3. Róma
3.2. A római köztársaság
3.2.1. A római közt születése
- forrás: consulnévjegyzék,
XIItáblás, annalisták töredékei, Livius, Plut, Appianos, ..
3.2.1.1. A consulok. A res publica intézményei
- két consul egy évig.
hadsereg vezetői a városon kívül, békében városirányítás, igszolg,
jogszolg. 12lictor. 509-től.
- kollegialitás &
annualitás
- problémák:
- 510-ben egyik napról a
másikra fejlett állelméleti ismeretekkel rendelkő renc következett?
- lehet, hogy eleinte
csak egy consul volt?
- 444-367 közt consuli
jogkörrel felruházott katonai tribunusok (3, majd 6 fő)
- res publica: közös ügy.
- rex sacrorum veszi át az
uralk papi funkcióit
- senatus: külpol, népgy-i
döntések kontrollja. állam műkének biztosítása (=ariszt uralmának
biztosítása)
- népgy: consulok és más
magistratusok választása, főbenjáró
és hazaárulási ügyekben ítélet.
- Mars-mezőn ülésezik (városhatáron
kívül)
- nem egyénenként, hm
centuriánként szavaztak à vagyonosabbak akarata
győz
- consullisták: korai
időszakban egy évre több consul jut; felmerül, hogy éveket (=neveket)
beszúrtak az elejére, kiegészítgették.
- quaestor: consuli
igszolgi munka segítése, államkincstárral fogl.
- évi négyet választ a
népgy.
- 409ben (elsőként)
megnyílik a plebeiusok előtt
- dictator: 24fasces
- helyettese: magister equitum, a lovasság
parancsnoka
- censor: vagyonbecslő
(centuriabeosztáshoz, adóhoz, szavazáshoz)
- ötévenként másfél évre
választják
3.2.1.2. Plebeiusok és patriciusok
3.2.1.2.1. Secessio
- 494, Szent hegy
megszállása, sorozáson való részvét megtagadása
- gazdasági kiszolg,
adóterhek, poli jogfosztottság miatt
- „Az arisztokraták közötti
kényes hati egyensúly sportszerűtlenül
felborítható a szélesebb tömegekből szervezett bázis segítségével.”
- plebeiusok nem
kirellenesek.
- 494 megoldása: tribunus plebis
- 2-4-5-10 db választása
évente
- sacrosantus, ius
intercessionis (plebk védelme a patr magistratusokkal szemben), vétó
- aedilis plebis egyéb plebügyintre. (választott)
- concilium plebis: saját gyűlés (határozatai a plebiscitumok)
- „A patriciusok helyét a
közösségben származásuk határozta meg, a cliensekét az a személyes
kapcsolat, amely egy patr-hoz fűzte őket, a plebeiusokét pedig egy poli
mozgalomhoz való tartozás.”
3.2.1.2.2. A tizenkét táblás tvk
- 451. decemviri legibus scribundis írásba foglalja gr mintára a
tvkt. ellenük nem lehet fellebb, néptribunust sem választottak.
- 450, újabb 2 táblával
egészítették ki. uralmuk egyre zsarnokibb, megbízatás lejártával sem
teszik le a hatalmat. senatus passzív ellenállása, külső ellenség,
lázadás, újabb secessio elsöpri à
visszaállított consulság és tribunus.
- a tvanyag nagyobb része
rekonstruálható
- solóni hatás
- magánjog-dominancia
- ius = fas (vall) + mos (viselk)
I-II.: igszolg rendje, tvbe
idézés módja
III.: nem törlesztő adós
elleni eljárás
IV-V.: család (ház, gyerek,
örök, gyám)
VI-VII.: adásvétel,
birtokjog
VIII.: vagyoni és más károk
IX.: főbenjáró ügyek
X.: temetk
XI-XII: naptár, zálogjog,
rszgk okozta kár, patr-pleb ház tiltása
o önsegély
terei, határai megszabása, önbíráskodás szigorú szabályozása. talio-elv helyett
megegyezés.
o felperesnek
kell gondoskodnia a perről
o pereskedő
felek a per tgyának értékétől függő nagyságú fogadást helyeztek letétbe az
irányító magistratusnál, amit az alul maradt elveszített az áll javára.
·
proletarius:
utóddal rendelkő
·
assiduus
·
lex
Canuleia, 445: házasság, pereskedés könnyítése.
3.2.1.3. Róma háborúi
3.2.1.3.1. Róma külpolja a kirság bukása után. Etruszkok, latinok, punok
- kirság utolsó, közt első
évtizedei: etruszk hat kiteljesedése, majd gyors hanyatlásának kezdete.
- É-Ita: gallok
- 6.sz vége: Porsenna,
Clusium királya ostromolta és hódra kényszerítette Rómát
- nem népek, hm városok
hábja.
- 5.sz eleje: legftsbb etruszk
város Veii.
- Fabiusok nemzetsége
magára vállalja az ellenei harcot
- folyamatos portyázások,
majd a Fabiusok pusztulása.
- Róma ellensúlyozására
kati-poli ariciai szöv
- ellenük Róma megszervezi
a latin szövt.
- se Róma, se a latin
városok nem kötnek külső hatalommal szövt a másik ellen
- osztoznak a hábos
terheken és a zsákmányon
- aki áttelepült másik
városba, ott polgjogot kap
- kultuszközösség
- à
sikeres műk 100+ évig
- szerződés Karthágóval:
érdekszférák elkülönítése, hajózási útvonalak megszabása. 509?/348?
3.2.1.3.2. Volscusok, aequusok, Veii, gallok
- Ita belsejében élő tzsk a
gazdagabb tengerparti síkságok felé nyomulnak. Keletről az aequusok,
délről a volscusok.
- Róma nyitott a betelepülők
iránt (demográfiai súly = katonai siker). Frz-i helyzete is
jelentőségteljes. (latin városok gyűrűje)
- Veii megsemmisítése,
406-396.
- Veii nagyobb területű, de
Róma militarizáltabb társadalmú. Veii-t nem segte a többi etruszk város
- zsákmány: hatalmas
fdterület (à
ager Romanus lesz). Tiberis alsó szakasza
- megerősödik a sereget
alkotó társi réteg
- Veii legyőzése után néhány
évvel a gallok elfoglalják Rómát (Capitoliumon kívül).
- arannyal vásárolják meg
az elvonulást, de az elvonuló gallokat legyőzik, hírmondójuk sem marad.
(szépítő hagyomány?)
- „Az államférfiúi
nagysághoz gyakran társítja a hagyomány a polgtársak méltánytalanságát és
irigységét.”
- Róma szerencséje, hogy
nagyobb koal nem jön létre ellene, külön-külön tudja ellenfeleit legyőzni
- 358, megújított latin
szöv
- coloniák létrehozása.
3.2.2. A közt kialakulása. Ita meghódítása
3.2.2.1. A Kre.4.sz belpolitikai küzdelmei
- poli ellentétek
kérdéskörei:
- 1.: eladósodás,
adósságterhek
- 2.:földéhség
- 3.: plebeiusok politikai
jogainak bővítése
- külpol (Veii, gallok)
hatása a belpolra: plebs erősödése (katonák), kisbirtokos parság súlyos
megterhelése (hábos pusztítás)
- nexum: adósrszgság
- ager publicusból
parcellát csekély bérért bérelhettek a nem elég fddel bíró park. annyi
fdet kaphattak, amennyit családi erőforrásból meg tudtak műv. De a patrk
egyre nagyobb fdeket vettek használatba. munkaerőigényt a nexumból
pótolták
- à
fdosztási igény: a hódított fd ne ager publicussá váljon. (sikertelen) a
bérelhető fdterület mennyiségét tvben korlátozzák (sikeres)
- 367, leges Liciniae
Sextiae: maximalizálás, a már kifizetett adósi kamatokat beszámítják a
tőke összegébe, az egyik consul mindig plebeius legyen.
- 342, lex Genucia: mind2
consul lehet plebeius (172-ig csak elmélet marad)
- 326, lex Poetilia:
adósrszg mex., praetori tiszt létrejön (patriciusoknak fenntartva, hogy
ellensúlyozzon. polgi igszolg, seregvezető, gabonaellátás-felelős,
ünnepi játékok rendezője)
- 300, lex Ogulnia: papi
testületek megnyitása a plebeiusok előtt (pontifex, augur)
- új hati elit alakul (nobilitas). több patríciusnemzetség
kiszorul a hatból.
3.2.2.2. Közép-Ita meghódja
3.2.2.2.1. A samnisok. Az első samnis háb
- Ita összes népével
szembekerül Róma
- Samnisok:
Délközép-Appenninek, sem termékeny, sem tengerpart. nincs ip, keresk,
pénzrenc. falvas-tanyás sűrű településháló, hegyi erődökkel.
- választott magistratusok,
választott fővez, népgy
- Róma-samnis szerz, 358.
- első összecsapásuk tétje
Campania (Ita leggazdagabb vidéke), Róma felbontja a szerzt. (megtámadja a
Capuát ostromló samnisokat)
- bellum iustum et pium
- mind2 consul hatásköre a
samnis háb
- 343-341, Rómáé Campania,
Capua, újabb szövetséget kötnek.
3.2.2.2.2. A latin háb. Szövetségesek és municipiumok
- Római sikerek felborítják
a latin szövt. latin városok követelései: polgjog, ők adhassák az egyik
consult és a senatus felét.
- Rómának 4 évébe kerül
legyőznie őket. (341-338)
- (Decius Mus „sajátos
rítussal és imával felajánlja magát és magához kapcsolja az ellenség
csapatait az isteneknek a győzelemért”)
- legyőzött városokat
egyenként csatolták Rómához: külön-külön meghatározott jogállás,
kötelezettségek, viszony.
- szuverén szövetséges
városállam: átadja Rómának fdjei egy részét, csak rómával gyakorolt ius conubii éss ius commercii.
- római állam részévé
válik
- teljes polgjoggal (civitas optimo iure)
- korlátozott joggal (civitas sine suffragio):
~lakosok nem választók és választhatók. Ált Rómától távolabbi vidékek,
pl Campania. ha polgárai Rómába költöznek, teljes polgjogot kaphatnak
3.2.2.2.3. A második samnis háb
- Róma fokozatosan
felszámolja a samnis-római terek közti ütkzónát.
- 326-304
- samnis ariszt Rómával kapcsot
építene. Neapolist védő katonákat a lakosság csellel kizárja a városból.
- Róma bekeríti Samniumot,
hosszú távra elszigeteli az erősebb és híresen harcias törzyeket
- Campania összekötése
Rómával: Via Appia
3.2.2.2.4. A harmadik samnis háb
- …de nincs döntő
győzelem.
- 298-290
- Róma-ellenes szöv:
samnis, gall, etruszk, umbriaiak.
- 295, Sentinumi csata:
kiegyenlített erőviszonyok (ha etruszkok is megjelentek volna, Róma
veszt)
- Decius Mus követte apja
példáját
- már a kortsk is
döntőnek érezték a csatát
- 294: etruszk, 290:
samnis béke, sabinok bekebelezése, gall-etruszk sereg legyőzése
3.2.2.3. D-Ita meghódja
3.2.2.3.1. Tarentum. Pyrrhos
- térség legjelentősebb
hatalma a Spárta által alapított Taras. Jól védhető, keresk-gazd-dipli
kapcsok jók.
- „az antik gondolkodás szt
egy áll hanyatlásának, polgárai elpuhultságának legbiztosabb ismérve, ha
zsoldos csapatokra támaszkodik”
- d-itai gr városok
segítségére érkező utolsó&legjelentősb gr hadvez Pyrrhos épeirosi kir.
3.2.2.3.2. A tarentumi háb
- Róma kezdetben a
samnisokat akarta elszigetelni, a térség gr városainak védelmezőjeként
tűnt fel.
- Tarentumi-öböl melletti
ütközet Pyrrhossal, rómaiak súlyos veresége. (elefántoknak tulajdonítják,
pedig a phalanx harcértéke, hadtudományi jártasság miatt)
- Pyrrhos „győzelmét nem
tudja megegyezésre váltani”. békefeltételeket (pl Róma húzódjon vissza a
Tarentumi-öbölből) visszautasítják, nem tárgyalnak vele, amíg Itáliában
tartózkodik. à Pyrrhos visszafordul.
- Ausculumi összecsapás,
újabb pirruszi győzelem. (Pyrrhosnak Itáliában nincs utánpótlása, ezért
jóval érzékenyebb a veszteségekre)
- megromlik viszonya a
d-itai görögökkel, kihátráltak mögüle.
- Pyrrhos Szic-ban
felszabadítja Syrakusait, visszaszorítja a karthágóiakat, át akar kelni
utánuk Afrikába, de a görög városok nem támogatják à
tétlenségre van kárhoztatva, miközben Róma visszaszerzi a területeit
D-Ita-ban.
- Pyrrhos szintén D-Ita-ba
vonul. Ezúttal Róma nyer, Pyrrhos elhagyja Ita-t.
- Egész D-Ita római uralom
alá. II. Ptolemaiossal barátsági szerződést köt
3.2.2.4. A hódító Róma I.
3.2.2.4.1. A háborúk és a szövetségesek
- hatalma a meghódított
terek fölött szilárd.
- legftsbb szilárdítási
eszköz a coloniaalapítás (nincs önálló polistudat)
- fdosztás és
coloniakialakítás háromfős bizottság (triumviratus)
által intézve.
- hűtlen szövségesekkel
szemben jelentős katonai fellépés fenyegetése
- szövségesektől egyszeri
alkalommal kihasított földdarab és katonák követelése, más nem.
- közös katonai
vállalkozás mint kohéziós erő
3.2.2.4.2. A háborúk és Róma
- intenzív&folyamatos
háborúzás áthatotta társadalmat, polt, mindennapokat, vallást.
- magistratusok hadi
teendőket láttak el elsősorban
- polgárok katonák voltak
elsősorban
- ellenséges fdk módszeres
elpusztítása, erőforrások tönkretétele. hábkt az ellenség terén vívták.
- polgárok által vagyoni
alapon fizt rendkívüli hozzájárulás fedezte a kiadásokat (élelmezés, fém)
3.2.2.4.3. A hadsereg
- phalanxtaktika helyett
manipulustaktika
- rugalmasabb (csak
kisebb egységeket kell együtt tartani)
- pajzs, vért, sisak,
kard, lándzsa. (nincs egységesítve, mert az anyagiaktól is függ a felszerelés)
3.2.2.4.4. Hódítás és társadalom
- hábos fenyegetés
alakítja a társt: plebs betagozódása, részesedése a zsákmányból
- nincstelenek egy
részének exportálása
- à
társi feszültségek csökkenése.
- senatus
hatalmának-mozgásterének növekedése
- társadalmi berend
alapjai:
- származás
- senatusi ariszt:
akinek ősei már tettek vmit a respublicáért
- nobilitas tagjai is
hivatkozhatnak őseikre (Decius Mus)
- vagyon
- magistratusnak nem jár
javadalmazás, csak honor.
- szerepükhöz viszont
anyagi nagyvonalúság szükséges
- politikai-hadvezéri
képességek, ambíciók
- társ és nobilitas
elvárásainak megfelelő módon
- triumphus
3.2.2.5. A római áll, társ és gazd a 4-3.szban
3.2.2.5.1. Pol és társ
- lex Hortensia, 287 (az
utolsó secessio megoldásaként)
- concilium plebis határozatai egyenrangúak a népgy-i lexekkel
- patriciusokra is
kiterjedt a plebiscitum hatálya
- lex Ovinia (censorok
kezében a lectio senatus)
- 304, közzétett tvszéki
eljárási szabélyok, tvkezési napok à
átláthatóbb, követhetőbb, kiszolgáltatottságcsökkentő.
|
494
|
plebmozg megszerveződése (tribunus, aedilis plebis,
concilium plebis)
|
|
451-450
|
XIItáblás
|
|
445
|
lex Canuleia (patr-pleb házasodhat)
|
|
367
|
leges Liciniae-Sextiae (pleb is lehet consul, bérelhető
fdter maximalizálása, adósságkönnyítés)
|
|
342
|
lex Genucia (egyik consul pleb legyen)
|
|
339
|
leges Publiliae (egyik censor pleb, plebiscitumok az egész
állra érvényesek)
|
|
326
|
lex Poetilia (adósrszg eltörlése)
|
|
318 után
|
lex Ovinia (censoroknak minden census alkalmával ki kell
egészíteniük a senatus létszámát)
|
|
300
|
lex Ogulnia (augurok, pontifexek testületének fele pleb legyen)
|
|
287
|
lex Hortensia (comitia tributa szerepének megerősítése)
|
3.2.2.5.2. Gazd
- legftsbb zsákmány: fd,
rszg. + ingóság, élelmiszer
- Róma világvárosiasítására
költötték (tpl, vízvez, kikötő)
- problémásabb terek
pacifikálása hadifoglyok szedésével (rómába kerülve felszabadulhatott,
integrálódhatott)
- ip, keresk, mezgazd
foglalkoztatja őket
- 326, adósrszg megszűnése
à
munkaerő pótlandó à hadifoglyok
- pacifika: „latiumi
parasztok azon a fdn lesznek colonialakosként fdbirtokosok, amelynek
lakossága rszgként Rómába került (és ott részben egy vagy két generáción
belül felszabadulva, polggá válik, majd kitelepül egy coloniába).”
- pénzverés viszonylag
későn átvéve a grktől. (pyrrhosi háborúk során terjed el egész Ita-ban a
pénz)
3.2.3. A RómBir kialaka
3.2.3.5. Pol és az ariszt a Kre.2.szban
- nobilitas irányításával
elért sikerek megkérdőjelezhetetlenné tették a tekintélyét,
vagyonosodását. zártabb réteggé vált.
- poli, hati harcok a
senatuson belül dőltek el à kiélezték a senatori
csopk közti ellentéteket (Cato – Scipio Africanus)
- Scipio-perek
eredménye: tekintélye felemésztődik, el kell hagynia Rómát
- nagyobb háborúk à
távolabb zajlanak à ellenfelek gazdagabbak,
hadvezérek önállóbbak.
- „legyőzött grk lettek a
győztesek tanítói”
- „Cato grellenessége
mögött Róma tekintélyének védelme állott”: ősi szokások felsőbbrendűek;
latin nyvű törtírás megteremtése
- senator csak fdbirtokos
lehet (üzletember nem szentelheti minden figyelmét a respublicának)
- álli bevételek (vám,
bánya, adóbehajtás) kezelését magánbefektetők bérlik az álltól: előre
befiz a provincia megállapított adóját, majd embereivel behajtatja
- előny: nem növekszik az
államapparátus
- hátrány:
visszaélésekhez vezethet.
- lovagrend: nagy vagyon.
senatorokkal rokoni-baráti szálak.
3.2.3.6. Földkérdés a Kre.2.szban. Rszgk. Kisbirtokosok
- nagybirtok térnyerése a
kisbirtokkal szemben + elpártolt szövségesek elleni római megtor (régi
városok fdjeiből ager publicus): nagybirtokosok bérlik, vásárolják fel,
nagyüzemileg gazdálkodnak rajta rszgkkel.
- egy nagybirtokos kezén
sok, egymástól távoli középbirtok. központi épület gazdasági és pihenési
célra. a fdk egy részén piacra term. műhelyek.
- közel feküdt úthoz,
kikötőhöz, városhoz.
- állandó kisbérlőket is
alkalmaztak
- városi rszgk könnyebb
munkát jobb ellátás mellett végeztek, felszabni is könnyebb volt.
- hosszú hábk alatt
meggyengült a kisbirtokos réteg
- a 2. sz. veszteségeit
nem pótolják újabb telepítések.
3.2.4. A res publica utolsó százada
- forrás: Livius,
Sallustius, Plut, Appianos, Cassius Dio, Diodóros, …
3.2.4.1. Válságjelenségek, megoldási kísérletek. A Gracchusok
- legszembetűnőbb
válságjelek in társ, sereg. utpóti nehézségek, kudarcok.
- 136, Szic, rszgfelk.
- vez: Eunus. tekintélye
jóstehetsége és az istenekkel ápolt különleges kapcsolata miatt.
- szír rszgk
- Róma 132ben foglalta
vissza Szict.
- felerősítette Róma
többi társi-poli feszültségeit, lehetőség teremtődött arra, h fellépjenek
a kisbirtokosok jogaiért. à
- TibGr 133-ban
néptribunus
- fdtv: nincselen
polgároknak ager publicusból adnak; ehhez érvényesítendő a leges Liciniae-Sextiae-beli
bérletmaximalizálás
- cél a régi római társi
rend helyreállítása
- felzúdulás:
nagybirtokos sokat fektetett a földjébe
- háromtagú testület
osztotta a földet
- következő évre is
jelöltette magát (tvellenes) à
senatorok csopja agyonverte. De a fdosztó bizottság munkája tovább műkt.
- GGr, 123-ban és 122-ben
néptribunus
- coloniát alapított a
lerombolt Karthágó terén
- állilag támogatott
gabonaárak
- Ita úthálózatának
bővítése
- Asia adózásának
rendezése
- lovagrend bevonása a
polba
- latin szövségesek
kapjanak polgjogot (népgy nem szavazta meg)
- à
összes javaslata sérti a senatus hatáskörét (senatus helyére a népgy
által hozott tvk léptek)
- utcai harcok. kirságra
törés vádjával illették mind2 testvért, ezzel igazolták meggyilkolásukat.
(senatus consultum ultimum: senatus
legvégső határozata tette lehetővé; ha veszélben a város, rendkívüli
intézkedéseket lehet foganatosítani – magistratusok korlátozása, tvk
áthághatók)
- Gracchusok kivitték a
senatusból a fórumra a politikát + nobilitas harcai = kettészakadt
politika
- populares (néppárt)
- optimaták: senatus vezető szerepe, változatlanság a cél
3.2.4.2. Marius és kora
- senatoroknak sem a belső
társi feszültségek kezelésére, sem az újonnan jelentkő külpoli problémákra
nem volt terve. súlyos vereség a barbároktól, Iugurtha (Numidia) lázadása.
- Marius (homo novus) consul, 107. populares
tagja. Iugurtha legyőzése. à újra és újra consul
- ezalatt átszervezi a
sereget: proletárokból, állandó, önkéntes. 16 évi szolgálat után földet
kaptak. újítás a fegyverzet, felszerelés, menetelés, jelvények rendjében
is.
- à sereg távolodott a többi társi rétegtől.
katona elsősorban társaihoz és vezéréhez kötődött (~magánhadsereg).
veterán csak hadvezére poli sikere folytán juthatott hozzá a neki járó
fdhöz.
- à Marius 6x consul. elveszti a senatus és a
populares bizalmát.
- szövségesek polgjoga is
égető kérdés, hiába. (Livius Drusus néptribunus megadná, mire megölik) à
dél- és közép-itai tzsk lázadása.
- saját állam római
mintára szervezve
- Róma csak a polgjog
megadásával győzhette le őket
- új polgárok elsősorban
populares-pártiak.
3.2.4.3. Sulla és kora
- problémák: plebs
helyzete, fdkérdés, lovagrend, Mithridatés (Pontos királya) lázadása
- Sulla Cilicia kormzója,
miközben Mithridatés római provinciákat, európai grlakta tereket foglalt
el. 88-ban Sulla kijelölése a háború vezetőjének (mert a szövséges hábban
sikeres, és jó családi kapcsai vannak, plusz kis-ázsiai helyismerete)
- a populares Sulla
ellenében Mariust támogatta. A néptribunus (Sulpicius Rufus) Mariusra
bízta a hadjárat vezetését. De sem Sulla, sem katonái nem egyeztek bele:
Róma ellen fordultak, elfoglalták a várost, megölték Sulpiciust.
- gyors törvénykezés:
néptribunus tvjavaslatait a senatusnak kell véleményeznie, lendületes
fdosztás
- Mithridatés megverése,
Athén elfoglalása.
- rendkívül enyhe
békefeltételek, hogy újra a belpollal foglalkozhasson, mert 87-ben Cinna
és Marius visszafoglalták Rómát.
- Cinnát lázadó katonái
megölték, légiók átálltak Sullához, így visszafoglalhatta Rómát, majd
rendezhette Asia és Makedónia helyzetét. (82-re egész Ita ura)
- ellenfelek
megsemmisítése: proscriptio (halálra ítél. aki kiszolgáltat vagy maga
megöl, jutalmat kap. áldozatok vagyonát elkobozták, utódaikat kizárták a
poli életből, rszgiket felszabták)
- Sulla dictator az
államügyek rendbetétele miatt à
írásba foglalt tvk.
- csak a senatus által
jóváhagyott tvjavaslatot terjeszthettek a népgy elé (populares
korlátozása ez)
- aki néptribunus, az
minden más hivataláról mondjon le.
- megszüntette az olcsó
gabonaellátást.
- consul és praetor
Ita-ban töltse hivatali idejét ,aztán kerülhet egy provincia élére
- praetor legyen 8 db
- quaestor legyen 20 db
- 10 évig senki sem
újraválható ugyanazon posztra
- senator legyen 600 db
- választási csalásért 10
évi kizárás a választásokból
- állandó bíróságok (a
lovagrendtől elvett bíróságok helyébe)
- lovagrend kizárása a
polból, kivéve, ha felemelkednek a poli elitbe.
- veteránletelepítés
- romanizáció
felgyorsulása
- 81-ben lemond, 80-ban
csak consul, majd visszavonul.
- cél: senatus által
irányított arisztokratikus áll megerősítése volt, amely az ő hatalma
nélkül is műkni fog.
- de a senatus nem tudott
élni az átadott hatalommal, nem volt meg hozzá a régi gazdi-poli
tekintélye. Sulla csak tüneti kezelést nyújtott (mos maiorum helyett írott törvények, amik rugalmatlanok és
sikertelenek).
3.2.4.4. Pompeius kora
- „Sulla rencének legftsbb
elemeit saját emberei, karrierjüket a dictator mellett kezdő politikusok,
Pomp és Crassus számolták fel.”
- Pomp: marianusok ellen
77-72. csak árulással sikerül győznie
- Crs: proscriptio által
szerzett vagyonát plebsvendégelésre használja. Spartacus leverése.
- Spartacus
- embertelen bánásmód
ellen
- tehetséges,
karizmatikus vezető, thrák.
- Róma épp több fronton
harcolt
- legyőzöttektől
fegyvereket zsákmányolva egyre jobb felszereléssel harcolt
- Észak felé akarta
elhagyni Ita-t, majd Szicíliába hajózna
- nagyrészt Crs verte le,
de a sikeren osztoznia kellett Pomppal.
- 70: ők ketten consulok.
válságok:
- eladósodás
- belhábk
- rendezetlen
fdtulajdonok
- fdosztások
- Mithridates újabb hábot
indít
- kalózok
- gabonaellátás
nehézségei
- Sulla rendszerével
szembeni széleskörű elégedetlenség
- à
populares-program: néptribunusi és lovagi hat visszaállítása. kalózok
elleni harc. keleti területek hódja (mithriadesi terek, armenia, szíria,
jeruzs, seleukida, syria, kis-ázsia) à
klienskirságok, hadizsákmány, új terek adója
3.2.4.5.Caesar
·
Marius, Cinna rokona. 15 éves korától tudatos
karrierépítő
·
„A Catilina-összeesküvés, ill gyors és
kíméletlen felszámolásának hátteréhez hozzátartozik a k-i hadjt lassan befejező
és hazakészülő Pomptól való félelem is. Ita polghábba sodródása ugyanis
lehetővé tette volna számára (újabb rendkívüli megbízatás esetén) hadserege és
imperiuma megtartását.” à 62-ben hazatérő Pompt a senatus nem részesíti az őt
megillető tiszteletben (diadalmenet megadásának halogatása, nem biztosítottak
fdt a veteránoknak, etc)
o
Cic a mindenkori kisebbik rosszat támogatta, ami
alkalmatlan taktika az érdemi fejlődéshez
o
à a kor tehetséges politikusai a senatuson kívül/azzal
szemben politizáltak.
·
60, első trium. egymás törekvéseinek támogatása
a senatus konzerv erőivel szemben.
o
Pomp felesége Caesar lánya
o
Caesar consul, Gallia és Illyria proconsulja
(ehhez nagy sereg) 5 évig
o
Pomp k-i intézkedéseinek jóváhagyása, veteránjai
letelepítése
·
56, lucában megújították
o
Pomp-Crass consul
o
Pomp Hispania proconsulja
o
Crassus Syria proconsulja
o
Caesar Gallia proconsulja
3.2.4.6. Caesar, a dictator
·
Gallia: mai Fro, Bel, Svájc, Holl. szomszédok:
germán, ibér
o
56, Gallia meghódja
o
de a pacifikálás eltart
·
53, Britannia: lakott fd ny-i peremének elérése.
Vercingetorix. ellenállás felszámolása
o
zsákmány, összeszokott sereg.
·
közben Rómában utcai harcok, szétesésközel.
o
Clodius néptrib: tvs gabonaosztás, városi plebs
szakmai és valli szervezetei (collegiumok);
a tvjavaslatok valli obstrukciójának ellehetetlenítése.
o
utcai harcok, gabonahiány, durvuló választási
küzdelmek, vesztegetések
o
senatus és Pomp közeledése
o
Crassus a parthusok elleni hábban elesik.
o
à 52, Pomp egyedül consul, közben megtarthatja a
provinciáit is.
·
Caesar Rómátóli távollétében, imperiumát és
seregét megtartani vágyva pályázott consulságra. Senatus nem támogatta. à
átlépte a Rubicót
o
polgháb újra fellángol
o
Pomp feladja Rómát, a Balkánra húzódik vissza
o
48nyár, Caesar legyőzte a túlerőben levő Pompt,
aki Egyp-ba menekül, XIII. Ptolemaios főemberei meggyilkolják.
§
Caesar XIII.Pt-szal szemben nővérét, Cleopatrát
támogatta
o
Kis-Ázsiában felszámolta a Pomp-hívek
ellenállását
o
nagyszabású fdosztás
o
részleges adósságelengedés
o
közbiztonság-helyreáll
o
pénzforgalom-jav, hitelrenc konszolidálása
o
senatus 900 főre emelése
o
nagyszabású építk
o
megreformált római naptár
o
tartományokban coloniák létesítése (helyi vezető
rétegeknek latin, sőt római polgjog)
o
ààà
egységes bir elképzelése, amit a seregen kívül összetarta a gazd, társ, kult
is.
o
élethosszig dictator, tribunus. magistratusok
egy részét ő ajánlhatja a népgynek, provinciákat a legatusai irányták. pontifex
maximus, mos maiorum-felügyelő.
o
saját képmásával vert érme
o
nem törődött barátai figyelmeztetésével, az intő
égi jelekkel sem.
·
a közt bajai közt-i keretek közt már nem
orvosolhatók.
3.2.4.7. Octavianus
·
források: Cicero, Appianos, Livius, Vergilius,
Horat, Plut, Cassius Dio
·
a poli színtér tényezői ekkor:
o
plebs: Caesar végrendének nyilvra kerülése után
C gyilkosai ellen fordt.
o
veteránok: Ita-szerte mozgósíthatók
o
legiók: szintén
o
Antonius és Lepidus C legerősebb emberei
VS
o
zsarnokölők: közt állformájáért, a senatus
auctoritásáért
o
Cic: a senatusi irányzat egyik vezetője
o
Brutus és Cassius: k-i provinciákba menekültek,
sereget szerveztek
o
Pomp, ifj
+
o
Octavianus: C végrendelete komoly poli tőkét
jelent.
§
optimatákkal szemben C programjának
folytatásáért, gyilkosok megbüntetéséért
§
Antoniust nem tudja rávenni, engedje át neki
(mint jogos örökösnek) C pénzét, iratait
§
C veteránjaiból sereget szervezett
§
C emlékére rendezett ünnepen üstökös tűnt fel.
·
két nappal a merénylet után kompromisszumos
megoldás by senatus: Caesar nem zsarnok, intézkedései hatályban maradnak DE a
gyilkosokat sem büntetik.
·
„Oct-t az Ant-szal való szembenállás arra
késztette, h közeledjék a senatushoz, de ez arra is lehetőséget teremtett, h
seregéhez tvs megbizatást szerezzen.” 10éves korkedvezményt kap, hogy
hivatalokra pályázhasson
o
Ant és Cic is alábecsülik fiatalsága miatt.
o
Oct Ant üldözése helyett Róma ellen vonul,
consulságot kényszerít ki magának. Ezután összefogott Ant-szal Brutus és
Cassius legyőzésére. 2. trium.
§
5 évre teljhatalom
§
proscriptio (pl Cicero halála), rokonokra is
kiterjesztve. a jutalmazottak listája titkos.
·
42, Philippi, Cassius és Brutus öngyilkossága
·
Lepidust kiszorították a hatból (megkapta Africa
provinciát)
·
Ant-é Oct nővére
·
37-ben megújított trium.
·
Sextus Pomp megszállta Szict à
Róma ellátása bizonytalanná vált à pánik, poli feszültség, utcai zavargások, rszgk
tömeges szökése
o
Oct eközben a Balkánon vezet hadjt. lemondana
rendkívüli hatalmáról, ha nem fenyegetné az államot Ant. à
Actium, Agrippa vezetésével nyer.
§
3 nagy triumphust tart
§
27 elején ünnepélyesen lemond, helyreállítja a
köztt.
3.3. Császárkor
3.3.1. A principátus
3.3.1.1. Augustus. A principátus megteremtése
·
források: Livius, Suetonius, Cassius Dio,
önéletrajza, Vergil, Ovid, Horat.
·
princeps
senatus, imperium proconsulare, consul, néptrib. ius relationis, ius commendationis,
·
„Hatalmát, ahogy lerakta, rögtön vissza is kapta
a néptől és a senatustól”
·
22 provinciából 12 övé (bir 2/3-a)
·
fentiek a társ számára elfogadhatók vtk.
·
hatalmának alapjai:
o
sereg
§
Róma környéki elitkatonák
o
vagyon
o
kiterjedt clientela
o
tehetség
o
jól megválasztott munkatársak
§
türelem a res publica hagyományaihoz, ariszt
rituáléihoz
·
belpol
o
~városi rendőrség
o
középületek karbantartása, újak építése
o
tűzoltóság
o
gabonaellátás
o
Pazar játékok
o
senatus tekintélyének visszaállítása
o
23, Murena-összeeskü
§
legfelsőbb körökben szerveződött (A.TerentiusVarro,
Maecenas közeli rokona)
§
Aug lemondott consulságáról, átalakította
káderpolját (homo novusok felé)
o
vidéki ariszt integrálódása
·
igazgatás
o
hagyos intézmények mellett kiépülő császi
igazgatás
§
praefectus praetorio: testőrgárda parancsnoka,
bíró
§
praefectus annona: gabonaellátás
§
praefectus urbi: princeps helyettese a városban
o
coloniaalapítás
o
adószedés ellenőrzése
o
senatus a hagyos sorsolás helyett elfogadta a
helytartó ajánlását
o
adó:
§
új bevételekhez vectigalia (közvetett adók): forgalmi, örökösödési.
§
veteránok fdhöz juttatásához
·
külpol
o
hódk: Ibériai-fsz, Dunavonal, Gallia, Pannonia
o
visszaszerezte tárgyalásokkal a parthusoktól az
elragadott hadijelvényeket
o
biztosította a klienskirságok hűségét
·
utódlás
o
Agrippa túl alacsony származású
o
Tiberius örökbefogadása
·
vall
o
pontifex maximus
o
tpl és valli kultuszok felújítása
o
divi
filius
o
pietas
(szülők&istenek iránti szeretetteli tisztelet, áthatja az ember
cselekedeteit)
o
ludi
saeculares: százados játékok. 17.
o
augustus-kultusz (csak Róma istennő kultuszával
összekapcsolva)
3.3.1.2. A Iulius – Claudius-dinasztia
- források: Suetonius,
Tacitus, Cassius Dio, Seneca, etc
3.3.1.2.1. Tiberius (14-37)
- Aug halálakor nála a
sereg, közügyek, fele vagyon.
- összes megbízatását élete
végéig nyerte el
- senatussal együttműkre
törekedett, meghúzódott a háttérben. nem vette fel az imperator nevet. Mégsem
nyerte el se a senatus, se a nép bizalmát.
- „Aug sikerének egyik
titka hatalmának ebben a személyességében rejlett, nem elfoglalt egy
intézményt, hm ő maga lett azzá. és éppen emiatt rence fts elemai nem vtk
örökhetők.”
- mint hadvezér és
diplomata átlátta, hogy nagy katonai vállalk az adott helyzetben
lehetetlen. Aug rencét kellett fenntartani, csak kevesebb pénzből.
- Kül
- határok biztosítása,
megszerzett terek szervezése
- unokaöccsével+örökbefogadott
fiával, Germanicussal consul. Germanicust kiküldte a k-i válság
megoldására (Armenia, parthus, syria), de váratlanul meghalt à
vér szerinti fiát, Drusust küldte (markomann, kvád szilárdításra).
Szintén meghalt.
- nem folytatta a romanizációt,
kevesebb coloniát alapított, a polgjog-adományozás leállt. Törekedett az
augustusi állapotok megőrzésére.
- Bel
- felségsértési perek
(vagyonelkobzással, tehát a leggazdagabbak ellen)
- Seianus (praefectus
praetorio; Tib consultársa) is vádlott (pl megmérgezte Drusust)
3.3.1.2.2. Caligula (37-41)
- Germanicus utolsó
életben maradt fia. hatalmas összegeket osztogatott, adócsökkentett. pietast hangsúlyozta, Tib emlékét
gondozta, beszüntette a felségsértési pereket, hazahívatta a
száműzötteket.
- első évben fordulat:
felségsértési perek felújítása, istenszobrok feje helyére saját képmását,
feleségül vette a húgát, megkövetelte saját kultuszát (zsidóktól is).
- à
kiürült államkincstár (hiány betöltésére még több felségsértési per és
rendkívüli adó)
- kül
- germánok is Britannia elleni
hadj
- testőrgárdája tisztjei
ölik.
3.3.1.2.3. Claudius (41-54)
- Drusus fia. Germanicus
örökbe fogadta. fogyatékosságai miatt csak augurnak szánták. A
praetorianusok emelték trónra (ahogy Caligulát is).
- pietas. legitimitásának alapja a származása – ezt hangsúlyozta.
bőkezű. de korábban távol volt a közélettől, nem sajátíthatta el a
szükséges ismereteket, kapcsolatokat.
- kül
- Britanniai hadj
- új provinciák (Noricum,
Thracia). Jeruzs és térsége Syria részévé, külön praefectusok irányítása
alatt (pl Pontius Pilatus)
- romanizáció erősödik.
coloniák, veterántelepítések (pl Savariába). bőkezű polgjogadományozó.
- bel
- összeesküvések
- felségsértési perek
- bizalmi emberei nem
senatorok, hm felszabt rszgk
- császi ügyintézés
szakosodása
- a rationibus: pénzügy
- ab epistulis: kinevezések, utasítások, jelentések
- a libellis: írásos kérvények fogadása, válaszolása
- a studiis: császi döntések jogi háttere
- fiscus: kincstár
- utódlás
- második felesége
Agrippina (akinek első házasságából született Nero). A, miután
biztosította Nero pozícióit, megmérgezte férjét.
3.3.1.2.4. Nero (54-68)
- nevelője Seneca
- zökkenőmentes
hatalomátvétel. senatus is elfogadja
- első években
kiegyensúlyt, nevelői tanácsára alapozó. Aztán Agrippinát is
meggyilkoltatta.
- bel
- új tanácsadók,
munkatársak feltétlen lojálisak
- növekvő paranoia à
felségsértési perek, államkassza súlyos hiánya. széles körű tisztogatások
(Seneca)
- közbiztonság, igszolg
elérhetőbbé. a nép patrónusának szerepköre.
- katasztrófa sújtotta
terek támogatása
- szűk sikátorok
felszámolása, tűzfalak. építk csak kőből.
- bűnbak: keresztények.
tömeges kivégzések (à részvét a keresztények
felé)
- művészetek,
kocsiverseny, kithara, birkózó
- kül
- parthusokkal megállap
(formális római fennhat elismerése)
- 60, Boudicca
(adóterhek, kegyetlen rómaiak miatt)
- Al-Duna, dákok
- Iudea: monoteizmus VS
hivatalos római vall, császkult, gr-zs konfliktban Róma gr oldalra állt,
zsk megfosztása a polgjogtól, mészárlások, tpl-i kincsek lefoglalása à
felkelés, háború.
- Gallia helytartója
által szervezett felkelés, 68. Római seregparancsnokok is Nero ellen
fordultak, senatus és a praetorianusok magára hagyták à
öngyilkos.
3.3.1.3. A Flavius-dinasztia (69-96)
3.3.1.3.1. Vespasianus (69-79). Titus (79-81)
- praetorianusok 69 elején
fellázadtak, megölték Galbát à
Othó. öngyilkos à Vitelliust ismeri el a
senatus. A sereg viszont Vespasianus mellé áll. (69: a négy csász éve)
- Iulius-Claudius din
kihalása à
trónharcokban a döntő szó a seregé.
- kül
- germán, fall felkelés
- dák, szarmata, geta
betörések
- zs háb befejezése:
Jeruzs elfoglalása, kifosztása, tpl lerombolása, 1m zs megölése Flavius
szerint.
- Armenia provincia
- Britanniai hadj: mai
Wales, Skócia teréig jutottak.
- Bel
- legsürgetőbb a pénzügyi
rendbetétel
- adóemelés, újak
kivetése
- birtokok, ager
publicus, gazdátlanul hagyott fdk egységesítése álli vagyonná
- provinciabeli városi
ariszt felemelkedése (Vespasianus is homo novus!)
- polgjog-osztogatás,
urbanizáció felgyorsulása
- din-alapítási szándék:
fiával, Titussal consul.
- à
Titus zökkenőmentesen vette át a hatalmat, de korai halála.
- V poljának következetes
folytatója
- katasztrófák:
- vezúv (id Plinius is
itt hal)
- campaniai éhínség
- római tűzvész
- pestisjárvány
- Colosseum befejezése
3.3.1.3.2. Domitianus (81-96)
- Vespasianus kisebbik fia
- „A princepsektől elvárt
poli magatartás fts eleme vt a senatussal való egyeztetés, de az, ami Aug
idején még nélkülözhetetlen volt, a császság intézményesülésének
előrehaladtával egyre inkább kiürülő poli rituálévá vált.”
- senatorok
helyettesíthetők lovagrenddel, homo novussal
- senatus helyettesíthető
a csász tanácsadóinak döntéshozásával
- D magát dominus et deusnak szólította
(úr+isten). szinte folyamatosan consul, örökös censor
- bel
- adószigorítás
- „A népről igazi
princeps módjára gondoskodott, anélkül, hogy ezzel kiürítette volna a
kincstárat.” à sereg és nép szerette,
senatus nem.
- háttérbe szorított
senatus összeesküvéseket sző à
felségsértési perek
- „Nem a közt-t akarják
helyreállítani, csak a monarchia helyes formájának kialakításáért
szállnak síkra” (ariszt érdemi részvétele állügyekben)
- konzerv vallásosság a
zsk, kerk, vesta-papnők ellen.
- forum, palatinus
- kül
- Germaniai győzelmek
- markomannok, kvádok,
dákok elleni védelem
- zsoldemelés
- császné is részt vesz az
összeesküben ellene.
3.3.3. Késői császárkor
3.3.3.1. A császi hat megszilárdítása (283-337)
- források: Aurelius
Victor, Lactantius, Eusebius, Zósimos, Eutropius, etc.
3.3.3.1.1. Diocletianus és a tetrarchia (284-305)
- Maximianus először
Caesar, majd Augustus (csász, társcsász), rábízva a bir ny-i fele. à
1-1 Augustus 1-1- Caesarral. C-ket örökbefogadják, hozzáadják a lányuk. C
alárendeltje az A-nak, de a saját tereiken lényegében azonos hatáskörük
(sereg, pénzügy, igszolg, közig)
- D: Gro, Egyp, Ázsia.
székhelye Nicomedia
- caesarja, Galerius:
Illyricum, Macedonia. székhelye Sirmium
- Maximianus: Duna-mente,
Ita, Africa. székhelye Mediolanum (Milano)
- caesarja, Constantinus:
Germania, Gallia, Britannia. székhelye Augusta Treverorum (ma Trier)
(Mommsen elnevezése a dominatus)
- belkül reformjai
- perzsák fölötti
győzelem
- provinciák
szétdarabolása; igszolg, jogszolg egységesítése, hatékonyítása,
adóbehajtás eredményesítése
- nőtt a bürok, ami
tovább növelte az adóterheket. (természetbeni járulékos adó a fd és
munkaerő alapján kivetve, melyért a városok feleltek)
- sereglétszám emelése
- értékálló aranypénz
birodalmi verdékben
- ár- és bérmax
- császi felség
hangsúlyozása (öltözködés, ajtónállók, meghajlás – perzsa udvarra
hajazva), szakrális szférávali összekapcsolása
- Róma régi isteneihez
való visszatérés
- ker tplk rombolása,
betiltása, letartóztatása
- keleten jobban
elterjedt à
szigorúbban büntették
- D lemondott 305-ben,
ahogy Maximianus is. nélülük a tetrarchia működésképtelennek bizonyult.
3.3.3.1.2. Constantinus és kora (306-337)
- új Caesarok
kinevezésekor mellőzték a leszármi elvet – érintetteknek ez sérelmes,
seregnek pedig elfogadhatatlan. „Az istenek támogatása, a kiválasztottság,
a hat szakrális dimenziója nem annyira az intézményhez, mint inkább a
személyhez kapcsolódik”
- 306: alkalmi szövségek,
poli gyilkosságok éve.
- Constantinus Róma
mellett a Milvius hídi csatában megveri Maxentiust à
Liciniussal 313-ban szövséget köt Mediolanumban, felosztják egymás közt a
birt (C-é a nyugati rész). Maximinus öngyilkos, a többiek tisztogatás
áldozatai. à
324-re C a k-i tereket is megszerzi magának.
- vall
- milánói edictum: szabad
vallgyak, elkobzott vagyonok visszaadása
- személyes hit vagy
poli számítás? (tkv: hit, és ebből következő poli megfontolás)
- átmenet, egymás
mellett élés a 4. sz. jellemzője.
- 325, niceai zsin: Jézus
is isteni teremtmény, tehát nem vele egylényegű (arianizmus)
- csász mint pontifex
maximus elnökölte
- Atya és Fiú egylényegű
(homousios)
- dogma
- katholikos (egyetemes) és orthodox (igazhitű)
- C nem isten, csak az
isten(ek) kiválasztottja
- bel
- 4 praefectura: Gallia,
Italia, Illyricum, Oriens
- polgi és kati igazg
teljes szétválása
- magister officiorum: hivatalok főnöke. külfölddel tárgyal,
udvari kinevezések, fegyvergyárak felügyelője.
- comes sacrarum largitionum: adó, kincstár, pénzverde,
nemesfémbánya, külker, műhelyek, raktárak felügyelete
- comes rei privatae: császi magánvagyon kezelője, bezárt
pogány tplk vagyonának kisajátítója.
- legiók átalakítása.
- nő a seregben szolgáló
barbárok száma
- hadköt
- páncélos lovasság
- értékálló aranypénz
- új adók (egyiket a
senatori rangúak fizetik!)
- Constantinopolis
- közlek, gazd kptjává
- keresztény városnak
épült
- itt temették
3.3.3.2. A császi hat eróziója
- források: SztJeromos,
II.Constantinus, Codex Theodosianus,
Codex Iustinianus
3.3.3.2.1. A Constantinus-din (337-363)
- 3fia Augustusként
osztozott a birodalmon. Egyik fia unokaöccse, Iulianus sikeres a germánok
ellen, katonák közt is népszerű à
Augustussá kiáltják ki. 361-től egyeduralk.
- arianizmus erősöd
- Iulianus utóneve
Apostata (hitehagyott), mert visszatért a régi vallhoz (szakáll, régi
viselet, papi testületek és lerombolt tplk helyreállíttatása)
- bürok, adók, császi
fényűzés csökkentése,
- pzsk elleni kudarc,
elesett, kihalt a din.
|
337-340
|
II. Constantinus
|
|
337-350
|
Constans
|
|
337-361
|
II. Constantius
|
|
361-363
|
Iulianus Apostata
|
3.3.3.2.2. Valentinianus (364-375). Valens (364-378)
- pannoniai születésű
katonatiszt és öccse, Valens (mint Augustus). Vts-é nyugat, Vls-é kelet.
- háborúk: barbár, frank,
szász, aleman, germán, pikt, skót, berber, kvád, szarmata
- Vts-t a kvádokkal
tárgyalva megüti a guta
- hábok anyagi ellátására
nagy adóemelés, nagybirtokosoknak aranyban fizetendő különadó
- egyik vallást sem
kültetik hátrányosan
- Vls ariánus à
katholikos közösségek gyengítése, mágiát alkalmazók üldözése
- nagy népvándorlási hullám
(hun, alán, k+ny gót)
- 378, hadrianopolisi
csata, Vls serege is megsemmisül.
3.3.3.2.3. Gratianus (375-383)
- Vts idősb fia. Vts
halálakor nem elég idős, nem elég tehetséges katonailag, hogy nyomába
lépjen à
hamar meggyilkolják katonái
- SztAmbrus befolyása alá à
pogány, eretnek irányzatok ellen. lemond pfxmax-i hatalmáról
|
375-383
|
Gratianus
|
|
375-392
|
II. Valentinianus (G öccse)
|
3.3.3.2.4. Theodosius (379-395)
- Apja Vts
legeredményesebb parancsnoka, akit felségsértésért mégis kivégeztek.
Gratianus rábízta Vls egykori tereit. Th megerősíti a sereget, megegyezik
a gótokkal (foederati státusban
letelepedhetnek, teljes autonómia, adómentesség; cserébe határvédelem)
- 380: katholikos állvall
- SztAmbrus befolyása
- fel sem vette a pfxmax
címet (nem tart igényt a ker egyház fölötti vezető-ellenőrző szerepre) à
császi és egyhi hat szétválik.
- 390, excommunicatio, Th-nak nyilvános
bűnbánatot kellett tartania.
- 394, gót, hun sereg
legyőzése.
- két, Augustussá
kinevezett fia örököl (Arcadius-k, Honorius-ny)
3.3.3.2.5. Változások a késő császkorban
- dominatus alatt: ha
vkinek az állban elfoglalt helyét meghatároznánk, nem a rend, hm a
hivatali-kati apparátban betöltött szerep és a vagyon döntő.
- lovagrend eltűnt
- Constantinopolisban egy
új, rómaival egyenértékű senatus
- alsóbb rétegekben gyors
elszegény à
egységesedés, egyre szorosb függés a nagybirtoktól.
- súlyosbodó álli terhek,
csökkenő piacra termelés, csökkent városi szerep, háttérbe szorult ip.
- nőtt az adó, de nem nőtt
a termelés. à további hanyatlásra
kell számítani
- ezüstpénz romlása,
munkaerőhiány
- egyre nagyobb külségek k
és ny közt.
3.3.3.3. Az utolsó felvonás (395-476)
- források: zósimos,
Zónaras, Augustinus, Iordanes, Tours-i Gergely, etc
3.3.3.3.1. A birodalom nyugati fele. Stilicho
- a két birfelet
összekapcsolta: vall, fizetőeszköz, jogrend, etc.
- Honorius (ny): 395-423.
Arcadius (k): 395-408.
- helyettük
hosszabb-rövidebb ideig haton levő személyek kormányoztak. ny-on
Stilicho. csász díszletté vált.
- „Mivel a barbárok
támadásaival szemben nem tudtak közösen fellépni, saját védelmüket inkább
a másik fél kárára próbálták megszervezni, a népvándorlás hullámait
pénzzel és dipli eszközökkel a bir másik felére hárítva. Ebben – többek közt
frzi helyzete és gazdi viszonyai miatt – végül is a constantinopolisi
udvar bizonyult sikeresebbnek.”
- nygót Alarich király a
Balkánt pusztítja. Cnáp-t a hunok kötötték le.
- Kgót Radagasius a rajnai
határnál. vandál, alán, burgund letelepedés Galliában, Hispániában. (foederati státuszban jobb híján)
Britannia és Pannonia feladása.
- Alarich 410-ben
elfoglalja Rómát.
3.3.3.3.2. A vandálok és a hunok
- III. Valentinianus
(425-455) ötévesen csász.
- Africa nagy része
elveszett (vandálok), 442.
- Geiserich elfoglalta Hippót
(itt halt Ágoston), Karthágót, a flottát à
független vandál kirság.
- Szic fosztogatása, majd
455-ben Rómáé is.
- hunok sarcolják a keleti
részeket
- Attila és bátyja, Bleda
- catalaunumi csata, 451
- hunoké Aquileia,
Mediolanum, Verona. De Róma elől váratlanul hazatér.
- 430s, legftsbb poli
irányító Aetius, aki erősítené a kpti hatalmat, kiegyensúlyozná kapcsát a
foederati államokkal.
- a hun veszély
elmúltával állítólag III. V. maga szúrta le, félve megerősödésétől. à
őt Aetius társai ölték meg.
3.3.3.3.3. A bir keleti fele
- II. Theodosius (408-450)
- csász visszavonultsága
miatt az eunuchoknál a hat
- erődrenc
- Codex Theodosianus,
Codex Iustinianus
- nehéz kapcstartás a ny-i
féllel, hunok szfdön, vandálok tengeren zavarnak.
3.3.3.3.4. A Nyugatrómai Császság megszűnése
- foederati államok
függetlenedése, biri terek elvesztése
- 474, Orestes katonai
főpar saját fiát, Romulust tette csásszá.
- Ita-i germánok vezére,
Odoaker megölette Orestest, Augustulust megfosztotta császi jelvényeitől,
elküldte azokat a krómai császnak, Zénónnak. Ita-ban is barbár kirság
alakult.
- A pusztulás okai:
- munkaerő és sereg
utánpótlási hiánya
- sereg germánokkal való
feltöltése
- colonusok röghöz kötése
- állam elidegenedése a
társtól (bürok öncélúvá és improduktívvá vált)
- barbárok áradata
- stb.
