II. 18.: Drogepidemiológia

1. "Epidemiológia" = "járványtan". "drogepidemiológia" = társadalmi érintkezés során terjedő jelenségek (drog) vizsgálata.
• epidemiológiai eszköztár segítségével
• elterjedtség leírása, dinamika bemutatása, rizikófaktorok körülhatárolása.
• Az információk típusai:
1. Közvetlen: kérdőíves-interjús, önbevallásos, speciális csoportokban végzett vizsgálat
2. Közvetett: statisztikai adatok, nyilvántartások. Pl.: halálozási statisztika, rendőrségi adat, drog miatti fertőzések adatai... Előnyei: rutinmunka, széleskörű, folyamatosan informál. Hátrányai: Iskola világában nem túl releváns, túl drága, validitási problémák (mintavételi hibák és torzítások - pl öngyilkosság nem ezen a néven jelenik meg a halálokok között, hanem pl fulladás, vérveszteség, stb általi halál). A hátrányok kiküszöbölésére javaslatok:
• megfelelő mintavételi eljárás
• részvételi hajlandóság maximalizálása, körültekintő adathiány-kezelés, anonimitás biztosítása
• standard adatfelvétel az összehasonlításokhoz
• adatok megbízhatóságának jó becslése
• kiegészítő felvétel a rejtőzködő vagy spec populációk számára.
• Elemezzünk komparatívan, ne csak számokkal dobálózzunk.
2. ESPAD-vizsgálat: leginkább veszélyeztetett korosztály (16évesek) drogfogyasztásának megismerése Európában és egyéb országokban, 1995-től. (Mo. a kezdetektől részt vesz.) Ezúttal a 2011-es adatokból szemezgetünk.

• orvosi javaslat nélküli gyógyszerhasználat, átlag: lányok 18%-a, fiúk 11%-a próbálta
• droghasználati célú legális szerek (értsd: ragasztó, hígító, stb inhalálása pl), átlag: lányok 24%-a, fiúk 26%-a próbálta
• tiltott szerek, átlag: lányok 19%-a, fiúk 21%-a próbálta. 
• Amit sokan kipróbáltak már (a válaszadók 5-20%-a): fű/hasis, alkohol&gyógyszer kombinálása, szipu, nyugtató/altató, amfetamin.
• Amit 2-5% próbált már: ecstasy, LSD, patron/lufi, kokain, GHB, gomba, crack
• Amit ennél kevesebben: ópiátok, heroin. 

(A kérdőívben nem szerepeltek a designerdrogok)

• Nemzetközi összehasonlítások (idő hiányában általam néhány teljesen véletlenszerűen kiragadott példa): Az Eu-s átlagnál kicsit jobban cuccoznak a magyarok. Legdroghasználóbb: Cseh, USA, FRO; legkevésbé: Skandinávia. A Baltikum inhalál; a magyarok, lengyelek és monacóiak sokat nyugtatóznak.
• 2007-es vizsgálatban Mo még kicsit az átlagosnál kevésbé érintett volt, a 2011-es vizsgálatban kezdte meghaladni az átlagot.
• HBSC-vizsgálat (alapja az ESPAD, de szűkebb kategóriákat vizsgál talán?) megerősítette a magyarországi adatokat.

      3.   Egy példa: Zugló, 2011, 7-12. évfolyamosok szerhasználati felmérése. ~2000 értékelhető válaszadó, önkitöltős módszer. 1.: Cigaretta, alkohol, gyógyszer, net, drog használata; 2.: ezek veszélyeiről való tájékozottság, én-hatékonyság, prevenciós akadályok, stb. felmérése.

(most megint random adatok következnek)

• össz drogkipróbáló: 7-9. évf. 9%, 10-12. évf. 29%
• össz drog, fű nélkül: 7-9. évf. 6%, 10-12. évf. 13%
• vénytelen gyógyszer 7-9. évf. 8%, 10-12. évf. 17%

• Leggyakoribb (30%), hogy csak 1-2 alkalommal, de 20% 3-9 alkalommal, és szintén 20% a 40+ alkalommal droghasználó. Az ESPAD-felmérésben előforduló drogfajta-gyakoriság körülbelül Zuglóra is érvényes.
• Zugló a budapesti droghasználati átlag alatt van minden mutatóban.

• Havonta többször magukat leivók, 12. évf: 40%.
• 7-9. évf: sör és bor 
• 10-12. évf: tömény, sör és bor
• A diákok 2/3-a a vizsgálat előtti hónapban csak 1-2 alkalommal ivott.
• Alsóbb évfolyamok 12-13 évesen, felsőbbek 14-15 évesen kezdtek alkoholizálni. 

• A megkérdezettek 60%-a 1-6 órát internetez naponta. 4% 8+ órát naponta a 7-9.évfolyamon. Ebben is jelentős különbség van a fiatalabbak javára. 
• Problémás nethasználó, 7-9. évf.: 15%, 10-12. évf.: 9%.

• Én-hatékonyság megléte fordítottan arányos a problémás nethasználattal. 

• Összefoglalásképp
• A zuglói középiskolások 44%-a kipróbál valami visszaélésre alkalmas szert, 2/3-uk nem csak egyszer.
• Így tehát van mivel foglalkoznia a prevenciónak és egyéb drogprogramoknak.

Pedagógiai szociálpszichológia

1.      A csoport

1.1.   definíció: interakció + közös cél + közös tevékenység + struktúra

1.2.   szerveződés típusai:

1.2.1.     létszám (kis, nagy, tömeg)

1.2.2.     kialakulás körülményei (formális, informális)

1.2.3.     személyre gyakorolt hatása (elsődleges, másodlagos)

1.2.4.     csoporttagság eredete (szerzett, veleszületett)

1.3.   csophoz tartozás motivációi:

1.3.1.     szükségletkielégítés

1.3.2.     célok elérésében segít

1.3.3.     tudást, infót adhat

1.3.4.     biztonsági igények kielégítése

1.3.5.     pozitív szociális identitáshoz segít hozzá

1.4.   „referenciacsoport”: akihez tartozom/tartozni szeretnék

1.4.1.     normatív funkció: csoportnormák szerinti viselkedés

1.4.2.     összehasonlító funkció: én hol tartok a csoptagokhoz képest a fejlődésben

1.5.   fejlődési fázisok:

1.5.1.     alakulás

1.5.2.     viharzás

1.5.3.     normaképzés

1.5.4.     működés

1.5.5.     (megszűnés. szertartásos, gyakran jól leképezi a korábbi fázisokat. pl szalagavató, ballagás)

1.6.   szerepek a csoportban

1.6.1.     mókamester: általában fiú, nem felelősségvállaló, populáris. beleragadhat a szerepébe.

1.6.2.     bűnbak: projekció, csak negatív vetületű a szerep. beleragadhat. a többiek pedig nem tanulnak problémamegoldást, mert mindent csak rákennek.

1.7.   csopnormák

1.7.1.     eredetük: csoportban betöltött szerep hogyan befolyásolja a normákhoz való viszonyt? ki változtathat rajtuk?

2.      kortárscsoport jellemzői – egyén és közösség

2.1.   másodlagos szocializációs színtér

2.2.   elősegíti a szülőrőli leválást

2.3.   egyenrangú kapcsolatok jellemzik

2.4.   versengés&együttműk szabályai elsajátíthatók

2.5.   sajátos kultúrát hordoz.

3.      óvodás kor

3.1.   együtt játszás

3.2.   érdekvezérelt barátság: milyen hosszú a haja, menő a játéka, stb.

4.      alsó

4.1.   „átpártolás”: szülőtől a kortárshoz kerül a referenciaszerep (pl öltözködésben)

4.2.   törékeny barátság (pl felnőtteknek kell még békíteni)

5.      felső, korai serdülőkor

5.1.   feszültséglevezetés

6.      serdülő

6.1.   lázadás

6.2.   identitáskeresés

7.      Csoportfolyamatok I.: konformitás

7.1.   Asch konformitás-kísérlete

7.2.   Moscovici: kisebbség hatása a többségre: kell hozzá határozott, kitartó kisebbség, melynek nem mindegy, kik a tagjai.

7.3.   személyes és nyilvános konformitás, csoporthoz tartozás versus saját vélemény vállalása

8.      Csopfoly II.: engedelmesség

8.1.   csophoz tartozá = felelősséghárítás

8.2.   Le Bon: dezindividuáció, 80’s: tömegben merészb az ember, mint egyedül – mi kell ahhoz, hogy egyedül is megtegyük? à Milgram: szabálykövetés

9.      Csopfoly III.: proszoc viselk, segítségnyújtás

9.1.   Kitty Genovese-eset à nem mindig egyértelmű, mikor kell segítség, mennyire sürgős a szitu. Pl magánügybe is nehezen avatkozunk be.

9.1.1.     hol kezdődik az egyén felelőssége, hol végződik a köz befolyása?

9.1.2.     Brehm, reaktancia: ha megcsináltatnál egy ellenálló személlyel valamit, tiltsd meg neki.

10.  Csopfoly IV.: versengés, kooperáció

10.1.                   társas serkentés és gátlás

10.2.                   Triplett: zsinórtekerés csoportban gyorsabb. („társas facilitáció”).

10.3.                   Zajonc, ’60s: nem ilyen könnyű feladatnál nehezebb az együttműk

10.4.                   Festinger: társas összehasonlításra igényünk van, főleg bizonytalanabb helyzetekben.

10.5.                   „együttműködő versengés”: Eckert, ’90s: egymáshoz viszonyító, építő erejű. rivális = aktív társ.

10.6.                   „hiperversengő” vagy „neurotikus versengő”

11.  Attribúciós hibák

11.1.                   belső tényezők túlhangsúlyozása (pl mások hülyék)

11.2.                   cselekvő-megfigyelő torzítás (pl én viszont a körülmények áldozata vagyok)

11.3.                   konszenzus-infó elhanyagolása (általánosítás)

11.4.                   ennek az ellentéte (mindenki pont így tett volna tuti, mint ahogy én most)

11.5.                   igazságos világba vetett hit

11.6.                   énvédő-torztások, siker-kudarc attribúció

12.  attitűdök, véleményformálás

12.1.                   mi van az értékelő viszonyom mögött?

12.1.1. kognitív tudásom róla (az iskola uncsi)

12.1.2. affektív összetevő (nem szeretem)

12.1.3. viselkedéses komponens (hasfájás miatti hiányzás)

12.2.                   honnan származnak?

12.2.1. személyes tapasztalat

12.2.2. más közvetíti (média, ismerősök)

12.3.                   mik a funkciói? milyen szerepet töltenek be a személyiség működésének hétköznapjain? mit gondolunk és miért?

12.3.1. instrumentális/szociális igazodási funkció (jutalmazó jelleg)

12.3.2. ismereti (gondolkodáskönnyítő)

12.3.3. értékkifejező (attitűd bizonyos értékrendet tükröz)

12.3.4. énvédő (szorongás-elkerülés, önértékelés-megőrzés) – vö. előítéletesség.

12.4.                   az előítéletesség mint attitűd

12.4.1. tárgya az emberek egy csoportja

12.4.2. összetevői: kognitív gondolkodás róla (sztereotípia), affektív tényező (előítélet, ítélkezés), viselkedéses komponens (diszkrimináció)

12.4.3. funkciói: mint a 12.3. pontban.

13.  nézetek rendszere (Rokeach, 1984)

13.1.                   tekintélyelvű személyiség hajlamosabb az előítéletre (ez pedig nevelés kérdése)

13.2.                   „kognitív stílus”: a mód, ahogy az új infókat feldolgozzuk

13.2.1. nyílt gondolkodás: megismerés szükséglete arányos a veszélyelhárítás arányával az emberekben

13.2.2. zárt (dogmatikus) gondolkodás: megismerés nem érdekes, csak a veszélyelhárítás.

13.3.                   iskolában: fontos, hogy a gyerek mennyire kérdezhet, lehet-e véleménye, kritikája.

13.4.                   attitűd alapján bejósolható-e a viselkedés? - nem, csak bizonyos attitűdök jobban befolyásolók: ami fontos, személyes, ellentmondásmentes, konkrét, hozzáférhető&aktivizálódott

13.5.                   a normák szerepe gyakran felülírja a szándékot

14.  Attitűdök dinamikája, konzisztenciája

14.1.                   konzisztencia-elmélet: következetes a viselkedés à hogyan oldjuk fel a logikátlanságot?

14.2.                   kognitív disszonancia: Festinger, 1959. ellentmondás à feszkó àcsökkentenénk.

14.2.1. a belső ellentmondásokkal együtt szokunk élni (tudjuk, hogy káros a dohányzás, mégis sok a cigiző)

14.2.2. ez az iskolában: a saját döntés motivál, a kényszer (külső ok) felment a kötelezettségek alól.

14.3.                   Yale-program: a  meggyőző kommunikáció 3 eleme:

14.3.1. kommunikátor (presztízs, hitelesség)

14.3.2. üzenet (érvelési módszer)

14.3.3. befogadó (csoporttagság, tájékozottság)

14.4.                   McGuire: ellenállóbbá tehetjük az embereket a meggyőzéssel szemben, ha legyengített formában szembesülnek az álláspontját fenyegető érvekkel.

15.  A meggyőzés központi és periférikus útjai

15.1.                   a meggyőzés mértéke függ az infófeldolgozás módjától.

15.2.                   központi: érvek hangsúlya

15.3.                   perif: körülmények (ki mondja, hány darab érve van, stb)

15.4.                   àa befogadóhoz kell idomulni a cél eléréséhez

15.5.                   meggyőzés a csoportban: a csoportnormán keresztül lehet hatni

16.  kommunikáció az iskolában

16.1.                   funkciói: referencia, érzelemkifejezés, aktivizálás, moderálás, esztétikai hatás, metanyelv

16.2.                   típusai: résztvevőszám, résztvevőközelség, kódrendszer, közlői szándék szerint.

16.2.1. interperszonális, csoportközi, tömegkommunikáció

16.2.2. közvetlen, közvetett

16.2.3. verbális, nonverbális

16.2.4. szándékos, nem szándékos

16.2.5. egyenrangú, nem egyenrangú felek közti

17.  Gordon: a hatékony kommunikáció eszközei

18.  Thomas és Kilman a hatkony kommunikációról: helyzetfüggő megoldások  a saját érdek – más érdeke tengelyek különböző pontjain (pl versengés, elkerülés, kompromisszum, alkalmazkodás)

19.  Szerep, tanári szerep

19.1.                   = társadalmilag előírt viselkedésminta, sokszor informális szabályok alapján

19.2.                   átható szerep: mindig elkíséri az embert (pl a neme)

19.3.                   automatikusan aktiválódik

19.4.                   kemény és puha viselkedéselvárások (mennyire szorosan kapcsolódnak a szerephez)

19.5.                   szerepazonosulás, szereptávolítás

19.6.                   szerepkonfliktusok

19.6.1. szerepek köztiek

19.6.2. ellentétes elvárások

19.6.3. nem megfelelő szerepilleszkedésből adódó konfliktus

19.7.                   tanárság = szakértelem + vezetői szerep + nevelő + ofő + oktató + példakép + adminisztrátor + szülő + pszichológus + kolléga + férfi/nő + gyerek + tanuló + barát + védő + vádló + stb.

19.8.                   vezetési stíl: autokrata, demokratikus, laissez-faire. feladata válogatja, mikor melyik a célravezető.

20.  fegyelmezés

20.1.                   vagy „megelőzés” kéne legyen inkább. kell hozzá:

20.1.1. keret, közös + világos + célorientált + megmagyarázott szabályok

20.1.2. éber jelenlét

20.1.3. tervezés, üresjáratok kerülése

20.1.4. bevonódás segítése, aktivizálás

20.1.5. nonverb használata

21.  az iskola szervezeti kultúrája

21.1.                   szervezet: közös célok és értékek, munka- és felelősségmegosztás, szerepek kialakulása, struktúra és hierarchia.

21.2.                   Handy: a szervezet-kultúra típusai (’68):

21.2.1. hatalomkultúra. előnye, hogy válságban jól reagál (ha jó a vezető). hátránya, hogy veszélyes e központi dominancia

21.2.2. szerepkultúra. stabil, lassan változó. fontosak az informális kapcsolatrendszerei.

21.2.3. feladatkultúra: rugalmas. szakértői csoportmunkára épít. kisebb szervezeteknél célravezetőbb.

21.2.4. személykultúra: laza kapcsolatok. egyéni célkitűzések dominálnak. nem lehet hierarchikus.

21.3.                   Quinn: versengő értékek modellje (’88):

21.3.1. csapat- és személyorientált: alapelve a részvétel és elköteleződés. vezetője a csapatépítő és –támogató (facilitátor, mentor).

21.3.2. innovatív: kreatív, kockázatvállaló. alapelve az innováció, fejlődés. vezetője: újító, képviselő.

21.3.3. szabályorientált: hierarchikus. megfeleltethető a Handy-féle szerepkultúrának. jól definiált szerepek vannak. alapelv: határozottság, szervezettség. vezető: ellenőrző, koordináló.

21.3.4. célorientált: handy-féle feladatkultúra-szerű kultúra. eredményesség, hatékonyság, teljesítmény, célra irányultság. vezetője: feladatorientáló, irányító.

21.4.                   a szervezeti kult. megjelenési formái:

21.4.1. felszerelés, terem kinézete

21.4.2. nevezetes események megjelenítése

21.4.3. logó, embléma, címer

21.4.4. öltözködés, egyenruha

21.4.5. verbális megnyilvánulások (pl megszólítások)

21.4.6. ünnepek, szertartások, rituálék

21.4.7. nevelés-oktatás folyamata

21.4.8. lelki és közösségi támogatás

22.  Bully

22.1.                   = kortárs, iskolai, családon kívüli erőszak. Ill szándékos fájdalomokozás + felek kiegyensúlyozatlan hatalmi viszonyai + ismétlődő résztvevők kellenek hozzá.

22.2.                   1982, egymástól független 3 db öngyilkosság Norvégiában bullying miatt à antybully kampányok és kutatások megindulása

22.3.                   formái: fizikai, viselkedéses, verbális, szociális/kapcsolati erőszak

22.4.                   az áldozat típusai:

22.4.1. passzív/szorongó

22.4.2. idegesítő (pl a stréber)

22.4.3. provokáló

22.5.                   a zaklató típusai:

22.5.1. ökológiai modell (vagy bronfenbrenneri modell): gyenge önkontroll + bántalmazó család + deviáns társas környezet

22.5.2. a támadó/áldozat: erőszakos, impulzív, szegényes társas készségű, nem szeretik, elhanyagoló a családi háttere.

22.6.                   további szereplők:

22.6.1. zaklatóval levők

22.6.2. zaklató passzív támogatói

22.6.3. ignorálók

22.6.4. csendben elítélők

22.6.5. aktív védők („hagyd abba!”)

22.6.5.1.       azért vannak kevesen, mert félnek, ill kognit.dissz.: áldozat hibáztatása, felelősséghárítás.

22.7.                   saját nemével mindkét nem keményebb

22.8.                   hosszú távú következmények: szociális kapcsolatok leépülése, önpusztító életmód, pszichés problémák.

22.9.                   mit tehetünk? – észrevenni (nem a tanár szeme előtt zajlik!)

22.10.               cyberbully

23.  Iskolapszich-hálózat Mo-n

23.1.                   ’50s, nevelési tanácsadó igénye

23.2.                   ’60s, iskolapszichológusok iskolákba küldése, hogy a problémás gyerekeket a központi nevelési tanácsadóba küldjék el.

23.3.                   ’84, oktatásügy kötelezően foglalkozzon pszichológiával. ’86-tól lett iskolapszichológusi állás.

23.4.                   sztereotípiák: misztikus tudomány, veszélyes, mert belelát az ember fejébe, megmondja, ki normális és ki nem, aki pszichológussal találkozik, az már nem normális; a pszichológus megjavítja a rossz gyerekeket, mindezt egy csapásra – ha nincs azonnali változás, akkor semmit sem csinál.

23.5.                   képzettség: régen pszichológiai és tanári végzettség, ma plusz másfél év szakképesítés elvileg – gyakorlatilag elég egy pszichológiai diploma (ám így nincs iskolai tereptapasztalata az illetőnek).

23.6.                   feladatai:

23.6.1. prevenció (probmegelőzésre nevelés, felmerülő tünetek ártalmatlanítása, illetve elérni, hogy ez már ne lehessen probléma a jövőben)

23.6.2. formális mező megismerése (az iskola szervezetéé. ehhez hospit, konzultáció)

23.6.3. informális mező megism (ehhez praktikus, ha mindennapjai az iskolában zajlanak, pl értekezleten, erdei iskolán, ünnepeken részt tud venni)

23.6.4. szűrővizsgálat (disz-, iskolaérettség)

23.6.5. pályaválasztási tanácsadás

23.6.6. tanulássegítés

23.6.7. társas kapcsolatok segítése

23.6.8. mentálhigiénés feladatok (önismeret), egészséges életmód, drogprevenció

23.6.9. szülőkkeli együttműk

23.6.10.                     tanárokkali együttműk

                                                                                                        

Családtörténet III. 4.: Középkori genealógia - a nemzetség és változásai

1.      14-15. sz. végétől alakulnak ki a vezetéknevek, ezért fontos a nemzetségnév az azonosításhoz (a 18. sz-ig szabadon változtathatóak voltak a vezetéknevek)

2.      csak a férfiakat tüntették fel az okleveleken, csak ők vizsgálhatók a korban

3.      kkorban nem a család, hanem a nemzetség volt a társadalom alapja.

Nemzetségfogalmak

1.      Honfoglalás-kori ősi nemzetség

1.1.   nem vérségi alapon szerveződött + nincsenek rá források = nem a genealógia tárgya.

1.2.   magyarok kb 50 nemzetségből állhattak.

1.3.   kultikus és jogközösség

1.4.   különböző rangúak együtt alkothatták.

2.      Úri nemzetség (13.sz-)

2.1.   1208-ban említik először

2.2.   tényleges vérségi kapcsolat

2.3.   birtokközösség

2.4.   kultikus közösség (néha közös monostorral)

2.5.   közös nemzetségnév, címer, ismétlődő keresztnevek.

2.6.   társadalmilag homogén (nemesek)

2.7.   jövevénynemzetségekről Kézai és Anonymus: 108 db volt. A honfoglalókból levezetett nemzetségek ezek.

2.7.1.     modern történészek: Wertner Mór, Karácsonyi János: nem honfoglalás-koriak. Györffy György: de. Kristó: nem. Zsoldos Attila: talán.

2.7.2.     Györffy, 1958: nomád szokás, hogy idegen támadásra felbomlik a törzs, csak a nemzetségek maradnak együtt; magyarokkal is így történt. megmaradtak a nemzetségnevek a szállásterületükben, címerükben. Györffy állította fel a fenti kritériumokat (2.2-2.6. pont)

2.7.3.     Kristó, 1975: nincsenek közös ismérveik a nemzetségeknek. fenti kategóriák nem igazak. nem totemállatok vannak a címerekben, a megyerendszernek sincs köze a régi szálláshelyekhez. A nemzetségek létrejöttének okai a következők:

2.7.3.1.           ideológiai (család, származás fontossá válása)

2.7.3.2.           politikai (II. András birtokadományainak bizonyítása)

2.7.3.3.           divat (kisebb családok utánozzák a nagyobb múltúakat)

ß Ezért jelentek meg a 13. században a nemzetségek, ezért vezették vissza családfájukat a honfoglalásig.

2.7.4.     Zsoldos: nemzetségek felbomlóban voltak a 9. században, SztIstván felgyorsította a folyamatot, területi alapra helyezte a nemzetségi alapú társadalmat, pl a kereszténység, a vármegyerendszer bevezetésével. Lehetséges utak:

2.7.4.1.           kiemelkedő ember megalapozta nemzetsége jövőjét, névadója lett (pl Aba Sámuel)

2.7.4.2.           nem fogadták el SztIstván újításait, megszűnt a nemzetség

2.7.4.3.           akkor még fennmaradtak, de a 13. szra kihaltak, forráshiány miatt nem tudunk róluk.

2.7.4.4.           honfoglaláskor jelentéktelenek, 13. sztól kiemelkedő család, vagy egy kiemelkedő tagjáról, vagy birtokközpontjáról nevezte el magát.

2.8.   Wertner Mór: A magyar nemzetségek a 14. század közepéig

2.8.1.     MTA-pályázatra készült, de elutasították (túl kevés forrás), 1890-ban magánkiadásban jelentette meg.

2.8.2.     (eredetileg orvos volt, de genealógus lett. Árpád-ház történetet is írt.)

2.9.   új pályázatot írtak ki, Karácsonyi János azonos című műve nyert, 1900-ban jelent meg.

2.9.1.     (nagyváradi egyháztörténész)

2.9.2.     kiindulás: Kézai 108 nemzetségének összegyűjtése. Eredmény: nem lehet megállapítani, melyik 11., melyik 13. századi, ill többen vannak, mint 108.

2.9.3.     3 csoportra osztotta a nemzetségeket:

2.9.3.1.           magyarországi

2.9.3.2.           horvát-szlavón

2.9.3.3.           várjobbágy

2.9.4.     1350-ig írta, mert okmánytári források is eddig szóltak, plusz megjelentek a vezetéknevek, megszűntek az úri nemzetségek.

2.10.                   másik MTA-pályázat nemesi címerekről: Csoma József nyert, 1904-ben adták ki (majd reprint Karácsonyi művével együtt)

2.10.1. Karácsonyi által gyűjtött nemzetségek címereinek felkutatása

nemzetség neve	eredete	ősi birtok	címer	leszármazó családok
aba	kabarok; Attila fia, Csaba vagy Aba Sámuel	Heves, Abaúj megye	sas	Nádasdy, Rédey; Nekcsei Demeter
Balog	német, 11. sz	Gömör	2fejű sas	Széchy
Becsegergely	?, 12.sz	Erdély	vsz. kígyó	Bethlen, Apafi
Bogátradvány	cseh, 13.sz.	Zemplén, Zala	vsz. madár	Rákóczi
Csák	honfoglalás-kori; Előd fia, Szabolcs	Fejét	oroszlán	Kisfaludy, Trencsényi, Újlaki
Dorozsma	? (birtokukról elnevezve)	Csongrád	vsz koronás kígyó almával	Garay
Gútkeled	német (2 ispánról)	Szabolcs	vörös alapon sárkányfog	Báthory, Országh
BuzádHahót	német	Zala	bölényfej kereszttel	Bánffy
Héder	német, 12.sz	Vas, Győr	börös pajzsban 3 cölöp	Kőszeghy
Hermán	német, 11.sz	vas	sárkány	Lackfy
Hontpázmány	német, 11.sz	Esztergom, Hont	csillag és félhold	Forgách
Kacsics	magyar	nógrád	koronás oroszlán	Széchényi (nem AZ)
Osli	? (vsz Osli ispánról)	Sopron	sasláb	Kanizsay
Rátót	itáliai, 12.sz	Veszprém, Pest	hárslevél	Battyhány (leányágon)
Salamon	? (vsz személynév)	Pozsony	vsz nyakán átlőtt sas	Esterházy

fenti táblázat származás alapján 3 csoportra osztható:

1.      jövevénynemzetségek

2.      honfoglalás koriak

3.      ismeretlenek, vsz a 13. szban emelkedtek fel.

A 7vezér leszármazottjai:

1.      Álmos: Árpád-ház

2.      Előd: ld. Csák

3.      Ond: Csongrád megye, pl Bánk bán

4.      Kond: Nyírség

5.      Tas: Nyitra. Zovárd-nemzetség

6.      Huba: Nyitra. Szemere család (ez AZ a Szemere)

7.      Töhötöm (Tétény): Erdély. Kán László pl.

Vissza a nemzetségfogalmakhoz:

3.      klán (Fügedi) vagy atyafiság (Bónis György)

3.1.   úri nemzetségek bomlásnak indultak, megjelentek ezek.

3.2.   Fügedi Erik

3.2.1.     bárói, majd köznemesi családok kutatója

3.2.2.     Az Elefánthyak

3.2.2.1.           indíttatás: kíváncsiság és szociálantropológiai érdeklődés. egy tervezett hosszabb munka (több megye összevetése) része.

3.2.2.2.           egyéb tudományágak: szociológia, antrop, néprajz, statisztika, nyelvtört

3.2.2.3.           időszak: 13-15.sz

3.2.2.4.           forrásai: werbőczy, egy itáliai napló, zobori oklevél

3.2.2.5.           szerkezete:

3.2.2.5.1.                általános bevez (werbőczy és az oklevél elemzése, majd nemesi megyék, klánok szokásai)

3.2.2.5.2.                elefánthyak (kronologikus és tematikus ismertetés, pl házasság, névhasználat)

3.2.2.6.           illusztrációk: családfák, leszármazási ábrák, címerek. ami hiányzik: térkép.

3.3.   Engel Pál: megyei statisztikák, genealógiák.2001-ben halt meg.

3.3.1.     Kkori genealógiák: 15.sz-i birtokos családok leszármazásáról. CD-ROM, csak családfák.

3.3.2.     Nemesi társadalom a kkori Ung megyében

3.3.3.     1343-ra befejeződött a klánná alakulás folyamata. ennek okai:

3.3.3.1.           új adományföldek (nagylajos), melyek egyenes ágon öröklődnek (vagyis nem lett családi birtok, vagy a családé vagy a királyra száll vissza)

3.3.3.2.           fiúsítás (károlyrób, nagylaj)

3.3.3.3.           negyedfokon nem lehet házasodni, tehát a nemzetségeket csak eddig tartották számon.

3.3.4.     a különböző ágak különböző mellékneveket vettek fel (birtokközpont vagy kiemelkedő tag). de a nemzetségi tudat megmaradt. néha közös birtokuk is volt. egymás atyafinak szólították

3.3.5.     a 16. sztól családokká válnak, ami a 4. pont lesz majdan.