Vadász: 19. századi egyetemes történet. Az Orosz Birodalom

1. Gazd, társ

1.1. ter+népnöv (19.közepe: 18m km^2, 74m fő)

1.2. feud gazd, nem kedvez a fejlnek

1.3. mezgazdra kedvezőtlenb északi tereken ip. Délen robottartó nagybirtok, hagyos gabonaterm. Peremvidékeken fejlődőképesb nemesi nagybirtok (bérmunka, új növk, vetésforgó, gépesítés). Mindenütt jellemzők a rosszabb termés utáni éhínségek.

1.4. nemesség: ~1%. Birtokállomány lassú apadása, eladós.

1.5. parság: ~70%. Szinte rszg-szint. Fokozódó ellenállás à rendezendő jágykérdés.

1.6. szűk belső piac. Önellátó vidék. Vidéki textilmanufakt, élelmiszerip. DE merev álli előírások, tulaj nem érdekelt a termelésbővítésben.

1.7. külker: Ang+Ázsiával. Exp: mezgazdi termények. Imp: gyapot, selyem, bőr.

2. Az orosz szford

2.1. I. Sándor (1801 – 1825): engedmények: korlátozott önk, tvsség, öltözködési+könyvimporti tilalom eltörlése, amnesztia, örökváltság, szakminisztériumok felelős vezetőkkel. à konzerv nemesi tiltakozás miatt vége.

3. A terjeszkedő pol

3.1. állandó terszerző hábk

1.3.1. észak: Svédoval. à szerzett terek annektálása (Finn Nagyhcgség)

3.1.1.1.belső autonómia, rendi jogok fenntarthatása. Finn ogy.

3.1.1.2.nagyhcg a cár

3.1.1.3.álli admin. Feje a szenátus, jogi+gazdi, igszolgi+végreh hat.

3.1.1.4.gazdi különállás, önálló vámhatár

3.1.1.5.(I. Sándor vsz mintának szánta a bir egészének.)

2.3.1. dél: Oszmán Birral, Perzsiával

3.1.2.1.Kaukázus: egyes államokért + hegemóniáért.

3.1.2.2.vallás+állberendezkedési feltételek a cárhoz húzták Grúziát à belső konszolid, de erőteljes gyarmítás.

4. A Honvédő Háb

4.1. Nap+500.000 katona VS kevesebb+széttagoltabb cári sereg à visszavonulás (tehát döntő összecsapás előli kitérés is egyben).

3.4.1. „Nap kizárólag kati erővel törekedett céljai elérésére. Propeszközöket nem alkalmazott, a jágyok felszabát nem hirdette meg.” à orosz nép oroszpárti à népi ellenállás.

4.4.1. Kutuzov kinevezése à Borogyino

4.1.4.1.~= erőviszonyok, de felszereltség gyengébb à védekező taktika

4.1.4.2.hosszú, véres harc, hajnalban visszavonulás à Nap ellenállás nélkül bevonult Moszkvába. Várva a béketárgyalásokra egyszercsak kigyulladt a város, elégett az élelmiszertartalék. 1 hónapig Sándor nem bocsátkozott tgyalásba à Nap kénytelen visszavonulni, orosz zaklatások közepette à brezinai ütközet, orosz győzelem.

4.2. à patriotizmus növ.

5. „Arakcsejevscsina”

5.1. fellángoló reformhangulat Sándorban: jágyügy, alkkiterj. De az 1820s eui forri események újra retrográd irányba terelték.

5.2. lib bizalmasok helyett Arakcsejev gr.

5.5.1. oktügy, cenzúra szigorod, szabadgondolkodók üldözése

6.5.1. sok háb = sok kiadás. à sereg tartsa el magát. à katonai telepek

5.2.6.1.telepítés álli parknak. Felnőtt ffiknak fdműv mellett kötelező szolgálat.

5.2.6.2.minden részletet ptsn előírtak (ruha, étkezés, napirend…)

5.2.6.3.kati irányítás alatt minden (pl házasság is)

5.2.6.4.gazdilag-katilag sem jött be a terv, de nem mondtak le róla.

6. Nemesi forradalmárok

6.1. 1812 utáni külfi hadjkban más országok-beli tanulságok a tiszteknek. visszatértükkor épp poli reakció à dekabrista mozg.

7.6.1. 1816, Honmentő Szöv, később más körök: katonatisztek refk szükségességéről. Mivel a gyaki megvalósról eltérő nézetek, sok+változó csoportosulás.

8.6.1. 1820s: társi változás kell. Gondolatok terjesztése. Katonai felk sem kizárt. De a pugacsovi stílust elkerülendő a nép ne vegyen részt.

9.6.1. miután a korm tudomást szerzett rüluk, északi és déli szöv alakult.

6.1.9.1.déli alkterv: közt, jágyrenc+rendi kivságok mex, tv=, álts váljog. Nem oroszok gyors asszimja. ß ezekhez ideiglenes diktatórikus korm ~10 évig.

6.1.9.2.északi alkterv: alkmon. Magas vagyoni cenzus, föder, parfelszab fd nélkül.

10.6.1. 1826-os fordulatot terveztek, de 1825, Sándor halálakor kedvező feltételek.

6.1.10.1. csapatfelvonulás, eskümegtagadás terve, több szptból sem jött össze.

6.1.10.2. vezetők felakasztása, többieknek kényszermunka, börtön, száműz.

6.1.10.3. dicső emlékezet.

7. A miklósi kor

7.1. 1825 – 1855

7.2. kíméletlen, kati engedelmességre szoktató, despotikus

7.3. alattvaló-megfigy (új állrendőrség, titkosügynökök, cenzúra)

7.4. 200 év tv-inek kiadása. Alsófokú igezg választott testületek kezében, bár ehhez adónöv kellett.

7.5. terj:

11.7.1. perzsa, tr háb à Azerbajdzsán, Örményo.

12.7.1. Közép-Ázsia: kazah kánságok (önként) csatlak. à orosz közig a nemzetiségi-törzsi nomád életmód helyett

13.7.1. Távol-K: Szahalin-szk, Amur. USA megvette Alaszkát.

8. A Len Kirság. A novemberi felk

8.1. Varsói Nagyhcgség néven feltámasztva, 1807-15

8.2. bécsi kongr: Oroszo-é, de nem beolvasztható à Len Kirság.

14.8.1. alk: szemszab, tulajdon sérthetetlen, sajtószab, 2kamarás ogy. Tvkezdeményező az uralk, szejm véleményez, uralk vétózhat. Végreh: uralk kinevezte tanács. Igszolg nyve len. Saját sereg.

15.8.1. nemesség „minthogy gazdi hatalmát töretlenül gyakhatta, beletörődött a korlátozott poli önállóságot nyújtó új helyzetbe”.

16.8.1. radikálisok függetlenednének.

8.3. 1830, forrk hírére kadétiskolások helytartói palotát foglaltak Varsóban. Városlakók támogatnak. à Ideiglenes Kormány, diktátor.

17.8.1. közben a vidéki nemesség is felkel, össznemzetivé válnak.

18.8.1. 1831, Romanov-trónfosztás. à koal korm. Sereg kiszorította az oroszokat.

19.8.1. orosz ellentám, erős túlerőben. Felk vezetői nem tettek engedményeket a jágyoknak à passzívak.

20.8.1. Paszkevics VS Dembiński. Varsó feladása à emigr (Prsba).

21.8.1. à börtön, száműz, vagyonel, Oroszoba telepítés. Fokozatos jogfosztás.

9. A krími háb

9.1. 1848 után Miklós megoldaná a keleti kérdést (a hálára kötelezett német állk segítségével).

9.2. Moldva+Havalf megszállása. à Ang+Fro tr oldalon beszáll, +Aut ultimátuma orosz csapk kivonására a dunai fejségekből.

9.3. Szevasztopolnál ~1éves állóháb, Oroszo nem bírt a szövségesekkel. Elestével a háb is eldőlt.

9.4. II. Sándor (1855 – 1881) à 1856, párizsi béke. Oroszo elvesztette a Duna-deltát, Dél-Besszarábiát, Fekete-tengeri flottáját-erődítményeit és a presztízsét.

10. Okt-kult

10.1. 1803, orszs szabályozás: vidék: 1 oszt köt, egyhi. Város: 2 oszt, járási. Nemességnek 4oszts gimn. Rendi alapok, ~átjárhatatlanok. Analf magas.

22.10.1. egyetem több városban. Orosz, német, len okti nyv. Széles autonómia (többször korlátozott).

23.10.1. felsőfokú szakokt.

10.2. időszaki sajtó elterje. Efemer közéleti fórumok

10.3. közkt (ma is műk), múz, mezgazdi kiállítás, tudós társ, törtírás (inkább szépírói, mint szakmai).

10.4. építészet: klassz

10.5. irod: rom, szentiment. Puskin. „a társkritika nyilvános művelésének szinte egyedüli terepe”. Realizm. Gogol.

24.10.1. magánszínházak (közéleti fórumként is

25.10.1. orosz nemzeti opera (Glinka)

11. A szellemi élet

11.1. „hivatalos népiség”: pravoszlávia, egyeduralom, népiség. Hivat prop.

26.11.1. Oroszo-Ny szembeállítása: vallástalanság-oxia; lázongó alsó rétegek – patriarch kötődés a fúrhoz-cárhoz.

11.2. titkosrendőrség ellenére is alakuló egyesületek. 1830s-.

27.11.1. szlavofil: sajátszerő orosz út: prav vall, fdközösség. De kell jágyref (obscsina+fúr fenntartásával). NagyP abszista csász vt, nemzetellenes. Kell vélemény- és sajtószab, nem kell magtul.

28.11.1. nyugatos: „eui civilizáció fundamentális egységét valló felfogás”. Folytatandó a péteri europaizáció.

29.11.1. forri demo szárny (Belinszkij, Bakunyin): szoci, forri változás kell.

30.11.1. libk: jágymex, polgi-alkos rend bevezetése fokozatos reformokkal.

OROSZO A JÁGYFELSZABTÓL A SZFORDIG

12. A jágyfelszab

13. krími háb után a korm szt is ref kell, mert így katilag-gazdilag le/elmaradott. Ehhez belső feszültségek megoldandók à parasztkérdés.

13.1. lib vélekedés: jágyoknak jár a szemszab, de nem jár fd, hisz az kárpótolja a furat. Felszab csak álli közvetítéssel lehet.

13.2. radik: obscsina elmaradottságából úgy kovácsolható előny, ha a felszabt jágyokból komm közösségek alakulnak.

13.3. közben kormány programkidolgoz à libhez közeli álláspt. De előtte kikérte a furak véleményét.

31.13.1. területileg kül vélemények. à nemesi nagybirtok fennmaradásának biztosítása+parknak nagyon nagy kártérítési kötelezettség.

13.4. 1861: magánfúri park jágyi függésének felszámolásáról.

32.13.1. jágyknak szem szab (=tilos eladni, áttelepíteni, házasítani; lehet ingatlanja)

33.13.1. falu önigazgató egységgé: falugy (csalfőkből), vált elöljáróval. (De ezeket nemesi békebírók ellenőrizték..)

34.13.1. fúr kötelezően átad x mennyiségű fdt exjágyának, aki kötelezően fizet érte. Ideiglenesen + régi szolgálataikkal is tartoztak nekik à összességében nem jártak túl jól (pl kevesebb fdtulajdonuk lett, mint 1861 előtt).

35.13.1. obscsina fennmaradt

36.13.1. 1866: álli parkra is kiterj (ők jobban jártak)

37.13.1. jelentősége: ~32m főt érint, feud korlátokból bontott.

14. Polgi refk

14.1. 1863: egyetemi autonómia, cenzúraenyhítés

14.2. 1864: tv=, igszolgnak formális függetlenség

38.14.1. bíróknak jogi végzettség kell

39.14.1. esküdtszék, védelem bevezetése

40.14.1. nem vonatkoznak a reformok katonákra és parkra..

14.3. 1864: zemsztvo-alakítási tv

41.14.1. választott, álli büroktól független

42.14.1. rendi alapú járási+kormzósági választások. A küldöttek választanak végrehajtó hatalmi alkalmazottakat.

43.14.1. itt is a nemességé a vez szerep. De a lib ellenzéki nemességé.

14.4. 1870: városi önkk létrehozása. Választás vagyoni cenzus alapján.

44.14.1. gazdi-kultis szerep

45.14.1. szenátus felügye alatt

46.14.1. közéletben inaktív (ellenben a zemsztvókkal)

14.5. 1874: katonai ref

47.14.1. park erőszakkal+életfogytig toborzása helyett álts hadkötél+max6 évre

48.14.1. minél magasb végzettségű valaki, annál kevesebb szolgálat.

15. Gazd és társ

15.1. többszöröződött a városban lakók száma (aránya kevésbé)

15.2. társ rendi tagoltsága jogilag fennmaradt

49.15.1. nemesek gazdilag nem nőttek. Tőkés vállalkba nem kezdtek. (a fd nélküliekből kat vagy hivat)

50.15.1. burzsoázia (=nagypolg, fdbirtokos, középréteg, kispolg): ipsodás jót tett gazdilag

51.15.1. parság: differenciálódás. Proletariátus a szfordtól jellemző.

15.3. gazdilag 1 korszak 1861-1914. szfordos modernizáció feltételeinek kialaka.

52.15.1. mezgazd: feud örökség elég jellemző pl a birtokstruktra

15.3.52.1. egyhi, korona- és kincstári fdbirtok (mezgazdilag nem mind művhető): 180

15.3.52.2. paraszti: 140

15.3.52.3. magtul:100

15.3.52.4. juttatott fdk elidegeníthetetlenek.

15.4. legfőbb szoci probléma: fdszűke+nagy népnöv+agrárnép-fölösleg+rossz minőségű term=kkorias nyomor vidéken. +teri eltérések növekedése az országon belül.

53.15.1. kpti feketefds kormzóságok: maradiság. Nagybirtok-túlsúly, feud, agrártúlnép+fdszűke

54.15.1. kpti ipi kormzóságok: középbirtok, városok, ~magas a pari birtokok aránya, kisebb túlnép.

55.15.1. peremterek: tőkés móck (bérmunka, gépesítés, új növk, piacorientált gabonaterm)

56.15.1. általánosságában: termelés volumene nem nőtt, extenzió. Gépesítés alig. Belső piac szűk – sok önellátó. Gabonaexp mégis nőtt à tömeges éhínségek.

15.5. vasútháló nagyonnő

15.6. manufakt helyett gépesített gyárip a ’70stől

57.15.1. szén- és olajbányászat, kohászat, vasérc. DE nem gépip, villamosip.

58.15.1. feldolgip: text, élelm.

15.7. lassú és ellentmondásos folyamatok mind.

16. A forri mozgalmak vegyesrendi szakasza

16.1. „Az átmenetre a társ minden rétege az elégedetlenség érzésével reagált”

59.16.1. fdbirtokosok: sok veszteség

60.16.1. park: kevés nyereség igen drágán

61.16.1. bürok: előrehaladás túl lassú/gyors

16.2. à poli-társi aktivitás megélénkül.

62.16.1. ’60s: forri demokraták új nemzedéke: nem nemesek. Narodnyik eszmevilág irányzatainak és Bakunyinnak követése (forrilag kell megdönteni az önkényuralmi-bürokratikus uralmat; jövő: obscsina). Néhány elszánt forradalmár elég, akik fellázítják a népet. Vagy forri értelmiség államcsínye kell.

63.16.1. ’70s: tömegessé váló mozg. Park közé vegyülve prop à sikertelen à tömegperek. à lib közvélemény álts felhábja. Bíróság nem feltétlen uralkpárti ítéletet hoz.

16.3. győztes tr háb à új bolgár állt a cár polgi-demos alapon szervezte à felháb, h Oroszo-t miért nem.

64.16.1. merényletek a hat emberei ellen. à rendkívüli állapot, teljhatalom több kormzónak. Legfelső Végrehajtó Bizottság létrehozása a normalizálásra.

16.3.64.1. cenzúra enyhítése, leggyűlöltebb főtisztvisk leváltása, poli elítéltek büntetéscsökke

16.3.64.2. 1881: Sándor bevonná a tvelőkészítésbe a zemsztvókat, de pár órával a tervezet aláírása után merényletben meghal.

17. A konzerv visszahatás

17.1. III. Sándor (1881 – 1894), II. fia. Nyílt restauráció. Ehhez előbb szoci engedmények:

65.17.1. kötelező megváltás mindenhol már. Alacsonyb összegért

66.17.1. pari fdvásárlás könnyítése

17.2. aztán önkényuralom-helyreáll:

67.17.1. gyanús egyének-közösségek fölötti álli ellenőrzés

68.17.1. cenzúra

69.17.1. oktatásban még erősb rendi határok. Egyetemi aut felszám, tandíjemelés

70.17.1. igszolgi önállóság korl

71.17.1. nemeseknek parfelügyi posztok, közigi-igszolgi hattal

72.17.1. obscsinákban nehezített fdújraosztás és pari költözés. à vállalkozó kedv visszaesése.

73.17.1. parság-polgság kiszorítása a váljogból

74.17.1. 1890, zemsztvo-ellenref: álli felügy alá+nagy vagyoni cenzus.

75.17.1. erőszakos oroszosítás. Pogromok.

17.3. de ipi fellend.

18. A cári bir perifériái

18.1. Orosz-Leno: seregfeloszl, ogymex, orosz pénzrenc

76.18.1. tüntetések, alkalmi megmozdk à újoncbehívások à 1863, újabb felk.

18.1.76.1. fehérek: lojális polgk, furak, eleinte kezükben a hat.

18.1.76.2. vörösök: Ideiglenes Nemzeti Korm, jágyfelszab, forrbani részvételért is fdt lehet kapni. ß parkt ugyan megnyerték, de nem volt egységes haditerv, szétszórtan harcoltak. Orosz túlerő+több ígéret=leverése.

77.18.1. megtor: akasztás, Szibéria, birtokel. Emigr. Teljes önállóság-eltörlés.

18.1.77.1. hivatalok, bíróság, iskk orosz nyvűvé

18.1.77.2. ox-osítás

18.1.77.3. vámunió à gazdi fellend (textip, vas-fémip, szénbányászat)

18.2. Finno: alk, belső önállóság fenn tudott maradni (a szfordig)

78.18.1. finn nyv, pénz, sereg

79.18.1. vámunió à gazdi fellend (vaj-, fa- és papírexp)

18.3. Közép-Ázsia: gazdi-poli érdekből II. S. terjeszked erre.

80.18.1. decentralizált muzulmán feud kánságok egymás ellen harcoltak à orosz birba beolvadtak vagy orosz hűbs állk lettek.

81.18.1. kolonizáció. Közigi határok nem egyenlők a nemzetiségiekkel.

82.18.1. kereski kapcsok, ásványkincs-kiaknázás, vasút.

19. Okt-kult

19.1. Sok új isk, sok különböző színvonalon. Korm bizalmatlan a diáksággal – nem alaptalanul.

19.2. ezek ellenére termtudósok (Mengyelejev, Pavlov), törtírás, építészet, festészet (Rjepin-modernizmus), zene (Muszorgszkij, Rim-Kor, Csajkovszkij), irod (Turgenyev, Tolsztoj, Doszt).

83.19.1. művészek már nem mind nemesi származűsúak (Gorkij), nem mind nemesi témákat dolgoznak fel (Doszt).

Vadász: 19. századi egyetemes történet. Németország

A NÉMET ÁLLK A FRFORR ÉS NAP KORÁBAN

1. Némo társi struktrja 1800k (Prs alapján)

1.1. ternöv

1.2. à kat- és pénzügy összehangolása, közpított közig

1.1.1. merkantil, agrárpol (új fdk műv alá, szabadparaszt-betelep)

2.1.1. éles regionális ellentétek

1.2.2.1.Elbától k-re: feud, jágyság. Áll- és fúri érdek eltérő, áll parasztvédő polja. Népnöv.

1.2.2.2.közép és ny: nagyparasztok erősek, furak gyengébbek

1.3. prs monarchia: rendek éles elhatárolása

3.1.1. nemes: ország védelme (több polgi fogl tilos nekik)

4.1.1. polgság: régi, új (álli alkalmazásbani értelmiség). Protekcionista gazd miatt fellend.

5.1.1. szabad vállalkozók: gazdi függetlenségre, nem merkantilra törekedtek.

2. A polgi nyilvánosság kifejezési formái

2.1. fr plra magáncsoportosulások, szalonok, művelt tagokkal

6.2.1. házigazdák gyakran zsk

7.2.1. hazafias és közhasznú társaságok városi körülményjavra (keresk, ip, műszaki újítások támogatása)

2.2. polgi erények: hatékony, raci, takarék, szorg. Támogatott kézműip, okt.

2.3. szegényügyi ref: támogatottak körének szűkítése, önsegélyezés fokozása, szegények bevonása a termelési folyamatokba, szegénynevelés.

3. A frforr és a német állk

3.1. 18. végén indul el a reformgondolat, később, mint Fro-ban, mert feltételek hiányosak:

8.3.1. nincs 1 nagy főv

9.3.1. nincsenek akkora szoci ellentétek

10.3.1. nincs akkora álladósság

3.2. forri hábk győzelme nyomán az 1801-es lunéville-i békében Rajna bal partja Aut-tól Fro-hoz. à kártalanításra szekularizáció a német állkban

11.3.1. Bajo felemelke: 1806-tól I. Miksa válfej kiri címet is vis

12.3.1. 1806: Rajnai Szöv. Szakítás a csásszal, szuverenitás, fr csász protektorátusa alá kerülés. Bajo, Württenberg, Mainz, Baden, +12.

3.2.12.1. off- és defenzív, Nap-támogató egyesülés, főleg lovagi terek rovására.

3.2.12.2. A kilépések után II.F letette a császi címet, Nap felosztottnak nyilvánította a Szt Római Bir tereit.

3.2.12.3. Szászo, vesztfáliai kirság is csatlakozott

3.2.12.4. fr belpoli minta (alkos refk, fentről indított forr à modernizáció)

3.2.12.5. 1813, felszabadító prs-rus-osztrák seregekhez csatlakoztak a tagok, mext a Rajnai Szöv.

4. A tilsiti béke

4.1. 1807, orosz-fr, porosz-fr

4.2. „Nap a cárra való tekintettel feladta a prs áll teljes feloszlatásának tervét”

4.3. Prs terveszteségek (Vesztfália, Varsói Hcgség javára), megszállás, teljesíthetetlen hadisarc, kötelező csatl a NBR-ellenes konti zárlathoz.

13.4.1. à gazdi károk, DE német ip fejl (szövöde, vasip, gépgyártás – Ruhr-v)

4.4. következmények:

14.4.1. német állk fr mintájú reformjai: alk, állig, Code Nap, polgi jogok, parfelszab

15.4.1. német nemzet felfedezése

5. A prs refk: Stein és Hardenberg

5.1. „A Rajnai Szöv-n kívüli, de állandó Nap-i fenyegetés alatt álló Aut és Prs” áll megújítására törek, ami majd felszabhoz vezethet. Karl von Stein prs min, Nassaui emlékirat, 1807:

16.5.1. jágyrenc mex (=állpolgi jog, röghöz mex, örökös szabság) à falusi munkásság kialaka.

17.5.1. rendi elkülön lazítása: nemesek polgi tevékenységet is végezhetnek, birtokot bármely szabad ember vásárolhat.

18.5.1. korszerűsített korm+minisztériumok. Hivatalok átalakítása fokozatosan.

19.5.1. városi önk: szavi jog mindenkinek saját képv választására. Önigazg in költségvetés, isk, adó, szegény- és eü, közl, helyi rendőrség. Vidéken nincs ilyen.

20.5.1. álts hadkötél, tisztikarba csak nemesek.

5.2. miután Steint konzerv nyomásra leváltották, Hardenberg:

21.5.1. ipűzési szabság és adó

22.5.1. zs egyenjog, szekularizált eva és kat birtokok

23.5.1. előkelők gyűlésének összehívása

24.5.1. népiski ref (Pestalozzi, Humboldt): államosítás, egységesítés, berlini egyetem.

6. A nemzeti mozg

6.1. lassan megvalósuló refk+frknaki alávetettség miatt

6.2. a kor prs antiszem, lib- és forrellenes gondolkodói asztaltársaságokban tal. Sok vitaklub és erényszöv: korm hazaáruló, nemzeti forr kell. à kevés siker.

6.3. polgi társ modelljének megvalósítása refk által à bécsi kongr utáni restaurációk miatt kísérlet vége.

7. A felszabadító hábktól a bécsi kongresszusig

7.1. 1813, Oroszo-val véd- és dacszöv: katonaállítás. A Nap-ellenes koalhoz a Rajnai Szöv is csatlakt à Lipcse. à 1814, Párizs elfogl.

7.2. Nap visszatérése meggyorsította a tanácskozásokat

25.7.1. Rus-é: Varsói Hcgség

26.7.1. Prs-é: É-Szászo, Rajna-vidék, Vesztfália, Előpom, Danzig

27.7.1. Hannoveré: perszonálunió NBR-val

28.7.1. Svájcé: 3 új kanton, örökös semlegességi garancia.

29.7.1. „A Habk helyére Fro rajnai német szomszédjaként és potenciális fő ellenségeként Prs lépett.”

30.7.1. Szt Római Bir helyett Német Szövség.

RESTAURÁCIÓ ÉS FORR (1815 – 1848)

8. A Szt Szöv és a Német Szöv

8.1. bécsi kongr: restauráció, ang mintájú mon, forrk elleni szöv.

31.8.1. Mett: nemzetáll, lib polgsodás, demo elvek elleni küzdelem.

32.8.1. I. Sándor+Aut+Prs+Rus+1815szept=SztSzöv

8.2. mivel a SztSzöv irataiban nem szerepelt Némo, laza állszövi egyesülés jött létre. A Német Szöv:

33.8.1. 35 hcgi áll + 4 szabad város. Perszonáluniók miatt egész Eu részese.

34.8.1. 1kpti szerv: Szövségi Gy. Elnök Mett.

8.2.34.1. feladata: megakadály, h nemzetáll alakuljon, mert meg kell őrizni Aut soxínűségét.

8.2.34.2. jelentősége: közös védelmi pol, engedélyezték a tagállknak a saját alk kibocsát.

9. Lázadás az egyetemeken

9.1. Álts Német Diáxervezet (Jahn, Arndt): népszerű. Egységért, szabságért. Főleg protk, liberálisok.

9.2. A Diáxervt kigúnyoló + orosz ügynök-gyanús Kotzebue-t meggyilkolták à Mett fellép ellenük.

35.9.1. konferencia. Szabjogok korlátozása (egyetemeken álli megbízott ellenőriz, lib tanárok elbocsa+ellehetetlenítése, cenzúra, kpti végreh hat jogkörnöve

36.9.1. kül állkban a végreh kül. De sok letartóztatás, megfigy.

10. Az 1830. júliusi forr és Némo

10.1. lib+szabságpárti erők új erővel. Fro à Belg à Svájc à középnémet állk à Leno à közép-itai állk.

10.2. 1833, diákok vészharangoznak Frankfurtban à Mett megin fellép, a korábbihoz hasonló intézkedésekkel. à felerősödött a közvélemény liberalizmus-szimpátiája

11. A német liberalizmus

11.1. okt révén emancip, össztársi refk. 18.vége: ehhez ariszt vezetés kell. 19.közepe: +össznémet elem.

11.2. értelmiségik, szabfoglalkúk. Városok, tőkés vállalkozók.

37.11.1. követelések: NEM közt és baloldali eszmék, hm adófiz-alapú váljog. Az áll szerves, törtileg kialakt egység.

11.3. alkotmányok: Dél-Némo, 1810s vége. Prs+Aut csak a 19. közepén.

38.11.1. monarchista elv: hcgi végreh hat túlsúlya a parlben

39.11.1. ált spontán követelés alapján jött létre. Tömegmozg csak a ’40stől.

11.4. (kis)polgság tüntetései, kapcsi hálók à átfogó kommunikáció, össznémet akciók.

11.5. radik követelések: korlátlan népszuv, szoci kérdések

12. A német romantika

12.1. rideg észtől-valóságtól menekülés a vallásos-misztikus felé.

12.2. Schiller, Novalis, Hoffmann, Kleist, (Goethe,) Kotzebue.

12.3. nacionalizmus+kkorkult. à törti regények-drámák, nyv-stílus-szókincs bővülése, zenei hatások. Folklór (Herder, Grimms) és fordítás (Schlegel)

13. Az 1848-9es forr

13.1. márc: Némoban is forrk, kis ellenállásba ütközőn

40.13.1. Prs, Bajo, Württenberg, Baden, Hessen, Nassau, Frankfurt ellenzéki politikusai tanácskozása: föder szövségi (usa-típusú) áll kell, és alk. à kevésbé radikálisok: angol minta elég.

41.13.1. máj: alkotmányozó nemzetgy. Nehéz, mert:

13.1.41.1. Differenciált vélemények-célok.

13.1.41.2. külpoli aktivitás (Dánia ellen; német egységtörekvésekkel egyet nem értő hatk leszerelése)

13.1.41.3. radik felkelések országszerte

13.1.41.4. elhúzódó tárgyalások

42.13.1. à 1849, biri alk

13.1.42.1. külpol, sereg, tvk, gazd: erős kptított császság előirányzása

13.1.42.2. csász jogköre kicsi. Reichtagé több.

13.1.42.3. poli jogok

13.1.42.4. álli pénzügyek népképvi ellenőrzés alá

13.1.42.5. IV.FV-t (1840-61) német csásszá választják à visszautasítja, mert szte FJ-nek jár a cím. à IV.Fr lemondása miatt nem lép érvénybe az alk.

IPAROSÍTÁS ÉS MUNKÁSMOZG

14. az ipítás feltételei és kezdetei

14.1. feltétel: ang újítások kiszivárgása, népnöv, mezgazdi fejl à munkaerő-felszab, infrastrukt-fejl, vámsorompók leépítése

43.14.1. 3ny helyett vetésforgó, trágya

44.14.1. regionális eltérések

45.14.1. vasút

15. A vasútép forr-a

15.1. 1835-. Gazdi-külpoli kptk közt. Katonai jelentőség 1848-tól.

15.2. à vas- és szénterm

15.3. vasúti szervek rt-alapon. Vegyes magán- és állvasúti renc.

15.4. utazási lehetőség à társmob (bár a kocsiosztályok ennek ellentmondanak)

16. Friedrich List és a Német Vámszöv

16.1. „A gazdi egység hiánya megakadályta a NémSzöv áll-ait abban, ha a konti zárlat feloldása után (1815) egységes védővámokkal vessenek gátat a dömpingáron kínált angol áruknak.”

46.16.1. à Prs-n belül eltörlik a vámokat

47.16.1. à Némo, List: szabkerre, belső vámok eltörlésére van szüks, és majd csak ezután lehet egységes Némoban is gondolkodni

16.1.47.1. (Kossuth is tőle vett át biz gondolatokat, pl Védegylet)

16.1.47.2. Az, h csak Némo-n belül szűnjenek vámhatárok, sértette a nagynémet elképzelést à radikálisnak bélyegezték

16.2. à német állk egymás közt kötöttek vámmegállapodásokat ketten-hárman.

17. A munkásmozg kezdetei

17.1. Gazdi hátrányledolghoz kell gyerekmunka, nyomorban élő munkásság à mozg fellendülése

48.17.1. 1847-től kisebb egyesülések. à MarxEngelssel egyesülve Kommunisták Szöv-e. KommKvány.

49.17.1. Born, poli munkásszerv, 1848: fennálló társi rencn belüli változtatások.

50.17.1. forr után csak a polmentes és valli jellegű egyesületek maradhattak

17.2. lehetséges megoldások:

51.17.1. állfüggetlen, lib, önsegélyező társulások kézműveseknek-kiskereskőknek.

52.17.1. mivel Malthus értelmében a munkabér nem tud a létminimumtól jelentősen eltérni, álli segélyek, váljog kell a munkásoknak. Ellenfél nem a prs felsőbbségi áll, hm a lib polgság, akik meghiúsították 1848at. à vártnál helyiértékekkel kisebb lelkesedés.

53.17.1. lib szöv keresése a prs áll ellen, nagynémet egység mellett. Refk kellenek: demokratizálódás, népi felvil munka.

17.3. 1860sban Marxra és Engelsre a német munkásmozg nem igazán figyelt.

REAKCIÓ ÉS A BISMARCK-KORSZAK (1850-1890)

18. A prs alk-konflikt

18.1. 1850s: 3oszts váljog (nemesek:polgság:parság szavazati aránya = 1:1:1), felsőház létrehozása, ellenzékbebörtönzés, cenzúra, nemesség-fdbirtokosok érdekvédelme. Külpoli ingázás k és ny közt.

18.2. I. Vilmos (1861-1888), IV.FV testvére

54.18.1. cenzúrafeloldás

55.18.1. hadseregref, mert tudta, (a kisnémet) egység megvalósítása harc nélkül nem lehetséges

56.18.1. lib ellenállás miatt V a lemondáson gondolkodott, majd kinevezte minennökké Bismarckot.

18.2.56.1. hatalmi demonstráció kül- és belpolban is

18.2.56.2. költségvetés nélküli korm, cenzúra. Ilyen belpol elfogadtatásához sikeres külpol kell à

18.3. háb Dánia ellen à Auttal együtt ternyereség

57.18.1. győztesek nézeteltérései miatt B szövt kötött az Olasz Kirsággal az Authoz tartozó Velence visszaadására. Aut és Prs is tárgyalni kezd Fro-val.

58.18.1. 1866, Königgrätz, „egyértelmű prs győzelem”

18.4. sikeres külpol à sikeres belpol: tvjavaslatok elfogadtatása (pl a korábbi évek költségvetésének visszamenőleges elfogadtatása)

19. A biralapítás

19.1. „B gondolatai elsősorban prs sorsa körül forogtak, de reálpolitikus lévén ptsn érzékelte az eui nemzetálli fejl kényszerét.”

59.19.1. ’60sra világossá vált, h Auttal meg kell küzdeni ezért; ’66ra az is, hogy Prs nyert, Aut kiszállt.

60.19.1. 1866, prágai békeszerz: É-Némo (Prs hegemóniával) és D-Némo (független) megalakítása.

19.2. É-német alk: föder, liberál elemek à délnémeteknek vonzó csatlaki lehetőség.

61.19.1. ugyan III.Nap-nak B azt ígérte, nem lépi át a Majna vonalát, titkos szövt kötött a délnémet állk-kal esetleges Fro elleni hábos szövről

19.3. Fro megvásárolta Holltól Luxemburgot, ami semlegessé vált. De nem lett belőle háb.

19.4. Spa trónutódlás: Hohenzollern Lipót jelölése à heves fr tiltak à Lipót lemond, B szomorú. Fro garanciát kért Vilmostól, h a jövőben sem támogat Hohenzollerneket a spa trónon à V visszautasítja à 1870júl, hadüzenet.

62.19.1. délnémetek Prs mellett, Rus vigyáz arra, h Aut ne csatlakozhatton a frkhoz.

63.19.1. szept, Sedan.

64.19.1. à 1871, versaillesi palota tükörtermében a prs kirt német csásszá koronázzák. („B teljesítette a legtöbb nemzeti érzelmű német kívánságát, de az esemény a népképv aktív részvétele nélkül zajlott le.”)

19.5. 1871-es alk~=É-német alk. (1871-1918) - Prs vez szerepben

65.19.1. Szövségi Tanács (Bundesrat)

19.5.65.1. elnök a csász (=prs kir)

19.5.65.2. hcgk és szab városok képviselői

66.19.1. biri kanc (B) = prs minelnök = prs külügymin. Csász nevezi ki

67.19.1. Birigy (Reichstag)

19.5.67.1. csász hívja össze és oszlatja fel

19.5.67.2. álts=váljoggali népképv.

68.19.1. háb esetén a csász a biri erők főparancsnoka.

19.6. 1871, frankfurti béke: jóvátétel + El-Loth Prs-é (à prs provinciaként kormzták)

20. A poli pártok létrejötte

20.1. 1859, libk. Demokratizálódás, jog=, áll-egyh szét, nemzeti egység. ’60sban legerősb parli egység.

20.2. konzervek kisebb csoportosulásokban vtk a parlben

69.20.1. protk, lojálisok

70.20.1. a katk nehezen vették tudomásul Aut kiszorulását az egységből

71.20.1. ercs, jog tisztelete, forrellenesség, később szocpoli követelések.

20.3. munkások: 1870, szocdem párt. Szfordig alig képviselet.

20.4. B a pártokat felhasználta, kijátszotta egymás ellen. Ezért újabbak alakultak:

72.20.1. szabadelvű, 1880

73.20.1. antiszem, 1889: parl-en kívüli tevékenységük jelentősb.

21. Az ipi forr 2. hulláma

21.1. vállalatalapítási hullám à nagyüzemek à munkásvárosok

21.2. közlek à vas+acélip, bányászat.

21.3. rt-k

21.4. Ruhr-v. Krupp

21.5. elektromosság, Diesel- és robbanómotor, szabványok. Zeiss (optika), műtrágya

21.6. munkanélküliek felszippantása

22. „A fehér forradalmár”

22.1. 1815-1898

22.2. joghallg. Széljobbi pol. Osztrákellenes

22.3. sztpvári, párizsi követ

22.4. egyesítés felülről kell.

74.22.1. „mindenkori dipli ellenfelét kedvezőtlen helyzetbe szorította és szüksé esetén a bel- és külpoli szövségeket saját érdekei szt alakította.”

75.22.1. monarchia védelme a lib, demo, szoci áramlatokkal szemben (mert nem vette észre a társi változásokat). „Az álts váljogot és a pártokat szükséges rosszként addig tűrte meg, ameddig megítélése szt a képvisk őt nem akadályozták.”

23. Kulturkampf, szocialistaellenes tv és szocpol

23.1. 1870, IX. Pius: pápai tévedhetetlenség, szorosb kat együttműk kell à poli katolicizmus és Prs összeütk (+félelem a pápa, Aut, Fro közvetett beleszólása miatt, mert a Centrumpárt elég népszerű).

23.2. à egyhiak nem politizálhatnak, okt álli kézbe vétele, jezsk betiltása, papi képzés is álli felügy alá, álli anyakvezés hivatalossá-kötelezővé tétele, gyógyítók kivételével összes papi rend betiltása, mext álli pénzügyi támog az egyhnak, lelkészi munka szigorú ellenőrzése.

76.23.1. protk is tiltakoztak

77.23.1. à kompromisszum XIII.Leóval: legtöbb intézkedés visszavonása

23.3. szocdem-ellenes intézkedések: egyesületbetiltás, cenzúra.

78.23.1. eredmény: folyton növő szocdem-szimpatizánsok

79.23.1. rendőri elnyom mellett szocis intézkedések: biztosítás, szövetkezeti formájú segélyezés, nyugdíj. Remélt hatást nem érte el, bár a kortárs állkhoz képest ez is sok eredmény.

24. B külpolja 1871 után

24.1. fő eui problémaforrás: Közel-K, Balkán. Prs (és NBR) érdeke e stquo.

24.2. mivel El-Loth miatt a frkkali békélés kizárt, meg kell akadály mások Frohozi közeledését à 3csász egyezménye, 1873

80.24.1. Aut, Prs, Rus. Semlegesség

81.24.1. Rus megtámadja Trt à tr alól szabadult balkáni népek kérdése

24.3. 1878, kettős szöv: ha Rus támad, Némo+OMM együtt lépnek fel

24.4. 1882: hármas szöv: Ita csatlak. 1883: Ro is.

24.5. 1887: titkos szerz Rus-sal: semlegesség. Szupertitkos rész az összes többi szövvel ellentmondásban balkáni termegosztásra vonatkozón.

24.6. gyarmítás: nehéz védelem+összeütk elkerülhetetlen vmely másik eui gyarmító hattal. à eleinte nincs terj.

82.24.1. de Némo-é: DNy-Afr (Namíbia, Togo, Kamerun), K-Afr, Guinea, Marshall-szk

24.7. II.Vilmos (1888-1918). B nyugdíjazása.