Pölöskei-Gergely-Izsák: 20.századi magyar történelem 1900-1994. A Bethlen-konszolidáció

1. IV. Károly 1921 tavaszi trónfoglalása a „legitimisták felkészületlensége, a nagyhatalmak tiltakozása és a környező államok fenyegető fellépése következtében teljes kudarccal végződött”.

2. 1920 aug: csehszlovák-jug szövségi szerz az első kisantant-szerz. (Ha egyikük Mo-ra támad, a másik segíti.) Később Ro is csatl. Angol-fr támogatással a cél: a Párizs környéki békékben rögzített kk-eui+balkáni status quo fenntartása. Aut is kisantant-párti.

3. + belpoli problémák à Teleki-kormány buk. 1921ápr, Bethlen kormányt alakít

3.1. május: felvételi kérelem a Népszövbe

1.3.1. 1919-, Párizs környéki békék megóvására, nemzetközi békés külkapcsokra, tagállamai függetlenségének megőrzésére.

2.3.1. Kisantant tiltakozott, a végleges jug-magy, osztrák-magy határok sem voltak még kijelölve à késlekedő döntés a felvételről. Ősszel IV.K megint megjelent, Horthytól vereséget szenvedett Budaörsnél, majd távozott+detronizáltatott à Mo-t felvették a Népszövbe, 1922szept.

3.2. belpol: „normalizálta a MSzDP és az ellenforri renc viszonyát; a kisgazdapártot konzerv alapbeállítottságú egységes kormzópárttá formálta; s végül rendeleti úton korlátozta a váljogot, és új választásokat tartott”.

1.3.1. Bethlen-Peyer paktum, 1921dec: MSzDP támogatja a kormány konszolidáló törekvéseit, cserébe szabadon működhet

2.3.1. 1922, Bethlen csatlakozott a kisgazdapárthoz

3.3.1. az új váljogi rendelet: az 1920-as cenzushoz képest ~750.000-rel kevesebb választó maradt à radikális kerszoc és legitimista bázis csökkt. Bp és tvhatósági jogú városok kivételével nyílt szav à kisgazdapárt bázisának csökke.

4.3.1. EP lett a KNEPből, abszolút parli többséggel.

4. A gazdaság újjászervezése és fellendülése

4.1. Trianon előtt: kis külkereski forgalom, közös vám- és pénzrenc

4.2. Trianon után: „súlyos aránytalanságok az ország belső szükségletei és a nemzetgazdaság egyes ágazatainak teljesítőképessége, a nyersanyagkészletek nagysága és az egyes ipágak kapacitása között. […] A nemzetgazdaság egyes ágazatai nagyarányú behozatalra, mások nagyarányú kivitelre szorultak.”

1.4.1. mezgazdi term 1919ben a háb előtti harmada, gyáripar kevesebb, mint fele

2.4.1. nagy infláció, nagy munkanélküliség

4.3. Teleki-kormány pénzügyminisztere, Hegedűs Lóránt: infláció ellen (fedezetlen pénzkibocs mex, takarékossági rendszabályok, adóemelés). Mivel rövid távon kedvezőtlenül hatott volna az uralk osztályra, hamar megbukott.

4.4. Bethlen-kormány pénzügyminisztere, Kállay Tibor: infláció mellett (átmeneti konjunktúrateremtő hatása miatt az infláció jó; behozatali tilalmak, magy ip ösztönzése) à átállás a béketermelésre.

4.5. 1922-3: sztrájkhullámok az árakkal arányos bérekért à infláció megállítandó à népszövi kölcsön, kedvezőtlen feltételekkel.

1.4.1. 1924re MNB (államtól független kizárólagos bankjegykibocsátó)

2.4.1. pengő, 1927

4.6. gazdaság lassú, de biztos fejlődése (főleg infrastrukt: közl, távközlés, villamosítás).

4.7. torlódott társ (szárm-hagyomány szerepe = vagyon-tehetség)

5. A konszolid befejezése

5.1. EP belső megosztottsága Gömbös és Bethlen koncepciója közt à 1923, Fajvédő Párt.

5.2. 1925, frankhamisítási ügy: német ötlet magyar megvalósítása, Fro-i pénzromlást előidézendő. Hosszú nemzetközi ügy, végül csak a közvetlen résztvevőket büntették

5.3. képvház mellé felsőház szervezése. („A felsőházba örökös jogon, méltóság vagy hivatal alapján s végül választás vagy kinevezés útján kerülhettek a tagok.”) Tvkezdeményezési jog, de nem abszolút vétójog.

5.4. 1926os választások

1.5.1. új pártok: MSzMP, KMP. Tagok (pl Rákosi) letartóztatása a szavazás előtt

2.5.1. EP megőrizte absz többségét, sőt.

5.5. társadalombiztosítás újjászervezése, biztosítottak körének bővítése, OTI létrehozása

5.6. lakásépítések, kórházi ágyak számának növelése, csecsemőhalandóság csökke

5.7. numerus clausus módosítása, 1928: zs egyetemisták aránya nőtt

5.8. helyi tvhatóságok feladata a költségvetés intézése, köztisztviselők kinevezése. Bizottságok fele virilista, másikat (erős cenzussal) a lakosság választja. 1920s végére csökkentették a virilizmust.

6. Az aktív külpol kezdetei

6.1. Mo gazdasági segítője Ang vt. Közeledés Szovjet-Oroszohoz (mert csak ők nem ismerték el a békéket, mert Ro-val határvitái vtk, mert a szovjet felvevőpiac _elég nagy_). à 1924re diplomáciai egyezmény, kereski szerz megírása, de nem ratifikálták

6.2. rövidéletű jug-magy közeledés

6.3. olasz-magyar: min2 állam a Kisantant megbontására törekedett à 1927, szerződés az örök barátságról és békéről, 10 évre

6.4. 1927, Rothermere angol lord sajtókampánya a határok etnikai revíziójáról à revíziós tervek felerősödése

1.6.1. Bethlen mellénygombolós metaforájú beszéde

2.6.1. KlebK és a neonacionalizmus

3.6.1. len-magy barátság, 1928

4.6.1. 1929től jobbratolódás Aut-ban, barátsági-együttműki szerz Mo-val.

6.5. TEHÁT külpoli elsziget mext, a kapcsok a későbbi revíziót alapozták.

7. Kultpol és szellemi élet

7.1. Országos Magyar Gyűjteményegyetem, 1922 (Orszos Ltár+Egyetemi Ktár+bpi múzeumok közös önkormányzata). MTA rencs álli támogatása. Dbc-i, kvár-i, pozs-i, szegedi, pécsi egy támogatása.

7.2. magy társadalomkutatók: pozit (Császár Elemér, Thirring Gusztáv), polgárias konzerv (Szekfű, Eckhardt, Magyar Szemle), szellemtört (Thienemann, Kerényi, Szerb), marxizmus (Lukács, Balázs, Révai)

7.3. termtud: Orszos Termtudi Tanács, külfi tudos ösztöndíjrenc

7.4. irod: Új idők (Herczeg Ferenc), Napkelet (Tormay, Gárdonyi, Szekfű, HorváthJános, NémethLászló, SzabóDezső), továbbélő Nyugat (Osvát, Ignotus, Babits, Móricz), avantgard (Kassák), népi írók (B-ZS E)

7.5. képzőműv: római isk (AbaNovák), nagybányai isk (Iványi-Grünwald, Csók), Gresham-csop (Egry), alföldi isk (Koszta), avantgard (Derkovits, Mo-Na, Kernstock)

7.6. zene: Hubay, Dohnányi, Kodály, Bartók

7.7. 1926os népiski tv: 4oszts elemi népiskk, írolvszám, új termek, tanítói lakások (analf 1930ra 10% - Nyeuhoz közelebb, mint Keuhoz). Reálisk, gimn, reálgimn. Kultúrfölény, hiszekegy.

8. A bethleni konszolid válsága

8.1. 1929ősz: túlkínálat à árzuhanás, termelésvisszaesés, munkanélküliségnöv. Mo-n a világpiaci agrárárak nagy zuhanása és a nemzetközi tőkeimport elakadása hatottak különösen erősen. Mezgazd eladósodott, agrárolló.

1.8.1. A pénzügyi renc összeomlásával Mo arany- és devizakészletei kimerültek. Mélyültek a szociális külségek.

8.2. sztrájkok, tüntetések, kommunizmus népszerűségnöve, parasztpártok, radikális szélsőjobb, belső válságok à 1931ben új választások

1.8.1. EP viszonylag kevés mandátumot vesztett, baloldali ellenzék erősödött. A gazdi nehézségeket megoldani nem tudván Bethlen lemondott à gr Károlyi Gyula

Romsics: Múltról a mának. A Horthy-rendszer jellegéről - Historiográfiai áttekintés

http://index.hu/tudomany/tortenelem/2010/09/13/elhunyt_lacko_miklos_tortenesz/

1. Andics Erzsébet, 1945: „Mo-n is lényegében fasiszta renc volt 25 éven keresztül.”

2. Nemes Dezső: „Az őrjöngő ellenforr terrorját a fasiszta diktatúra megerősített államhatalmának intézményes terrorja váltotta fel.”

3. Macartney, 1956: Bethlenék alapvetően parlamentáris jellegű kormzata a modern demo iránt érzéketlen, de a szélsőjobbnak ellenálló volt.

4. Ránki György, 1964: „nagybirtokos-nagytőkés kormánykörök” a fasizmussal küzdöttek, de a konszolidhoz „nem nélkülözhették a terror fasiszta eszközeit sem”. „A konszolid során kialakt uralmi renc tehát fasiszta jellegű volt, melyben a fasizmus elemei a konzerv-reakciós burzsoá tvesség elemeivel keveredtek.” A liberalizálódás elég szűk térben mozgott, pl a többpártrencnek csak látszata volt, az elméletben biztosított szabjogok a gyakban nem valósultak.

5. Lackó Miklós, 1969: „Nem volt fasiszta típusú”, de a korszellemnek megfelelően „erős konzerv-diktatórikus vonások jellemezték, s mindezeknek – a kül időszakokban kül mértékű – összekapcsolódása erőteljesebb fasiszta típusú uralmi móckt” eredményezett. A ’30stól erősödtek e fasiszta vonások. De Hitlerig a társ alapszerk-e nem fasizálódott.

6. L. Nagy Zsuzsa, Romsics Ignác, 1980s1: A Horthy-kor se nem fasiszta, se nem diktatórikus.

7. Borbándi Gyula, 1981: A H-kor kül periódusaiban kül mértékűek voltak a közszabságok. Összességében a tekintélyuralom a helytálló kifejezés.

8. Hajdu Tibor, 1982: „Rokona volt a 2 háb közti fasiszta rencknek, bár struktjában konzerv-vallásos, állib-parlamentáris elemekkel vegyültek a fasiszta vonások évről-évre váltakozó arányban.”

9. Peter F. Sugar, 1984: K-Euban csak Goga és Szálasi jutott hamisítatlan fasiszta programmal hatra. A többiek „autokrata államvezetők és nem fas népvezérek vtk”.

10. Gergely Jenő, 1990s1: „A konszolid alkos kormzati forma vt, amelyben a polgi parlamentarizmust autokratikus és diktatórikus elemek korlátozták.”

11. Antall József, 1993: A H-kor alkmon volt.

12. Schmidt Mária, 2000: polgi demo volt.

13. Romsics, 2004: nem volt a fas diktatúrákra jellemző poli egyeduralom, hatkoncentráció, szellemi diktatúra. Horthynak nem volt elősztesítési, főkegyúri joga, felelősségre vonhatták. (A ’30stól jogai nőttek, a széljobb elleni konzerv lépésként.)

Szakály: Hungaria Eliberata. 7.: Új berendezkedés Magyarországon

1. „Bár a magy uralk oszt a 17.szra jól megtanulta, hogyan hasznosíthatja a trk jelenlétét a Habktól nehezen kivívott pozíciói megvédelmezésében […], egyre inkább tartani kezdett attól is, h ha az orsz felszabadítását Bécs hajtja végre, győzelmét majd a magy rendiség visszaszorítására, a hati dualizmus felszámolására fogja felhasználni”, mind Cseho-ban.

1.1. ezért propagálta ZM az állandó magy sereg felállítását. Azért nem valósult meg, mert az adókból nem futotta még végvárfenntartásra sem, + nemességnek sem állt érdekében.

1.2. Wesselényi után a bujdosók csak tr segítséggel remélhettek eredményeket à császi győzelem esetén „a várhatónál is rosszabb kilátások” à átállás.

1.1.1. sok (15-20.000 fő) magy katona a seregben, kevés (2 fő) tábornagyi rangban.

2.1.1. magyk a nagy, szemtőlszembefőseregi összecsapásokban kevésbé voltak jók, mint a kisebb várostromokban à nagy ütközetekben, sorsdöntő fordulókban nem volt aktív szerepük.

2. berendezkedési tervek

2.1. Esterházy Pál:

1.2.1. 4 főkapitányság (német-magy generálisok alatt, német-magy-hrv katonákkal). Országrészek belügyeibe csak hadügyben szólhat bele a kpti hat.

2.2.1. állomásoztatott császi hadak eltartása miatt adómentesség az országnak

3.2.1. pozsonyi kormányszék: jogi, végreh hat. Magy kézben. Tvrevideálás.

4.2.1. nemesi vmgyknek alárendelt magy hadsereg

5.2.1. ogy és Bécs is elvetette

2.2. Gabriele atya (olasz tűzszerszámász):

1.2.1. magy alk és jogrend félretolása

2.2.1. 6 kerület kinevezett kormányzókkal, + szerb hőv

3.2.1. orsz terén nagy hadsereg állomásoztatása, főleg nemmagyar tagokkal.

4.2.1. vagyonadó

5.2.1. jágyság beengedése az ogy-re

2.3. Kollonich Lipót (bécsújhelyi püp): Einrichtungswerk

1.2.1. 3 kerület, rendi főméltóságokkal az élükön. Vmgy-hatáskör is marad

2.2.1. alsó-aut-i büntetőkódex mintájára jogreform

3.2.1. jágyteherbírással arányos adók

4.2.1. kézműip fejlesztése

5.2.1. egyetemállítás

6.2.1. német betelepítés a visszafoglalt terekre + főúri regáléjogok korlátozása = főúri elégedetlenség a tervvel szemben.

2.4. tervezeteket mind elvetették, így „az új berend körvonalai gyakorlat szülte improvizációk következményeiként kezdtek kibontakozni”.

2.5. zsold és felszerelési költségek osztrák-cseh tartományok által, élelmezés Mo által

1.2.1. téli szállás, meghatározott mennyiségű élelem (katonának-lovának), zsold, szállítási robot, közmunka, élelemszállítmányok

2.2.1. költségek ált többek az előre lebontott részesedésnél

2.5.2.1.visszaélések száma csökkent, pláne, amikortól a zsold kp-ben fizetendő lett (1698)

2.5.2.2.adóterheket csak a jágyok viselték

2.5.2.3.pl Dbc-ben a marha- és borkeresk élénkült, pedig gazdilag elvileg sokkal rosszabb helyzetben voltak, mint a tr korban.

2.6. 1687, örökös kirság. 21 évig nincs ogy

1.2.1. a visszaszerzett tereken jóval inkább udvari beleszólás a berendbe, mint a többi országrészben.

2.6.1.1.Kamara+Haditanács alá rendelve ezek

2.6.1.2.eredmény: emelkedő jövedelmek, visszafoglalt terek benép (német, szerb), konszolid.

2.6.1.2.1. benép: adóment 5 évre, szabad vallgyak, szabad egyhi elöljáró+vajdaválasztás.

2.6.1.2.2. szerb hőv: szabad elöljáróválasztás, előjogok.

2.7. Berend

1.2.1. 4 rész, mind császi uralom alatt, de (a rendeknek kedvezőtlenül) eltérő berenddel. Főhat a kirendelt hivatalnokok kezében. Kpti hat a nagybirtok belső ügyeibe nem szólt bele.

Szakály: Hungaria Eliberata. 6.: A háború befejezése (1699); a győzelem okai

1. trk (erőforrás-kimerülés) + Habk (küszöbönálló ny-i frontnyílás) = háblezárási törekvések

1.1. spa Hab-ág kihalása nyilvánvalóvá.

1.2. Ang, Holl, Oroszo és Leno is érdekelt a békekötésben

1.3. tgyalások nehezen indultak a kül teri érdekellentétek miatt, + tgyalások helyszíne is vitás (Bécs à Dbc à Karlóca)

1.1.1. császi, len, orosz, velencei, tr követek

2.1.1. Eredmények:

1.3.2.1.trk elállnak Erdély visszakövetelésétől, ~status quo (Temesköz a trké, egyik fél sem emelhet itt erősséget, folyókon minden alattvaló szabadon hajózhat, Szerémség kettéosztása)

1.3.2.2.másik fél ellen lázadókat nem támogatják

1.3.2.3.tr bir terén lakó katk privilégiumai megmaradnak

1.3.2.4.fogolycsere

1.3.2.5.szabad keresk

1.3.2.6.kisebb terek Leno-nak, Oroszo-nak, Velencének, Dalmáciának

2. A győzelem okai

2.1. mind2 sereg=gyalogság+lovasság.

1.2.1. szövetségesi előnyök: lovasság fegyverzete könnyebben kezelhető (kézigránát, bajonett), hadtudomány (erődítés, ostrom, roham) + gyaki alkalmazás, figgyel követték a tr seregeket kábé, míg a trk jóval kevésbé voltak tisztában az euik viszonyaival.

2.2.1. tr előnyök: gyorsabb mozgósíthatóság, nagyon centralizált sereg, jól működő zsoldosrenc, alattvalók érdekeltek a hábban, 15-6. sz-i eui társ demilitarizálódott, trk nagyon jól szervezettek.

2.2. az abszista államok csak lassan tudták kiaknázni a fejlettségükből fakadó előnyöket.

2.3. Habk Bécs sikertelen ostromakor realizálták, h a tr birt le lehet győzni, mert:

1.2.1. magánéletükkel elfoglalt szültánok

2.2.1. gyakori személycserék a felsővezetésben

3.2.1. hűbérbirtokrenc megingása

4.2.1. etc

2.4. Köprülü Mehmed és Ahmed refjai à kincstári bevételnöv, belső stabil, hadi győzelmek (krétai, len, orosz háb) à Kara Musztafa Bécs ellen merészkedik. Tanulság: míg az egyes eui hatk nem győzhetik le a trkt, együttes erővel annál inkább de.

1.2.1. eui fejlettség 1680stól eredményeződni kezd: manufaktk à szilárdabb ellátási hálózat. Tőkés hitelrenc à nagyobb pénzforrás.

2.2.1. császi bevételek ~fedezték a gigakiadásokat a tr hábkban, + külfi segélyek. Mert a háb élénkítette a gazdaságot, növekedtek a kincstári bevételek.

Szakály: Hungaria Eliberata. 4.: Ahány összecsapás, annyi győzelem (1686-1689)

1. helyőrségi átállások+időjárás=dunántúli végvárak hamar császi fennhat alatt

1.1. Duna vonalán (ahol nincs fontos erősség) üldözték a trkt, fölöslegesen, + főúri csapatmozgások sem vtk összehangolva

1.2. 1686, Zenta, Veterani fényes győzelme à Szeged császi kézen

1.3. 1686ban visszavettek még: Pécs, Siklós, Kaposvár, Zengg. Oroszok csatlakoztak a SztSzövhoz. Tr különbéke-ajánlatot visszautasították a császiak.

2. 1687: Duna-Tisza közi hadmenet, Belgrád ostromának terve

2.1. Duna-Tisza közén nincs élelem és gyors út

2.2. nagyharsányi csata: nagy tr veszteségek.

2.3. 1687ben visszavettek: Eszék, Valpó, Valkó, Újlak, Pétervárad, Karlóca, Pozsega, Eger à balázsfalvi szerződés

1.2.1. német hadak 12 várat kaptak téli szálláshelyül Erdélyben, + némi anyagi hozzájárulás.

2.4. fentiek hatására tr hadsereg lázadása Szulejmán nagyvezír ellen, + szultánváltás.

3. 1688-1689

3.1. tr és kuruc ellenállási gócptk felszám Mo terén

3.2. 1688-ban visszavettek még: Munkács, Szfv, Lippa, Karánsebes, BELGRÁD

3.3. erdélyi rendek elfogadták I. Lipót kirságát, megszakították portávali kapcsukat

3.4. további tr belső ellentétek à vissza még: Szendrő, Galambóc

3.5. XIV.L, mivel Bécs erősödni kezdett, ny-i frontot nyitott, + LothKároly meghalt = tárgyalások a Portával. Közben folyamatos harcok (Szigetvár vissza).

3.6. szerb, albán lakosság császpárti (de a fegyveres támogatásuk „közel sem olyan tömeges, mint azt remélték”).

3.7. új pápa kevesebb anyagi támogatást nyújt Bécsnek