Bertényi: A történelem segédtudományai/Egyéb történeti segédtudományok

TÖRTI GRAFOLÓGIA

1. „Az író pillanatnyi pszichikai állapotán túl fény derül lelkivilágára, fizikai állapotára. Mivel az írásmozgást a kpti idegrendszer határozza meg, működésének az írásképben tükröződnie kell.”

2. története

2.1. személyiségfelismre az ókortól; tudos elemzésre a 17.sztól

2.2. gfafológiai mellett orvosi+pszichói ismeretek is kellenek a személyiségmegértéshez

2.3. 1970s: Rákosné Ács Klára, Benda Kálmán

2.4. Báthory Erzsébet, egyéb főnemesi családok sarjai

PSZICHOHISTÓRIA

3. „Törtész a pszicho eszközeivel igyexik megfejteni egy-egy törti alak tevékenységét”

3.1. emberi viselk motivációi (egyéni és csopszinten)

4. előzményei: Dilthey, Weber, Freud. De a ~ új (és még kialakulatlan) tud.

5. irányzatai:

5.1. pszichobiográfia

5.2. gyermekkortört

5.3. társi csopk pszichohistóriája

FALERISZTIKA (Kitüntetéstan)

6. „A ~ rendjelekkel, rendjelvényekkel, rendszalagokkal, díszjelekkel, kitüntető érmékkel, kitüntető jelvényekkel, a hozzájuk kapcsolódó szokásokkal, az adományozás rendszerével, a viselés módjával fogl”

7. heraldikából vált ki

8. elnevezés: gr-latin phalerae: sisak fémtartozéka, sportkitüntetésként funkcionált

9. történet

9.1. kkor: egyhi és vili lovagrendek saját rendjelvényei: szimbolikus állatok, kereszt. „A megkülönböztetésre szolgáló jelvényekből a kora újkorban idővel kitüntetések lettek.”

9.1.1. néhány rend 1-1 uralkodó család „házi rendjévé” vált (pl Habok és az Aranygyapjas rend)

9.2. 17.sztól kati és polgi érdemrendalapítások (Szt Lajos- és MT-rend). Tudos és művészeti sikereket is jutalmaztak így.

9.3. női rendjelek (Csillagkereszt, Szt Erzsébet)

9.4. rendjelek osztályba sorolása (nagy-, közép- és lovagkereszt)

9.5. fr Becsületrend, 1802-től (rangtól, szármtól, vagyontól független)

9.6. hábos teljesítményjelvények (SZU hőse, Győzelem-rend)

9.7. 1990 után: Magyar Közt Érdemrend, Érdemkereszt, Széchenyi-díj, Életmentő érme, etc

10. érem: öntött vagy vert fém (arany, ezüst, bronz). Szalagon, láncon hordható.

HANGDOKUMENTUM

11. bármely adathordozón rögzített, bármilyen eszköz segítségével megszólaltatható. Pl lemez, hangszalag, kazetta, cd

11.1. magnetofon: felvétel törölhető, helyére új vehető fel

12. oral history: 50stől. Tömeges interjú- és beszédrögzítés, rendszerezés, visszahallgatás.

FILM, VIDEOSZALAG

13. film: angolul hártya (ill fényérzékeny réteggel bevont celluloidszalag)

14. Lumieres, 1895. Mo-n a milleniumi ünnepségekről már van egy-két felvétel.

14.1. hangos- és színes filmek 1930stól

15. 1938, Filmarchívumok Nemzközi Szöv-e. Mo-n 1991-től kötelespéldány-rendszer

MIKROFILM

16. „Eredeti dokumentumokról, iratokról, könyvekről, oklevelekről készített, szabad szemmel nem látható fénykép”

SZÁMÍTÓGÉPES ADATHORDOZÓK

17. „Szgépes adatfeldolg újfajta forráskiadványként fogható fel” Terjesztés, tárolás, feldolg egyszerűbb-gyorsabb

RADIOKARBONOS KORMEGHATÁROZÁSI RENDSZER

18. természetes radioaktív izotópok felének elbomlási időtartama (felezési idő)

18.1. C14: 5730 év à 50.000 évnél fiatalabb anyagoknál működ

19. vizsg során az anyag megsemmisül

20. hitelesítés: dendrokronológia: évgyűrűk

VEXILLOLÓGIA (zászlók, lobogók)

21. kezdetben a katonai egységek megkülönböztetésére, tájékozódásra a zászló

21.1. hűségre kötelező szimbólum

22. kezdetben a hadi- és kereski hajókon használva a lobogó (17.sz, Némalf)

23. nagyúri címereket gyakran festették zászlóra (bandérium)

23.1. magyar vörös-fehér csíkozás a 14.sztól (előtte vsz vörös). Zöld a 16.2-ben csatlakozik.

TÖRTI FILATÉLIA

24. anyag, alak, méret, névérték, szöveg, kép

25. 17.sz, Fro, Ang: bérmentesítése díj kifizetését igazoló bélyegző. Első igazi postabélyegek: 1840. Mo-n 1871.

26. fajták pl: portó~, hírlap~, távírda~, hivatalos~.

NYOMDATÖRTÉNET

27. Gutenberg: betűsoxorosítás, -öntés. 1440. 42sorosBib: 1456.

27.1. Hess, 1473, Budai Krón. Hazai szerzők műveit aztán külf-ön adták ki.

28. 1500tól egységes(edő) betűtípus+egyéb jegyek: ösnyomtatvány-korszak vége.

29. polgárosodás: olvasók száma nőtt à olcsóság, kisebb formátum; címlap, lapszámozás, egyszerűbb kötés. Pergamen helyett papír, gót betű helyett antikva és kurzív.

30. magy nyomdák: 1529től (Honterus, Sylvester, Heltai)

31. 19-20.sztól teljes gépesítés. Igénytelenedés. Ipar. Szgép.

Bertényi: A történelem segédtudományai/Nyelvtudomány

1. ~: amikor a nyv nem eszköz, hm a vizsg tgya.

1.1. „A régi korokba már szinte csak a nyv kísér el bennünket”

2. legrégebbi korokról: összehasonlító törti nyvtud. Tudos jelleggel a 18.sz óta

2.1. Sajnovics János, Gyarmathi Sámuel

2.2. Magyßurálißfinnugorßobi-ugor. („Két nyv akkor rokon, ha köztük és a közös alapnyv közt a leggyakoribb részrendszerek folyamatos mozgása kimutatható.”)

2.2.1. Alapnyve minden nyvnek van

2.2.2. Részrendszer: szókészlet, hangrendszer, nyt-i szerk (rag, képző, jel)

2.2.3. Véletlenszerűség-esetlegesség kizárása

2.2.4. Törtiség elve: nem a mai nyvállapotból kell kiind

2.2.5. Ezek alapján „a magy nyv uráli (finnugor) eredetéhez a kétség legkisebb gyanúja sem férhet”.

3. alapszókincs

3.1. halász-vadász népesség (nyíl, íj, ideg, hal, háló), lóval (ló, nyereg, kengyel, fék)

3.2. areális nyvészet: nyvk genetikus kapcsolódásán kívül a térbeni egymás mellett élés miatt is hasonlíthatnak egymásra. A jövevényszavak mellett grammatikai hasonlóságok is lehetnek

3.2.1. szó átvétele nem jelenti, h a jelentés is akkori (pl tarsoly 11.sz-i osztrák származék. E használati tgy korábban is volt, csak más elnevezéssel).

3.2.2. Ha nem egy szó, hm szócsop átvételéről van szó, vszbb, h a jelentés is akkori (pl ősiráni tehén, tej, fej; tr bor, szőlő, seprű).

4. eredet

4.1. nyvileg uráli, de genetikai jellemzők alapján inkább szláv-német a magyar

4.1.1. honfi-kori leírások tr fajú népként említik (poli berend, külső megjelenés, harcmodor, mentalitás)

4.2. nyvvesztés, nyvváltás: lappok, kavarok, onogurok. Románok nem latinok, magyarok nem finnugorok, csak nyvileg.

4.3. Honfiig a közszavak a legfontosabbak, 9.sztól inkább a hely- és személynevek

4.3.1. Első magyarokhoz köthető nevek: Levédia, Etelköz, Álmos, Árpád

4.3.2. Önálló tudományterületté vált a törti névtan

4.3.2.1.kontinuitások kérdése (dákoromán, kettős honfi – egyikre sincs bizonyíték)

4.3.3. helynevek származása

4.3.3.1.személynév (Levédia, Csanád)

4.3.3.2.képzős személynév (Endréd)

4.3.3.3.építmény (Földvár, Várpalota)

4.3.3.4.egyházi vonatkozás (Kerekegyház, Monostor)

4.3.3.5.védőszt (Sztmárton, Sztgyörgy)

4.3.3.6.fdbirtokos (Piski-püspöki)

4.3.3.7.népnév (Böszörmény, Besenyő)

4.3.3.8.vásártartás (Vásárhely, Szombathely)

4.3.3.9.kinézet (Kékes)

4.3.3.10. patak (Gyöngyös)

4.3.3.11. erdő (Almás)

4.3.3.12. állat (Halas)

4.3.3.13. esemény (Vértes)

4.3.4. név keletki idejének megállapítása: név nem lehet előbbi, mint a névadó. Ill név eredetének több lehetősége van (Bárc – borzból vagy becézett Bartholomaeusból).

4.3.5. Személynevek: 11.szban ~20% magy eredetű (Farkas, Péntek, Szombat, Kusdi-Kicsi). à szolgáló népek, alsóbb néposztályhoz tartozók, fdművelő réteg nem magy vt, vsz szláv. (à még egy csapás a kettős honfi-elméletnek)

Bertényi: A történelem segédtudományai/Inszigniológia

1. jelvény: hatalom, méltóság, hivatal ismertetőjegye (állhat, bíróság, egyh, katonai, oktatásügy, udvar, etc). Netán egyhi-nemzi ereklye is lehet (himnusz, szózat, nemzetidal, hősöktere). Tgya nem teljesen kialakt.

2. Koronák, uralki inszigniák

2.1. sumér: tarkón összekötött szalag

2.2. asszír: kettős korona

2.3. perzsa: drágakövekkel díszített fehér gyapjúszalag (ld még: NagyS)

2.4. Rómbir: nemesfémkoszorú, sisakkorona (galea), pántos korona, sima abroncs

2.5. nyílt korona: fej fölött nincs zárópánt. Ezrford körül, NyEu. Hűbéres jelleg, nem szuverén. Zárt korona viselője fölött nem áll fdi hat.

2.5.1. később zománcképek, díszítések (liliomkorona, tiara), lecsüngő díszek (Biz)

2.6. folyamatos vagy ünnepi (koronázási, halotti) használat

2.7. ma létező eui koronák nagy része a 18.sznál nem régebbi. Korábbi koronákat beolvasztották/megsemmisítették/máshogy használták fel – részleteiben.

2.8. kiri jelvényegyüttesek Euban:

2.8.1. kirlándzsa

2.8.2. koronázási jelvények: jogar, országalma, kard. Ritkábban eskükereszt, ékszerkollekció, szentelt olaj ill ereklyék tartója, ivócsésze, trón, koronázási öltözet (palást, cipő).

2.8.3. Mo: korona, jogar (10-12.sz), orszalma (14.2), kard (korábbi pótlása, 16.sz, Velence, ered fegyver), palást (1031, ered miseruha)

2.8.3.1.egyéb koronák: LuxZs nagyváradi sírjából szármó, Bocskai, etc

2.8.4. Erdély: 14-7.sz-i, trk által küldött tgyk a fej-k legitimációja-megerősítése jeléül

2.8.4.1.zászló (beglerbégi rangnak megfelelő rangúaknak kijáró)

2.8.4.2.díszruha (ujjatlan, cobolyprém), föveg (vörös bársony aranycsipkével, tollforgóval)

2.8.4.3.buzogány, kard, felszerszámozott ló.

2.8.5. Hrv bánság: báni zászló, jogar, vezénylő bot, díszbuzogány (kati hat jelképei)

3. (rómkat) Egyhi inszigniológia

3.1. mellkereszt: értékes ereklyék belefoglalása. Főpapi. Nyakba függesztve, aranyláncon

3.2. püpgyűrű: drágaköves, aranyból. Pecsétgyűrű, később inkább méltóságjelvény. Jobb gyűrűsujjon.

3.3. pásztorbot: egyhkormzat jelképe. Nemesfém. A vége „kampósbot jellegű”.

3.4. mitra (püpsüveg): ered gombos tetejű-félgömb alakú. Díszes. Mo-n külön korozázási~, a 16.sztól.

4. Kamarási inszigniológia

4.1. kulcsok: udvari kincstáré, gyakorlatban alkalmazott. Nyakba-vállra akasztva, zsinóron. Később zsebnyílásban.

4.2. nemesség elnyeréséhez bemutatandó őspróba

4.3. adományozott díszkulcs: 18.sztól, dísztokban, díszláncon, aranyozva.

5. városi tisztségvisk inszigniái

5.1. szabkirvárosiaknak: kard, jogar, pálca, lánc. (Bíráskodási hat jelképe a díszkard. Beiktatáskor kormánypálca.)

5.2. bányaváros: kettős bányászkalapács (sajátos jogállás jelképe).

5.3. fúri díszbotok kisebb településeken

6. jogi vonatkozású inszigniák

6.1. jelvénykardok: pallosjog jelzése (preventív célzattal); pl pallost tartó kéz, hóhérpallosjelvény, fegyveres vitéz szobra, cégérszerű ábrázolás.

6.2. erődített városoknak hadijogi kulcsok (polgmester/városi tanács adta az uralknak/győztes hadvezérnek). Utolsó ilyen Mo-n: 1849jan, Windischgratznek, ill 1849aug, Vrangel orosz tábornoknak adták B és P kulcsait.

7. felsőokti inszigniológia

7.1. jogar: orszos-nemzközi rang kifejezése, rektori-dékáni méltóság jelzésére. Alapításkor. Gyakori motívum rajta az egyetem védősztje. Nemesfém, fa, ötvösmunka. Pl Nszbnak Pázmány adott rektori jogart.

7.1.1. karokat jelképező jogarok kisebbek, kari védőszttel díszítettek. Pl btk, 17.sz.

7.2. tisztséglánc: rektori, dékáni. Pl doktorráavatáskor. Nemesfém. Díszláncon függő érem, csillag. Uralk-államfő-egyetem adományozza ált.

8. Marsallbotok

8.1. marsall=udvarmester; legmagasabb katonai méltóság.

8.2. előzmény: parancsnoki vezénylőbot (pl centurióké, Rómbir). Gyaki irányítás eszköze.

8.3. 18.2-től rendszeresítették a jellemzőit: kék bársonnyal bevont, végein arany kupakokkal lezárt, arany Bourbon-liliomokkal díszített (később a liliom helyett arany napóleoni sas, ötágú arany csillag, politikai korszaktól függően).

8.4. csak díszruházattal együtt hordták, máskor marsallbot helyett parancsnoki vezénylőpálca.

8.5. Habbirban nem volt általános kultusza.

9. Céhbehívótáblák

9.1. gyűlésre, temetésre, körmenetre a tagokat összehívó tábla

9.2. fa, fém

9.3. céhcímer, üzenet, kép van rajta, pajzs alakú, színes (pl aprólékos munkajelenetek, céhvédőszt)

10. Cégérek

10.1. iparos-, bolti- és kocsma~. Hírverés céljából. (egyik legsúlyosabb feudalizmus-kori büntetés a cégérbevonás.)

10.2. mesterségre utaló szerszámok, eszközök, termékek.

10.3. hasonló cégérek külségtétele: színezés, sokszorozás)

10.4. „modern kapitalista viszonyok megszilárdulása idején” szorultak vissza.

Bertényi: A történelem segédtudományai/Pecséttan-Szfragisztika

1. 18.sztól (Heinecke, germán népek régi pecsétjeiről törti munka)

2. pecsét: „kemény nyomóra alkalmazott ábrázolás képlékeny anyagra átvitt lenyomata, melyet magánszemélyek, testületek megkülönböztető, hiteles jelként használnak. […] A magyar és számos más nyelven a pecsét szó egyben a pecsétnyomó megnevezésére is szolgál, legújabban azonban a tudomány (s jelen összefoglalásunk is) csak a lenyomatot érti rajta.” Bélyegzőt is hívhatják ~-nek.

2.1. feladata:

2.1.1. tartalom sértetlenségének garantálása (zárópecsét)

2.1.2. tulajdonbizonyítás

2.1.3. érvényesítés-hitelesítés

2.1.4. Ha min1 érvényesül ezek közül, akkor pecsét.

2.2. magyar szó szláv eredetű. Peko: sütőeszköz. Pecsenye is ebből vsz.

3. története

3.1. Kre 4.ée közepén Mezopban már vt pecsétnyomó, ókori Keleten pecséthenger.

3.2. grk, rómaiak is használtak pecsétet, pecsétgyűrűt – aláírással egyenértékűen. (Ált fémből; tulaj neve+vmilyen jel.) Intaglio: kőlapocska, emberi-isteni mellképvésettel.

3.3. Meroving-korban divatos az intaglio. Később egyre inkább helyettesíti az aláírás.

3.4. Karolingok az intaglióra saját képmásukat vésették

3.5. Biz: fém, arany, ólom függőpecsétek. Pápa: ólombulla.

3.6. 12-3.szra nagyon általánossá. Amelyik okl-en nincs pecsét, gyanús a hitelessége. Később ellenpecsétet (pecsét őre, pecsét kulcsa) is függesztettek a pecsét hátuljára. Nagypecsét biztosítása, ellenőrzése, visszaélések megnehezítése.

3.7. Mo: SztI, Péter bullája, I. András billoga (poroszlók nyakába akasztott idézőpecsét), László, Kálmán, etc

3.8. autentikus pecsét: közhitelű. Nem veszti érvényét, ha a tulaj meghal.

3.9. pecsétnyomó: tiparium. Bronzból, rézből, ezüstből, ólomból, kövekből. Pecsétábra negatívja vésve bele. Tetejére mért kalapácsütéssel működött.

3.9.1. később bullanyomó: ollószerű, pecsét mind2 oldala belevésve [\/]

3.9.2. még később: viasz kettőspecsét [O-O]

3.9.3. legkésőbb: bélyegző

3.9.3.1.néha több személy (apa-fiú, testvérek, városok, céhek, káptalanok, etc) közösen készíttetett magának egy pecsétnyomót

3.9.3.2.néha egy személynek (pl uralk, kancellár) több pecsétje volt. Külségek: pl kisebb-ideiglenes, megerősítő. Külön elnevezések (ügyviteli, kisebb, ünnepi, etc). Színekkel is jelezhető (zöld, vörös, sárga, etc).

3.9.4. magy vmgyknek nem volt a kkorban saját pecsétnyomójuk. Először 1550.

3.9.5. visszaélések elkerülése: pecsétgyűrűt a tulaj maga viselte, kül személyekre bízta az elő- és hátlap őrzését, analfabétákat bízott meg őröknek (nem tudták, mit pecsételnek le), tulaj halála után ált összetörték a pecsétnyomóját.

3.10. fémpecsét, -bulla bizi eredetű, kör alakú (mint általában a pecsétek), ólom függőpecsét pápai, aranypecsét ny-eui (pl NK)

3.11. 19.sztól fokozatosan gumibélyegzők. Bélyegző színének megválasztása néha jelentőséggel bír (pl Tanácsközt, vörös)

4. ábrázolás

4.1. osztályozás – Hohenlohe hcg, 19.2 - túl sablonos, gyakorlati pecsétleírásra alkalmatlan.

4.2. harcias ábr, női pecsét (ruhadivat kiderül belőle), egyhi személy pecsétje (liturgia tgyai és menete)

4.3. feliratok

5. használat

5.1. fémbulla: NEM okl-en. Függőpecsét: NEM pecsétviasszal, NEM papíroklevélre.

5.2. pergamen drága, de elbírta a függőpecsétet

5.3. zárt, nyílt okl

5.4. „A szfragisztika feladatai közé tartozik az is, h a ránk maradt hatalmas kkori pecsétanyagot megőrizze, feldolgozza, a kutatás számára elérhetővé tegye és tudos, valamint közművelődési céllal kiadja.” (pl élethű másolatok készítése is.)

Bertényi: A történelem segédtudományai/Heraldika

1. herold: kkori csaták küldönce, lovagi tornák rendezője. Munkájához szükséges a címerek ismerete.

2. címertan=címertörténet+szerkesztés+leírás szabályai+művészi kivitelezés.

3. Címer: „kkori fegyverhasználaton alapuló, legtöbbször pajzs alakú jelvény, melyt magánszemélyek vagy testületek megkülönböztető jelként használnak”. Magyar etimológia: sisakdíszből. Címer:

3.1. színes jelvény

3.2. mértani forma vagy stilizált kép (térbeli ábrázolás nem megengedett)

3.3. legfőbb hordozója a pajzs (néha nem, hanem zászló, köpeny, sisak, etc)

3.4. örökölhető, fdbirtokhoz vagy családhoz köthetően

4. eredet

4.1. kezdet: gr vázafestészet pajzsai VAGY római hadijelvények VAGY germán rúnák VAGY muzulmán címerek. Vszbb, h katonai ok, h a páncél miatt felismerhetetlen harcos beazonosítható legyen. Írástudatlanság miatt képi ábr à címerpajzs nem minden oldalról látható à zászlóra, nyeregtartóra, sisakra festett ábrák. 12.sztól.

4.1.1. Mo-n III. Bélánál először a pajzsra helyezett jelvény (kettős kereszt). Utána Imre kir vörös-ezüst sávos jele, II. András oroszlános pecsétei.

4.2. uralki címerek à világi előkelők à kisebb nemesek à városi-, polgári- és céhcímerek. Nem csak fegyvereken ábrázolták (használati tgyk, pecsét, épület, díszruha, láda, etc). à egyre inkább díszítőelemmé vál.

5. címerjog

5.1. pl hogy ne lehessen uolyan (vagy nagyon hasonló) címere több családnak à bíróságok.

5.2. 1 embernek több címere is lehetett (családi, fúri, etc)

5.3. 17.sz végén címerkvbe bejegyzés pl Fro-ban (60.000 család regisztráltatta magát)

6. Pajzsok

6.1. forma: normann, háromszögű, dobor~ (14.sztól), tárcsa~ (lándzsa/dárda megtámasztására), lófejes (reneszánsz), csücsköstalpú, ruta~ (főleg női), ovális, kerek, egyéb.

6.2. ábrázolás

6.2.1. ált egyenesen áll, néha jobbra-balra dől

6.2.2. felfordított: család kihalása

6.2.3. több együtt: egymásra helyezve. Alsó, nagyobb: nagypajzs. Felső, kisebb: boglárpajzs. (ha több is van: alappajzs, nagypajzs, középpajzs, szívpajzs)

6.2.4. anatómia: függőleges felosztás szerint pajzsfő, pajzsderék, pajzsláb. Vízszintes felosztás: első (jobb) szél, hátsó (bal) szél. Az ábrás felület a pajzsmező.

6.2.5. ha egyszínű, osztás nélküli: tarpajzs.

6.2.6. főbb színek: vörös, kék, zöld, fekete, arany, ezüst. Nincsenek árnyalatok.

6.2.7. Külföldön gyakori a bundabőr-bevonás+egyéb díszítések. Együttes néven máz vagy borítás.

6.2.8. képszerű ábrázolások:

6.2.8.1.mesteralak: mértani felosztás eredménye. Minden más címerkép.

6.2.8.2.hasítás, cölöp, vágás, pólya, sakkozott, telek, szelés, harántpólya, rutázott, haránt, süvegezett, bizánci, görögkeresztes, latinkeresztes, máltaikeresztes. Pajzsfelület minél nagyobb részét töltötték ki à minél távolabbról fel lehessen ismerni à túlzások.

6.2.9. rendszerezés

6.2.9.1.ember, testrész (harcos, oldalról, fej, kar)

6.2.9.2.állat (oroszlán, sas, kecske, medve, hal, szarvas, kos, pelikán, kígyó)

6.2.9.3.növény (liliom, búzakalász, szőlő)

6.2.9.4.égitest (nap, hold)

6.2.9.5.épület (bástya, városkapu, -fal)

6.2.9.6.szerszám, fegyver, ruha

6.2.9.7.képzelt lény (egyszarvú, griff, kétfejű sas, sárkány, hárpia, szirén)

6.2.9.8.szimbólum (pl mesterségeké)

6.3. egyéb díszítőelemek

6.3.1. sisak

6.3.1.1.csupor~ (12.sztól)

6.3.1.2.csöbör~ (13.)

6.3.1.3.csőr~(15.)

6.3.1.4.torna~ (15.)

6.3.1.5.rostély~

6.3.2. sisakdísz: sisakra festve, később csavarral ráerősítve. Pl szarc, szárny, toll, zászló, virág, gally, etc

6.3.3. sisaktakaró: szalag-vagy levélszerű. Sisakcímer mintázatához alkalmazkodó

6.3.4. pajzstartó (telamon): alakok, akik a pajzsot őrzik. Sas, angyal, növény.

6.3.5. címersátor, címerpalást: pajzs mögött. Ált vörös, szőrmedíszes. Korona alól indul ki.

6.3.6. jelmondat (devise): csatakiáltással összefüggésben. Pajzs alatti/melletti szalagon, soha nem a pajzson.

6.3.7. rangjelölő korona

6.3.8. marsallbot, horgony, kulcs, tiara, kettős kereszt, körmeneti kereszt, bíborosi kalap, püpsüveg (mitra), pásztorbot, kitüntetés, etc

6.3.9. címertörés: családi ágak, törvénytelen gyerekek megkülönböztetésére.

7. címerszimbolika

7.1. kevés forrás az ábrázolások mögöttes tartalmára. Ahol mégis:

7.1.1. név jelentését ábrázolták (Lorbeer-babér, Hufnagel-patkószög, Kecskemét-kecske, Grünfeld-zöld mező)

7.1.2. címeradományozás okának ábrázolása (borbélyi szolgálat)

7.1.3. ismert jelentéstartalmak (magyar címer – 4 nagy folyó, 3 nagy hegy, etc)

Bertényi: A történelem segédtudományai/Numizmatika

1. készítés helye, kora a legfontosb

1.1. előlap utal a kibocsátóra (uralk jelképe, kibocsátó hatóság címere, felirat)

1.2. helyre-korra utalHAT a verdejegy, emissziósjegy, évszám, etc

2. társ szüksége az általános értékmérésre à tgyk (kagyló, prém) à fém.

2.1. meghatározott+állandó súly, amit a pénzkibocsátó szavatol (ezt a pénzre rávert éremképpel/felirattal jelzi).

2.2. ha egy más társ találk egy számára használhatatlan pénzzel: tezauráció és/vagy gazdserkentés (utánzott forma-érték-anyag, ált rosszabb minőségben)

2.3. utánverést ált jelzik az érmén

2.4. „pénztörténet alapja a leíró numizmatika” egyes korok pénzéről minél részletesebb katalógus.

3. Antik ~

3.1. gr

3.1.1. archaikus kor: 7-5.sz

3.1.1.1.Fek-t-től Szic-ig, arany-ezüstötvözet. Címerszerű jelképek.

3.1.1.2.drachma.

3.1.1.3.Poliszok presztízskérdése az önálló pénz verése+haszonszerzés.

3.1.2. klasszikus kor: 5-4.sz

3.1.3. hellenisztikus kor: 4-3.sz

3.1.3.1.NS bir-ának államalakulatai élén álló egyeduralkodók önálló pénzeket vertek. Verdénként más szimbólum az érmén.

3.1.3.2.római bir uralma alatt már csak provinciális pénzverés, csak bronzból.

3.2. római

3.2.1. közt kora: 3-1.sz

3.2.1.1.évszázadok óta árucserével élt a szomszédos pénzverő népekkel (gr, etruszk) szemben à külkapcsokban elkerülhetetlenné vált a pénzverés bevezetése.

3.2.1.2.didrachma, litra (bronzból). ROMANO felirat. Téglalap-alak, állatábrázolások.

3.2.1.3.as: kerek bronzpénz. Font súlyához viszonyított. Pontos-vonalas értékjelzés (gr átvét)

3.2.1.4.denár: 3.sz végétől kru 1.sz-ig az alapegység. Ezüst. Szenátusi kézben a pénzkibocs.

3.2.2. császárkor: 1-5.sz

3.2.2.1.arany, ezüst, bronzpénzek (aureus, denár, sestertius/as). Nincs értékjelzés, csak méret-szín-ábrázolás alapján való megkül.

3.2.2.2.Diocl reformja: más címlető pénzek a 3 fémből. Tartományi verdék à decentralizáció.

3.2.2.3.4.sz.: mext a császportré, helyette sematikus uralkodókép.

3.3. kelta („gr-római világ eui peremterületein élő barbárok”: dák, germán, illír, kelta, trák, etc)

3.3.1. kre 3.sztól

3.3.2. gr-római éremtípusok utánzása, egyénire formálása

4. bizi pénzverés

4.1. I. Anastasius pénzreformja, 5.vége:

4.1.1. bronz nummiák (5-9.sz) a korábbi solidus-formában. Arany, tál alakú szküphatosz. Ezüstverés nem jell.

4.1.2. ker szimbolika a 8.sztól (Jézus, Mária, etc). Latin feliratok helyett egyre inkább gr.

4.1.3. 13.sz-ig itt az egyetlen rendszeresen kibocsátott aranyveret.

5. közép- és újkori pénzverés

5.1. denárperiódus (5-13.sz)

5.1.1. rómbir pénzeinek utánzata. Kevésbé jellemző differenciált keresk, mint a Bir-on belül

5.1.2. Karoling császság: NagyK pénzreformja, 8.2.: karoling font alapsúllyá tétele, denár kizárólagossá.

5.1.3. vikingek: keresk az arabokkal és ny-euiakkal. Arab dirhem, angol-német denár, itai-cseh-len-magy-bizi pénzek mint éremleletek. Utánzatok.

5.1.4. brakteáta: egyoldalú veret, a hátoldal az előlap negatívja.

5.1.5. kk-euban a 11.sztól van önálló pénzverés, főleg karoling (szász, bajor) hatásra.

5.1.5.1.első istváni denár: LANCEA REGIS-REGIA CIVITAS, karoling tpl.. Második denár: STEPHANUS REX-REGIA CIVITAS. Harmadik denár csak súlyra különbözt a másodiktól. Ezüst.

5.1.5.2.Mo-n a pénzverés kizárólagos felségjog alatt.

5.1.5.3.I. Béla és I. Géza pénzei: BELA DVX ÉS DVX MVONAS felirattal.

5.1.5.4.Pénzrontás KKálmántól à idegen pénzek áramlása az orszba.

5.2. Garasperiódus (13-6.sz)

5.2.1. kerhadjk során szükség lett egy értékálló és denárnál nagyobb pénzre à aranypénz, Firenze, Fro, Ang, Mo, Cseho, etc

5.2.1.1.KR: ország 10 kamarára osztása. Kamaragrófok a kirtól bérelhették a kamarákat. Verdejegy minden pénzen.

5.2.2. aranynál kisebb, denárnál nagyobb címlet: garas (Ira, Fro, Cseho, Mo)

5.2.2.1.ezüstből. Bányászat: Cseho, Mo a legjelentősb

5.2.2.2.Mátyás, 1467: állandó értékű ezüstpénz. 1 arany=100denár.

5.2.2.3.17.sz.: aranyft helyett dukát (5-600 denár)

5.2.2.4.Magyar éremképeken főleg a Madonna, SztLászló.

5.3. Tallérperiódus (16-9.sz)

5.3.1. tiroli ezüstből guldiner verése. Váltópénzként egész Euban jelentős. Tallér lett a neve később.

5.3.2. Mo-n II. Ulá-tól. Első alkalommal szerepel rajta évszám (1499).

5.3.2.1.mellette továbbra is dukát, ezüst aprópénz; Erdélyben garas, denár, abulus, poltura.

5.3.2.2.1659-től krajcár (ezüstből), 1680-tól bécsi márka (aranyból)

5.3.2.3.Rákóczi: arany, féltallér, poltura (utóbbi rézből). Rákóczi képe nem szerepel a pénzen, hanem Madonna, országcímer, PRO LIBERTATE.

5.3.2.4.1754-1856: konvenciós pénzláb: Ausztria és Bajoro pénzügyi egyezménye à 1 tallér = 2 forint = 120 krajcár.

5.3.2.5.1760-tól rézpénzverés (poltura, denár, krajcár). 1762-től papírpénz.

5.3.2.6.1848: első magyar feliratú pénz

5.3.2.7.1857től aranykorona. 1867: bécsi érték (1 forint = 100 krajcár). 1892: aranyalapú korona-valuta. Tallér-korszak vége.

Bertényi: A történelem segédtudományai/Filológia

1. nyelvészeti/irodi/történeti tud; legfontosabb része a szövegkritika és szövegkiadás.

2. gr szó szeretete; írott szöv-k ismerője-kutatója.

3. szövegkritika: „lehető leghitelesb szöv helyreállítása”

3.1. nyomtatás előtti korból sokkal kevesb szövt ism (eredeti antikot pl 0-t). Kivételes pl Vergil, Livius 4.sz-i másolata.

3.2. alexandriai tudósok: Kre 3.sztól klasszikus (főleg gr) szövegeket kutattak-gyűjtöttek-tisztáztak le-értelmeztek-magyaráztak.

3.3. errores: szövegmódosulás, -változás.

3.3.1. szerzői~: pl Ovid, SevillIz

3.3.2. nem szerzői: másolók-átírók-kiadók változtatásai. Pl BíbKonst.

3.3.2.1.helyesírás (pl amikor maiusculáról minusculába), betűtévesztés, rossz kptozás.

3.3.2.2.rövidítések téves feloldása (Thuróczy-, Kézai-krón)

3.3.2.3.dittográfia, haplográfia: szövrész megkettőzése/felezése (Thuróczy)

3.3.2.4.betű-, szó- és sorkihagyás (14.sz-i krónkomp)

3.3.2.5.banalizáció: mások által nehezen értett szöv önkényes megváltoztatása (14.sz-i)

3.3.2.6.glossza, kommentár, lemma véletlen bekerülése egy későbbi szövbe

3.3.2.7.korábbi hibák (pl szöveghiány kiegészítése) rossz korrigálása

3.3.2.8.pontatlan idézet (eleve nem szokás a hivatkozás). (Anonymust használó Kézait használó 14.sz-i)

3.3.2.9.vallási-ercsi szépítés (obszcenitás mellőzése), palimpsestus (Anonymus-kódex).

3.4. szakaszai:

3.4.1. recensio: teljes szövhagy számbavétele, összegyűjtése. Kéziratok összevetése. Eltérő szövhelyek megállapítása. Hibák kiválasztása. Kéziratok egymáshoz kapcsolásainak meghatározása.

3.4.2. examinatio: mérlegelés, vizsgálat

3.4.3. emendatio

3.4.4. constitutio textus: helyreállítás (ami legközelebb áll az eredetihez)

3.4.4.1.lectio difficilor: nehezebb olvasat. Ld banalizáció másoláskod: aminek bonyolultabb a nyvezete, az a régebbi variáció.

3.4.5. ránk maradt és eredeti közti kapcs: apográf (hagyományozott), eredeti. Nyvhasználat, szövösszefüggés, szerzői akarat:

3.4.5.1.kifogástalanul átfedik egymást

3.4.5.2.hiányos, de intuitív sejtés alapján kiegészített. Legkisebb javítás elve.

3.4.5.3.egyáltalán nem felel meg, javításra sincs lehetőség.

3.4.6. zárt hagyomány (1 forrásból dolgt a scriptor), nyílt (többől)

4. szövegkiadás – az elbeszélő kútfők

4.1. betűhív, facsimile, fototyp. Kritikai kiadás.

4.2. mutatók (index), jelzetek (siglum)

5. szövegmagyarázat, -értelmezés

5.1. nyvészet, nyvtört

5.2. bibliográfia

5.3. pl Thuróczy-krón 300 oldalához ~1000 oldal jegyzet (latinul)

5.4. bilingvis kiadások

5.5. elemzés (társi terminusok, nyelvi körny, szakszavak, etc)