Pusztai-Kiss: Magyar nyelvtörténet. [Részletek]

A NYELVI VÁLTOZÁS

1. A nyvi vált mibenléte

1.1. tényközlő, nem értékítélő. Nyvrenctani és nyvhaszni változás. Belépés, kilépés, terjedés, visszaszorulás, módosulás (funkcióé, alaké) – nyvi renc vagy beszélőközösség szintjén

1.2. a megelőző és következő nyvi állapotok közti eltérés

1.3. változások lehetőségét és kényszerét a mindenkori nyvi és társi feltételrenck adják

1.1.1. társi szükséglettől függően maradnak meg/vesznek ki a szavak (csak a használat során változik a nyv).

2.1.1. módosulás: társi hatás közvetlen VAGY „nyvrenctani belügy”

3.1.1. nyvi változás=állandó mozgás. A nyvi renc pillanatnyi adottságai határozzák meg, a nyvben mily változások lehetségesek. Egyik változás hatással lehet a másikra. A rendszerfüggő nyvi elemekre kevésbé van hatással a társi változás.

2. A nyvi változásról és a nyvi változás elméletéről

2.1. nyvtörti magyarázatok 4 modellje:

1.2.1. újgrammatikai irányzat

2.1.1.1.beszélők nem tudnak a nyvi változásról (ami ált befolyásolhatatlan)

2.1.1.2.jelent is vizsgálni kell a múlt nyvi változásainak megértéséhez

2.1.1.3.nyvi változás eredetét a társi változásban kell keresni

2.2.1. strukturalista szemlélet

2.1.2.1.leíró elmélet

2.1.2.2.nyvi változások egymással összefüggnek (nyvi vált: nyv használati szabályainak módosulása)

2.1.2.3.diakrón strukturalizmus: nyvi vált külső és belső feltételeinek külségei

2.1.2.4.diakrón funkcionalizmus: renc állandóan újraszületik

3.2.1. generatív nyvemlélet: nyvi vált=szabályvált à renc-átszerkesztődés. Utóbbi ált egyszerűsödés.

4.2.1. szociolingvisztika

2.1.4.1.nyv, társ és tört összefüggései. Empírből, heterogén nyvi renckből indul ki. Beszélők a rendelkre álló nyvi változatok közül választanak, választásuk társi meghatározottságukkal függ össze.

2.1.4.2.nyvi vált okainak, útjainak vizsga

2.1.4.3.törti nyvi pragmatika: nyv a társi cselekvés része, formája à összefüggéseiben vizsgálandó.

3. A nyvi vált lehetséges és szükséges voltáról

3.1. „Az emberi nyv konkrét, egyedi nyvk formájában él az idő, a tér, valamint a társ hármas koordinátarendszerében”

3.2. nyvközösség-társ-egyén kényszeríti változásra a nyvt VAGY a „nyvi rencben működő hatásmechanizmus”

3.3. nyvi alkalmazkodás: „az újítások terjedését társi tényezők határozzák meg”.

1.3.1. nyvi divat, nyvi sznobság, standard megközelítése

3.4. ha szoros a csoptudat, kevesebb a kívülről jövő változás. Aki lazábban kötődik, nyitottabb a változásra.

3.5. nyvi gazdaságosság VAGY redundancia

4. A nyvi változásról és a nyvi változatosságról

4.1. változatosság 3 típusa:

1.4.1. nyvváltozat (köznyvi, társi, területi, etnikai…)

2.4.1. stílusváltozatosság

3.4.1. belső (tudás, tapasztalat…)

4.2. nyvhaszn összetevői

1.4.1. nyvi renc

2.4.1. beszélő (biológiai és társi meghatározottságával)

3.4.1. közösség (társas viszonyaival, lélektani tényezőivel)

4.3. változás és változatosság összefügg. „A nyvi renc változatgazdagsága és a nyvváltozatok szabályrence közti – változó és részben változtatható – feszültségviszony a nyvi vált egyik hajtóereje.”

4.4. nyvi elemek-jelenségek szinkrón csopítása

1.4.1. beszélőközösség egésze számára ismert

2.4.1. rétegjelenség

4.4.2.1.archaizmus

4.4.2.2.neologizmus

3.4.1. egymással érintkező csoportok nyve keveredik (vagy többnyvűség)

4.4.1. erőteljes köznyvi hatás pl az egyes nyvjárásokra, nyvváltozatokra

5. A nyvi újításról

5.1. neologizálódás=nyvi újítás+ennek elterjedése.

HANGTÖRTÉNET

6. a renc módosulása a korszakok folyamán

6.1. új fonéma keletkez

6.2. fonéma eltűn

6.3. fonéma gyakiságának növ-e

6.4. fonéma gyakiságának csökk-e

7. Hangváltozások

7.1. szabályos, tendenciaszerű (azonos fonetikai helyzet, azonos területen azonos változás, azonos időszakban azonos változás) à hangtv

7.2. asszociációs: hasonulás, hangátvetés, elhasonulás

MORFÉMATÖRTÉNET

8. Az igei személyragok keletkezésének módjai

8.1. agglutinációval: toldalékok önálló szavakból (-m, -d, -i)

8.2. funkcióváltozás: létező toldalék új funkciót vesz fel (képzők igeragokká: -k, -sz, -l)

8.3. hangváltozás: létező igerag-alak módosul, hasad (veláris i-ből –é, -i, -u)

8.4. analógia

SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET

9. a magy szókészlet eredet szti csopjai

9.1. alapnyvi eredetű szavak

9.2. belső szóalk: gyarapodásuk folyamatos à szókészlet legnagyobb részét adják

9.3. jövevény

10. A belső keletkezésű szavak

10.1. a szóteremtéssel létrejött szavak

1.10.1. spontán, érzelmi indíttatású hangkitörésre vagy a tartalom hanggali kifejezésének szándékára

2.10.1. indulatszók: hangalak és jelentéstartalom között szoros kapcs (volt). Á, ó, jaj, tyű.

3.10.1. gyermek- és dajkanyelvi szavak: egyszerű fogalmak, ezek hangulatát jelzők. Egyszerű hangtani felépítés, hangutánzás, érzelemkifejezés. Baba, mama, mumus

4.10.1. hangutánzók: reprodukció à hangalak+jelentés közel.

10.1.4.1. állathangot: nyávog, ugat, nyerít.

10.1.4.2. emberi-állati hangot: horkol, röhög, dúdol.

10.1.4.3. természeti hangot: csattan, zuhog, duruzsol.

10.1.4.4. főleg igék.

5.10.1. hangfestők: kevésbé szoros a hangalak-jelentés kapcs. Cihelődik, piszmog, didereg.

10.2. A szóalkotással keletkezett szavak – a képzett szavak

10.2.1.1. származékszavak: tő+képző, jól érzékelhető az összekapcsolás. Halász, szabadságos, szerzetes.

11. Az idegen eredetű szavak – a jövevényszavak

11.1. frzi helyzet, kapcs időtartama, intenzitása

11.2. Kármed a szláv, germán, latin nyvcsaládok érintkezési határán volt. Művelődési, vallási, nagyhati érdekvonalak mente is.

11.3. új tgy, új fogalom jelölésére (gyémánt, krokodil, kémény) vagy meglévők bővítésére-specializálására (hering, lazac).

12. Az ősmagyar kor szókészlete

12.1. az örökölt (alapnyvi eredetű szavak)

1.12.1. igék

12.1.1.1. elemi jelenségek, cselekvések, érzékelések. Él, hal, lesz.

12.1.1.2. elemi munkafolyamatok. Evez, fen, hord.

12.1.1.3. elvont cselekvések. Akar, fél, kell.

2.12.1. főnevek

12.1.2.1. testrészek. Ajak, far, áll.

12.1.2.2. rokonsági kapcsolatok. Apa, anya, fiú.

12.1.2.3. helyzetviszonyítás. Al, bal, közép.

12.1.2.4. természeti tárgyak, jelenségek. Csillag, ég, éj

12.1.2.5. növények, növényi részek, gyűjtögető-halász-vadász terminológia. Ág, fa, fenyő.

12.1.2.6. állatok. Egér, nyúl, sün.

12.1.2.7. lakás, ház, ruha, fegyver. Ágy, ajtó, fal.

12.1.2.8. ásványok, fémek. Arany, ólom, vas.

3.12.1. melléknevek. Fekete, hosszú, ifjú.

4.12.1. számnevek. Egy, első, három.

5.12.1. névmások

12.1.5.1. személyes. Én, te, ő.

12.1.5.2. kérdő. Ki, mi, ho-

12.1.5.3. mutató. A, az, ez.

6.12.1. határozószók. Át, fel, hanyatt.

13. az idegen eredetű szavak

13.1. permi. –nc („tíz”), kenyér, ezüst

13.2. iráni

1.13.1. korai réteg: tehén, tej, hús

2.13.1. vándorlások kora: asszony, híd, vért.

13.3. tr

1.13.1. haszonállatok. Bika, borjú, ártány.

2.13.1. növények. Árpa, borsó, csalán.

3.13.1. szállás. Bölcső, kapu, sátor.

4.13.1. kézművesség. Ács, harang, gyűr.

5.13.1. öltözködés. Bársony, gyöngy, saru.

6.13.1. társi élet, hitvilág. Érdem, gyász, törvény

7.13.1. szellemi tevékenység. Betű, idő, kor.

8.13.1. testrészek. Gyomor, köldök, szakáll.

9.13.1. természet. Homok, nyár, tenger.

13.4. szláv

1.13.1. főnevek

13.4.1.1. egyhi élet. Keresztény, pap, zsolozsma.

13.4.1.2. álli-társi élet. Császár, király, megye.

13.4.1.3. földművelés. Barázda, ugar, gabona.

13.4.1.4. mesterségek. Kovács, kádár, deszka.

13.4.1.5. ház, lakás. Ablak, konyha, polc.

13.4.1.6. ruházkodás. Nadrág, harisnya, szappan.

13.4.1.7. rokonság. Család, dajka, unoka.

13.4.1.8. természet. Mocsár, szikla, barlang.

2.13.1. melléknevek. Bolond, gonosz, szabad.

3.13.1. igék. Kapál, parancsol.

13.5. német

1.13.1. udvari élet, hadvis. Herceg, hódol, zsákmány.

2.13.1. öltözködés. Gallér, prém.

3.13.1. építkezés. Erkély, kastély, torony.

4.13.1. céhrenc. Céh, polgár, cégér.

5.13.1. mértékegység. Fillér, font, garas.

6.13.1. étkezés. fánk, tönköly, puttony.

13.6. latin

1.13.1. egyhi élet. Apostol, fráter, kanonok.

2.13.1. iskolai élet. Iskola, tinta, penna.

3.13.1. állatnövény. Elefánt, fülemüle, liliom.

4.13.1. orvoslás. Balzsam, patika, salétrom.

5.13.1. lakás. Kamara, lámpás, tégla.

6.13.1. étkezés. Gyömbér, petrezselyem.

7.13.1. állami, társi, jogi élet. Nótárius, uzsora, testamentum.

14. A magyar szókészlet változásának áttekintése

14.1. számításba vehető források az időben visszafelé csökkennek

14.2. szerkezeti változások – az alaki szerkezet változásai

1.14.1. mgh-msh arányai

2.14.1. hanggyakiság à hangzáskép

3.14.1. szóhossznövekedés

4.14.1. világos szerkezetű szavak növ

5.14.1. jelentésszaporodás

6.14.1. alapnyvi szavak aránya egyre kisebb

7.14.1. nőtt a bizonytalan keletkezésű szavak száma.

SZÓJELENTÉSTÖRTÉNET

15. jelentéstörténet és szójelentés-történet

15.1. „nyvi jelek és jelkapcsok jelentésének változásaival: a változások típusaival, illetőleg e változások kialakulásának okaival foglalkoz”. Jelek és jelentések többi jelhez kapcsolódó viszonya

15.2. jelentésvált ált nem tipológiai kötöttség, hm emberi gondolk közös vonásain alapul.

16. a jelentésváltozások okai

16.1. valóság és valóság ismeretének változásai à új megnevezések szüksége. Idegen szó átvétele, szóalkotás, jelentésváltozás. Gazdagodás ÉS szegényedés.

1.16.1. jelentésváltozás külső okai: társi, termi környből és ezek változásaiból fakadók.

16.1.1.1. bolt, harang, pálcát törni vki felett

16.1.1.2. mértéke. Új felváltja a régi jelentést VAGY régi+új megmarad, de „lényeges jelentésjegyben különböznek” VAGY a szó marad, a társuló képzet változik.

16.1.1.3. műveltségváltások idején felgyorsul a tendencia

16.1.1.4. tabuk, szépítések

2.16.1. jelentésváltozás belső okai: szerkezeti összefüggésekből eredők

16.1.2.1. hasonló alakú szavak hatása egymásra (negédes, helység-helyiség)

16.1.2.2. szóferdítés (iskoláját)

16.1.2.3. szinonimasorba új szó kerül à a korábbiaknak szűkül a jelentése (szék helyett trón)

16.1.2.4. szinonimasorba új szó kerül à a korábbiaknak bővül a jelentése (sima)

16.1.2.5. ha egy szó sok szintagmában előfordul, sok jelentésárnyalata lesz (fekete, tokaji)

16.1.2.6. belső kölcsönzés (karó, szálka)

16.1.2.7. egyéb: állatokból tárgyak (bak, csiga, daru), betegségből szitokszó (fene, nyavalya), más nyelvekből tükörford (anya-anyag=mater-materia)

3.16.1. folyamatosan érvényesül a gazdaságosság+hatáskeltés szándéka

17. A névátvitel

17.1. „Az a jelentésváltozás, amelyben 2 valóságelem között meglevő, közöt vagy hasonló jegyekben megmutatkozó kapcs alapján az egyik szóalakját a másikra alkalmazzuk.”

1.17.1. hasonlóság (fül, orr, fog), érintkezés

17.2. jelentésbővülés. halászik, por, híd

1.17.1. jelentésszűkülés. Patika, boríték, palánta.

18. A szóhangulat változásai

18.1. szóhangulat: jelentés értékelése. Forrásai:

1.18.1. eleve van hangulata: hős, áruló, diri

2.18.1. eredetileg negatív semlegessé-pozitívvá. Huszár, kacér.

3.18.1. eredetileg pozitív semlegessé-negatívvá. Uzsora, némber.

Németh-Pukánszky: A pedagógia problématörténete. A pedagógusszerep történeti változásai

1. A paidagógosz

1.1. viselk, hivatalos tananyag, jellem formálása. Valódi igsághoz való eljuttatás.

1.2. meggondolt, jellemes, intelligens

2. A kkori klerikus és iskmester

2.1. belső fegyelem, jellemesség. Keresztény nevelés. Vallásos, jámbor, művelt

2.2. büntetés teóilag-pedagógiailag megalapozott.

2.3. humanizmus, Erasmus: gyerekszeretet, gondoskodás, tehetségre-sajátosságokra odafigy.

2.4. ref: újabb szigorodás. Sokoldalú képzés

2.5. felvil: gyerek megalázásának kerülése, helyette buzdítás

3. a pedagógiai munka szaxerűvé válásának kezdetei

3.1. Rousseau: pedagógus minél gyorsabban tegye magát feleslegessé. Ehhez empátia kell, gyerek képességeinek megismerése, gyerekkibontakoztató helyzetek teremtése. Feladat: támogatás, tanács, segítség. Előfeltétel: szaktudás, fejlett morális érzék.

3.2. Pestalozzi: megértő meghallg, közös megbesz, szabályokban közös megállap

4. Herbartianizmus

4.1. felnőtté válás aktív, tervszerű, céltudatos felnőttel, tanulók belső fegyelmezettségével érhető csak el.

4.2. tanár tervezze meg előre az óráit.

5. A pedagógus-professzió és a pedagógusképzés

5.1. professzionalizáció: álltól viszonylag független, főleg szakmai tvk által vezérelt

5.2. in: német fejségek

5.3. „Ez a folyamat majd a 19.2-ben zárul le, az okt egészét szabályozó oktatási tvk kialakával és ezzel párhuzamosan az első kpti tantervek és az álli felügyi apparátus kialakával.

6. A tanítói szakma kialaka és a tanítóképzés

6.1. Fro, Némo. Erős egyhi jelenlét még

6.2. elmélet+gyak. Mintaiskolák

6.3. 1870s, Eötvös-hatásra országszerte tanítóképzők épültek

7. A polgi iski tanár és képzének rendje: 1873tól (nőknek is). Szeged, Bp, Pécs, Debrecen

8. A középiski tanárság képzésének kezdetei

8.1. 18.sz. Ahogy mexűnt a bölcsészet felkészítő jellege az egyetemeken, és átvette szerepét az érettségi.

8.2. német modell: Humboldt, 19.1

1.8.1. szaktudás+önállóság feltételeinek biztosítása

2.8.1. középiskolákban gr-lat irod, anyanyv, mat jelentőségnöve. Általános művség a cél.

3.8.1. tanári képesítő vizsga: nyv, töri, mat, írásban és szóban, + próbatanítás.

4.8.1. Herbart: pedagógiai szeminárium (teó, filó, gyak). ~szakdolgozattal zárul

5.8.1. 19.2-tól 4 szakcsop szerezhető meg: filó-töri, mat-termtud, hittan-héber, modern nyvk. Ezeken belül melléktgyk lehetségesek.

6.8.1. tanár: közhivatalnoki státus = „anyagilag is elismert”, társilag is megbecst.

8.3. Hab mon tanárképzése

1.8.1. jezsk feloszlása à reform

2.8.1. tanári szakvizsga, tanári állások betöltése nyílt pályázat útján, protknak is.

3.8.1. tényleges megvalós 1848ban (porosz szakemberrel).

9. A tanárképzés kezdetei a 18.2-ben: Ratio foglalkoz az egyetemi szintű tanárképzéssel. II.J kötelezővé akarta tenni. 19.elején a tanítórendeknek tanárképzési autonómia.

10. A magy középiski tanárképzés kialaka és fejlődése

10.1. 1848 után teremtődtek meg a feltételei

1.10.1. 1849, osztrák bir: tanárképesítő vizsga bevezetése (házi dolgozat, írás+szóbeli vizsga, próbatanítás)

2.10.1. 1862, Pest: első hazai gimn-i tanárvizsgáló bizottság. Tanári vizsgára jelentkezés feltételei: érettségi bizonyítvány, 3 év egyetem. 1872, gyakorlógimn.

10.2. Trefort: képzés 4 évre növelése. Képesítés=2 egyetemi év+szaktárgyi elővizsga+2 egyetemi év+írásos-szóbeli szakvizsga. 1895-től Eötvös Kollégium

10.3. 1949: tanárképzés egyetemi kari feladat. Tanrend viszont állilag meghatározott.

11. A pedagógus-szakmák eltérő társi elismertsége és javadalmazása

11.1. alapfokú tanítók középiski képzése, középfokú tanárok felsőfokú képzése, 20.1

11.2. álli tisztségvis, alacsony fiz. Óraszám-maximalizálás, szolgálati évek maximalizálása, fizetési kategóriák évfüggvényben.

12. A pedagógiai munka differenciálódása

12.1. tilos erőszakos eszközök alkalmazása. Feladat: öntevékenység kialakítása. Szakmaiságra törekvés.

12.2. Montessori, Waldofr: „pedagógus feladatai a tanácsadó funkciók irányába rendeződnek majd át”. Gyakran veszik át a család hagyományos funkcióit.

13. A különböző reformpedagógiai koncepciók pedagógusfelfogása

13.1. Waldorf

1.13.1. nevelő a gyerek példaképe, világot reprezentálja. Gyerekek fejlődését folyton nyomon követi, tisztában van a tanítványok képességeivel-problémáival.

2.13.1. 8 évig van 1 osztálya, epochális renc

3.13.1. rencs kapcs a családdal, iskvezetéssel; ezek között közvetítés

4.13.1. antropológia, feltételkialakítás, nemzetközi waldorf-tanterv, epochális tanítás, + zene-euritmia-nyvk-képzőművészet szaktanári ismeretei

13.2. Jenaplan (Petersen)

1.13.1. kurzusok, nagy szervezés (heti munkaterv, csopba osztás, folyamatos innováció) – ezek során tekintettel az egyéni sajátosságokra

2.13.1. osztályzatok helyett obj ÉS szubj jellemzés félévente (obj: szülőknek, minden tanár által írt; szubj: gyereknek, csopvezető által)

3.13.1. közösségi tevékenységek szervezése (ünnepek, beszélgetések, projektek, tájékoztatás, kiértékelés, etc)

4.13.1. sok kurzus, csop

5.13.1. eszközök, helyszínek kialakítása

13.3. Montessori: Rousseau-i háttérbiztosítás

13.4. Dalton-Plan: ösztönző hatások megteremtése a cél, + a gyereki természet legalaposabb megismerése

13.5. Freinet: ösztönzés, tanácsadás, helyreigazítás, bátorítás

13.6. alternatív iskolák tehát: legfontosabb az önszabályozás. Hagyományos pedagógusszereppeli radikális szakítás. Egyenrangú gyerekpartnerek, alkotótársak a pedagógusok.

Németh-Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Az európai iskola kialakulása és fejlődése

1. Az iskola törte a kezdetektől a 17. sz-ig

1.1. Ókor

1.1.1. rszgtartó birk létrejötte: kre 4.ée. állhat uralki kézben összpt, mert iseni szármú. Ismeretek kizárólagos birtokosai a papok.

2.1.1. írásbeliség à áthagyományozódás könnyebb.

1.2. mezop

1.1.1. sumer civilizáció: írnokképző tplisk

1.2.1.1.tábla háza: ír, olv, szám, elemi tudos ismeretek, sumer nyv. Köznépnek is.

1.2.1.2.bölcsesség háza: kulturális tradíciókon alapuló képzés. Legelőkelőbbeknek.

1.2.1.3.memorizálás, másolás, fordítás, mat, geom

1.2.1.4.testi feny gyakori

1.3. egyiptom

1.1.1. utánzás, szülő-gyerek tanítás à írnokképző (mindenkinek, ha kifizette a tandíjat), 4-5 év+segédség

2.1.1. tplk mellett papi szemináriumok: rituálé szabályai, teo, szt kvk, termtud

1.4. india

1.1.1. brahman-isk: 9-21. év felében a tanító házában, szigorú szabályok közt.

2.1.1. Kszatrija-isk: 12-. Hasonló

3.1.1. vaiszja-isk: 13-. Rokonoktól mesterségtanulás, írolvszám, fogalmazás

4.1.1. buddhizmus megjelenésével kolostoriskolák, 8-20.

1.4.4.1.logika, metafiz, szertartástan, mat, csill, orvostud, páli és szanszkrit nyv. Lélek belső harmóniájának megteremtése

1.4.4.2.világik is tanulhattak

1.5. Kína

1.1.1. alapisk: vándortanítók magániskolái, városi kormány által létesítettek, ingyen. 5-10. végén vizsga.

2.1.1. középfok: 10-14, tartományi. Tandíj.

3.1.1. felsőfok: mandarinoktatás. Kánontanulmányozás. Versenyszerű vizsgák.

4.1.1. hivatalelnyerésben különböző pályázatok meghatározott évenként. Memorizálás, fogalmazás szt szövegekre hivatkozással, ercsi tanítások értelmezése, etc

1.6. Hellasz

1.1.1. Grammatikai isk: alapok. 7-. Iliász elemzése, memorizálása, skandálása

2.1.1. Kithara-isk: zenetan (utánzással), tánc, kardal

3.1.1. Palaisztra: torna. Gimnasztika jellemfejlesztő ereje

4.1.1. Gümnaszion: testgyak, később bővül

5.1.1. állami, ingyenes kézpés: poli-kati ismeretek ,15-17

6.1.1. Nagysándortól módosult az oktatási szisztéma:

1.6.6.1.elemi: 7-14. főleg magánisk. Tanító az lehet, aki tud olv.

1.6.6.2.középfok: homérosztanulmányozás

1.6.6.3.gümnaszion: testgyak+szellemi nevelés

1.6.6.4.felső: filó, orvosi, retorika

7.1.1. nevelés célja: gyerekből harmonikusan fejlett embert. Praktikus ismeretek+ercsiség, esztétikai érzék, egyéniség.

1.7. Róma

1.1.1. köztisztvisnevelés

2.1.1. ludus: magánisk, gr mintájú alapokt. Tandíj.

3.1.1. grammatikai isk: magán. 11-12. latin-gr nyt és költészet, értelmezés.

4.1.1. retorikai isk: 16-

5.1.1. köztisztvisnek tudnia kell:

1.7.5.1.latin, gr; gramm, retor, dialektika

1.7.5.2.aritm, geom, asztronómia, zeneelm

1.7.5.3.szó és tett egysége, szilárd ercsi tartás.

1.8. korai ker isk

1.1.1. akaratfejlesztés. Családi nevelés, lélek tisztaságának óvása

2.1.1. kathekéta isk: 2.sztól. ker tanítások tanítása.

1.9. kkor

1.1.1. kolostori isk (egyhiknak-viliknek)

1.9.1.1.olv, ének, magasabb ismeretek. Memorizálás, liturgia ismerete

1.9.1.2.plébániánként

2.1.1. egyetem

1.9.2.1.1088Bologna, 12.elejePárizs

1.9.2.2.egyetemi ellenőrzés alatt az alsóközépfokú okt nagy része

1.10. renesz, reformáció

1.1.1. humanizmus, 14-5.sz, Ita

1.10.1.1. művelt vili tisztségvisk

2.1.1. egyéniségérvényesítés, skolasztika, személyes vallásosság, klasszikusok iránti érdeklődés, nyomtatás, termtud iránti érdeklődés

3.1.1. plébániai iskkban anyanyvi képzés, felsőbbekben humanista grammatika: véleménynyilv.

4.1.1. ókori klasszikusok, töri, mat, zene képzőműv.

1.11. ref és ellenref

1.1.1. belső vallásossághoz hozzásegítő humanista műveltség

2.1.1. „néptömegeknek” is szükségük van az iskoláztatásra à anyanyvű oktatású hitiskolák. Csak a legszegényebbek mentesültek a tanddíj alól.

3.1.1. Melanchton: 3 tanulócsop a wittenbergi bölcsészkaron :

1.11.3.1. latin nyv alapjai

1.11.3.2. latin grammatika

1.11.3.3. klasszikus szerzők, retorika

4.1.1. Trotzendorf goldbergi humanista-teológiai kollégiuma: római önk-i keretek közötti iski élet

5.1.1. ellenref: zsinatok sora, jezsuiták à egységes nemzetközi iskszerv

1.11.5.1. 5oszts gimn (latin+antik szerzők+retorika), akadémia (filó, teó)

1.11.5.2. szigorú fegyelem, de segítőkész bánásmód

6.1.1. kat és prot iskolák hasonlók. Külségek:

1.11.6.1. protk 1 összefüggő intézménytípusba sorolták mind3 iski tagozatukat

1.11.6.2. protknál nagydiákok lehettek segédtanítók, katknál csak felnőttek à segédtanítói gyakorlat elég volt; katknál külön tanárképzés

1.11.6.3. protknál kötelező a teó, katknál csak a papi pályára készülőknek.

1.12. az eui iskrenc kialakának háttértényezői:

1.1.1. ref, ellenref, felvil, gyerekkor-elkülön, zárt iski világ megteremtése, abszolutista törekvések, nemzetállamosodás

1.12.1.1. új tanítórendek

1.12.1.2. nevelés közüggyé

1.12.1.3. gyerekkor meghosszabbodása

2. A modern eui isk kialaka és fejlődése

2.1. a modern isk kialakának társtörti háttere

1.2.1. fr abszizmus, 14.Lajos: új nemesi rangú hivatalnokréteg

2.2.1. felekezeti keretű iskoláztatás. Protk: egyéni bibolv. Katk: pap közvetít.

2.2. felvil

1.2.1. közép-felsőokt: latinul, előírt tkvkkel, főleg előadások, főleg elmélet. De erősebb termtudi egyetemi oktatás, arisztotelészi etika helyett természetjog.

2.2.1. magasan képzett szakemberek igénye (pl műszaki pálya, katonaság, bányászat, keresk, modern nyvk)

3.2.1. ismeretterjesztő irod, kalendárium

2.3. A felvil absz reformtörekvései és az oktatásügy

1.2.1. álli kialakítású okti renc

2.2.1. NagyPéter, II.Frigyes

2.4. a nevelő állk kialaka

1.2.1. protzmus nyomán. Német fejségekben. 17. sztól tankötél, rencs álli tám az isk fenntartóinak, iskállítási kötél, 18. közepétől tanítóképzés

2.2.1. cél: analf felszám à sajátos iskk: gyári, kézműves, falusi, női, kisgyermeki.

2.5. a modern eui nemzeti közokti renck létrejötte

1.2.1. áll átveszi az egyhk hatáskörét, frforr

2.2.1. 19.szford: „a megreformált közép- és felőokt segítségével megvalósítják a jól felkészült, megbízható és a hat iránt lojális álli hivatalnokok képzését.”

2.5.2.1.angolszász széttagolt iskrenc

2.5.2.2.Bell-Lancaster „kölcsönös oktatás”-a: monitor-móc

2.5.2.3.public school: bentlakásos elitoktatás

3.2.1. álli középiski okt a 20.sztól

4.2.1. Napóleon iskrence:

2.5.4.1.tankerületek, kpti irányítás mindennek

2.5.4.2.általános művség biztosítója a középisk

5.2.1. Bourbon-restauráció: alapfok újra egyhi fennhat alá

6.2.1. általános, világi, ingyenes, kötelező, 6-13 a 19. végétől

7.2.1. 18.2: népisk. Kötelező érettségi. Termtudok előtérbe. Egyetemi iskfenntartó az áll, de az egyetemi tudos kutatásba nem szól bele

8.2.1. 1859, német ref

2.5.8.1.9oszts reálisk latintanítással

2.5.8.2.7oszts reálisk fakultatív latinnal

2.5.8.3.6oszts felső polgi isk, nincs latin

2.6. Az eui modern oktatási renck általános jellemzői: „évfolyamosztály, életkori szakaszok alapján kialakított egységes tanterc, tanári előadás, magyarázat, bemutatás, felelés, másolás, utánzás, a tananyag emlékezetből való megtanulása, az ismeretek és a megkövetelt teljesítmény szintjének felülvizsgálata a tanárok által, az ismeretek és készségek értékelése osztályozással, és ennek alapján a tanulók betagolása meghatározott teljesítményhierarchiába”

2.7. A modern magy iskrenc kialaka

1.2.1. 18.2, MT alatti népiskrendtartás:

2.7.1.1.tarti fővárosokban normaiskolák, gyakorló elemi és tanítóképző

2.7.1.2.városi népiskolák

2.7.1.3.mezővárosi-falusi népiskolák

2.2.1. Ürményi József refterve:

2.7.2.1.tankerekre osztás, Ratio

Németh-Pukánszky: A pedagógia problématörténete. Fejezetek az európai család és gyermekkor történetéből

1. Az eui család változásai

1.1. ffi-női kapcs intézményesített + gyerek felnevelésére irányul + gazdi és egyéb együttműk

1.2. a kkori háznép: nagyobb, bérségi vagy függőségei viszonyú embercsop. Ház urának alárendelve. Főnemességben tovább, kézműv és paraszti rétegben korábban átalakul mai értelmű családdá.

1.1.1. apa nem tagadhatja ki a fiát, amúgy teljhatalma van. Kötelezettségei: gyerekfelnev, kiházasítás, örökség (hozományt is öröklik a gyerekek)

2.1.1. feleség a férj jószágaiból-birtokjogaiból hitbért kap, ha teljesíti kötelezettségeit (szülés, hűség, háztvez)

3.1.1. tanulás ált annyi, hogy a gyerek megfigyel. Utánzás. Nem verbalitás.

4.1.1. faluközösség: szigorú patriarchális rend. Kevés intim szféra. Sok fegyelem, engedelmesség.

5.1.1. magas gyerekhalandóság à nincs „szentimentalizmus”. A házasságkötés is racionális szptk alapján.

6.1.1. utánzásos tanulás. Mesék, dalok, rímes életbölcsességek, memorizálása, mindennapi feladatokba bekapcs.

1.2.6.1.szorgalom, rendszeretet, takarékosság, vallás, elesettek gondozása, közösséghez kötődés.

1.3. modern kiscsalád születése – 17.sz.: evilági boldogulás igénye. Anyagi javak, munka mértéktartás, becsületesség, kiszámíthatóság a városi polgság fontos értékei. Puritán életmód, szigorú gyereknevelés – a családból lassan átkerül az iskba

1.4. a 17.sz-i család főbb típusai:

1.1.1. nevelés a nemeseknél házitanítók vagy nevelőnők által

2.1.1. Ang: gentleman: vagyon, szaktudás, személyi érdem alapján. Protestantizmus: prédikálás, írolvtanítás.

3.1.1. új típusú család: egyre későbbi házkötés, életkor egyre közelebb, több érzelem. Gyerekkor sajátos fejlődési szakasszá à tanácsadó kvk, ifjúsági irod, játékok, gyerekruhák.

1.5. A család változásai a 19.szban

1.1.1. individualizmus. Család fontossága. Magán- és közszféra szét. Polgi kiscsalád „a civil társ alapköve”. Ház szabad elhatározásból, monogám, de érzelmek helyett racionális. Ház „morális kategóriává”. Családapa tekintélye még mindig.

1.5.1.1.férj ellenőrizte, hogy a feleség hogy ellenőrzi a háztartást. Munkahely és otthon szétválasztása.

1.5.1.2.reprez a lakásokban. Gyerek egyre kptibb szerepe a családban, társban („a jövő polgára”)

1.6. A polgi család diadalútja – 20.sz

1.1.1. szerelem fontosodik, válások szaporodnak, egyedülálló szülők, élettársi viszony.

2.1.1. lányoknak isk, munka, párválasztás, jog

3.1.1. „gyerekvilág”, „gyerekkultúra”

4.1.1. munkamegosztás, gyereknevelésbe bekapcs

2. Fejezetek a gyermekkor és a családi nevelés történetéből

2.1. Ókor

1.2.1. rituális gyerekáldozat

2.2.1. kis kortól nevelés, pedagógia Gro-ban, kíváncsiság-emlékezőképesség-versengési hajlam megfigye Rómában

2.2. kkor

1.2.1. augustus: eredendő bűn

2.2.1. gyerekgyilok főbenjáró

3.2.1. dajkák (2 éves korig), kevés szeretet, rideg nevelés.

4.2.1. gyerekkor fogalma létezett. Tisztaság, ártatlanság. Kórházak, gyerekmenhelyek, árvaházak.

2.3. humanisták-reformátorok

1.2.1. gyerekkor a legvidámabb-legkedvesebb. Gyerek formálható.

2.3.1.1.életkori sajátosságok vannak, pedagógiában ezekre figyelni kell

2.3.1.2.ifjúkor hajlamos a bűnre à vigyázni kell, ne legyen rossz társaságban, ne neveljék „fonákul”. Verés ritkán szabad, büntetés mértékletes legyen, ne megszégyenítő.

2.2.1. Luther: üdvösség elnyerése: helyes gyerekneveléssel. Férji tekintély megkérdőjelezhetetlen.

2.3.2.1.következetes, szigorú ercsi elvek szti nevelés

2.3.2.2.gyerek ered „önző vadállat” à szigorú nevelés téríti jó útra

2.3.2.3.bibi eredetű vagy figyfelkeltő-intő névadás (Hateevil, Killsin, Fear, Hopwell, Thankful, Prudence, Grace)

2.3.2.4.gyerek a szülői tevékenységek folytatója

2.4. Felvil

1.2.1. Locke: „pedagógiai optimizmus”. Gyerek formálható.

2.2.1. nevelés közüggyé válik, értekezések jelennek meg.

3.2.1. egészség, jókedv, tudás, jócselekedet, remény értékei. Leghatásosb-egyszerűbb a személyes példaadás.

2.4.3.1.„Minél fiatalabbak, annál kevésbé szabad helyén nem való és féktelen vágyaikat kielégítenünk”.

2.4.3.2.testi fenyítés megalázó. Verés csak legvégső esetben

2.5. A nevelés évszázada – 18.sz

1.2.1. ritkább pestis-éhínség-háb, fejlődő élelmiszer-term, higiénia, kevesebb csecsemőhalandóság, lányoktatás. Élet „röpke előjáték” az öröklét előtt. Élettartamnöv à szülésritkulás.

2.2.1. meghatározzák a túlélés esélyeit: nem, hányadszülött, társi státus, dajka van-e, vidéki-e

3.2.1. 8-10 éves kortól nevelő intézet, zárda.

4.2.1. prot családtervezés, szülszab. Kislétszámú családok. Egyéniség újra fontossá. Gyerek ártatlan, szelíd, jámbor. Csodagyerek-kult.

5.2.1. Rousseau: gyerekenek segítségre van szüksége a fennmaradáshoz à nevelőnek meg kell tanítania a szükségletei önálló kielégítésére.

2.5.5.1.legfontosb összekötő családi kapocs a szeretet

2.5.5.2.nevelési móck: helyzetteremtés, természetes büntetés (büntetés maga a tett következménye)

2.6. 19.sz

1.2.1. polgi kiscsalád, anyaság, gyerekvilág sajátosságai felértékelődtek

2.2.1. „A század gyermekének fő feladata tehát a társba való, lehetőleg zökkenőmentes beilleszkedés volt A család érzelmeket és anyagiakat fektetett be a gyerekekbe, s nekik teljesíteniük kellett az elvárásokat.”

3.2.1. anya: saját maga szoptat, tudatos felkészülés a nevelésre. Gyerekhalál már tragédia. Gyengédebb nevelés. Lánynevelés.

4.2.1. porosz pedagógia: belső szabság, tökéletesség, jóakarat, jog, méltányosság megvalósítása.

2.6.4.1.Herbart: nevelési folyamat 3 egysége: kormányzás (akarat megtörése), oktatás (sokoldalú, kiegyensúlyozott érdeklődés kialakítása), ercsi nevelés (ercsi autonómia). A gyerekben eredendően „kis vadember” van; nevelés útján válik emberré, a tudás megszerzésével.

5.2.1. 19.sz-i iskrenc: túlzsúfolt épületek, túlterhelt gimnazisták à reformvágy.

6.2.1. megszületett a „fogyasztó” ember.

7.2.1. gyerekeknek egyre fontosb a kortárscsop, az isk. gyereki világ önálló, gyerekkor tökéletes, bűntelen, tiszta, romlatlan. Fontosak az érzelmek. Empatikus reformpedagógia: anya szerepe pótolhatatlan a nevelés során.

2.7. A gyerek évszázada

1.2.1. érzelmi kapcsok a szülő-gyerek viszonyban. Túlvédő magatartás à önállótlan gyerek.

2.2.1. lélektani kutatások

2.7.2.1.behaviorizmus, Watson: jól kezelhető csecsemőnek nem kell babusgatás. Ideális gyerek nem okoz gondot szüleinek, alkalmazkodóképes. Gyerek=kis felnőtt. Szófogadó, fegyelmezett, önmagán uralkodó, problémamentes, higiénikus.

2.7.2.2.Spock: szeretetigény, önkibontakoztatás-segítés, gyengédség. Az ideális baba „sziporkázóan intelligens”. 1940s.

2.7.2.3.Leach, ’70s: engedékeny, gyerekkptú attitűd.

2.7.2.4.ffik elvesztették azt a patriarchális hatalmat, amijük vt.

3.2.1. „gyerekország” legfontosabb sajátosságai:

2.7.3.1.speciálisan gyerekekkel foglalkozó intézmények

2.7.3.2.elkülönített játéktér (városi és lakási szinten)

2.7.3.3.speciális kultis ajánlatok

2.7.3.4.gyerekdivat

2.7.3.5.speciális gyerekszervezetek

2.7.3.6.speciális törvények

2.7.3.7.kötelező iskrenc, óvoda, napközi

4.2.1. „a gyermekkor egyre inkább társadalmasított, kiszolgáltatott a kül társi hatásoknak, szabályoknak és intézményeknek.”

2.7.4.1.kis- és csonka családok szaporodása, gyerek-szülő kapcs „intenzitásának fokozódása”

2.7.4.2.urbanizáció, technikai fejl à természetes lakókörnyezet jelentőségcsökken

2.7.4.3.„valóság fokozatos elveszítése” (média)

2.7.4.4.családról leválás folyamatának fontos tényezője az isk, a kortárscsop

5.2.1. új tendencia: gyerekkor megint hasonlatossá a felnőttkorhoz VAGY a felnőttek „gyerekszinten megrekedtek” a média hatására. AZAZ a felnőtt-gyerek határ elmosódik.

Pap-Szépe: Társadalom és Nyelv. Labov: A nyelvi változás mechanizmusáról

1. Bevezetés: „A nyelvi változást még akkor sem lehet tisztán a rendszer belső összefüggéseiből következő érvekkel magyarázni, ha ezeken felül a külső, szociolingvisztikai viszonyokat is figybe vesszük további meghatározó tényezőkként.”

2. A nyelvi evolúció problémái

2.1. „A nyelvi változást meghatározó empirikus tényezők feltárásában alig történt előrelépés”, sőt. A fejlődés fő problémái ezek:

1.2.1. általános iránya van-e?

2.2.1. milyen univerzális megszorítások érvényesek rá?

3.2.1. nyelvi változások miért kezdődnek mindig újra?

4.2.1. változások milyen mechanizmusokon keresztül haladnak előre?

5.2.1. nyelvi evolúciónak van-e adaptív funkciója?

2.2. ezek a folyamatban levő nyvi változások elemzésével vizsghatók.

1.2.1. átmenet problémája: milyen úton fejlőd a nyvi változás egy szakasza egy korábbi állapotból?

2.2.1. beágyazás problémája: nyvi változás milyen társi-nyvi viselkedési mátrixban zajlik, ezek hogy korrelálnak egymással?

3.2.1. értékelés problémája: obj változás szubj megfigye.

3. A nyvi változás megfigye

3.1. 2 egymást követő generáció beszélőinek megyfigye à szabályos hangváltozás így lejegyezhető

3.2. Hockett elmélete: hangváltozás véletlenszerű. Laboc: „a hangvált szabályos folyamata megfigyhető empirikus módszerekkel”.

1.3.1. pl az (aw) középső képzésűvé válása Martha’s Vineyardon

2.3.1. pl az (oh) magasabbá válása NY belvárosában

4. A hangvált mechanizmusa

4.1. „A hangváltozások általában a beszédközösség valamilyen körülhatárolt alcsopjában kezdődnek olyan időszakban, amikor a csoport elkülönítő azonosságérzete külső vagy belső nyomás hatására meggyengül.”

1.4.1. à a nyelvi formát az alcsop minden tagja használni kezdi, nem tudatosan. A változás nem szabályos, összetartozás-tudatot jelez.

2.4.1. à köv generáció továbbterjeszti a változást. A változó használatának meghatározója a csop és a korosztály. à más csopkra is átterjed.

3.4.1. à „amint a hangvált eléri elterjedési lehetősége határait, a nyvi változó a beszédközösséget meghatározó normák egyikévé válik, és a beszélő közösség minden egyes tagja azonos módon reagál a használatára (anélkül, hogy szükségképpen tudatában lenne ennek).”

4.4.1. à strukturális újrarendeződés à újabb hangváltozások

5.4.1. à legmagasabb státuscsop megbélyegzi az alulról jövő változást à a változás hozzáigazítása a felső csop igényeihez

5. Következtetések:

5.1. a szabályos nyvi vált nem autonóm.

5.2. nyvi váltnak külső és belső oka is van.