Szakály: Hungaria Eliberata. 7.: Új berendezkedés Magyarországon

1. „Bár a magy uralk oszt a 17.szra jól megtanulta, hogyan hasznosíthatja a trk jelenlétét a Habktól nehezen kivívott pozíciói megvédelmezésében […], egyre inkább tartani kezdett attól is, h ha az orsz felszabadítását Bécs hajtja végre, győzelmét majd a magy rendiség visszaszorítására, a hati dualizmus felszámolására fogja felhasználni”, mind Cseho-ban.

1.1. ezért propagálta ZM az állandó magy sereg felállítását. Azért nem valósult meg, mert az adókból nem futotta még végvárfenntartásra sem, + nemességnek sem állt érdekében.

1.2. Wesselényi után a bujdosók csak tr segítséggel remélhettek eredményeket à császi győzelem esetén „a várhatónál is rosszabb kilátások” à átállás.

1.1.1. sok (15-20.000 fő) magy katona a seregben, kevés (2 fő) tábornagyi rangban.

2.1.1. magyk a nagy, szemtőlszembefőseregi összecsapásokban kevésbé voltak jók, mint a kisebb várostromokban à nagy ütközetekben, sorsdöntő fordulókban nem volt aktív szerepük.

2. berendezkedési tervek

2.1. Esterházy Pál:

1.2.1. 4 főkapitányság (német-magy generálisok alatt, német-magy-hrv katonákkal). Országrészek belügyeibe csak hadügyben szólhat bele a kpti hat.

2.2.1. állomásoztatott császi hadak eltartása miatt adómentesség az országnak

3.2.1. pozsonyi kormányszék: jogi, végreh hat. Magy kézben. Tvrevideálás.

4.2.1. nemesi vmgyknek alárendelt magy hadsereg

5.2.1. ogy és Bécs is elvetette

2.2. Gabriele atya (olasz tűzszerszámász):

1.2.1. magy alk és jogrend félretolása

2.2.1. 6 kerület kinevezett kormányzókkal, + szerb hőv

3.2.1. orsz terén nagy hadsereg állomásoztatása, főleg nemmagyar tagokkal.

4.2.1. vagyonadó

5.2.1. jágyság beengedése az ogy-re

2.3. Kollonich Lipót (bécsújhelyi püp): Einrichtungswerk

1.2.1. 3 kerület, rendi főméltóságokkal az élükön. Vmgy-hatáskör is marad

2.2.1. alsó-aut-i büntetőkódex mintájára jogreform

3.2.1. jágyteherbírással arányos adók

4.2.1. kézműip fejlesztése

5.2.1. egyetemállítás

6.2.1. német betelepítés a visszafoglalt terekre + főúri regáléjogok korlátozása = főúri elégedetlenség a tervvel szemben.

2.4. tervezeteket mind elvetették, így „az új berend körvonalai gyakorlat szülte improvizációk következményeiként kezdtek kibontakozni”.

2.5. zsold és felszerelési költségek osztrák-cseh tartományok által, élelmezés Mo által

1.2.1. téli szállás, meghatározott mennyiségű élelem (katonának-lovának), zsold, szállítási robot, közmunka, élelemszállítmányok

2.2.1. költségek ált többek az előre lebontott részesedésnél

2.5.2.1.visszaélések száma csökkent, pláne, amikortól a zsold kp-ben fizetendő lett (1698)

2.5.2.2.adóterheket csak a jágyok viselték

2.5.2.3.pl Dbc-ben a marha- és borkeresk élénkült, pedig gazdilag elvileg sokkal rosszabb helyzetben voltak, mint a tr korban.

2.6. 1687, örökös kirság. 21 évig nincs ogy

1.2.1. a visszaszerzett tereken jóval inkább udvari beleszólás a berendbe, mint a többi országrészben.

2.6.1.1.Kamara+Haditanács alá rendelve ezek

2.6.1.2.eredmény: emelkedő jövedelmek, visszafoglalt terek benép (német, szerb), konszolid.

2.6.1.2.1. benép: adóment 5 évre, szabad vallgyak, szabad egyhi elöljáró+vajdaválasztás.

2.6.1.2.2. szerb hőv: szabad elöljáróválasztás, előjogok.

2.7. Berend

1.2.1. 4 rész, mind császi uralom alatt, de (a rendeknek kedvezőtlenül) eltérő berenddel. Főhat a kirendelt hivatalnokok kezében. Kpti hat a nagybirtok belső ügyeibe nem szólt bele.

Szakály: Hungaria Eliberata. 6.: A háború befejezése (1699); a győzelem okai

1. trk (erőforrás-kimerülés) + Habk (küszöbönálló ny-i frontnyílás) = háblezárási törekvések

1.1. spa Hab-ág kihalása nyilvánvalóvá.

1.2. Ang, Holl, Oroszo és Leno is érdekelt a békekötésben

1.3. tgyalások nehezen indultak a kül teri érdekellentétek miatt, + tgyalások helyszíne is vitás (Bécs à Dbc à Karlóca)

1.1.1. császi, len, orosz, velencei, tr követek

2.1.1. Eredmények:

1.3.2.1.trk elállnak Erdély visszakövetelésétől, ~status quo (Temesköz a trké, egyik fél sem emelhet itt erősséget, folyókon minden alattvaló szabadon hajózhat, Szerémség kettéosztása)

1.3.2.2.másik fél ellen lázadókat nem támogatják

1.3.2.3.tr bir terén lakó katk privilégiumai megmaradnak

1.3.2.4.fogolycsere

1.3.2.5.szabad keresk

1.3.2.6.kisebb terek Leno-nak, Oroszo-nak, Velencének, Dalmáciának

2. A győzelem okai

2.1. mind2 sereg=gyalogság+lovasság.

1.2.1. szövetségesi előnyök: lovasság fegyverzete könnyebben kezelhető (kézigránát, bajonett), hadtudomány (erődítés, ostrom, roham) + gyaki alkalmazás, figgyel követték a tr seregeket kábé, míg a trk jóval kevésbé voltak tisztában az euik viszonyaival.

2.2.1. tr előnyök: gyorsabb mozgósíthatóság, nagyon centralizált sereg, jól működő zsoldosrenc, alattvalók érdekeltek a hábban, 15-6. sz-i eui társ demilitarizálódott, trk nagyon jól szervezettek.

2.2. az abszista államok csak lassan tudták kiaknázni a fejlettségükből fakadó előnyöket.

2.3. Habk Bécs sikertelen ostromakor realizálták, h a tr birt le lehet győzni, mert:

1.2.1. magánéletükkel elfoglalt szültánok

2.2.1. gyakori személycserék a felsővezetésben

3.2.1. hűbérbirtokrenc megingása

4.2.1. etc

2.4. Köprülü Mehmed és Ahmed refjai à kincstári bevételnöv, belső stabil, hadi győzelmek (krétai, len, orosz háb) à Kara Musztafa Bécs ellen merészkedik. Tanulság: míg az egyes eui hatk nem győzhetik le a trkt, együttes erővel annál inkább de.

1.2.1. eui fejlettség 1680stól eredményeződni kezd: manufaktk à szilárdabb ellátási hálózat. Tőkés hitelrenc à nagyobb pénzforrás.

2.2.1. császi bevételek ~fedezték a gigakiadásokat a tr hábkban, + külfi segélyek. Mert a háb élénkítette a gazdaságot, növekedtek a kincstári bevételek.

Szakály: Hungaria Eliberata. 4.: Ahány összecsapás, annyi győzelem (1686-1689)

1. helyőrségi átállások+időjárás=dunántúli végvárak hamar császi fennhat alatt

1.1. Duna vonalán (ahol nincs fontos erősség) üldözték a trkt, fölöslegesen, + főúri csapatmozgások sem vtk összehangolva

1.2. 1686, Zenta, Veterani fényes győzelme à Szeged császi kézen

1.3. 1686ban visszavettek még: Pécs, Siklós, Kaposvár, Zengg. Oroszok csatlakoztak a SztSzövhoz. Tr különbéke-ajánlatot visszautasították a császiak.

2. 1687: Duna-Tisza közi hadmenet, Belgrád ostromának terve

2.1. Duna-Tisza közén nincs élelem és gyors út

2.2. nagyharsányi csata: nagy tr veszteségek.

2.3. 1687ben visszavettek: Eszék, Valpó, Valkó, Újlak, Pétervárad, Karlóca, Pozsega, Eger à balázsfalvi szerződés

1.2.1. német hadak 12 várat kaptak téli szálláshelyül Erdélyben, + némi anyagi hozzájárulás.

2.4. fentiek hatására tr hadsereg lázadása Szulejmán nagyvezír ellen, + szultánváltás.

3. 1688-1689

3.1. tr és kuruc ellenállási gócptk felszám Mo terén

3.2. 1688-ban visszavettek még: Munkács, Szfv, Lippa, Karánsebes, BELGRÁD

3.3. erdélyi rendek elfogadták I. Lipót kirságát, megszakították portávali kapcsukat

3.4. további tr belső ellentétek à vissza még: Szendrő, Galambóc

3.5. XIV.L, mivel Bécs erősödni kezdett, ny-i frontot nyitott, + LothKároly meghalt = tárgyalások a Portával. Közben folyamatos harcok (Szigetvár vissza).

3.6. szerb, albán lakosság császpárti (de a fegyveres támogatásuk „közel sem olyan tömeges, mint azt remélték”).

3.7. új pápa kevesebb anyagi támogatást nyújt Bécsnek

Szabó: Az Erdélyi Fejedelemség. V.: Erdélyi változások, visszatérés a Habsburg-fennhatóság alá

1. Erdély, a kirságiak és a Rajnai Szöv

1.1. Köprülü halála után (1661) „I. Lipót elérkezettnek látta az időt Erdély átvételére”.

1.2. „A trellenes nemzetközi koalíció létrehozásán fáradozó Rajnai Szöv számol Erdéllyel és a román vajdaságokkal is.”

2. Erdély és a vasvári béke (és utána)

2.1. „csász elismerte, h Erdély továbbra is a szultán vazallus tartománya” à Erdély a külpol változtathatatlansága miatt belpolszilárdításhoz kezdhetett.

2.2. menekült jágyok, protk, köznemesek befogadása. Változó etnikai összetétel.

3. A Wesselényi-összeeskü és Apafi feji diplomáciája

3.1. I. Rákóczi Ferenc Apafi helyetti trónra kerülését támogatta a bécsi udvar, Bethlen Miklós. à Erdély és a Kirság megegyezése RF elszigetelése érdekében. De a Portától nem kaptak kati segítséget.

3.2. W-felk bukása után (1671) a bujdosókból hadsereg szervezése

3.3. Thököly Imre „önállósította magát”, és a Garamig hatolt előre. 1682, trk jóváhagyásával kir.

3.4. 1683, nagy tr hadj Bécs ellen, kudarc à SztLiga. Frk-Habk 20 évre fegyverszün.

4. Az erdélyi pol 1683 után

4.1. „A törököt üldöző császi csapatok felbomlásával Thököly felső-moi fejsége gyors hanyatlásnak indult.”

4.2. titkos szerződés Lipóttal, 1685: csatlakoz a SztLigához, önálló külpolról lemond, Lipót fennhatóságát elismeri – erdélyi vallszab és kivságok megtartása.

5. Az önálló erdélyi állam bukása

5.1. Amikor nyilvánvalóvá vált, h a Hab bir már képes a trkiűzésre, „Apafi és Erdély számára életkérdéssé vált, hogy a békeokmányokban szerepeljen Erdély, államiságának megőrzésével.”

5.2. 1687, Lotharingiai Károllyal kötött balázsfalvi egyezmény: szövséges sereg ellátását Apafi vállalta az önállóságért cserébe. Ennek ellenére 1688, fogarasi nyilatkozat: Erdély visszatér a Kirsághoz, felmondja a tr védnökséget.

5.3. Apafi halála után évi adóért cserébe Th-é a feji cím. Th felajánlotta Lipótnak, h harcol a tr ellen a SztLiga oldalán. Sikertelen.

5.4. Diploma Leopoldinum: „Erdély sajátos státussal a Habbir részévé vált”. Bécsnek évi adó, II. Apafi nagykorúságáig gubernátor választandó.

5.5. II. Apafi házassága a csász beleegyezése nélkül történt àcsász rábírta Apafit az Erdélyből való kiköltözésre, feji címérőli lemondásra.

6. Erdély kormzása a Hab-fennhat alat

6.1. karlócai: „Erdély helyét a Hab-bir keretei közt jelölte ki”.

1.6.1. fontos döntések a Bécsben működő Erdélyi Tanácsban keletkeztek

2.6.1. erdélyi kat egyh újjászervezése

6.2. „a nemesség előjogainak megsértése, a parság a megemelt adóterhek miatt neheztelt a hab kormzatra.”

6.3. 1704, II. RF fejjé választása. Osztrák kati megszállás à erdélyi rendek 1705ben eltörölték RF fejségét àRF kimondta a Habktól független Erdély csatlakozását a mo-i konfödhöz.

6.4. Károlyi Sándor békéje a bécsi udvarral: prot vallszab, visszaállított Hab-uralom.

Szabó: Az Erdélyi Fejedelemség. IV.: Erdély aranykora

1. Rákóczi Zsigmond fejsége (1607-1608)

1.1. Bocskai végrendeletében Homonnai Drugeth Bálintot jelölte meg, őt támogatta a Porta is. Trónvárományos még Báthory Gábor (népszerű, dinasztikus hagyomány+hatalmas birtokai is mellette szólnak)

1.2. ogy fejjé választotta RZs-t. rendek megnyerésére elkobzott birtokok visszaadása, lófőség-adományozás, jezskitiltás

1.3. Bécs és Prága Báthoryt támogatta, aki fogadalmat tett az ellenref erdélyi terjesztésére. Hajdúfelkelés (kivságaik visszaköveteléséért) RZs ellen à Báthory melléjük állt.

2. A megtorpanás: Báthory Gábor fejsége (1608-1613)

2.1. katilag képzett, de az államszervezéshez nem értett

2.2. béke II. Mátyással (segít a fejnek a tr-től független kati akcióhoz – területvisszaadás)

2.3. hajdúletelep

2.4. Kiri Mo ellen + len trón megszerzésére készült. Szászok kptja elfoglalása à szászok + Havasalf seregei megverik BG seregeit.

2.5. BethlenG, elnyerve a szultán támogatását, fejjé választatta magát. Báthoryt hajdúk meggyilkolták.

3. Bethlen Gábor megszilárdítja a fejséget

3.1. II. Mátyás „megelőző hábt” javasolt Erdély törökösödése ellen. Tgyalások, Erdély a magyar korona alá tartoz.

3.2. BG közben kénytelen visszaadni a trknek Lippát, a szászoknak Szebent

3.3. merkantil gazdpol, kereski monopk, kincstári birtokadományok felülvizsga.

4. BG a harmincéves hábban

4.1. BG „Már 1614-ben Hab-ellenes hadj-t tervezett, s most, amikor a csehek együttműködésükről, a Porta pedig a hadj engedélyéről biztosította, megindította kirsági hadjárattát.” Terv: Erdély, Kiri Mo, Aut egy részének egyessítése tr, cseh, német segítséggel. „A létrejövő államegyüttes választókirságként betagolódott volna a Némrómbir-ba”.

4.2. 1620, nikolsburgi béke II. Ferdivel: BG lemondott a kiri címről, cserébe a Fejséghez csatoltak 7 vmgyt, 2 sziléziai hcgséget.

4.3. 1626, Hab-ellenes szövhöz csatl, +a nikolsburgi megújítása.

4.4. len trón megszerzésére irányuló harcok + költséges udvartartás BG-re haragított többeket, ellenzéki szervezkedés.

5. Az utódlás és a hét vmgy sorsa: visszacsatolás à felső-moi hajdúk tiltakoztak à felkelésük élére állt Rákóczi György, sikerrel à

6. I. RGy

6.1. lemondott a 7 vmgyről, békét kötött II. Ferdivel, „eloldotta azokat a szálakat, amelyek a kirsági hajdúkhoz fűzték”.

6.2. tr viszony megromlott egy adóemelésből kifolyólag.

6.3. Kiri Mo-re vezetett hadj a 7 vmgy visszaszerzésére + vallszab helyreállítására, svéd+fr szöv, 1643-5.

1.6.1. egész Felső-Mo elfoglalása, majd visszavonulás

2.6.1. 1645, linzi béke: vallszab kiterjesztése a parkra is, RGY-é a 7 vmgy

7. Rákóczi Zsigmond és a kiri politikusok

7.1. (RGY kisebbik fia.) Sárospatakon berendezett kpt.

7.2. miután III. Ferdi 1650ben megerősítette a trkkel a békét, „a kiábrándult főurak egy része RZS-vel kereste a kapcsot”.

8. Erdély, Havasalf, Moldva és a kozákok

8.1. RGY hűbéresévé tette Havasalf-t.

8.2. lenellenes szöv: II. RGY, kozákok, Havasalf, Moldva

1.8.1. 1655, svéd támadás Leno ellen a baltikumi kereski érdekek miatt. X. Károly elfoglalta Varsót.

2.8.1. oroszok-dánok támogatták Svédo-t. à RGY a len korona és területek fejében támogatta a lenkt. A trk hallgatólagosan megegyeztek, majd Köprülü Mohamed mégis visszarendelte a sereget Leno-ból. RGY nem hajtotta végre a parancsot, 1657-ben bevonult Varsóba, de ott kénytelen volt megalázó békét kérni. à

3.8.1. Köprülü megparancsolta az erdélyi rendeknek, szakítsanak a Rákócziakkal. De RGY maga mellé állította a végvári katonákat, hajdúkat és székelyeket, kicsikarta az ogy visszafogadását. à trk+tatárok megsarcoltattak-elfoglaltak néhány nagyobb erdélyi települést.

4.8.1. Köprülü Barcsay Ákost akarta fejnek, RGY lemondott.

5.8.1. RGY, népszerű lévén Erdélyben, visszafoglalta a tereit. Trkkel vívott csatában halálos seb, 1660. Nem sokkal később Barcsay is lemondott.

9. Szakítás a Portával

9.1. 1661, bécsi orientáció, császi védelem.

9.2. trk-Habk megállapodása.

9.3. Apafi Mihály (1661-1690)

Szabó: Az Erdélyi Fejedelemség. III.: Az Erdélyi Fejedelemség megszilárdulása

1. Báthory István és Bekes Gáspár

1.1. utóbbitól várható a speyeri végrehajtása

1.2. Bi: trkkel óvatos, Habkkal elutasító. Trk és erdélyi urak támogatását élvezte.

1.1.1. BG-nek sok birtoka, harc BI-vel, utóbbi nyert 1575ben

2.1.1. birtokadomány-felülvizsg, bányarendbehozások

2. BI lengyel kirsága és az erdélyi kormzat

2.1. 1572, Jagelló-ház kihalása à lengyel köznemesek BI-t kiáltották ki kirnak. Leno-ba költözött, maradt erdélyi fej, bátyja a vajda. Örököse unokaöccse, Zsigmond.

2.2. kiskorú Zs helyett kormányzótanács csak végreh funkcióval

3. A poli stabilitás megbomlásának okai: vallási különbözősége, Báthory-fiúk nem nyugszanak bele, h Zsigmondé legyen minden hat.

4. Erdély a 15 éves hábban

4.1. 1591, Erdély bevonásának kísérlete egy trellenes szövbe. Erdélyi rendek többsége erről „hallani sem akart”. 1594-ben Zs fegyveres erővel kényszerítette az ogy-t a tr szöv felmondására, és csatlakozott a Szt Ligához. Néhány hét múlva az ogy érvénytelenítette az előző határozatokat. Zs ismét felmondta a tr szöv-t, a lázadó urakat kivégeztette. Rudolfhoz csatlakozása feltételei: feji cím, „az erdélyi fegyverekkel visszaszerzett terek országába tagolódjanak”, Hab-házasság.

4.2. Moldva és Havasalf elszakadva a trktől elfogadta Erdély fennhatóságát, 1595. + székelyek segítségével győzelem a trkk ellen. Székely kivságok visszavonása mégis à felkelés à Bocskai leveri.

4.3. 1596, mezőkeresztesi, Erdély veresége à 1597, Erdély átengedésével szerződés Rudolffal à Miksa főhcg átvette a fejséget. 4 hónap múlva Zs visszaszerezte fejségét, fél év múlva megint lemondott à Báthory András, trbarát pol à

4.4. Mihály vajda ez ellen lázadt. Székelyek melléálltak. 1599, megverték Báthory seregét, Báthoryt megölték. à Mihály bevonult Gyfv-ra, fejjé kiáltatta ki magát. Erős pénzhiány miatt a serege fosztogat à erdélyi nemesi + császi sereg 1600-ban megverte őket. +éhínség, +pestis, nagy pusztítás. Hab fennhat. à székely szabságok visszavétele, Bocskai száműzése.

4.5. trbarát nemesség visszahívta Zs-t à császi sereg + Mihály vajda győzedelmesked.

5. A Bocskai István körül gyülekezők

5.1. protüldözések. 1604: ogy-n nem lehet ezentúl vallási sérelmeket tárgyalni. Koholt felségsértési perekből következő birtokelkobzások. à Bocskai kapcsba lépett Bethlen Gáborral. Hajdúk is csatlakoztak. Székhely Kassa. A szultán jóváhagyásával fej.

6. Bocskai István, Erdély és Mo feje

6.1. 1605, székelyek+magy nemesek fejükké választották. Szerencsi ogy: egész Mo feje. Hab-ellen közhangulat, megvalósíthatónak tűnő országegyesítés (tr segítséggel). Később „Bocskai belátta, a Habk ellen folytatott hadj a végvári vonalat gyengíti, a hódoltságot növeli.” Csak az erdélyi önállóság reális.

6.2. Bocskai végrendelete: önálló Erdély a magyság megmaradásának záloga. Ha magy kir lesz, Erdély rendelje alá magát.

Szabó: Az Erdélyi Fejedelemség. II.: Az erdélyi állam születése

1. A két kirjelölt versengése

1.1. Ferdivel a nádor, a Hab-Jagelló családi szerződések, császi udvar

1.2. Szapolyaival a köznemesség, ő az orsz legnagyobb fdbirtokosa.

1.3. 1526nov, SzJ koronázása. Kirságát elismerte a pápa, Velence, Mo.

2. A tr védnökség elvállalása

2.1. titkos szultáni követek, trk érdekképviseleti lehetőséget láttak SzJ-ban Szöv a szultánnal, 1528, tr védnökség SzJ országrészére.

2.2. 1527, osztrák csapatok betörése à Szfv, Ferdi megkoronázása.

3. A Szapolyai-országrész: trk nem tudták meghód az ország ny-i részét. A vmgyk főurai pártoltak a 2 kir vmelyikéhez.

4. Fráter György

4.1. váradi püp, kincstartó.

4.2. váradi béke: mindketten megtartják épp birtokolt tereik, SzJ országrészét mindenképp Ferdi örökli (ha SzJ-nak fiúutóda lesz, szepességi hcgnek kell lennie).

4.3. Hab Birban világossá vált, h nincs elég erejük Mo egyesítésére à SzJ nősül, JánosZsigmond. à Fráter a szultán jóváhagyásával kirrá koronáztatta a csecsemőt à Bécs cserébe „beárulta” I. Szulejmánnak a váradi békét à 1541, Buda, vilajet.

5. új országrész Nagy Szulejmán akaratából

5.1. Tiszántúl és Temesköz kormzása (évi adó fejében) Izabella és Fráter feladata

5.2. ny-i országrész 1606-ig adót fizt a trknek

6. A hat erdélyi súlyptja

6.1. gyfv-i püpség kincstári kezelésben à k-i országrész korm-i súlyptja Lippáról gyfv-ra.

6.2. Fráter magát hibáztatta Buda elvesztéséért à készülő Hab ellentámadás hírére gyalui egyezmény (Erdély átadása). De a biri sereg kudarcot vallott à Mo kénytelen a tr elvárásoknak megfelelni à adófiz a trknek, JZs elismerése.

6.3. Fráter kincs- és helytartó, főbíra. Szászok-székelyek nem túl lojálisak, V. Károly ny-on visel hadat, nem ér rá a keleti hadszíntérre à Fráter felajánlja Ferdinek Erdélyt kati segítség fejében.

6.4. Izabela, mellőzéséért bosszúból „beárultatta” a Portának Erdély felajánlását. Fráter visszaverte a tr támadást, a másodikat nem, mert késett a biri segítség. Trk javára tett engedmények (mivel ők a közelebbi nagyhat..) gyanússá tették Ferdi szemében à †

7. A tr védnökség megújítása

7.1. JZs (1559-1571). k-moi megyékért folytatott sikertelen küzdelem.

7.2. Nagy Szulejmán megígérte a védnökséget JZs-nek és utódjának is.

8. Út a feji címig és az állhatárok rendezéséig

8.1. spa Hab-ág túlzott megerősödése à II. Szelim és I. Miksa, drinápi, 1568 àSzelim „szabadabb teret kapott” a spa hábra.

8.2. Erdély szövkísérletei kudarcba fulladtak a trkkel, mo-i urakkal, frkkal à próbálkozás béccsel, 1570, speyeri szerz: JZs lemond a választott magy kiri címről, terei halála után a mindenkori magy kirra szállnak.

9. A ref elterjedése

9.1. 1525: „minden lutheránus kiirtandó az országból”. Mohács után enyhülés, főurak felekezetválasztása poli állásfoglalással ért fel.

9.2. megújulásvágy mindenféle régióban

9.3. Honterus, iskszerv, nyomtatás, egyhszerv, Heltai, MeliusJuhász

9.4. 1548, tordai ogy: szabad vallgyak, szabad igehirdetés

9.5. antitrinitarizmus terjedése, szombatosok

10. Főhat az erdélyi fejségben: speyeri figyen kívül hagyásával Báthory István megválasztása (tr támogatással)

11. Az erdélyi kormzat

11.1. feji tanács alakult a 3 nemzet tagjaiból. Csak tanácsadó szerv. A végreh hat a kancelláriáé (kancellárt a fej nevezi ki). Pénzügy: kincstartó. Bíráskodás: feji tábla.

11.2. ogy: 1 kamara, meghívás. Fej ált nem személyesen vett részt.

R. Várkonyi Ágnes: A Királyi Magyarország. XII.: Változatok a Magyar Királyságra

1. Munkács: 1688-ban megadja magát ZrIlona, „viszonylag előnyös feltételekkel”. 3 ország határa, fontos, diplomáciailag is.

2. Eperjes: 1687, uralkodói felhatalmazás az állítólagos felső-moi összeeskü felgöngyölítésére. Rendkívüli bíróság. Vádirat: az egész társ bűnös. Kivégzések, kül- és belpoli felháb.

3. örökös kirság

3.1. 1867, pozsonyi ogy

1.3.1. örökös kirság, AB ellenállási záradékának eltörlése, kir hatalmát semmi nem köti.

2.3.1. Magy tvket betartja Lipót, magyarokra bízza a visszafoglalt Mo berendezkedését.

3.3.1. eperjesi bizottság ítéleteinek eltörlése, javak visszaadása

4.3.1. József főhcg megkoronázása

5.3.1. köznemesek adója, nem lehet még több szabkirvár

4. Rólunk, nélkülünk

4.1. Lipót nem hívott össze több ogy-t. visszafoglaló harcok elhúzódtak, kati absz, monopolizált keresk, új adók à helyi összetűzések

4.2. karlócai: 20évre Hab-tr fegyverszünet. Magyarokat nem hívták a tárgyalásra. à

4.3. társi hovatartozástól függetlenül mindenféle réteg részt vett a szabharcban.

5. A hatalmi egyensúly tényezője

5.1. II. RF (1676-1735)

5.2. „Cum Deo pro Patria et Libertate”: kerséghez tartozva tendezendő az ország helyzete

5.3. mo-i rendek konföderációja (svájci-holl mintára) a cél.

5.4. 1705, Szécény: vallszab, nemesi adó, jágyvédelem, szabad keresk

5.5. „Fro oldalán RF azzal a feltétellel lépett be a spa örhábba, h az ország alkotmányát a háb lezárása után az eui univerzális békébe foglalva biztosítsa.”

6. A béke

6.1. eui hati egyensúly érdeke a nemzetközi garanciákkal létesített mo-i vallszag, önrendelk.

6.2. I. József, 1705-11

6.3. ónodi ogy, 1707: örökös kirság tvtelen.

6.4. fr szöv nem jött létre_

6.5. József halálát eltitkolták, a nevében kötöttek békét. „A Magy Kirság és a Fejség beletagolódott a HabBirba.”

R. Várkonyi Ágnes: A Királyi Magyarország. XI.: Királyi Magyarországból Magyar Királyság

1. Hadiszemle

1.1. 1683, kölcsönös védelmi szöv Leno-val

1.2. várható tr hábra készülés: Lotharingiai Károly hcg fővezérré kinevezése

1.3. tatár-tr-egyéb támadás Bécs ellen. Haditanács még a védelem megszervezésével is késésben volt. Lipót és udvara Linzbe menekült.

2. A cseklészi táborban

2.1. „Az oszmánokkal elözönlött Kirságban Th volt az egyetlen magyar országos hat.” Települések Th közreműködésével elnyerhették a nagyvezír védelmi levelét.

2.2. menekülő tr csapatokat LothK megsemmisítette, Th nem lépett közbe.

3. A Liga Sacra

3.1. 1684, háb célja Mo visszafoglalása. Amnesztia mindenkinek.

3.2. 1685, Szent Liga: Sztszék-Lipót-Vel-Leno. Fro megszakította kapcsát az oszmánokkal, fegyverszünt kötött Béccsel.

3.3. LothK főparancsnok, ~40.000 fő. A budai ostromtábor felbomlott, mert élelmezési-fizetési hiány.

4. Felső-moi hadszíntér

4.1. Th a Ligához való csatlakozásáért békekötési-átállási ajánlatot tesz Lipótnak à váradi pasa elfogatta à Th birodalma összeomlott.

4.2. császi csapatoké Eperjes, Tokaj, Ónod, Kassa, Spatak, Th megmaradt hadereje, Érsekúv.

5. Eu ünnepe: Buda ostroma; segítő csapatok Eu minden tájáról. Összesen ~76.000 fő (1/5-ük magyar), védők ~12.000 fő.

R. Várkonyi Ágnes: A Királyi Magyarország. IX.: Dinasztikus abszolutizmus

1. Abszolutizmus és Kirság

1.1. 1660s 2.felétől absz módszerek bevezetése: állandó adórenc, mindenható bürokrácia, szabályozott diplomácia, állandó császi hadsereg, új gazdpol, barokk reprez, etc.

1.2. Lipót igyekezett fenntartani a magy alkos formák látszatát. De nem volt ogy, nem volt biztonság a trkkel szemben.

2. Tr terj és vallháb: érsekújvári és váradi vilajet hatósugara nagy à tr támadások Kassáig. Kirsági határvédelem összeomlása

3. A Wesselényi-szervezkedés

3.1. Kirság és Erdély határvonalának kijelölése, diplomáciai kérdések, tr betörések ~ajándékokkal való kiváltása.

3.2. Bécsben is tudtak a szervezkedésről

3.3. Kirság és Porta közvetítője Apafi

1.3.1. Porta alá rendelődés, cserébe az oszmánok biztosítják a lakosság nyugalmát, a betörések mex-ét. Évi adófiz, az összeg maximalizálása. Határkijelölés.

2.3.1. tr csász nem Mo ura, hm patrónusa

3.3.1. tr saját hadjáratokhoz nem vehet igénybe kirsági csapatokat.

3.4. nem volt reális a különbéke

3.5. anarchia, nincs egy összefogó egyéniség

3.6. Haditanács: fegyverrel kell rendet tenni a Kirságban. A terv kiszivárgott, ZrP felkelést hirdetett. Kevés eredmény.

4. A perek: fő- és jószágvesztés. A Kiri Mo főtisztviselőinek kivégzése, 1671.

5. Gubernium

5.1. szerkezetileg a HabBirba illesztett, 3 magy-3 aut tagból álló kormányzóság

5.2. állandó és rencs adó, keresk monopolizálása, fdelkobzások

5.3. sok végvári katona elbocsátása à egységes, állandó császi sereg legyen

5.4. térítés

6. A bujdosók

6.1. Partiumban menedék mindenféle társi réteg-beliknek, protknak. Szervezett csapattá válva betörtek Felső-Mo-ra 1672-ben

6.2. a tömeget vezetőik nem tudták összefogni à „a vállalkozás értelmetlen pusztításba torkollott” à

6.3. Haditanács visszafogadta az elbocst végvárikat, megverték a bujdosók seregeit

7. A fr-len-erdélyi szöv határán

7.1. önálló poli-intézményi egységgé akarták szervezni a területeiket. Apafitól kaptak anyagi és ercsi segítséget.

7.2. az 1677-es fr-len-erdélyi szövbe belefoglalják a „Bujdosók Universitasát”

7.3. Mtc sereget kíván küldeni ellenük à kiri csapatok gyorsan visszaveszik a bujdosók területeit.

8. Thököly (1657-1705)

8.1. „Th tekintélyét a mintegy 20.000 fős ütőképes hadserege adta”

8.2. 1680ban a bujdosók fővezérükké választották. Anyagi támogatás a gazdag eva városi polgságtól

8.3. Kiri Mo-t nem sikerült a HabBirba olvasztani

9. A soproni ogy

9.1. 1681. az összehívás időpontjában szultáni parancs az erdélyi fejnek, h a bujdosókkal együtt támadjon a magy kir ellen. Apafi nem támad. Kir fegyverszün-t köt Th-vel

9.2. alk visszaállítása, birral egyenrangú magy követ küldése a Portához, adórenc-átalak, vallszab (megszorításokkal)

10. A Felső-mo-i Fejség

10.1. 1682, trk hadjáratra készülnek, Lipót békét szeretne, területáldozatok árán is.

10.2. ~ egész Felső-Mo Th-é

10.3. Ibrahim pasa az Orta Madzsar kirává nyilvánította. „Ajándékadó” fejében nem pusztítják a területeit, szab vallgyak és keresk.

1.10.1. Th terjeszkedése tovább, 1683, Felső-moi Fejség megalakulása. Kir is elismeri

2.10.1. „Az óriási kockázat lényege abban rejlett, h Th mennyire tudja mozgékonyan követni a gyorsan változó erőviszonyokat."