Bertényi: A történelem segédtudományai/Paleográfia

1. „régi írások törtével, olvasásával, átírásával, jellegzetes vonásaiknak összegzésével, társi és frzi elterjedésükkel fogl”. Önálló segtud a gr- és a latin~

1.1. viasztáblára, papiruszra, hártyára, papírra; stilussal, calamussal, pennával; kódexet, oklevelet.

2. történet

2.1. 18.legeleje, Montfaucon bencés szerzet kódexekkel „vázolta az írás fejlődését”

2.2. 18.1: egyetlen latin írás vt, csak 3 formában

2.2.1. maiuscula: összes betű 2 párh vonal közé helyezhető.

2.2.2. minuscula: összes betű négy párh vonal közt helyezked

2.2.3. cursiva

2.3. Hajnal István, 20.1: hivatalos írásbeliség kutatása, írás társi funkciójának vizsga.

3. íróanyagok

3.1. papirusz: Csak az egyik oldalára írtak.

3.1.1. ókortól a 10.sz közepéig általános.

3.1.2. arab hód miatt mex az egyiptomi import Euba à

3.2. pergamen

3.2.1. juh-, kecske- vagy borjúbőrből

3.2.2. déli hártya: egyik old kidolgozott, másik (szőroldal) sárgás. Tekercsben tárolás

3.2.3. északi hártya: egyforma finomságú a 2 old. Hajtogatva is tárolható.

3.3. viasztábla

3.3.1. in antik Róma

3.3.2. könnyű írni, könnyű újraírni

3.3.3. stilussal

3.3.4. összefűzött fatáblák: codex

3.4. papír

3.4.1. Kína à arabok à Eu. 9.sz.

3.4.2. ált a nem örökérvényű okl-ket írták rá eleinte

3.4.3. keltezés könnyebb, mert márka- vagy vízjel

3.4.4. calamus, penna

3.4.5. vasgálic feloldva borban-ecetben, színezés korommal-szénnel

4. íróműhelyek írásképek, egyéb jellegzetességek alapján különböztethetők meg

5. írástípusok: szépírás, könyvírás, folyóírás, ezek keveréke

6. jegyző megfogalmaz, írnok letisztáz

7. sok rövidítés (szó néhány betűjét írják csak le, ill egyezményes jelek: 9=con- vagy –us, 4=-rum)

8. Írástörténet

8.1. legrégibb latin írás a capitalis. Minden betű egy négyzetbe szorítható. Nincs szóelválasztás.

8.1.1. alfajok: rustica, cursiva, uncialis.

8.1.2. 8.sz-ig. onnantól regionális írások

8.2. Karoling ren idején újra egységes írás (karoling minuscula

8.3. 13.sztól gótikus minuscula

8.4. 14.sztől humanista írás (könyvírás, folyóírás, kancelláriai írás is)

8.5. Mo: korai okl-k karolingban íródtak (pl Ph). Később gótikus.

8.6. számjelölés a 12.sz-ig római, de gyakran minusculás.

9. Nyv és stílus

9.1. capitalis à szóelválasztás à írásjelek

9.2. középlatin helyesírás a kiejtéshez igazodott (kettőshangzók eltűnése, tc-hasonulás, kc-hasonulás, i-ből y, u-ból v, h-elhagyás)

9.2.1. új jelentések (saecularis=száz évi à világi)

9.2.2. szavak továbbképzése

9.2.3. idegen szavak latinosítása

9.2.4. nagyon jellemző a rímes próza (13.sztól inkább a ritmikus próza).

10. A forráskiadás

10.1. forrásközlés (egyedülálló források nyomdai soxorosítása)

10.1.1. fényképes (facsimile – csinálj hasonlót)

10.1.2. szöveges (interpretatióval jár együtt): betűhű, betű szerinti, szöveghű, regeszta.

10.2. írnok tud írni, olvasni, önállóan fogalmazni, ügyintézni (Anonymus, JanusP)

10.3. írás a 14.sz-ig kizárólag egyh-hoz kötött.

Bertényi: A történelem segédtudományai/A kronológia

1. „törti események időrendiségével fogló törti segtud”

1.1. csillagászati jelenségek megfigye: legrégebbi, legfontosabb

1.1.1. év: Fd Nap körüli forgása

1.1.2. hónap: Hd Fd körüli forgása

1.1.3. nap Fd Fd körüli forgása

1.1.4. időszámítás lehet soláris vagy lunáris. Kettő bonyolultan összehangolható (szökőhónapokkal).

1.1.4.1.soláris renc: egyiptomiak, később rómaiak

1.1.4.2.lunáris: rómaiak, arabok, trk

1.1.4.3.lunisoláris: Babilon, zsidók, hellenisztikus Gro, Távol-K.

2. Julianusi és gregoriánus naptár

2.1. Kre 45-től, solaris-rencű szökőnapos-szökőéves. Évi 11 perc külség a tényleges csillagászati évvel à ref előbb-utóbb szükséges. Próbálkozások: RBacon, Cusanus, Regiomontanus, Kopernikusz. Végül XIII. Gergely megbízására Lilius és Clavius csillászok, 1582.

2.1.1. protk körében ~200 évig tartott az elfogadás (Ang: 1752, Oroszo: 1918)

2.1.2. Mo-n 1588tól több-kevesebb sikerrel mindenhol bevezették.

2.2. egyéb naptárreformok – frforr

2.2.1. 1793-1806

2.2.2. 1 év= 360 nap = 12db 30napos hó = 3x10napos dekád. Napok sorszámnévvel jelölve a dekádon belül. Négyévenként szökőnap. 10-10 órás nappal+éjszaka [..?!]

2.2.3. hónevek szept 22-től: Vendémiaire, Brumaire, Frimaire, Nivose, Pluviose, Ventose, Germinal, Floreal, Prairial, Messidor, Thermidor, Fructidor.

3. Az évszámítás

3.1. éra: meghatározott kezdőpthoz viszonyított eltelt idő.

3.1.1. gr: első olimpia, kre 776 (Timaiosz)

3.1.2. róma: Róma határainak megállapítása, kre 754 (Varro)

3.1.3. szeleukida: bir alapítása, kre 311

3.1.4. zs: teremtés, kre 3761.X.6. (Talmud)

3.1.5. afrikai monofizita koptok: Diocl csász trónra lépése, 284

3.1.6. rómkat: Jézus születése, 0 (Dionysios Exiguus)

3.1.7. Biz: teremtés, Kre 5509

3.1.8. görkel: teremtés, Kre 5493

3.1.9. moh: Moh futása, 622

3.2. évkezdési napok:

3.2.1. jan1: Róma, Kre 1.sztól. Eu: 13-4.sztól

3.2.2. márc1: Meroving-kortól, +Velencében, 18.sz végéig

3.2.3. márc15: Róma

3.2.4. márc25: Firenze, Pisa

3.2.5. Húsvét: 12-5.sz-i Fro

3.2.6. szept1: Biz, egyéb ortodox

3.2.7. szept6-okt5: zsk

3.2.8. dec25: Euban 16.sz-ig általános

4. a hónapok

4.1. magyar elnevezések: Boldogasszony, Böjtelő, Böjtmás, SztGy, Pünkösd, SztIván, SztJakab, Kisasszony, SztMih, Mindszt, SztAndrás és Karácsony hava

4.2. római elnevezések: Martius, Aprilis (Vénusz etruszkul), Maius, Iuniores (vagy idősekről-fiatalokról, vagy Maia és Juno istennők tiszteletére), Quintiles, Sextilis (később Julius és Augustus), September, October, November, December (sorszámnevek). Januarius (Janus istenről vagy az év kapujáról – ianua), Februarius (februa – hálaadás, engesztelés).

4.3. zsidó elnevezések: Tisri, Hesván, Kiszlév, Tévét, Svát, Ádár (Veádár), Niszán, Ijár, Sziván, Tamuz, Áv Elul.

5. A hét

5.1. csilli jelenségektől és más időmérési egységektől független. Elnevezések bolygókról. Vastól kezdve: Solis, Lunae, Martis, Mercurii, Jovis, Veneris, Saturnii.

5.2. octava: köv hét ugyanazon napja

5.3. vigilia: ünnepek előtti nap

5.4. crastinus: ünnepek utáni nap.

6. a napok datálása

6.1. róma: elseje-kalenda, holdtölte-idus, 1.holdnegyed-nona

6.2. egyházi állandó ünnepek: Karácsony, Újév, Vízkereszt, sztk emléknapja, Mária-ünnepek

6.3. egyházi változó ünnepek: Advent, Húsvét, böjti napok, virágvas, nagypéntekszombat, Pünkösd.

Bertényi: A történelem segédtudományai/A történeti földrajz

1. Bél, 18.1.: „Úgy áll a dolog az egész történelemmel, hogy a frz és a kronológia fénye nélkül vak, vagy legalábbis vakoskodik.”

2. „törti szakkérdés frzi feldolgozása

3. töri a frz fényében

3.1. Mo-n Lázár deák tkpétől vannak pl csatahelyszín-megjelölések évszámmal

4. a frzi körny és a törti események

4.1. Ritter, 1817: természet mindig, minden népre hatással à nem csak egyes rendkívüli eseményeknél pl.

4.2. Vidal de la Blache: frz=terep+helyszín+víz+növzet+ember. Kiegészítés: +tér+távság+szintkülség.

4.3. Mo-n a 19.sz végétől kapcsolódik törti művekhez frz.

5. Törti frz-történet

5.1. mo-i modern frztud: 19.2, Hunfalvy, TelekiP

5.2. lavíroz töri és frztud közt à önálló tudomány, 1988.

6. tárgya

6.1. Teleki, Mendöl? Múlt jelenségeinek környbe való beállításe

6.2. BullaBéla: „kultúrtáj korabeli állapotának hű leírása (településváltozások)

6.3. SomogyiSándor: „tájalkotó tényezők időben és térben változó kapcsolatának felismerése és magyarázata”

6.4. GyGy: „Az Árpád-kori Mo törti frza” c: „egy terület adott törti korban fennállott termi, gazdi és társi viszonyainak frzi szptból rendszerezett leírása törti források alapján”.

6.4.1. területi alapegység: vmgy

6.4.2. népességváltozás, etnikai viszonyok, helyi honfi-tört, birtokrenc, gazd, útháló, közig, határváltozások, települések egyenkénti törte.

6.5. abban különböz a paleogeográfiától, h emberi beavatkozások hatását is vizsg

7. forrásai

7.1. törti rokontudományok: régészet, növfrz, talajtan

7.2. oklk, elbeszélő források, tizedjegyzékek, országleírások, adólajstromok, urbáriumok

7.3. államismereti munkák (honismeret, állatismeret, statisztika, poli, gazdi és törti vonatkozások)

7.4. frzi-gazdi lex, helytörti lex, helységnévtár

7.5. katonai felmérés (települések, erődített várak, termi körny, útháló, egyéb katonai adatok)

7.6. népszámlálások

7.6.1. 1784-_

7.6.2. akár családtagonkénti adatokkal

7.6.3. matematikai statisztikai módszerek, rendszeresen ismétlődő, egységes szptk alapján

7.7. tkpk

7.7.1. 1528-

7.7.2. Mikovinyi Sámuel, Lipszky János

7.7.3. katonai felmérések ábrázolása: 18.2-től

7.8. egyéb metszetek, rajzok

8. összefoglaló munkák

8.1. Tomka-Szászky, 18köz

8.2. TelekiJ, Szabó Károly, 19köz: „Hunyadiak kora Mo-n”: Mo határai, kiterjedése, termékei, folyói-tavai-gyógyvizei, szigetei, vmgy-i

8.3. Csánki Dezső

8.4. GyGy: Árpád-kori törtifrz

8.5. monográfiák 1-1 megyéről, 20.sz, ált csak kkorról

8.6. külf: Braudel, Smith, Pounds

9. kézikvk, adattárak

9.1. Kovachich, 19.1: Árpád-kori frzi nevek, előfordulásuk éve és helye, forrásjelzet

9.2. TelekiJ, Hunyadiak kora: 22 vmgy

9.3. Ortvay Tivadar: kármedi vízrz, 19.2

9.4. Vályi András: leíró statisztikai helységnévtár

Bertényi: A történelem segédtudományai/A történeti ikonográfia

1. törti résztud; „az ábrázolt források anyagának felkutatásával, összegyűjtésével, feldolgozásával lehetővé teszi az írott és ábrázolt források együttes kiaknázásán alapuló szemléletes törti rekonstrukciót”.

1.1. Marosi: „az ikonográfia területe törtileg ott kezdődik, ahol megkülönböztethető a műalkotások tartalma azok gyakorlati jelentőségétől”

1.2. 19.sztól, műalkotások hitelességének vizsgálatától, ill a műalkotások esztétikai- és forrásértékének megkülönböztetésétől

2. források:

2.1. portré

2.2. városkép

2.3. időrendben elhelyezett eseményábrázolás

2.4. viselet-, élet- és divatkép

2.5. allegorikus ábrázolástípusok

2.6. emléklap, karikatúra, fotó

2.7. kiállítás.

3. első feldolg: Vayer, 1942, „Magyar uralkodók” c kisalbum (SztI-tól Horthyig)

3.1. miniatúra, pecsét, érem, metszet, olajkép. Hitelesség a fő szpt.

3.2. pl Széchenyi és Kossuth összes ábrázolásának összegyűjtése egy másik kötetben

3.3. „egy kép – egy szöveg” megoldás azóta is népszerű

Bertényi: A történelem segédtudományai/Archontológia és Prozopográfia

ARCHONTOLÓGIA

1. Időrendben egy adott tisztség összes viselőjéről készült listák összeállításának tudománya.

2. helytelen – Engel Pál szt –, hogy törti segtud, mert:

2.1. „tárgya maga a tevékenység során keletkezik” – azaz nincs eleve adva

2.2. nincs saját szókincse

2.3. nincs saját módszertana

2.4. à inkább „olyan tudos tevékenység, mely célja bizonyos típusú törttudi segédletek összeállítása”.

3. A kkori Mo ~-ja

3.1. A méltóságsor

3.1.1. legfontosabb forrástípus. Tisztségvisk névsora okl-be illesztve.

3.1.2. sajátos mo-i fejlemény. Hasonlít a német tanúnévsorra (ami az okl kiállításakor jelen levőket sorolja).

3.1.3. hitelességet erősíti, korban pontos elhelyezést

3.1.4. közjogi jelentőség: tisztségvisk hozzájárulásával jött létre az okl (ergo a kir és az ország együttes akaratával).

3.1.5. 1181 – 1526ig jelentős forrás

3.1.6. 2 része:

3.1.6.1.prelátusok (érsekek, püpök, üresedésben lévő székeikkel együtt)

3.1.6.2.világi főméltóságok (nádor, országbíró, erdélyi vajda, szlavón bán, tárnokmester, lovászmester, asztalnokmester, pohárnokmester, ajtónállómester, szörényi bán; általában még udvarbíró, macsói bán; néha még egyéb bánok, megyés ispánok).

3.1.6.3.~25-30 név, fele-fele arányban.

3.1.7. kancellárián sokszor nem voltak tisztában a római datálás helyes alkalmazásával, néha nem frissítették a névsort, és halottakat is belevettek.

3.1.8. ~1500 méltóságsoros okl-t ismerünk, nem egyenletes időbeli eloszlásban (pl interregnumok_) à főméltóságok névsora hiányosan állítható össze à más forrásra is szükség van à

3.2. Világi főméltóságok saját kiadványai

3.2.1. főleg nádori, országbírói, erdélyi vajdai, hrv-szlavón báni. Ill az ő nevükben eljáró bírói helyettesekéi.

3.2.2. néha előfordul önkényes címhasználat pl à más forrásokkal egybevetendők à

3.3. Kinevező okiratok: kevés van, mert szóbeli kinevezések, kkorban nem megőrzött iratok à újkorban válik fontossá.

3.4. Egyéb források: inkább alkalmiak, mint rendszeresek

3.4.1. kiri adománylevelek (adományos hivatalainak felsorolása)

3.4.2. bármilyen egyéb feljegyzés

3.5. Pauler, Hóman.

PROZOPOGRÁFIA

4. „Személyekre vonatkozó adatok összegyűjtése, elrendezése”. Kevésbé segtud, mint az archontológia.

5. biográfiától abban különböz, hogy:

5.1. „puszta adattár”, „nyersanyag”

5.2. tgya nem egy személy, hanem személyek meghatározott köre. A körön belül viszont mindenkire ki kell terjednie

5.3. csak bizonyos típusú adatokat gyűjt

6. Mályusz, Kubinyi (kincstári személyzet, 15.2), Bónis (kkori jogász értelmiség)