Németh-Pukánszky: A pedagógia problématörténete. A pedagógusszerep történeti változásai

1. A paidagógosz

1.1. viselk, hivatalos tananyag, jellem formálása. Valódi igsághoz való eljuttatás.

1.2. meggondolt, jellemes, intelligens

2. A kkori klerikus és iskmester

2.1. belső fegyelem, jellemesség. Keresztény nevelés. Vallásos, jámbor, művelt

2.2. büntetés teóilag-pedagógiailag megalapozott.

2.3. humanizmus, Erasmus: gyerekszeretet, gondoskodás, tehetségre-sajátosságokra odafigy.

2.4. ref: újabb szigorodás. Sokoldalú képzés

2.5. felvil: gyerek megalázásának kerülése, helyette buzdítás

3. a pedagógiai munka szaxerűvé válásának kezdetei

3.1. Rousseau: pedagógus minél gyorsabban tegye magát feleslegessé. Ehhez empátia kell, gyerek képességeinek megismerése, gyerekkibontakoztató helyzetek teremtése. Feladat: támogatás, tanács, segítség. Előfeltétel: szaktudás, fejlett morális érzék.

3.2. Pestalozzi: megértő meghallg, közös megbesz, szabályokban közös megállap

4. Herbartianizmus

4.1. felnőtté válás aktív, tervszerű, céltudatos felnőttel, tanulók belső fegyelmezettségével érhető csak el.

4.2. tanár tervezze meg előre az óráit.

5. A pedagógus-professzió és a pedagógusképzés

5.1. professzionalizáció: álltól viszonylag független, főleg szakmai tvk által vezérelt

5.2. in: német fejségek

5.3. „Ez a folyamat majd a 19.2-ben zárul le, az okt egészét szabályozó oktatási tvk kialakával és ezzel párhuzamosan az első kpti tantervek és az álli felügyi apparátus kialakával.

6. A tanítói szakma kialaka és a tanítóképzés

6.1. Fro, Némo. Erős egyhi jelenlét még

6.2. elmélet+gyak. Mintaiskolák

6.3. 1870s, Eötvös-hatásra országszerte tanítóképzők épültek

7. A polgi iski tanár és képzének rendje: 1873tól (nőknek is). Szeged, Bp, Pécs, Debrecen

8. A középiski tanárság képzésének kezdetei

8.1. 18.sz. Ahogy mexűnt a bölcsészet felkészítő jellege az egyetemeken, és átvette szerepét az érettségi.

8.2. német modell: Humboldt, 19.1

1.8.1. szaktudás+önállóság feltételeinek biztosítása

2.8.1. középiskolákban gr-lat irod, anyanyv, mat jelentőségnöve. Általános művség a cél.

3.8.1. tanári képesítő vizsga: nyv, töri, mat, írásban és szóban, + próbatanítás.

4.8.1. Herbart: pedagógiai szeminárium (teó, filó, gyak). ~szakdolgozattal zárul

5.8.1. 19.2-tól 4 szakcsop szerezhető meg: filó-töri, mat-termtud, hittan-héber, modern nyvk. Ezeken belül melléktgyk lehetségesek.

6.8.1. tanár: közhivatalnoki státus = „anyagilag is elismert”, társilag is megbecst.

8.3. Hab mon tanárképzése

1.8.1. jezsk feloszlása à reform

2.8.1. tanári szakvizsga, tanári állások betöltése nyílt pályázat útján, protknak is.

3.8.1. tényleges megvalós 1848ban (porosz szakemberrel).

9. A tanárképzés kezdetei a 18.2-ben: Ratio foglalkoz az egyetemi szintű tanárképzéssel. II.J kötelezővé akarta tenni. 19.elején a tanítórendeknek tanárképzési autonómia.

10. A magy középiski tanárképzés kialaka és fejlődése

10.1. 1848 után teremtődtek meg a feltételei

1.10.1. 1849, osztrák bir: tanárképesítő vizsga bevezetése (házi dolgozat, írás+szóbeli vizsga, próbatanítás)

2.10.1. 1862, Pest: első hazai gimn-i tanárvizsgáló bizottság. Tanári vizsgára jelentkezés feltételei: érettségi bizonyítvány, 3 év egyetem. 1872, gyakorlógimn.

10.2. Trefort: képzés 4 évre növelése. Képesítés=2 egyetemi év+szaktárgyi elővizsga+2 egyetemi év+írásos-szóbeli szakvizsga. 1895-től Eötvös Kollégium

10.3. 1949: tanárképzés egyetemi kari feladat. Tanrend viszont állilag meghatározott.

11. A pedagógus-szakmák eltérő társi elismertsége és javadalmazása

11.1. alapfokú tanítók középiski képzése, középfokú tanárok felsőfokú képzése, 20.1

11.2. álli tisztségvis, alacsony fiz. Óraszám-maximalizálás, szolgálati évek maximalizálása, fizetési kategóriák évfüggvényben.

12. A pedagógiai munka differenciálódása

12.1. tilos erőszakos eszközök alkalmazása. Feladat: öntevékenység kialakítása. Szakmaiságra törekvés.

12.2. Montessori, Waldofr: „pedagógus feladatai a tanácsadó funkciók irányába rendeződnek majd át”. Gyakran veszik át a család hagyományos funkcióit.

13. A különböző reformpedagógiai koncepciók pedagógusfelfogása

13.1. Waldorf

1.13.1. nevelő a gyerek példaképe, világot reprezentálja. Gyerekek fejlődését folyton nyomon követi, tisztában van a tanítványok képességeivel-problémáival.

2.13.1. 8 évig van 1 osztálya, epochális renc

3.13.1. rencs kapcs a családdal, iskvezetéssel; ezek között közvetítés

4.13.1. antropológia, feltételkialakítás, nemzetközi waldorf-tanterv, epochális tanítás, + zene-euritmia-nyvk-képzőművészet szaktanári ismeretei

13.2. Jenaplan (Petersen)

1.13.1. kurzusok, nagy szervezés (heti munkaterv, csopba osztás, folyamatos innováció) – ezek során tekintettel az egyéni sajátosságokra

2.13.1. osztályzatok helyett obj ÉS szubj jellemzés félévente (obj: szülőknek, minden tanár által írt; szubj: gyereknek, csopvezető által)

3.13.1. közösségi tevékenységek szervezése (ünnepek, beszélgetések, projektek, tájékoztatás, kiértékelés, etc)

4.13.1. sok kurzus, csop

5.13.1. eszközök, helyszínek kialakítása

13.3. Montessori: Rousseau-i háttérbiztosítás

13.4. Dalton-Plan: ösztönző hatások megteremtése a cél, + a gyereki természet legalaposabb megismerése

13.5. Freinet: ösztönzés, tanácsadás, helyreigazítás, bátorítás

13.6. alternatív iskolák tehát: legfontosabb az önszabályozás. Hagyományos pedagógusszereppeli radikális szakítás. Egyenrangú gyerekpartnerek, alkotótársak a pedagógusok.

Németh-Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Az európai iskola kialakulása és fejlődése

1. Az iskola törte a kezdetektől a 17. sz-ig

1.1. Ókor

1.1.1. rszgtartó birk létrejötte: kre 4.ée. állhat uralki kézben összpt, mert iseni szármú. Ismeretek kizárólagos birtokosai a papok.

2.1.1. írásbeliség à áthagyományozódás könnyebb.

1.2. mezop

1.1.1. sumer civilizáció: írnokképző tplisk

1.2.1.1.tábla háza: ír, olv, szám, elemi tudos ismeretek, sumer nyv. Köznépnek is.

1.2.1.2.bölcsesség háza: kulturális tradíciókon alapuló képzés. Legelőkelőbbeknek.

1.2.1.3.memorizálás, másolás, fordítás, mat, geom

1.2.1.4.testi feny gyakori

1.3. egyiptom

1.1.1. utánzás, szülő-gyerek tanítás à írnokképző (mindenkinek, ha kifizette a tandíjat), 4-5 év+segédség

2.1.1. tplk mellett papi szemináriumok: rituálé szabályai, teo, szt kvk, termtud

1.4. india

1.1.1. brahman-isk: 9-21. év felében a tanító házában, szigorú szabályok közt.

2.1.1. Kszatrija-isk: 12-. Hasonló

3.1.1. vaiszja-isk: 13-. Rokonoktól mesterségtanulás, írolvszám, fogalmazás

4.1.1. buddhizmus megjelenésével kolostoriskolák, 8-20.

1.4.4.1.logika, metafiz, szertartástan, mat, csill, orvostud, páli és szanszkrit nyv. Lélek belső harmóniájának megteremtése

1.4.4.2.világik is tanulhattak

1.5. Kína

1.1.1. alapisk: vándortanítók magániskolái, városi kormány által létesítettek, ingyen. 5-10. végén vizsga.

2.1.1. középfok: 10-14, tartományi. Tandíj.

3.1.1. felsőfok: mandarinoktatás. Kánontanulmányozás. Versenyszerű vizsgák.

4.1.1. hivatalelnyerésben különböző pályázatok meghatározott évenként. Memorizálás, fogalmazás szt szövegekre hivatkozással, ercsi tanítások értelmezése, etc

1.6. Hellasz

1.1.1. Grammatikai isk: alapok. 7-. Iliász elemzése, memorizálása, skandálása

2.1.1. Kithara-isk: zenetan (utánzással), tánc, kardal

3.1.1. Palaisztra: torna. Gimnasztika jellemfejlesztő ereje

4.1.1. Gümnaszion: testgyak, később bővül

5.1.1. állami, ingyenes kézpés: poli-kati ismeretek ,15-17

6.1.1. Nagysándortól módosult az oktatási szisztéma:

1.6.6.1.elemi: 7-14. főleg magánisk. Tanító az lehet, aki tud olv.

1.6.6.2.középfok: homérosztanulmányozás

1.6.6.3.gümnaszion: testgyak+szellemi nevelés

1.6.6.4.felső: filó, orvosi, retorika

7.1.1. nevelés célja: gyerekből harmonikusan fejlett embert. Praktikus ismeretek+ercsiség, esztétikai érzék, egyéniség.

1.7. Róma

1.1.1. köztisztvisnevelés

2.1.1. ludus: magánisk, gr mintájú alapokt. Tandíj.

3.1.1. grammatikai isk: magán. 11-12. latin-gr nyt és költészet, értelmezés.

4.1.1. retorikai isk: 16-

5.1.1. köztisztvisnek tudnia kell:

1.7.5.1.latin, gr; gramm, retor, dialektika

1.7.5.2.aritm, geom, asztronómia, zeneelm

1.7.5.3.szó és tett egysége, szilárd ercsi tartás.

1.8. korai ker isk

1.1.1. akaratfejlesztés. Családi nevelés, lélek tisztaságának óvása

2.1.1. kathekéta isk: 2.sztól. ker tanítások tanítása.

1.9. kkor

1.1.1. kolostori isk (egyhiknak-viliknek)

1.9.1.1.olv, ének, magasabb ismeretek. Memorizálás, liturgia ismerete

1.9.1.2.plébániánként

2.1.1. egyetem

1.9.2.1.1088Bologna, 12.elejePárizs

1.9.2.2.egyetemi ellenőrzés alatt az alsóközépfokú okt nagy része

1.10. renesz, reformáció

1.1.1. humanizmus, 14-5.sz, Ita

1.10.1.1. művelt vili tisztségvisk

2.1.1. egyéniségérvényesítés, skolasztika, személyes vallásosság, klasszikusok iránti érdeklődés, nyomtatás, termtud iránti érdeklődés

3.1.1. plébániai iskkban anyanyvi képzés, felsőbbekben humanista grammatika: véleménynyilv.

4.1.1. ókori klasszikusok, töri, mat, zene képzőműv.

1.11. ref és ellenref

1.1.1. belső vallásossághoz hozzásegítő humanista műveltség

2.1.1. „néptömegeknek” is szükségük van az iskoláztatásra à anyanyvű oktatású hitiskolák. Csak a legszegényebbek mentesültek a tanddíj alól.

3.1.1. Melanchton: 3 tanulócsop a wittenbergi bölcsészkaron :

1.11.3.1. latin nyv alapjai

1.11.3.2. latin grammatika

1.11.3.3. klasszikus szerzők, retorika

4.1.1. Trotzendorf goldbergi humanista-teológiai kollégiuma: római önk-i keretek közötti iski élet

5.1.1. ellenref: zsinatok sora, jezsuiták à egységes nemzetközi iskszerv

1.11.5.1. 5oszts gimn (latin+antik szerzők+retorika), akadémia (filó, teó)

1.11.5.2. szigorú fegyelem, de segítőkész bánásmód

6.1.1. kat és prot iskolák hasonlók. Külségek:

1.11.6.1. protk 1 összefüggő intézménytípusba sorolták mind3 iski tagozatukat

1.11.6.2. protknál nagydiákok lehettek segédtanítók, katknál csak felnőttek à segédtanítói gyakorlat elég volt; katknál külön tanárképzés

1.11.6.3. protknál kötelező a teó, katknál csak a papi pályára készülőknek.

1.12. az eui iskrenc kialakának háttértényezői:

1.1.1. ref, ellenref, felvil, gyerekkor-elkülön, zárt iski világ megteremtése, abszolutista törekvések, nemzetállamosodás

1.12.1.1. új tanítórendek

1.12.1.2. nevelés közüggyé

1.12.1.3. gyerekkor meghosszabbodása

2. A modern eui isk kialaka és fejlődése

2.1. a modern isk kialakának társtörti háttere

1.2.1. fr abszizmus, 14.Lajos: új nemesi rangú hivatalnokréteg

2.2.1. felekezeti keretű iskoláztatás. Protk: egyéni bibolv. Katk: pap közvetít.

2.2. felvil

1.2.1. közép-felsőokt: latinul, előírt tkvkkel, főleg előadások, főleg elmélet. De erősebb termtudi egyetemi oktatás, arisztotelészi etika helyett természetjog.

2.2.1. magasan képzett szakemberek igénye (pl műszaki pálya, katonaság, bányászat, keresk, modern nyvk)

3.2.1. ismeretterjesztő irod, kalendárium

2.3. A felvil absz reformtörekvései és az oktatásügy

1.2.1. álli kialakítású okti renc

2.2.1. NagyPéter, II.Frigyes

2.4. a nevelő állk kialaka

1.2.1. protzmus nyomán. Német fejségekben. 17. sztól tankötél, rencs álli tám az isk fenntartóinak, iskállítási kötél, 18. közepétől tanítóképzés

2.2.1. cél: analf felszám à sajátos iskk: gyári, kézműves, falusi, női, kisgyermeki.

2.5. a modern eui nemzeti közokti renck létrejötte

1.2.1. áll átveszi az egyhk hatáskörét, frforr

2.2.1. 19.szford: „a megreformált közép- és felőokt segítségével megvalósítják a jól felkészült, megbízható és a hat iránt lojális álli hivatalnokok képzését.”

2.5.2.1.angolszász széttagolt iskrenc

2.5.2.2.Bell-Lancaster „kölcsönös oktatás”-a: monitor-móc

2.5.2.3.public school: bentlakásos elitoktatás

3.2.1. álli középiski okt a 20.sztól

4.2.1. Napóleon iskrence:

2.5.4.1.tankerületek, kpti irányítás mindennek

2.5.4.2.általános művség biztosítója a középisk

5.2.1. Bourbon-restauráció: alapfok újra egyhi fennhat alá

6.2.1. általános, világi, ingyenes, kötelező, 6-13 a 19. végétől

7.2.1. 18.2: népisk. Kötelező érettségi. Termtudok előtérbe. Egyetemi iskfenntartó az áll, de az egyetemi tudos kutatásba nem szól bele

8.2.1. 1859, német ref

2.5.8.1.9oszts reálisk latintanítással

2.5.8.2.7oszts reálisk fakultatív latinnal

2.5.8.3.6oszts felső polgi isk, nincs latin

2.6. Az eui modern oktatási renck általános jellemzői: „évfolyamosztály, életkori szakaszok alapján kialakított egységes tanterc, tanári előadás, magyarázat, bemutatás, felelés, másolás, utánzás, a tananyag emlékezetből való megtanulása, az ismeretek és a megkövetelt teljesítmény szintjének felülvizsgálata a tanárok által, az ismeretek és készségek értékelése osztályozással, és ennek alapján a tanulók betagolása meghatározott teljesítményhierarchiába”

2.7. A modern magy iskrenc kialaka

1.2.1. 18.2, MT alatti népiskrendtartás:

2.7.1.1.tarti fővárosokban normaiskolák, gyakorló elemi és tanítóképző

2.7.1.2.városi népiskolák

2.7.1.3.mezővárosi-falusi népiskolák

2.2.1. Ürményi József refterve:

2.7.2.1.tankerekre osztás, Ratio

Németh-Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Fejezetek az európai család és gyermekkor történetéből

1. Az eui család változásai

1.1. ffi-női kapcs intézményesített + gyerek felnevelésére irányul + gazdi és egyéb együttműk

1.2. a kkori háznép: nagyobb, bérségi vagy függőségei viszonyú embercsop. Ház urának alárendelve. Főnemességben tovább, kézműv és paraszti rétegben korábban átalakul mai értelmű családdá.

1.1.1. apa nem tagadhatja ki a fiát, amúgy teljhatalma van. Kötelezettségei: gyerekfelnev, kiházasítás, örökség (hozományt is öröklik a gyerekek)

2.1.1. feleség a férj jószágaiból-birtokjogaiból hitbért kap, ha teljesíti kötelezettségeit (szülés, hűség, háztvez)

3.1.1. tanulás ált annyi, hogy a gyerek megfigyel. Utánzás. Nem verbalitás.

4.1.1. faluközösség: szigorú patriarchális rend. Kevés intim szféra. Sok fegyelem, engedelmesség.

5.1.1. magas gyerekhalandóság à nincs „szentimentalizmus”. A házasságkötés is racionális szptk alapján.

6.1.1. utánzásos tanulás. Mesék, dalok, rímes életbölcsességek, memorizálása, mindennapi feladatokba bekapcs.

1.2.6.1.szorgalom, rendszeretet, takarékosság, vallás, elesettek gondozása, közösséghez kötődés.

1.3. modern kiscsalád születése – 17.sz.: evilági boldogulás igénye. Anyagi javak, munka mértéktartás, becsületesség, kiszámíthatóság a városi polgság fontos értékei. Puritán életmód, szigorú gyereknevelés – a családból lassan átkerül az iskba

1.4. a 17.sz-i család főbb típusai:

1.1.1. nevelés a nemeseknél házitanítók vagy nevelőnők által

2.1.1. Ang: gentleman: vagyon, szaktudás, személyi érdem alapján. Protestantizmus: prédikálás, írolvtanítás.

3.1.1. új típusú család: egyre későbbi házkötés, életkor egyre közelebb, több érzelem. Gyerekkor sajátos fejlődési szakasszá à tanácsadó kvk, ifjúsági irod, játékok, gyerekruhák.

1.5. A család változásai a 19.szban

1.1.1. individualizmus. Család fontossága. Magán- és közszféra szét. Polgi kiscsalád „a civil társ alapköve”. Ház szabad elhatározásból, monogám, de érzelmek helyett racionális. Ház „morális kategóriává”. Családapa tekintélye még mindig.

1.5.1.1.férj ellenőrizte, hogy a feleség hogy ellenőrzi a háztartást. Munkahely és otthon szétválasztása.

1.5.1.2.reprez a lakásokban. Gyerek egyre kptibb szerepe a családban, társban („a jövő polgára”)

1.6. A polgi család diadalútja – 20.sz

1.1.1. szerelem fontosodik, válások szaporodnak, egyedülálló szülők, élettársi viszony.

2.1.1. lányoknak isk, munka, párválasztás, jog

3.1.1. „gyerekvilág”, „gyerekkultúra”

4.1.1. munkamegosztás, gyereknevelésbe bekapcs

2. Fejezetek a gyermekkor és a családi nevelés történetéből

2.1. Ókor

1.2.1. rituális gyerekáldozat

2.2.1. kis kortól nevelés, pedagógia Gro-ban, kíváncsiság-emlékezőképesség-versengési hajlam megfigye Rómában

2.2. kkor

1.2.1. augustus: eredendő bűn

2.2.1. gyerekgyilok főbenjáró

3.2.1. dajkák (2 éves korig), kevés szeretet, rideg nevelés.

4.2.1. gyerekkor fogalma létezett. Tisztaság, ártatlanság. Kórházak, gyerekmenhelyek, árvaházak.

2.3. humanisták-reformátorok

1.2.1. gyerekkor a legvidámabb-legkedvesebb. Gyerek formálható.

2.3.1.1.életkori sajátosságok vannak, pedagógiában ezekre figyelni kell

2.3.1.2.ifjúkor hajlamos a bűnre à vigyázni kell, ne legyen rossz társaságban, ne neveljék „fonákul”. Verés ritkán szabad, büntetés mértékletes legyen, ne megszégyenítő.

2.2.1. Luther: üdvösség elnyerése: helyes gyerekneveléssel. Férji tekintély megkérdőjelezhetetlen.

2.3.2.1.következetes, szigorú ercsi elvek szti nevelés

2.3.2.2.gyerek ered „önző vadállat” à szigorú nevelés téríti jó útra

2.3.2.3.bibi eredetű vagy figyfelkeltő-intő névadás (Hateevil, Killsin, Fear, Hopwell, Thankful, Prudence, Grace)

2.3.2.4.gyerek a szülői tevékenységek folytatója

2.4. Felvil

1.2.1. Locke: „pedagógiai optimizmus”. Gyerek formálható.

2.2.1. nevelés közüggyé válik, értekezések jelennek meg.

3.2.1. egészség, jókedv, tudás, jócselekedet, remény értékei. Leghatásosb-egyszerűbb a személyes példaadás.

2.4.3.1.„Minél fiatalabbak, annál kevésbé szabad helyén nem való és féktelen vágyaikat kielégítenünk”.

2.4.3.2.testi fenyítés megalázó. Verés csak legvégső esetben

2.5. A nevelés évszázada – 18.sz

1.2.1. ritkább pestis-éhínség-háb, fejlődő élelmiszer-term, higiénia, kevesebb csecsemőhalandóság, lányoktatás. Élet „röpke előjáték” az öröklét előtt. Élettartamnöv à szülésritkulás.

2.2.1. meghatározzák a túlélés esélyeit: nem, hányadszülött, társi státus, dajka van-e, vidéki-e

3.2.1. 8-10 éves kortól nevelő intézet, zárda.

4.2.1. prot családtervezés, szülszab. Kislétszámú családok. Egyéniség újra fontossá. Gyerek ártatlan, szelíd, jámbor. Csodagyerek-kult.

5.2.1. Rousseau: gyerekenek segítségre van szüksége a fennmaradáshoz à nevelőnek meg kell tanítania a szükségletei önálló kielégítésére.

2.5.5.1.legfontosb összekötő családi kapocs a szeretet

2.5.5.2.nevelési móck: helyzetteremtés, természetes büntetés (büntetés maga a tett következménye)

2.6. 19.sz

1.2.1. polgi kiscsalád, anyaság, gyerekvilág sajátosságai felértékelődtek

2.2.1. „A század gyermekének fő feladata tehát a társba való, lehetőleg zökkenőmentes beilleszkedés volt A család érzelmeket és anyagiakat fektetett be a gyerekekbe, s nekik teljesíteniük kellett az elvárásokat.”

3.2.1. anya: saját maga szoptat, tudatos felkészülés a nevelésre. Gyerekhalál már tragédia. Gyengédebb nevelés. Lánynevelés.

4.2.1. porosz pedagógia: belső szabság, tökéletesség, jóakarat, jog, méltányosság megvalósítása.

2.6.4.1.Herbart: nevelési folyamat 3 egysége: kormányzás (akarat megtörése), oktatás (sokoldalú, kiegyensúlyozott érdeklődés kialakítása), ercsi nevelés (ercsi autonómia). A gyerekben eredendően „kis vadember” van; nevelés útján válik emberré, a tudás megszerzésével.

5.2.1. 19.sz-i iskrenc: túlzsúfolt épületek, túlterhelt gimnazisták à reformvágy.

6.2.1. megszületett a „fogyasztó” ember.

7.2.1. gyerekeknek egyre fontosb a kortárscsop, az isk. gyereki világ önálló, gyerekkor tökéletes, bűntelen, tiszta, romlatlan. Fontosak az érzelmek. Empatikus reformpedagógia: anya szerepe pótolhatatlan a nevelés során.

2.7. A gyerek évszázada

1.2.1. érzelmi kapcsok a szülő-gyerek viszonyban. Túlvédő magatartás à önállótlan gyerek.

2.2.1. lélektani kutatások

2.7.2.1.behaviorizmus, Watson: jól kezelhető csecsemőnek nem kell babusgatás. Ideális gyerek nem okoz gondot szüleinek, alkalmazkodóképes. Gyerek=kis felnőtt. Szófogadó, fegyelmezett, önmagán uralkodó, problémamentes, higiénikus.

2.7.2.2.Spock: szeretetigény, önkibontakoztatás-segítés, gyengédség. Az ideális baba „sziporkázóan intelligens”. 1940s.

2.7.2.3.Leach, ’70s: engedékeny, gyerekkptú attitűd.

2.7.2.4.ffik elvesztették azt a patriarchális hatalmat, amijük vt.

3.2.1. „gyerekország” legfontosabb sajátosságai:

2.7.3.1.speciálisan gyerekekkel foglalkozó intézmények

2.7.3.2.elkülönített játéktér (városi és lakási szinten)

2.7.3.3.speciális kultis ajánlatok

2.7.3.4.gyerekdivat

2.7.3.5.speciális gyerekszervezetek

2.7.3.6.speciális törvények

2.7.3.7.kötelező iskrenc, óvoda, napközi

4.2.1. „a gyermekkor egyre inkább társadalmasított, kiszolgáltatott a kül társi hatásoknak, szabályoknak és intézményeknek.”

2.7.4.1.kis- és csonka családok szaporodása, gyerek-szülő kapcs „intenzitásának fokozódása”

2.7.4.2.urbanizáció, technikai fejl à természetes lakókörnyezet jelentőségcsökken

2.7.4.3.„valóság fokozatos elveszítése” (média)

2.7.4.4.családról leválás folyamatának fontos tényezője az isk, a kortárscsop

5.2.1. új tendencia: gyerekkor megint hasonlatossá a felnőttkorhoz VAGY a felnőttek „gyerekszinten megrekedtek” a média hatására. AZAZ a felnőtt-gyerek határ elmosódik.

N. Kollár - Szabó: Pszichológia Pedagógusoknak. 25.: AMIKOR NEM A GYEREKKEL VAN A BAJ. MEGVÁLTOZTATHATATLAN ADOTTSÁGOK.

1. nem „hiba”, hm „iskolai elvárások és tanulói jellemzők össze nem illése”.

2. A hátrányos helyzet problémája

2.1. „alacsonyb társi helyzetű gyerekek iskoláztatási esélyei rosszabbak, mint azt az értelmi képességeik alapján várhatnánk.”

2.2. az esélyegyenlőtlenség okai a tanulók oldaláról

1.2.1. nyvi készségek, nyvi hátrány: iski teljesítményminősítés nagymértékben függ ettől. Fejlesztés: gyerek beszéltetése.

2.2.1. szülő hozzáállása az iskolához: saját élményeitől függő, tudatos/tudatalatti véleményközvetítés

3.2.1. jövő perspektíva: milyen távú, mennyire differenciált; továbbtan motivációi.

4.2.1. személyiségtényezők (alkotásvágy, teljesítményorientáltság, önirányítási igény, vezetői érdeklődés, szociabilitás), kognitív képességek (elméleti intelligencia, elméleti érdeklődés, absztrakciós készség).

2.3. Az esélyegyenlőtlenség iski okai

1.2.1. felülről építkező tanterv: „továbbtanhoz szükséges tudást helyezi a kptba, a gyaki, praktikus 7köznapi tudással szemben.”

2.2.1. eltérő tgyi, személyi feltételek: alacsonyb réteg iskolái rosszabbul felszereltek, tanárok képzetlenebbek, spec többletokt kevesebb à esélyek rosszabbak

3. Az iskrenc jellemzői és fejlődési irányai

3.1. iski szelekció és esélyegyenlőtlenség szorosan összefügg

3.2. Nyeu, oktatásváltozás

1.3.1. expanzió: egyre nagyobb igény a felsőfokú iskk iránt

2.3.1. demokratizálódás és egységesedés: kötelező+ingyenes alapokt. „az oktatást megtérülő gazdasági befektetésnek tekintik, mely a nemzet előrehaladását, versenyképességét szolgálja”, +esélyegyenlőségi terep

3.3.1. globalizálódás: nyeu-i iskrenc terjedése

4.3.1. szekularizáció

3.3. magyar iskrenc

1.3.1. 6-8 oszts gimnk: (korai) szelekció

2.3.1. esély= csak elméleti

3.4. A szülők véleménye az iskszerkről

1.3.1. értelmiségi szülők: korai szelekció támogatása

2.3.1. 6-8 oszts gimn elszívja a legjobb általános iskolás tanulókat

3.3.1. átjárhatóság nehezebb Mo-n

4. Megoldási lehetőségek a hátrányos helyzet csökkentésére

4.1. felzárkóztató programok: korai fejlesztőprogramok (óvodában/család bevonásával)

4.2. tanár-diák viszony: otthonról magabiztosságot hozó tanuló és félénk tanuló külségei

4.3. késői szelekció

N. Kollár - Szabó: Pszichológia Pedagógusoknak. 4.: A CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ JELLEMZŐI

1. a család szerepe a fejlődésben

1.1. „A család életünk legmeghatározóbb közege, legfontosabb kiscsoportja. Itt formálódik személyiségünk, önazonosságunk, önmagunkhoz és a világhoz való viszonyunk.” Legnagyobb hatás: szülő-gyerek kapcsa (nevelés, jutalmazásbüntetés, kontroll).

2. A korai hatások jelentősége

2.1. gyerek kapcsainak (főleg az anyával) alakulása hatással a későbbiekre (erősség, érzelmi hőfok, stabilitás, biztonság, egyéb).

2.2. szülői gondoskodás bioi gyökerei

1.2.1. „imprinting”: bevésődés. Anya+utód szerepe felcserhetetlen legyen. Fizikai és lelki kapcs. (Nem kizárólagos, „az örökölt tényezők csupán olyan rásegítő mechanizmusok, melyek könnyebbé teszik a szülő-utód kapcs kibontakozását”)

2.3. Kötődés

1.2.1. közelségkeresés újszülötti veleszületett hajlam; gondozó jelenléte az életben maradás feltétele à odahívás eszköztára (mosoly, sírás, szemkontakt). „Ragaszkodó magatartás kötődéssé alakul”.

2.2.1. kötődés: „olyan szeretetkapcs, ami felcserhetetlen, max néhány fontos személyre irányul. […] Ha a szeretett személy rendelkre áll, amikor szüks van rá, ez idővel csökkenti a fizikai közelség szükségességét és növeli a kötődés biztonságát.”

2.3.2.1.kötődési típusok: biztonságosan kötődő (ha reagálnak a jelzéseire, biztonságot sugároznak, empatikusak a szülők), elkerülő (ha kontaktkerülő, hideg, merev a szülő), ambivalens (következetlen szülő).

2.3.2.2.szülői interakciónak összhangban kéne lennie a gyerek szükségleteivel.

2.4. A korai kötődés zavarai – rézuszkísérletek

1.2.1. izolációban félős, később antiszoc, agresszív

2.2.1. részleges izolációban részleges problémák

3.2.1. megfosztottság (=nem abovo külön felnövő): kiegyensúlyozatlanság

4.2.1. „Műanya-helyzet”: nem a táplálékadó szerep az elsődleges, hm a testközelség. Elég biztonságot nyújt egy bábu a felderítő viselkedéshez. De a társas viselkedések nem teljesértékűek (később kialakuló mimika, reakciók, etc).

5.2.1. anyahiányt csökkentik a kortársak

6.2.1. fentiek vonatkoztathatók emberekre is.

2.5. A korai évek gondoskodó környezete

1.2.1. fizikai ellátáson kívül kell még:

2.5.1.1.fizikai-érzelmi közelség

2.5.1.2.gyerek kommunikációinak, igényeinek megértése

2.5.1.3.gondozó válaszkészsége

2.5.1.4.megfelelő mértékű frusztráció (szükségletkielégítés-késleltetés, önerők mozgósításához szükséges érzés)

2.5.1.5.autonómia támogatása

2.2.1. Korai évek csak alapot nyújtanak, a fejlődés sok más hatás függvénye is. Winnicott fogalmai: „gondoskodó körny”, „elég jó anya”.

3. A szülők nevelő hatása

3.1. nevelői beállítódás függ: kultúrától, tekintélyviszonyoktól, gyerek jogairól alkotott felfogástól, társi hatásoktól.

3.2. feltétel nélküli elfogadás

1.3.1. „Az egészséges fejlődéshez a gyereknek szüksége van arra, hogy tudja, mit csinál jól és mit nem.”

2.3.1. „A szülők nyílt vagy rejtett, soxor tudattalan elvárásai megfosztják a gyereket attól, h a saját sorsát élje.”

3.3. Nevelési stílusok

1.3.1. Maccoby, Martin: négy karakteres szülői magatartás

3.3.1.1.irányító (meleg-kontrolláló): kornak-népességnek megfelelő viselk elvárása, de figybe vett vélemény, érzések. Büntetés ritka. Ösztönzés a képességeknek megfelelően. Gyerek barátságos, együttműködő, önálló, jó önkontrollú, önérvényesítő, erős teljesítménymotivációjú.

3.3.1.2.tekintélyelvű (hideg-kontrolláló): szülő szabálykptú, engedelmességre-rendre-hagyománytiszteletre nevelő. Nincs alkudozás, gyakori a büntetés. Gyerek visszahúzódó, motiválatlan, agresszív, bűntudatos.

3.3.1.3.Engedékeny (meleg-engedékeny): Szülő gyerekcentrikus, kevés korlátot állító, szabságot adó. Gyerek éretlen, önállótlan, felelőtlen, nehezen kezelhető, nehezen döntő, agresszív.

3.3.1.4.Elhanyagoló (hideg-engedékeny): szülő nem érdeklődő, közönyös, elutasító. Gyerek agresszív, függékeny, carpediem.

2.3.1. legtöbb szülő ált keverve alkalmazza a fentieket (per gyerek, per szitu)

3.4. Morális fejlődés

1.3.1. szabályok, normák, szerepek elsajátítása, viselkedésszabályozás

2.3.1. annak megértése, mit várnak el tőle.

3.3.1. ercsi viselk és ercsi tudat nem feltétlen esik egybe à fejlesztendő az önkontroll és a lelkiismeret.

4.3.1. Piaget, Kohlberg: gyerek csak a kognitív fejl függvényében tudja megérteni a társas elvárásokat. à másképp kell tiltani-megokolni az elvárásokat a kül életkorokban.

3.4.4.1.Piaget: vétség nagysága, igságosság, szabályról alkotott vélemény alapján 2 szakasz az ercsi fejlben:

3.4.4.1.1. heteronóm: viselk elbírálása vagy pozitív, vagy negatív. Szabályok megváltoztathatatlanok. Gyereknek engedelmeskednie kell. Bűn mértéke=okozott kár nagysága.

3.4.4.1.2. autonóm: viselkmérlegelés kül szptk alapján. Szabályok módosíthatók, közösen kialakítottak. Bűn mértéke a szándéktól függ. 10-11 éves kortól.

3.4.4.2.Kohlberg 6 ercsi fejlődési szakasza:

3.4.4.2.1. prekonvencionális szint: cselekvések megítélése aszerint, h követkményük kellemes vagy kellemetlen.

3.4.4.2.1.1.büntetésorientációs szakasz: elkerülés

3.4.4.2.1.2.jutalomorientációs szakasz: elnyerése érdekében alkalmazkodás

3.4.4.2.2. konvencionális szint: család, máso igényeinek megfelelés motivál

3.4.4.2.2.1.jógyerek-orientációs szakasz: mások helytelenítésének elkerülése miatt alkalmazkodás

3.4.4.2.2.2.tekintélyorientációs szakasz: kötelességteljesítés

3.4.4.2.3. posztkonvencionális szakasz: 20+ évesen, nem mindenkinél. Morális elvek megértése, absztrakt gondolk

3.4.4.2.3.1.társadalmiszerződés-orientációs szakasz: közjólét-szptúság, egyéni jogok védelme együttesen követendők

3.4.4.2.3.2.egyetemes etikai elvek iránti orientációs szakasz: saját választású etikai elvek követése; önbecs az önítélettől függ.

3.4.4.3.Kohlberg első 4 szakasza megegyezik a piagetivel. Piaget életkorfüggőnek, Kohlberg szitufüggőnek tartja a szakaszokat.

4. A családi renc

4.1. „olyan egység, amelynek jól felismhető, egyedi sajátosságai vannak, meghat műkmódja, szabályai.”

4.2. A változásról

1.4.1. „A család jól vagy kevésbé jól működő önszabályozó renc.” Mindenki hatással mindenkire („cirkuláris okság elve”).

2.4.1. család dinamikus egyensúlyban van („homeosztázis”): egyensúlyi állapottól való eltérések beindítják a korrekciós törekvéseket. Ha csakazértis nincs korrekció, az szívás. Inkább állandó változásokra van szükség.

4.3. A család életciklusa

1.4.1. fejlődési folyamat

2.4.1. Hill modellje:

4.3.2.1.házasodás: kultfüggő, h a házasodás előtt a felek mennyire ismerik egymást, család mennyire vállal szerepet.

4.3.2.2.csecsemős-kisgyerekes család: szülővé válás feladata (napirend, felelősség, fontossági sorrend átalakulása)

4.3.2.3.óvodáskorús család: gyerek önállósodásához való alkalmazkodás, netán testvér születése

4.3.2.4.iskoláskorús család: új életritmus, új követelmények, új kortárscsop

4.3.2.5.serdülős család: addigi értékek megkérdőjeleződése, kortárscsop fontosbá válása. Szülők életközép-válsága. „Idősebb generációval való fokozottabb törődés”.

4.3.2.6.fészakhagyó gyerekes cssalád: szülői funkció elvesztése. Új rokoni viszonyok. Nagyszülői szerep. Idősb generáció halála.

4.3.2.7.inektív öreg házaspár: feleslegesség-érzés (és leküzdése).

4.4. A családi renc jellemzése

1.4.1. struktúra: alrenck (házastársi, szülői, gyereki, nagyszülői). Jól akkor műk, ha mindenki a saját alrencének megfelelő funkciót tölt be.

2.4.1. szabályok (alap- és kis szabályok)

3.4.1. kommunikáció.