A következő címkéjű bejegyzések mutatása: BA Egyetemes középkor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: BA Egyetemes középkor. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. október 31., szombat

Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt

1. SOMORJAI ÁDÁM: KELET-KÖZÉP-EURÓPA SZENTJE: ADALBERT
2. Némo, Aut, Litv, Cseho, Leno, Mo, Szlo közös sztje. Annyira, hogy a 4 Béla nevű magy kir az ő tiszteletére lett, ami.
3. 982/3: Prága 2. püpe. Premysl-k kiirtják a családját távollétében. Aszketikus életmód, népnek nem szimpi, le kell mondania à missziós püp; 1. útján Gdansk mellett az óporoszok megölik.
3.1. Len fej, Nagy Boleszláv holttestével azonos súlyú aranyért váltja ki. Életrajza is hamar elkészül, halála után 2,5 évvel sztté. 999. nov.6. Sírja Gnieznóban, amit III. Ottó érsekségre emel.
3.2. „archetípussá válik”: Leno egyik fő védősztje, állam+egyh szembeállításának szimbóluma.
4. kutatási nehézségek: csekély forrásanyag; minden nemzet törtírása csak a saját történéseiben érdekelt à eltérő Ada-kép.
5. állítólag alapított egy Mestris nevű apságot à néhányan ezt Pécsváraddal azonosítják, de pedig 1038 előtt nem volt ott apság. Keverhető a leno-beli międzyrzeczi kolostorral, amit a kamalduliak is magukénak tartanak.
GERICS JÓZSEF: QUAESTIONES ADALBERTINAE
6. Nagyobbik István-legenda: István keresztelője Ada, cseh püp. Ill Géza halálának évében indult Ada porosz fdre. ßß kronológiailag zárja ki II. Henrik és Gizella szerepét a katolizációban. Ada István susceptora volt = egész életre szóló, eltörölhetetlen hatású embere.
ÉRSZEGI GÉZA: „ADA PÜP KENTE MEG A KERESZTSÉG OLAJÁVAL”
7. Nagylegenda és a Hartvik-legenda szerint kente meg a keresztség olajával Istvánt Ada cseh püp, és adta neki az István nevet. Alátámasztás: 995 táján a Prágából Rómába tartó Ada Mo-n tartózkodott.
7.1. keresztelést a diakónustól kezdve bárki végezhette, az utána való kézrátételt viszont csak püp. A kézrátéthez tartozik a bérmálás. StimmelNE, ha. Nincs adat Ada akkori itt-tartózkodására.
8. Előzmények:
8.1. 943, Bulcsú és Tormás vezérek Bizban
8.2. 948, Gyula fej Bizban (keresztapja maga VII. Konsztantinosz csász) à Hierotheosz térítő püp jön Mo-ra.
8.3. 963: XII. János térítőpüpt szentel a magyaroknak, Zakeust. Nincs nyoma, hogy megérkezett volna, viszont 964-ben a vatikáni zsinon tartózkodott. Amikor 964ben Ottó letette Jánost, Z is vele bukott.
8.4. 972, Wolfgang nevű bencés szerzet magyar küldetése. Piligrim püp lebeszélte, cserébe regensburgi püppé tette.
8.5. 973, Brunó verdeni püp Ottó követeként rá kellett vennie „a magyarok királyát” az Ottóval való kapcsfelvételre. à 973, Quedlingurg, Géza+12 magyar előkelő.
8.6. Piligrim terve volt a „maga egyhmegyéje számára learatni a magyarok megtérítésének babérját”. Ellenfele ebben a salzburgi egyhm érseke, Frigyes.
8.6.1. „mindketten a korábbi római időkből veszik érveiket, hogy a magyarok megtérítésére jogot szerezhessenek. Harcukat hamis oklevelek sora jelzi.” Pl VI. Benedek pápa megerősíti Fr jogát az egykori Pannónia felett VS Piligrim jelentése VI. Benedeknek, miként térítette meg a magyarokat.
8.6.2. Piligrim érvelése: Passaui püpség a római lauriacumi püpi szh örököse. Lauriacum a mai Enns helyén volt, 5.sz-ban püpi szh. Itt lehetett a magyar tzsk és a bajorok közti gyepű à Ennsen túl à ober Enns à óperencia.
8.7. Géza megker
8.7.1. len hagyomány: felesége I. Mieszko nővére, Adelhaid, aki már ker
8.7.2. Gyula lánya, Sarolt, biz iker. Pogság-kerség keveredése.
9. Adalbertről
9.1. 955k született, Csehoban. 983-tól prágai püp. 989-től római szerzet. Missziós út: fro, leno, poroszok. Többször járhatott Mo-n, legvszbb, h 995ben tette. Ekkor vsz István már ker, úgyh csak bérmálhatta. Gerics szt inkább 996.
9.1.1. ph-i monostor
9.1.2. Géza békekötése a Birodalommal; Gizellával eljegyzés à keresztelés MEGERŐSÍTÉSE lehetett, a korban amúgy is gyakori.
SZÁNTÓ KONRÁD: SZTADA KÖZREMŰKÖDÉSE SZTI ÉS BOLDOGGIZ HÁZASSÁGÁNAK LÉTREJÖTTÉBEN
10. „Querfurti Pbunó SztAda prágai püp élete c 1004 k írt műve az egyetlen egykorú forrás a szt püp magyar kapcsaira vonatkozóan.” Scheyern apságban eskette eszerint őket.
10.1. Az vsz, h közreműk, de mennyiben?
10.1.1. források arról, h Ada már 983ban is kapcsban lehetett Mo-val à SztI 16-7 évesen ismerhette meg. Nagy hatást gyakt rá a püp. Vsz ő bérmálta.
10.1.2. Ada inkább a bajor hcgi udvarban tett sokat a házasságért (pl Gizella meggyőzése), + az eljegyzés történhetett a scheyerni gri kápolnában, Ada vezetése alatt. DE a házasságkötés inkább 996-7ben, Regensburgban történhetett.
BEKE MARGIT: SZTADA TISZTELETE AZ EGOMI SZÉKESKÁPTALANBAN
11. 13.szban Ada ereklyéi ünnepén (aznap, amikor Prágába vitték az ereklyéket – translatio) lakoma. Névnapján is külön ünnepség. (+a kanonokok ezen a napon legalább kötelesek megjelenni szh-ükön. Vesperás közösen. Rendelkezést megtartandó, a jelenlevők 100 ezüst márkát kaptak. Ekkor választották meg a káptalani tisztségvisket.)
ADRIÁNYI GÁBOR: SZTADA RÓMAI KAPCSAI
12. „Ada, mint a Premyslidákkal rivalizáló Slavnik család sarja nem véletlenül nevelkedett Magdeburgban.” Szász uralkházra támaszk (míg a Premyslidek a bajorokra). Átmeneti, kompromisszumos megoldás volt Ada püpsége.
13. Első római látogatás: 988. (Ita-ban, Veronában járt már 983ban is). Ered a Sztfdre akart zaránd, de útba ejtette Rómát.
13.1. XV. János (985 – 996) tanácsára szerzeti élet.
13.2. Theophanu (II.O. özvegye) pénzadománnyal látta el a jeruzsi zarándoklatra készülése hallatán, és megkérte, imádkozzon II. Ottó lelki üdvéért. Ok még: az Ada – Ottó-ház kötelékeinek erősítése. à Ada szétosztotta az adományt, MonteCassino felé indult à bazilita kolostori kitérő à 989től bencés szerzet Rómában.
14. 993ban megint Prágába megy, apságot épít à 995ben visszatér római kolostorába.
14.1. 996-999: V. Gergely à felszólítja Adát, térjen vissza Prágába, +pogányok közt végezzen térítőmunkát à Fro, Mainz, Prága. Fél év múlva meghalt.
FRANZ MACHILEK: PRÁGAI SZTADA – AZ IMPERIUM ROMANORUM SZTJE
15. kolostori évei alatt gyakran találkozott III. Ottóval. Beszélgetések.
16. nem a Bir képviselőjeként ment porosztéríteni, hanem a Slavnikidák érdeke védőjeként. à III. Ottó lelkiismeretfurdalása, zarándokút Gnieznoba + életrajza összeállíttatása (Johannes Canaparius apát), szekvenciák összeállíttatása szintén Canapariussal.
16.1. Adát eleve sztként tisztelték, már rögtön halála után
16.2. 999 karácsonya körül indult III.O gnieznoi zarándra, érsekség létreh (első vezetője-érseke Ada féltestvére, Radim-Gaudentius).
16.2.1. Ottó kéri Ada csontjait, h Rómába vitesse. Cserébe felajánlotta a Mauritius-lándzsát (egyh feletti jogok, térítési feladatkör). Egyelőre egy karereklyét kapott, amit Aachenbe vitt à aacheni apságot Adának sztelte, később a Lüttichi Szt János evangélista apságban is tisztelete, + Isola Tiberian levő tpl (itt található Ada legrégebbi ábrázolása, egy dombormű egy 11.sz-i márvány kút peremén), + Pereum, Affile, Oberzell, Correns, …
17. II. Henrik alatt nem folytatódott a biri sztként való tisztelete. Tiszteletben álló, cseh eredetű szent csak. à cseho patrónusává válás folyamatának kezdete.
RICHARD PRAŽÁK: SZTADA A KKORI CSEH IRODBAN
18. „csehek, lengyelek, magyarok számára a kerség jelképévé és a ker Euhoz való kapcsolódásuk szimbólumává”
19. jelentősége még: Gerbert d’Aurillac a tanítványa volt, ill Anastasius ph-i apát is Ada munkatársa volt.
20. in Cseho: püpként harcolt a papi házasság, a pogány maradványok, az egyh álltól való függése ellen. ß csehoban (ellentétben Lenoval és Moval) életében nem járt sikerrel. +SztVencel-gyilkosság, 935, az egész 10.szra nagy hatással ott.
20.1. 12.szra regionális környbe helyezés: lengyelek első orszs védősztje (később „csatlakozik hozzá” Szt Szaniszló). Csehek ELSŐK KÖZTI védősztje (SztVencellel együtt)
21. Mártírhalál-adatpontosítás: poroszo-i Samland-fsz-en.
21.1. életrajza leoninusi hexameterekben íródott by ismeretlen cseh pap, 11.szvég
21.2. cseh krón: Bretislav cseh hcg dicsőítése, amiért 1039ben SztAda ereklyéit Gnieznoból Prágába vitte à Premysl-din által pártfogolt, újjáélesztett csehoi Ada-kult.
21.2.1. pl 12.sz.: Sobešlav cseh fej legyőzte Lothár német kirt, csate előtti imája: „Bízom az Isten és a szt vértanúk, Vencel és Ada segítségében, h országunk nem kerül idegen járma alá.” Dettó védő pl 1260-ban, amikor II. Premysl Ottokár legyőzte IV.Bélát.
21.2.2. 14.szban is készültek legendái.
WEHLI TÜNDE: SZTADA ÁBRÁZOLÁSA A KKORI MOI MŰVÉSZETBEN
22. „Ada moi tevékenységéről kevés adat tájékoztat. Querfurti Brunó nagyobb, 1004-ben készült életrajzából kiolvashatóan 983 és 989 közt, majd 994-5 közt végezhetett mo-n missziós munkát. SztI nagy legendája szt a térítő, egyhalapító munkán túl ő keresztelte meg Vajkot és vállalta vallási-lelki gondozását. A Hartvik-féle legenda Géza fej megtérítőjének is őt tartja. Mivel Géza fej 972ben elgagyja pogány hitét és megkeresztelkedik, valószínű, hogy Istbán megkereszelése is ez időben történhetett. Adalberbnek a legendák állításával szemben a keresztelés helyett a bérmálás feladata jutott 989ben vagy 995ben. Adalbert a balti tzsk körében végez térítő munkát, ahzol 997 ápr 23án a pogányok Gdansk mellett evezővel ütlegelik, majd nyársakkal átszúrják testét. Boleszláv Chrobry len fej megszerzi holttestét a pogányoktól, és Gnieznóban temetteti el. Nyughelye hamarosan zarándokhellyé váli. II. Ottó csász tisztelete jeléül érseki rangra emelteti a gnieznoi, SztAdának sztlt székesegyht. A dóm 12.2ben készült bronzkapuja 18 jelenetben dolgozza fel életét. A csehek 1030ban megszerzik Ada testét, s a prágai SztVitus tplba helyezik, ettől kezdve az orsz védósztjeinek egyikét tisztelik benne. Mon sztI tisztelete jeléül az egomi főegyhm patrónusábá avatja őt (1010).” Kalendáriumokba is bekerül az ünnepe.
22.1. „Úgy tűnik, h a szt moi tisztelete az egyhi körökiön belül marad, Ennek egyik oka, nem mon szenbedte el a bértanúságot, s a teste sem it nyugodott. _A másik ok pedig az lehet, hEgomban a Mária – paztocínium kisség háttérbe szorítja az Adalberér.”
22.2. késő-kkorban újra fellendült a moi tisztelete.
KAZIMIERZ SMIGIEL: A GNIEZNOI SZÉKESEGYHÁZ BRONZKAPUJA
23. 12.sz
24. a többi kkori kétszárnyú tpli bronzkapun bibi ábrázolások vannak (főleg kr élete)

2009. szeptember 28., hétfő

Le Goff: Értelmiség a középkorban

1. klerikus (aki nem feltétlen pap/szerzet), iskolamester (12.sztól. egyéni elmélkedés+eredmények ismertetése az iskolában).
1.1. Korabeli önelemzés: philosophus, humanista. Egyik sem azt jelenti ma, amit akkor.
1.2. Kkor: igazra szomjazás, a jobb felkutatásának szándéka
1.3. A XII. SZ.: AZ ÉRTELMISÉG SZÜLETÉSE
2. városok és értelmiség
2.1. városi fejlődés, munkamegosztás, értelmiség kiválása
2.1.1. klerikusoknál csak átmeneti, másodlagos az értelmiség-iség. Városok megjelenésével lesz olyan, akinek az írás-tanítás A mestersége.
2.1.2. 12.sztól érdemes értelmiségről besz, előtte gazdi-társi-poli struktúraváltás, kult-is forr, szellemi reneszánsz.
3. Karoling reneszánsz
3.1. 8-9.sz
3.2. Oktatás: teljesen más, mint a Meroving-kori. Kolostorok „külső” iskoláit bezárták, az írás luxustevékenységnek számított. Könyvforgalom elenyésző, könyvek értéke gazdi (nem szellemi), tpl-ban őrzik őket. Kvmásolás=munka, tartalomtól ~függetlenül.
3.3. Cappella, majd Eurigena tana a 7artes, a translatiostudii (antik kpt-k helyett Gallia lett a kult fellegvára)
4. a 12.sz modernsége
4.1. újjászületés-érzés. Kortárs írók jelzője a moderni. Régieket utánozva azok.
4.2. Vallásosság mellett erkölcsi tanítások népszerűsödése: Vergilius, Platón
4.2.1. Tudományosnak tekintik, tanulmányozzák. Cél: messzebbre jutás (óriások vállára felkapaszkodott törpék) ß történelem haladásának értelme. à időfogalom változása (mozgásba lendülése)
5. Görög-arab örökség
5.1. Város: áru- és eszmecsere helyszíne (pl kéziratok formájában)
5.2. Ita és pa a legfőbb érintkezési zóna a gr-latin-arab kult közt
5.2.1. Tudomány nyve a latin à fordítani kell (pl Petrus Venerabilis fordítói munkaközösséget hívott össze a Korán átültetésére), termtudokat is (Eukleidész matematikája, Ptolemaiosz asztronómiája, Hippokratesz orvostudománya, Arisztotelesz fizikája, logikája és etikája).
5.2.1.1.indiai számjegyek, arab orvostudomány (Avicenna), alkímia, filozófia, algebra, kereskedelmi szavak arabból latinba.
5.3. Árucsere: Loire, Rajna mentén (Champagne). Translatio.
6. Párizs
6.1. teológia-oktatás, dialektika, filozófia, szerencsejáték, bor, nő, szabadság, templomok, kolostorok
6.2. „Párizs Babilon és Jeruzsálem egyben”
7. Goliardok
7.1. névtelenség, hamis legendák nehezebbé teszik a kutatást. Leggyakoribb jelzők: bohém, bajkeverő, forradalmár, zabáló, mocskos szájú.
7.2. Carmina Burana
8. Csavargó értelmiségiek
8.1. fennálló társi struktúrákon kívüliség
8.2. ált szegény diákok, akik szolgának szegődnek vagy koldulnak vagy bűvészkednek.
8.3. mesterek követése városról városra
8.4. származás, ambíció különböző
8.5. provokatív, immorális költemények erotikáról, szerencséről, pap-nemes-paraszt ellen, hierarchia (és vezetői) ellen, szerzetek ellen (földi paradicsom vs túlvilági megváltás prioritása). Születési előjogok helyett érdem legyen az új rend alapja.
8.6. 13.sz folyamán eltűntek (az értelmiségnek szilárd kptjai lettek, és nem csak kritikákat fogalmaztak meg, ill a társ sem üldözte őket).
9. Abélard
9.1. „A modern értelmiség első nagyszabású képviselője”, „az első nagy tanítómester”
9.2. 1079 – 1142. Kisnemes szárm.
9.3. dialektika, teológia, filozófia, logika, etika (elmélyült önismeret jelentősége à SZÁNDÉK), humanizmus
9.4. Champaux, Anselmus ellen
9.5. Héloïse: szép és okos. Fulbert kanonok unokahúga, taníttatásáért szállást és ellátást kér A. Rajtakapják őket, teherbe es (Astrolabe), házasság a korban ciki és gátolja a pályafutást, csonkítás…
9.6. Soissonsban ellenfelei zsinatszerű határozattal örökös kolostori elzárásra ítélik à megszök à tanítványai követik. Szt Norbert és Szt Bernát üldözik à tovább menekül. SztBernáttal való ellentéte:
9.6.1. A egyik tanítványa vitaülést javasol à B zsinná változtatja a gyűlést, A-t pedig vádlottá.
9.6.2. könyvégetés, eretnekvád, etc à A menekül, Clunybe.
10. Chartres
10.1. termtud, aritmetika, geometria, zene, asztronómia
10.2. tapasztalat, logikus érvelés, voces helyett res.
10.3. a világ megismerhető, mert harmonikus
10.4. Determinizmus (Isten tiszteli az általa létrehozott termi tv-ket), szimbolizmus kritikája.
10.5. humanizmus:
10.5.1. „Nincs más autoritás, csak az értelemmel bebizonyított igság”
10.5.2. Emberben testesül meg a „hit és értelem termékeny, aktív szöv-e”
10.5.3. megakozmoszban (világegyetem) mikrokozmosz (ember) analógiája. Egymásra hatással mind2.
10.5.3.1. anatómia, fiziológia, orvostud, higiénia fejlődése a harmóniáért.
10.5.3.2. kézműves-ember új értelmet nyer: a parság bekerül a társba (Salisburynél legalábbis..)
10.5.3.3. 7artes kibővül: dialektika, fizika, etika, tudományos és kézműves technikák (mechanika), gazdaság.
11. kutatás, oktatás
11.1. értelmiség hivatása a tudás továbbadása. Könyvvel, szóban, egyetemen.
A XIII. SZ.: A FELNŐTTKOR PROBLÉMÁI
12. a XIII. sz arculata
12.1. egyetemek, céhek, testületek százada: konkurencia kizárása, szabályok lefektetése, jogok szerzése (végső cél: autonómia)
12.1.1. magiszterek, diákok klerikusok à püpök igényt tartanak rájuk à egyh-i tanfelügyelő (kancellár) à egyetemek maguk választják.
12.1.2. uralk-i hírnevet és hivatalnok-utánpótlási bázist is jelentett.
12.1.3. városi önk joghatósága is csökkentendő
12.1.4. siker oka: secessio, sztrájk hatékony alkalmazása, összetartás, befolyás.
13. belső ellentmondások
13.1. klerikusok à Róma igszolgja alá tartoznak
13.2. céhjelleg à lokális monopólium a cél, + a nemzközi jelleg à városi keretek túllépése, városon belüli társi csoportok érdekeinek keresztezése
13.3. à nem besorolható
14. szervezet
14.1. ~karok élén régensek, vezetőjük a dékán
14.2. akadémiai nemzetek (ált szárm alapján; Párizsban pl 4 db). Élén a régensek által választott prokurátor.
14.3. karok vezetője a rektor.
14.4. testület hatalmi alapjai: jogi autonómia (egyh-on belül), sztrájk- és secessio-jog, fokozatok odaítélésének monopóliuma
14.5. nem éles a határ .
14.6. kkori oktatási fokozatok közt (egy-i ellenőrzés alatt az alsó- és középfokú oktatás nagy része)
14.7. 7artes tanítása 14-20 éves kor közt, utána orvosi v jogi tanulmányok 20-25 évesen, utána teológia 25-35 évesen (elmélet+sokéves gyakorlat)
15. oktatás
15.1. szövegmagyarázat, logika-dialektika-retorika (Bib, Szentenciák kve [Lombardus], Historica Scholastica [Comestor] alapján)
15.2. tényleges és nyilvános vizsga, előtte eskü, mise.
15.2.1. 2 kommentálandó szövegrész, kommentár előadása, kérdések megválaszolása
15.2.2. mestersége jelvényét megkapta sikeres vizsga esetén (katedra, nyitott kv, aranygyűrű, tanári sipka)
15.2.3. baccalaureatus cím elnyerése (doktorátushoz újabb 2 vizsga kell)
16. társasági élet és vallási légkör
16.1. statútumok keretei között folytak
16.2. felavatási szertartások, előírt istentiszteletek, körmenetek
16.2.1. SztMiklós (diákoltalmazó), SztKozma és SztDamján (orvospatrónusok) tisztelete
17. eszközök
17.1. jegyzetek kvformátumban való kiadása à papír vékonyítása, formátum kicsinyítése, gyorsabb (minuszkulás) írásfajta, nádvessző helyett madártoll, díszítettség csökkentése, rövidítések, oldalszámozás, tartalomjegyzék.
17.2. kvmásolók, kvárusok szaporodása, kapcsolatos kivságok megszerzése
18. skolasztika
18.1. gondolkodás, ehhez szükséges grammatika, dialektika à saját alkotások hozandók létre.
18.2. ráció, megértés
18.3. kommentár=elemzés+értelmezés+tartalom felfedése. Kialakul ebből a vita, szabad eszmecsere; önálló megoldások, logikus érvelés.
18.3.1. beépül az éves egy-i rendbe quodlibet néven à kezdeményezés a hallgatóságé.
19. problémák
19.1. értelmiséginek magát kell eltartania. Megoldási lehetőségek:
19.1.1. hallgatói vagy világiaktól kapott javadalmazás ß nagyobb függetlenség
19.1.2. ösztöndíj (magánmecénástól, szervezettől)
19.1.3. à ingyenes oktatás alapelvébe ütköz à egyh veszi át a fizető szerepét à függés à egyh-i és vili isk-k különbségei nőnek. (pl elméleti-gyakorlati ismeretek oktatása, színvonal, ..)
19.1.4. (ferences) szerzetek nem teljeskörű előműveltséggel, viszont ingyen tanítanak
19.1.4.1. àeredeti regula nem szimpatizál a művelődéssel
19.1.4.2. àoktatók nehéz helyzetbe kerülnek.
20. a XIII. sz-i skolasztika
20.1. értelem önmagában nem elég, kell hozzá tapasztalat is (ß skolasztika önellentmondása)
20.2. Bacon: tudomány ~csoportmunka (tanácsadó magiszterek víziója a politikában)
AZ EGYETEMI ÉRTELMISÉGTŐL A HUMANISTÁKIG
21. a kkor alkonya
21.1. pestis, százéves, rózsák, ibériai és itáliai hábok à gazdi-társi átalak felgyorsul, szakadékok nőnek, pénzszolgáltatás jelentősége nő
21.2. kkori típusú értelmiség helyére a humanista kerül majd
22. egyetemek
22.1. professzorok pénzhiányban à anyagiasság szerepe megnő (vizsgaajándék, ingyenoktatás csökken). Befektetnek, uzsorásokká válnak. Mecénások közelébe kerülnek – ált fej-i udvarokba. à egyetemi oligarchia kialak. Külsőségek (paloták, testőrség, nemesi életforma a gazdagabb tanároknak).
22.2. kollégiumok szerepe nő (1257, Sorbon; Oxford, Cambridge), egyetemi értelmiség közeledik az oligarchiához.
22.3. skolasztika eljut az empirizmusig (néhány mellékága is keletk: averroizmus, antiintellektualizmus, miszticizmus keverékeiből)
22.3.1. antii.: Eckhardt mester mellett – arisztotelianizmus ellen. ~Lelkiismereti, belső tv-k követése alapján jut el az ember az isteni valóságok víziójához, ami jó. Az eretnekek nem eretnekek, csak mások a belső meggyőződéseik (szent tudatlanság)
23. hit és értelem szétválása: Scotus, Ockham. Absztrakt és intuitív ismeretek, szkepticizmus, voluntarizmus (hatalomvágy jogos, fej-i zsarnokság igazolt), kísérleti termtud
23.1. Bacon, Oresme: tvszerűségek, empirizmus, bizonyítási érvrendszerek. DE a tudományos fogalomrendszer hiányos, elmélet és gyakorlat egymástól néha távoli.
24. Új egyetemi földrajz
24.1. regionális hallgatói összetételű egyetemek létrejötte, nemzköziség visszaszorulása. Spontán fejlődés helyett hatalmi létrehívás.
24.1.1. Salamanca, Lisszabon, Barcelona, Saragossa, Valencia, 14-15.sz.
24.1.2. Prága 1347, Bécs 1356, Erfurt, Köln, Lipcse, Heidelberg, Basel, Krakkó, Pécs 1367, Pozsony 1467, Uppsala, Koppenhága, Glasgow, Aberdeen.
24.1.3. egyéb kérészéletűek, pl 1 mecénástól függőek.
25. politikai szerep
25.1. nagy egyetemek poli hatalmakká à „integrálódnak az államok új, nemzeti struktúrájába”
25.2. ghibellin érdekközelség (pápai befolyás helyett császi fennhat világi ügyekben, egyh-i és vili dolgok határozott szétválasztása), averroizmus-empirizmus-naturalizmus (pol megszabadítása a moráltól). Legisták szintén a pápaság ellen (a monarchia védelmében.
25.2.1. Paduai Marsilius szerint az áll és a nemzet soxínű (mások 1 ker állam egységességében gondolkodtak). Partikularizmus.
25.2.2. Prágai egy: nemzközinek indul, aztán német fennhat, aztán cseh érdekérvényesítés à Husz.
25.2.3. Párizsi egy: szinte csak fr, képviselettel rendelk a zsin-okon és rendi gy-ken. ered pápapárti, aztán bizonytalan, végül önálló, aztán a kir a 15.sz közepén megfosztja kivságaitól.
26. egyetem és humanizmus
26.1. skolasztika helyébe lép, először Ita-ban. (Bologna, Padova, Firenze, Ferrara, Oxford, Párizs, Prága, London, etc. Petrarca, Morus, Erasmus, Montreuil, Bessarion).
26.2. „A humanista mélységesen ellenzi az intellektualizmust. Inkább irodalmár, mint termtudós, inkább fideista, mint racionalista.” Platónt mint költőt tisztelik, Arisztotelészt is.
26.3. skolasztikusok szerint a fogalmazás kelléke a szó, humanisták a nyvi szépséget figyelik meg. Vita.
26.4. humanista művek a belső, beavatott körnek készültek (akadémia, hcg-i udvar) à aztán elvonulás à vidék à végképp nincs tömegekkel való érintkezés (pl oktatás). Csak a kivságosoknak, akik pl tudnak olvasni.

2009. szeptember 27., vasárnap

Pounds: Európa történeti földrajza /részletek/

NÉPESSÉG I.
  1. 9-14.sz.: gyors népnöv, régiónként eltérő. Nem folyamatos (járvány, éhínség, …)
    1. Városfejlődés, megművelt fdterület gyarapodása, jólét fokozódása.
    2. Forrás: adóösszeírás, fúri számadás, egyh-i okiratok
i. Nehézség: gyerekek, szegények, nők beleértendők-e; gyakran háztartásonként (és nem emberenként) számoltak. Egyhiak nem fizettek adót.
ii. Anglia a legjobban dokumentált ország (Domesday Book).
    1. Becslések (talajművelésből végzett számítások+malthusi korrekció): Eu ~45m fős a 9.sz elején, 86m fős a pestis előtt.
    2. Népnöv okai: népvánd mexűnt, járványok-éhínségek ritkultak. Kis mobilitás à fertőzések lassan terjedtek.
    3. Következmények: sok új település; éhínségek.
NÉPESSÉG II.
  1. tűzhelyösszeírások sokan, de nem tudjuk, hányan éltek 1 házban (vsz min 5en)
    1. pl Rouergue 1341-es összeírása: ~annyian lakták, mint most.
    2. Inkább a pestis után készültek összeírások. Kornak jól dokumentáltja: Ita, Anglia (1334: 2-3m fő). Pestises halálozás itt: 20-30%.
    3. Mobilizáció vidék és város között (másodszülöttek, vagyontalanok, …)
NÉPESSÉG III.
  1. pestis utáni nemnövekedő tűzhelyszám okai:
    1. vissza-visszatérő járvány
    2. sok gyerek halt meg az első hullámban
  2. gyapjúra nagyobb kereslet, mint gabonára à bekerítések.
  3. 15.sz1.: Eu ~60m fő. 16.sz1.: Eu ~75m fő.
NÉPESSÉG ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET
  1. germanista nézet: népvánd új etnikumai határozták meg a 7-8.sz-i Eu arculatát. Romanista nézet: nép zöme lakóhelyén maradt. „Attól függően, hogy milyen területet tanulmányozunk, mindkét vélekedésnek igazat adhatunk.”
  2. ~1000 eui város, ~ mindet bevették. Hódítók romanizálódtak, a városok közig-i kpt-k tudtak maradni.
    1. „A császnak, vmint a csász városi és tartományi hivatalnokainak eltűnése tért nyitott az igazg új neme, az egyhi irányítás előtt”
i. A kerség „sajátosan városi vallás”. „Az egyh a maga hierarchiáját az áll hivatalnoki karával párh-an fejlesztette ki.”
ii. „A 8.sz-i pápák hallgatólagosan megszerezték az uralmat a bizi császok ita-i birtokai fölött, amit később a [Donatióval] igazoltak.”
    1. Britanniai adatok: 25 városból 5 néptelenedett el, 7ből lett püpi szh.
    2. Falvak kevésbé maradtak meg, ha kiürültek. Gyakori a nagyobb, védettebb településre költözés.
  1. Urak elesnek csatában, földművesek tovább tevékenykednek. De ez a folytonosság ritka.
  2. nyvhatárok változtak, de mára ~visszaálltak az 5-6.sz-ira.
MEZGAZD I. (9.sz előtt)
  1. újfajta nehézeke – használatához összefogás kellett.
  2. 2nyomás
  3. szőlő, olaj, búza, rozs. Szvmh, juh.
MEZGAZD II. (Karoling-kor)
  1. „A mezgazdi viszonyokról csak a 9.sztól vannak valamelyes ismereteink, néhány Karoling-kori monostor polyptychuma révén.” 10-11.sz.: rómbiri földadó-kataszter, DomesdayBook.
    1. Birtokok villákba, adóegységekbe osztása: ált allódium+telkek.
    2. Kevés adat a gyakorlati földművre vonatk. Ami biztos: 3nyomás ált, de pl nyomás nélküli területekről is van adat. Tönköly, zab, árpa.
i. Zabsör, ritkábban bor
ii. Sertés- és baromfitartásról vannak adatok (sok egyed mind2 fajtából)
    1. Nagyobb falvakba tömörülés tendenciája
    2. „Ita partvidéki területein a mór rajtaütések fenyegetése visszavetette a fejlődést, az Ibériai-fsz-en viszont maguk a mórok javították ki, fejlesztették tovább a rómaiak öntözőberendezéseit”, kialakították a belterjes mezgazdi művelést, amely a 17.sz-ig virágzott.
  1. Biz, földművestv.: kisbirtokos parasztok egymással összekevert parcelláikon szőlőt termesztenek, állatokat tartanak.
  2. 9.sz-i Anglia: nagybirtokok létrejötte, paraszti kötelezettségek (elég súlyosak). Árpa, búza, zab, rozs.
MEZŐGAZDASÁG III. (9-14.sz)
  1. 9-14.szban az elsőszámú táp a kenyérgabona volt; az állatokat elsősorban nem táp-i célra tartották.
    1. 3nyomás, 13.szra általános ~egész Euban (pl délen nem). „A 3ny-os gazdálkodás kialak-a szorosan összefüggött a dűlőfd-k, a nyomáskényszer és a nehézeke alkalmazásával, bár a 3 dolog nem feltétlenül járt együtt.”
    2. Gyakori az évszakonkénti legelőváltás.
MEZŐGAZDASÁG IV. (késő-kkor)
  1. 14.sztól a jágy a fdhasználatért pénz-, termény- és munkajáradékkal tartozott.
  2. 1 fúr alatti területeken ~egységes szervezés-irányítás, amúgy régiófüggő.
    1. Ény- és Közép-Euban kerítetlen gazd, faluközösség.
i. Nehézeke, 3ny, közös legeltetés
    1. Ny-Eu+Brit-szk: bekerítés
i. 1 kerített terület 1 paraszt birtokában
ii. Könnyűeke, parlagolás
    1. Kelet-Eu: irtástelkek
i. Nincs fúri birtok, a paraszt szabadon művel fd-t
    1. Ék-Eu: égetéses gazdálkodás
i. Földműv mellett jelentős vadászhalász-tevékenység
  1. táp alapja a gabona (búza, rozs, zab, árpa). Kenyér, ital, lepény, leves, kása.
    1. Bizonytalan és gyenge hozamú vetés.
    2. Táp még: borsó, bab, káposzta, hagyma, sajt, vaj, állati zsiradék. Esetleg sertés. Bor.
    3. Termesztettek még: len, kender
    4. Állattartás okai: bőr, gyapjú, zsír, igavonás, trágya, tej. Állatfajták: szvmh, ló, szamár, öszvér, juh, kecske, sertés
    5. Erdő haszna: tűzi- és épületfa, szén, makk, lomb, hajó
FÉMIPAR
  1. aranybányászat Közép-Euban, Afrikában; ezüst az Alpokban, Kárpátokban, Balkánon; vasérc sok helyen Euban.
    1. Utóbbi felhasználása: fűtőanyag, páncél, fegyverek, mezgazdi eszközök, építkezés
    2. Acélipar: Toledo, Milano, K-i Alpok, Svédo
    3. Igen erősen szakosodott céhekbe tömörültek a feldolgozók.
  2. ólom-, réz- és ércbányászat: É-Ang, Szászo, Balkán, Ibériai-fsz. Ónedények, bronzötvözetek, sárgaréz.
  3. építkezésekhez való kitermeléshez,szárításhoz nagy munkaerőre volt szükség (fém, kő, só, etc).
SZÁLLÍTÁS ÉKS KERESKEDELEM
  1. ált önellátás, de jelentős a távsági ker is
    1. helyi piac, helyi iparosok termékei
    2. vásártartás joga oklevéllel adományozása túl gyakori à verseny, több piac elsorvadt.
    3. Piac ált hetente, vásár ált évente (több napig)
i. Vásár: a távsági kerhez kötőd. Drágább áruk, ismerkedés, tapasztalatcsere
ii. Szakvásárok (bor, posztó, ló)
    1. Vásártartó helyek: Frankfurt, Zurzach, Linz, Deventer, Nördlingen
    2. Vásárok jelentősége a 14.szban csökkent, a városközi keresk nőtt.
    3. Kereskőházak, ügynökök, váltók, átmeneti társulások (hanza)
i. Érdekvédelem, kölcsönös segítség
KERESKI ÚTVONALAK, KÖZLEKEDÉS
  1. rablók, balesetek, rossz utak, nem létező hidak, vámok, árumegállító jog à csoportos utazás, útikönyvek, fogadók, zsilipek
  2. tengeri keresk: Mediterráneum, Ény-Eu, Baltikum. Gyarmatokkal való keresk jelentős.
  3. „A távsági árucsere valódi súlya nem annyira az áruk mennyiségében, mint inkább minőségében nyilvánult meg.” Luxuskeresk (fűszer, cukor, selyem, festék, drágakő)
  4. némalfi kereski csomópt.
  5. gabonát csak közelre szállítottak. Távolra: bor, (tim)só, selyem, festőanyagok, gyapjú, vasáru, ipari nyersanyagok (érc, agyag, irha).
VÁROSFEJLŐDÉS
  1. gyorsan fejlődő városok a pestis után: a legnagyobbak (Róma, Párizs) és a kikötővárosok (London, Antwerpen, Lübeck, Danzig, Velence, Genova, Barcelona, Lisszabon. Egy zsugorodott csak: Biz).
MEZGAZD
  1. elnéptelenedés (főleg kis falvaké) à jobb minőségű földterületek művelése.
  2. búzafélék jelentősége nőtt, ugarolás és 3ny rugalmasítása (köztes vetemény, vetésforgó, …), juhtenyésztés jelentősége nőtt, sertések jelentősége csökkent, szvmh jelentősége nőtt.
  3. sarló helyett lassan kasza.