek közti társmob, pl
9.1.37. rétegenként közölték az eredményeket, Laky Dezső összefoglaló tanulmányt írt (Adatok Budapest társadalmának összetételéhez)
9.1.38. ffi-nő bontás is
9.1.39. nehézségek: nem reprezentatív és nem teljeskörű (Laky szerint 60-70% adatai kerültek feldolgozásra)
9.1.39.1. apa foglalkozását sokan nem írták le (orvosoknál 22%), + apa dolgozhatott többfélét is, a kérdés nem határozta meg, pontosan melyikre van szükség (sokan írták, hogy nyugdíjas)
9.1.39.2. pl nagy-közép-kisbirtokos és mezgazd cseléd is földműves besorolású (munkásságnál dettó).

Nincsenek megjegyzések:

Hiba történt a modul működésében