Bertényi: A történelem segédtudományai/Genealógia

1. „Az emberek közti leszármazáson alapuló rokonsági kapcsokkal foglalkozó, az egész társt átfogó klasszikus törti segtud.” Gyakorlati, alkalmazott tud pl, ha öröklési jogról van szól Társi hierben egyre alsóbb rétegek is alkalmazták. Nem az öröklést.

2. megközelítések:

2.1. történeti

2.2. orvosi (orvosgenetikai)

2.3. etnográfiai

3. története

3.1. „ősi időktől”

3.2. ókori gr: héroszoktól származtatás

3.3. ókori róma: ősök érdemeinek átvitele az egész nemzetségre. Polgároknál is. Mitológiai ősök keresése [..?!]. Gyakori örökbefogadás. Leszármazási táblák (stemma, kereszt alak).

3.4. germán népek: vérrokonsági alap. Emberi testen ábrázolás. Ősigazolás bizonyos jogok elnyeréséhez kötelező.

3.5. renesz: uralkházak, főnemesség, nemesség, polgság, értelmiség családtörijei. Latin, angol, német, fr nyvn. Suntheim, Gatterer.

3.6. 19.sz: lexikon-sorozatok, társaságok, publikációk. Lorenz, Bataglia.

4. A magyar genealógia

4.1. Budai Ézsaiás lexikona, 17.sz. Jellemzőek az idealizált főúri családtörik.

4.2. 19.sz: helytörténeti szakirod. Mocsáry, Nagy Iván; megyékről (Nógrád), családokról (Károlyi, Görgey). 1883: Magy Heraldikai és Genealógiai Társaság; Turul c folyóirat.

4.3. 20.sz: Kempelen, Kubinyi; Magy Családtörti Szemle. Levéltári repertóriumok (Bethlen, Batthyány családé)

5. források (minden, ami leszármazásbizonyító)

5.1. szájhagyomány (~nagyszülőkig terjed)

5.2. írott források (elbeszélő törti, önéletrajzi, anyakv, családi fejlegyzés, névváltoztatási irat, igazolvány, rendőri jegyzék, katonai forrás, összeírás, etc)

5.3. nyomtatott források (aprónyomtatványok)

5.4. epigráfiai emlékek (feliratok, emléktáblák)

5.5. funerális emlékek (sírkő, halotti címer, zászló)

5.6. tárgyi emlékek (fegyver, kegy- és emléktgy. Készíttető, tulaj, megajándékozott adatai)

5.7. történeti ikonográfiai emlékek (festmény, szobor, egyéb művészeti alkotás, fotó, film)

6. alapfogalmak (a teljesség igénye nélkül)

6.1. Ős (avus)

6.2. Nemzetség (gens): egy közös őstől szármó, azonos nevű ivadékok sora.

6.3. Nemzedék (generáció): megközelítőleg azonos korúak

6.4. Koició: 2 kül nemű kapcsa utódok létrehozása céljából

6.5. Filiáció: 2 egymástól szármó személy kapcsa

6.6. Agnáció: ffi ágú leszármazás

6.7. Kognáció: apai és anyai ágú vérrokonságon alapuló család

6.8. Oldalági vérrokonság: 1 közös ős, de nem leszármazotti kapcs egymással (unokatestvér)

6.9. Rokonsági fokozat: „Két vérrokon közti genealógiai távolság”

6.10. Örökbefogadás: „természetes kapcst utánképző jogintézmény”

6.11. Sógorság: házasfél és házastársa vérrokonai közti önálló rokonsági kapcs

6.12. Ősazonosság: ha 2 embernek nem teljesen kül ősei vannak (főleg uralkházaknál)

6.13. Implex: rokonházasság. Replex: több, mint 50 közös ős

7. Jelek, ábrák, táblázatok

7.1. azonos keresztnév- jelölés: kronológiailag rómaiszámozás. Többszöri házasságnál dettó.

7.2. Vizsgt személy alul (kivéve családfa), ffi szemből bal oldalon

7.3. alfajok: vérrokonsági, sógorsági táblázat. Lemenői jegyzék: szakadatlan és megszakított.

Seignobos: A történeti módszer alkalmazása a társadalomtudományokra (1901)

BEVEZETÉS – A TÖRTÉNETI MÓDSZER ÉS A TÁRSTUDOK

1. „Törti módszer”: törti mű megalkotásakor alkalmazott módszer. Törti tények tudos megállapítására, tudos rendszerbe foglalására szolgál.

2. A történettudomány

2.1. megfigyen alapul. Múltbeli, emberi tényekén. Minden (poli, szellemi, gazdi) tény tanulmányozása, „mely tények többsége észrevétlenül ment végbe”.

2.2. mivel múltbeli a tény, csak közvetetten figyhető meg à hogy ismerhetjük meg?

2.2.1. nyomot hagytak hátra (tgyt, dokt). Forrást. (Amit már közvetlenül figyhetünk meg).

2.3. törti módszer: forrásvizsg à rekonstrukció à ténycsoportosítás à összefüggés-felfedés.

3. Társadalomtudomány

3.1. társban előforduló tényeket vizsg (nyv, szokásos, táplálk, öltözködés, lakóhely, rítusok, szórakozás, művészet, tud, vallás, filó, ercs, poli és gazdi intézmények).

3.2. ~=szociológia; nem=politikatudomány (mert nem kormány alá tartozóságok, hanem család, tulajdon megfigyelése)

4. Miért szükséges a törti módszer a társtudokban?

4.1. társtud: jelenségek közvetlen megfigye. Szűk területé a gyakorlatban. à tág terület figyéhez források kellenek à amiket csak a törti módszerrel lehet tanulm.

4.2. társtud: olyan jelenségekkel foglalk, amik időben nem állandók à megértésükhöz szükség van fejlődésük ismeretére.

4.3. csoportosítani is törti módszerrel kell az összegyűjtött tényeket.

10. FEJEZET – AZ EGYMÁSRA KÖVETKEZŐ TÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSÁNAK MÓDSZERE

5. „A fejlődési sorokat elkülönítésüket követően össze kell hasonlítanunk ahhoz, hogy megérthessük őket”.

5.1. számokban kifejezhető jelenségek változásai statisztikailag ábrázolhatók à ok-okozati viszonyok feltérképezhetők. Számszerűsíthetőségek: ember alkotta dolgok, emberi cselekvések ß belső jelenségek következményei.

5.2. „Bizonyos feltételek szükségesek egy adott társi jelenség bekövetkeztéhez, de soha nem elégségesek létrehozásukhoz: ahhoz mindig emberekre van szükség.” à társi változások magyarázata pszichológiai okokkal („olyan jelenségtípus közbeiktatása, amely minden statisztikai eljárás alól kivonja magát”) à KÉRDÉS: mi változott? Indíték vagy az indíték külső feltételei? – Pszichológiai módszer = törti módszer. VÁLASZhoz egyidejű jelenségek tanulmányozása kell csak.

5.2.1. „Óvakodnunk kell azonban attól a kézenfekvő szemléletmódtól, amely által minden absztrakció révén elkülönített társi jelenséget valóságos létezőként fogunk fel, mintha élő organizmus módjára, saját erejükből fejlődnének. […] A törtírás komoly veszélyforrása, hogy képesek vagyunk olyan képzeletbeli lények életrajzát megírni, mint egyház, királyság, tőke vagy spekuláció. […] Az egyszerűség kedvéért használhatjuk ezeket a fantomokat, hogy az okok keresése során egészen addig a ptig juthassunk el, ahol embereket találunk.” à kollektív indítékok csak egyéni indítékok összességeként értelmezhetők.

5.3. társi változás 2 formája:

5.3.1. ténylegesen az emberek (cselekvésmódjuk, cselekvési szokásaik) változnak egy konkrét dolog kapcsán, szándékosan vagy kényszer hatására;

5.3.2. leszármazottak vagy idegenek új cselekvésformát alakítanak ki, más indítékok/szokások miatt.

5.3.3. emberiség ezen változások révén újul meg.

6. Fejlődések pszichoi változásokkal való magyarázata jobb, mint a statisztikai módszer, de csak hipotézis lehet à tudos bizonyításhoz összehasonlítandók a különféle fejlődések. „Ténycsoportok összehasonlítása az egyedüli eljárás annak megállapítására, hogy mely jelenségek tartoznak általában össze, és melyek függetlenek egymástól”. à csak segtudokkal együtt vizsgható egy ekkoraság.

Ladurie: Montaillou. XXII.: A vallás a gyakorlatban

1. A szentségek kiszolgáltatása

1.1. keresztelés

1.1.1. népszerű. Valláson kívüli aspektusai: keresztelt nem fog vízbe fúlni, nem falja fel farkas, szebb bőre és csinosabb arca lesz. Komaasszonyok és komák lesznek általa (barátságoknak és albigens eszmék terjesztésének szptjából kiváló).

1.1.2. az eredeti cél (mentesítés az eredendő bűntől) nem igazán ismert a helyiek körében.

1.2. Áldozás, gyónás

1.2.1. ~évente áldoznak-gyónnak a hithű katok. A gyónás ált szelektív („Meggyónom bűneimet, kivéve azt, amit az eretnekség révén követtem el. Nem hiszem ugyanis, hogy azzal bűnt követtem volna el.”), vagy a saját lelkiismeret előtérbe kerül („Meggyónom bűneimet; kivéve azokat, amiket az eretnekség révén követtem el, mert attól félek, hogy egy ilyen vallomással mindent elveszítek. De már megbántam ezeket az eretnek bűnöket, és vezeklésül – ezt magam róttam ki magamra, gyóntató közreműködése nélkül – két télen keresztül lemondtam arról, hogy inget hordjak.”).

1.2.2. Állítólag a gyóntatópapok rendtársaikkal kinevetik a bűnbánó vallomásokat. Ez sem lendít a gyónási kedven.

1.2.3. jóemberek nem tartanak igényt a „bűn előzetes felfedésére”

1.2.4. „Mivel a saját üdvözülésében mindenki érdekelt, még a legegyszerűbb pásztor is tudja, hogy a gyónás csak akkor érvényes, ha azt őszinte szívvel tesszük.”

1.2.5. a fentiek ellenére a leglényegesebb sztségek egyike Montaillouban.

1.3. Fontos sztségek még: házasság, első áldozás

1.4. nem jellemző viszont a bérmálkozás és az utolsó kenet

1.4.1. utóbbi helyett gyónás, áldozás a halálos ágyon. Ehhez kapcsolódnak egyéb rituális cselekedetek is:

1.4.1.1.végrendelet-készítés

1.4.1.2.rituális nyögdécselés

1.4.1.3.gyertyaégetés

1.4.1.4.haj- és körömvágás

1.4.1.5.halál utáni mise, lelki nyugalomért mondott imádság

1.4.1.6.halottak napjához kötődő közös lakoma.

2. Egyéb vallási technikák

2.1. Zarándoklat: Montaillouban max a helyi szentélyig mennek. Viszont szívesen adnak alamizsnát az átutazó zarándokoknak.

2.2. Böjt: nagyobb fenyegetettség à többen tartják be („Ha nem fogod vissza magad, majd jól mellbe váglak a húsos tányéroddal!”). legnépszerűbb a negyvennapos böjt. A többi „gyakorlata Montaillouban csakúgy, mint másutt, gyakran megbukik a nép tudatlanságán”.

3. A „harcos apparátus” („melyet az egyh a fdi életben jelent”)

3.1. ellenőrző tevékenység plébániákon, püpön, utazó barátokon (minorita, domonkos) keresztül. Montaillouban nem nagyon működ egyik sem àszabság a vili papoknak, plébánosnak (Pierre Clergue). Plébánosnak lenni hatalom.

3.1.1. fülbegyónás

3.1.2. műveltség

3.1.3. domus, mezgazdi jövedelem, tized

3.1.4. emberek magázzák, ő tegez.

3.1.5. a plébánosdinasztiák minden tagja tiszteletet, félelmet ébreszt

3.1.6. befolyásos eszmeközvetítő (ha – bizonyos határokon belül – pl a kathar eszmék felé fordul, sokan fogják követni).

3.2. zsinon néha részt vesz a plébános (amúgy kötelező lenne, évi kétszer) Palmiersben.

3.3. mivel nem volt erős feljebbvalói ellenőrzés Montaillouban, Clergue szabadon süllyeszthette az oktatási-felügyeleti nívót, így könnyebben lábra kaphattak az eretnek eszmék. De vsz a többi hasonló falunál ez kirívóbb pl volt.

Ginzburg: A sajt és a kukacok

1. Domenico Scandella (alias Menocchio)

1.1. 1532 – 1599, Montereale

1.2. házas, hétgyerekes apa

1.3. molnár, asztalos, arató, kőműves és egyéb munkát végzett. „Nagyon szegény”.

1.4. tudott írni-olvasni-számolni à egy darabig plébániai adminisztrátor volt, + Montereale bírája.

1.5. 1583-as vád: „Nem restellt prédikálni és dogmákat felállítani”, ill tiltott kvkt birtokolt

1.6. falubeliek véleménye róla: „Többször is mondtam neki, hogy kedvelem őt, de nem állhatom a hitbéli dolgokról való beszédjét.”; „Rossz híre van, az járja róla, hogy gonoszul vélekedik, olyanformán, mint Luther követői.” Nem volt komoly ellenségeskedés vele szemben, inkább csak enyhe rosszallás.

1.7. A nézetei ~30 éve ismertek voltak. A montereale-i plébános tett feljelentést ellene hirtelen. M nem ismerte el az egyh-i hierarchiát illetékesnek hitkérdésekben („nem a Szentlélek, hanem a főpapok kormányozzák az egyht, s hasznot húznak belőle, pedig lopják a napot.”), ill M szerint nem bűn a káromkodás (kivéve, ha isten ellen szól, mert különben nem árt senki másnak vele).

1.8. baráti jótanács M-nak: önként jelentkezzen az inkvizíciónál, ott pedig „azt mondd nekik, amit kívánnak, s ne akarj túl sokat beszélni, sem pedig ezekről a dolgokról részletesen szólni, hanem csak a feltett kérdésekre válaszolj”.

1.9. Menocchio vélekedései:

1.9.1. „Addig tegyünk egymással jót, amíg ezen a világon vagyunk”

1.9.2. „A levegő: isten. A föld a mi anyánk. Mi is istenek vagyunk, minden isten.”

1.9.3. A teremtésről: Kezdeti káosz, összekeveredett fd, tűz, víz, levegő. Masszává formálódtak, „ahogy a sajt a tejben”, kukacok jelentek meg benne, ezek voltak az angyalok (köztük isten), és a 4 kapitány, Lucifer, Gábriel, Mihály, Rafael. Isten száműzte Lucifert és királyságát a mennyből, aztán megteremtette Ádámot, Évát és a többi embert, hogy betöltsék az elűzöttek szerepét. Nem követték az isteni rendeléseket, ezért elküldte hozzájuk a fiát, akit a zsidók keresztre feszítettek. (Jézus épp úgy ember volt, „mint mi vagyunk, csak méltóbb nálunk, mert többet tehet, mint mi”).

1.10. Menocchio védekezései:

1.10.1. „Igaz, hogy mondtam ezeket, de nem biztattam [senkit], hogy higgyenek is bennük”

1.10.2. „Ezeket a szavakat azért mondtam, mert erőt vett rajtam a kísértés […]. A gonosz lélek műve volt.”

1.11. à bebörtönözték. Fia igyekezett neki segíteni (ügyvédet szerzett, beszélt a monterealeiakkal)

1.12. a következő tárgyaláson nem tagadott meg semmit M, de könyörületet és útmutatást kért

1.13. világi tisztviselő is jelen volt a második tárgyaláson – elölről kezdődött a kihallgatás. Menocchio vélekedései:

1.13.1. „Elítélte, h a bíróságon a gazdagok a szegényeket egy számukra ismeretlen nyv, a latin használatával is megnyomorítják” à nem értik, miről van szó; à ha szólni kívánnak, ügyvédet kell fogadniuk.

1.13.1.1. megoldási javaslat: evangéliumian szegény egyh, mindenki éljen keresztényien, felekezetek legyenek egyenrangúak, mert minden ember egyenrangú.

1.13.2. sztségek elutasítása („nem látok én ott egyebet, mint egy darab tésztát, hogyan lehetne az az Úristen?”)

1.13.3. „Minden tanult emberből lehet pap, anélkül, h fölsztelnék”

1.13.4. „Úgy hiszem, hogy a Sztírás Istentől van, de később az emberek hozzátették a magukét; egy-két szóból is állhatna ez a Sztírás, ehelyett olyan, mint az egyre szaporodó lovagi históriák.”

1.13.5. „Nem hiszek másban, csak a jó cselekedetekben.” A vallás lényege a felebaráti szeretet.

1.13.6. Jézus nem a megváltásért halt, hiszen „aki vétkezett, annak kell vezekelnie is”.

1.13.7. „Úgy hiszem, h lutheránus az, aki gonosz tanítást terjeszt, és pénteken meg szombaton húst eszik.”

1.13.8. „Azt hiszem, hogy a császné ezen a világon nagyobb hat, mint a Szűzanya, de a másvilágon a Szűzanya fontosabb, mert ott láthatatlanok vagyunk.”

1.13.9. „Nem létezik a túlvilág, nem léteznek büntetések és jövőbeni jutalmak, a Paradicsom és a pokol ezen a világon vannak, a lélek halandó.”

1.14. M-t ért hatások:

1.14.1. „Senkivel nem találkoztam, ki ilyen véleményen lett volna; e vélekedéseket a magam fejéből merítettem”

1.14.2. Korán, radikális anabaptizmus eszméi, bibliai szemelvénygyűjtemény, Dekameron, „paraszti hiedelmek mélyrétegei”, Caravia álma, útleírás, Mária-legendák.

1.14.3. könyveit ált kölcsön vagy ajándékba kapta à nem saját választása volt, mit olvas. A fennmaradt könyvjegyzéknél vsz többet olvasott.

1.14.4. mindegyik kv népnyvű, „nagyrészt 2-3 évszázaddal korábban keletkezett, nagyon elterjedt, sokféle társi réteg által kedvelt írás”.

1.15. 1599-es meghallgatás:

1.15.1. „Én úgy hiszem, hogy mindenki azt hiszi: a maga hite a helyes, de tudni nem lehet, hogy melyik légyen a helyes. De mivel a nagyapám, az apám és az egész családom mind keresztények voltak, magam is úgy akarom, hogy keresztény legyek, s higgyem, hogy ez az igazi hit.”

1.15.2. kínzókamrás vallatás, eredménytelenül.

2. Menocchio pere előtt ~20 évvel Luccában egy Scolio nevű embernek volt hasonló esete. Szerinte tiszteletben kell tartani a 10parancsolatot, más dogmákat (pl szt3) meg kell tagadni.

2.1. Forrásai: pari realizm, Isteni színjáték, Korán.

2.2. Cél: egyenlőség, fölösleges külsőségek megszüntetése. Korán-szerű paradicsomkép. „Városi kult moralizáló megbélyegzése”.

3. 1570, Appenninek, Pighino nevű molnár. Ő elutasította a sztk közbenjárását, a gyónást, a böjtöt. Sztségek nélkül is lehet üdvöz. Paradicsomban mindenki egyenlő, pokol és purg nem létez. Ha meghal a test vele hal a lélek is.

3.1. Forrásai: népnyvű evangéliumok, Zsoltárok Kve, Donatus grammatikája, a Menocchio által is olvasott bibi kommentárgyűjt.

3.2. megtagadta tanait; püpi szolgáló lett.

4. Miért pont a molnárok?

4.1. települések szinte mindegyikén vízi- vagy szélmalom à SOK molnár.

4.2. Malom a találkozások és társi érintkezés színhelye.

4.3. lakott teren kívül à titkos összejövetelekre is alkalmas

4.4. parasztoktól elszigetelten éltek, gyakran ellenségesen.

Ezer év Szent Adalbert oltalma alatt

1. SOMORJAI ÁDÁM: KELET-KÖZÉP-EURÓPA SZENTJE: ADALBERT

2. Némo, Aut, Litv, Cseho, Leno, Mo, Szlo közös sztje. Annyira, hogy a 4 Béla nevű magy kir az ő tiszteletére lett, ami.

3. 982/3: Prága 2. püpe. Premysl-k kiirtják a családját távollétében. Aszketikus életmód, népnek nem szimpi, le kell mondania à missziós püp; 1. útján Gdansk mellett az óporoszok megölik.

3.1. Len fej, Nagy Boleszláv holttestével azonos súlyú aranyért váltja ki. Életrajza is hamar elkészül, halála után 2,5 évvel sztté. 999. nov.6. Sírja Gnieznóban, amit III. Ottó érsekségre emel.

3.2. „archetípussá válik”: Leno egyik fő védősztje, állam+egyh szembeállításának szimbóluma.

4. kutatási nehézségek: csekély forrásanyag; minden nemzet törtírása csak a saját történéseiben érdekelt à eltérő Ada-kép.

5. állítólag alapított egy Mestris nevű apságot à néhányan ezt Pécsváraddal azonosítják, de pedig 1038 előtt nem volt ott apság. Keverhető a leno-beli międzyrzeczi kolostorral, amit a kamalduliak is magukénak tartanak.

GERICS JÓZSEF: QUAESTIONES ADALBERTINAE

6. Nagyobbik István-legenda: István keresztelője Ada, cseh püp. Ill Géza halálának évében indult Ada porosz fdre. ßß kronológiailag zárja ki II. Henrik és Gizella szerepét a katolizációban. Ada István susceptora volt = egész életre szóló, eltörölhetetlen hatású embere.

ÉRSZEGI GÉZA: „ADA PÜP KENTE MEG A KERESZTSÉG OLAJÁVAL”

7. Nagylegenda és a Hartvik-legenda szerint kente meg a keresztség olajával Istvánt Ada cseh püp, és adta neki az István nevet. Alátámasztás: 995 táján a Prágából Rómába tartó Ada Mo-n tartózkodott.

7.1. keresztelést a diakónustól kezdve bárki végezhette, az utána való kézrátételt viszont csak püp. A kézrátéthez tartozik a bérmálás. StimmelNE, ha. Nincs adat Ada akkori itt-tartózkodására.

8. Előzmények:

8.1. 943, Bulcsú és Tormás vezérek Bizban

8.2. 948, Gyula fej Bizban (keresztapja maga VII. Konsztantinosz csász) à Hierotheosz térítő püp jön Mo-ra.

8.3. 963: XII. János térítőpüpt szentel a magyaroknak, Zakeust. Nincs nyoma, hogy megérkezett volna, viszont 964-ben a vatikáni zsinon tartózkodott. Amikor 964ben Ottó letette Jánost, Z is vele bukott.

8.4. 972, Wolfgang nevű bencés szerzet magyar küldetése. Piligrim püp lebeszélte, cserébe regensburgi püppé tette.

8.5. 973, Brunó verdeni püp Ottó követeként rá kellett vennie „a magyarok királyát” az Ottóval való kapcsfelvételre. à 973, Quedlingurg, Géza+12 magyar előkelő.

8.6. Piligrim terve volt a „maga egyhmegyéje számára learatni a magyarok megtérítésének babérját”. Ellenfele ebben a salzburgi egyhm érseke, Frigyes.

8.6.1. „mindketten a korábbi római időkből veszik érveiket, hogy a magyarok megtérítésére jogot szerezhessenek. Harcukat hamis oklevelek sora jelzi.” Pl VI. Benedek pápa megerősíti Fr jogát az egykori Pannónia felett VS Piligrim jelentése VI. Benedeknek, miként térítette meg a magyarokat.

8.6.2. Piligrim érvelése: Passaui püpség a római lauriacumi püpi szh örököse. Lauriacum a mai Enns helyén volt, 5.sz-ban püpi szh. Itt lehetett a magyar tzsk és a bajorok közti gyepű à Ennsen túl à ober Enns à óperencia.

8.7. Géza megker

8.7.1. len hagyomány: felesége I. Mieszko nővére, Adelhaid, aki már ker

8.7.2. Gyula lánya, Sarolt, biz iker. Pogság-kerség keveredése.

9. Adalbertről

9.1. 955k született, Csehoban. 983-tól prágai püp. 989-től római szerzet. Missziós út: fro, leno, poroszok. Többször járhatott Mo-n, legvszbb, h 995ben tette. Ekkor vsz István már ker, úgyh csak bérmálhatta. Gerics szt inkább 996.

9.1.1. ph-i monostor

9.1.2. Géza békekötése a Birodalommal; Gizellával eljegyzés à keresztelés MEGERŐSÍTÉSE lehetett, a korban amúgy is gyakori.

SZÁNTÓ KONRÁD: SZTADA KÖZREMŰKÖDÉSE SZTI ÉS BOLDOGGIZ HÁZASSÁGÁNAK LÉTREJÖTTÉBEN

10. „Querfurti Pbunó SztAda prágai püp élete c 1004 k írt műve az egyetlen egykorú forrás a szt püp magyar kapcsaira vonatkozóan.” Scheyern apságban eskette eszerint őket.

10.1. Az vsz, h közreműk, de mennyiben?

10.1.1. források arról, h Ada már 983ban is kapcsban lehetett Mo-val à SztI 16-7 évesen ismerhette meg. Nagy hatást gyakt rá a püp. Vsz ő bérmálta.

10.1.2. Ada inkább a bajor hcgi udvarban tett sokat a házasságért (pl Gizella meggyőzése), + az eljegyzés történhetett a scheyerni gri kápolnában, Ada vezetése alatt. DE a házasságkötés inkább 996-7ben, Regensburgban történhetett.

BEKE MARGIT: SZTADA TISZTELETE AZ EGOMI SZÉKESKÁPTALANBAN

11. 13.szban Ada ereklyéi ünnepén (aznap, amikor Prágába vitték az ereklyéket – translatio) lakoma. Névnapján is külön ünnepség. (+a kanonokok ezen a napon legalább kötelesek megjelenni szh-ükön. Vesperás közösen. Rendelkezést megtartandó, a jelenlevők 100 ezüst márkát kaptak. Ekkor választották meg a káptalani tisztségvisket.)

ADRIÁNYI GÁBOR: SZTADA RÓMAI KAPCSAI

12. „Ada, mint a Premyslidákkal rivalizáló Slavnik család sarja nem véletlenül nevelkedett Magdeburgban.” Szász uralkházra támaszk (míg a Premyslidek a bajorokra). Átmeneti, kompromisszumos megoldás volt Ada püpsége.

13. Első római látogatás: 988. (Ita-ban, Veronában járt már 983ban is). Ered a Sztfdre akart zaránd, de útba ejtette Rómát.

13.1. XV. János (985 – 996) tanácsára szerzeti élet.

13.2. Theophanu (II.O. özvegye) pénzadománnyal látta el a jeruzsi zarándoklatra készülése hallatán, és megkérte, imádkozzon II. Ottó lelki üdvéért. Ok még: az Ada – Ottó-ház kötelékeinek erősítése. à Ada szétosztotta az adományt, MonteCassino felé indult à bazilita kolostori kitérő à 989től bencés szerzet Rómában.

14. 993ban megint Prágába megy, apságot épít à 995ben visszatér római kolostorába.

14.1. 996-999: V. Gergely à felszólítja Adát, térjen vissza Prágába, +pogányok közt végezzen térítőmunkát à Fro, Mainz, Prága. Fél év múlva meghalt.

FRANZ MACHILEK: PRÁGAI SZTADA – AZ IMPERIUM ROMANORUM SZTJE

15. kolostori évei alatt gyakran találkozott III. Ottóval. Beszélgetések.

16. nem a Bir képviselőjeként ment porosztéríteni, hanem a Slavnikidák érdeke védőjeként. à III. Ottó lelkiismeretfurdalása, zarándokút Gnieznoba + életrajza összeállíttatása (Johannes Canaparius apát), szekvenciák összeállíttatása szintén Canapariussal.

16.1. Adát eleve sztként tisztelték, már rögtön halála után

16.2. 999 karácsonya körül indult III.O gnieznoi zarándra, érsekség létreh (első vezetője-érseke Ada féltestvére, Radim-Gaudentius).

16.2.1. Ottó kéri Ada csontjait, h Rómába vitesse. Cserébe felajánlotta a Mauritius-lándzsát (egyh feletti jogok, térítési feladatkör). Egyelőre egy karereklyét kapott, amit Aachenbe vitt à aacheni apságot Adának sztelte, később a Lüttichi Szt János evangélista apságban is tisztelete, + Isola Tiberian levő tpl (itt található Ada legrégebbi ábrázolása, egy dombormű egy 11.sz-i márvány kút peremén), + Pereum, Affile, Oberzell, Correns, …

17. II. Henrik alatt nem folytatódott a biri sztként való tisztelete. Tiszteletben álló, cseh eredetű szent csak. à cseho patrónusává válás folyamatának kezdete.

RICHARD PRAŽÁK: SZTADA A KKORI CSEH IRODBAN

18. „csehek, lengyelek, magyarok számára a kerség jelképévé és a ker Euhoz való kapcsolódásuk szimbólumává”

19. jelentősége még: Gerbert d’Aurillac a tanítványa volt, ill Anastasius ph-i apát is Ada munkatársa volt.

20. in Cseho: püpként harcolt a papi házasság, a pogány maradványok, az egyh álltól való függése ellen. ß csehoban (ellentétben Lenoval és Moval) életében nem járt sikerrel. +SztVencel-gyilkosság, 935, az egész 10.szra nagy hatással ott.

20.1. 12.szra regionális környbe helyezés: lengyelek első orszs védősztje (később „csatlakozik hozzá” Szt Szaniszló). Csehek ELSŐK KÖZTI védősztje (SztVencellel együtt)

21. Mártírhalál-adatpontosítás: poroszo-i Samland-fsz-en.

21.1. életrajza leoninusi hexameterekben íródott by ismeretlen cseh pap, 11.szvég

21.2. cseh krón: Bretislav cseh hcg dicsőítése, amiért 1039ben SztAda ereklyéit Gnieznoból Prágába vitte à Premysl-din által pártfogolt, újjáélesztett csehoi Ada-kult.

21.2.1. pl 12.sz.: Sobešlav cseh fej legyőzte Lothár német kirt, csate előtti imája: „Bízom az Isten és a szt vértanúk, Vencel és Ada segítségében, h országunk nem kerül idegen járma alá.” Dettó védő pl 1260-ban, amikor II. Premysl Ottokár legyőzte IV.Bélát.

21.2.2. 14.szban is készültek legendái.

WEHLI TÜNDE: SZTADA ÁBRÁZOLÁSA A KKORI MOI MŰVÉSZETBEN

22. „Ada moi tevékenységéről kevés adat tájékoztat. Querfurti Brunó nagyobb, 1004-ben készült életrajzából kiolvashatóan 983 és 989 közt, majd 994-5 közt végezhetett mo-n missziós munkát. SztI nagy legendája szt a térítő, egyhalapító munkán túl ő keresztelte meg Vajkot és vállalta vallási-lelki gondozását. A Hartvik-féle legenda Géza fej megtérítőjének is őt tartja. Mivel Géza fej 972ben elgagyja pogány hitét és megkeresztelkedik, valószínű, hogy Istbán megkereszelése is ez időben történhetett. Adalberbnek a legendák állításával szemben a keresztelés helyett a bérmálás feladata jutott 989ben vagy 995ben. Adalbert a balti tzsk körében végez térítő munkát, ahzol 997 ápr 23án a pogányok Gdansk mellett evezővel ütlegelik, majd nyársakkal átszúrják testét. Boleszláv Chrobry len fej megszerzi holttestét a pogányoktól, és Gnieznóban temetteti el. Nyughelye hamarosan zarándokhellyé váli. II. Ottó csász tisztelete jeléül érseki rangra emelteti a gnieznoi, SztAdának sztlt székesegyht. A dóm 12.2ben készült bronzkapuja 18 jelenetben dolgozza fel életét. A csehek 1030ban megszerzik Ada testét, s a prágai SztVitus tplba helyezik, ettől kezdve az orsz védósztjeinek egyikét tisztelik benne. Mon sztI tisztelete jeléül az egomi főegyhm patrónusábá avatja őt (1010).” Kalendáriumokba is bekerül az ünnepe.

22.1. „Úgy tűnik, h a szt moi tisztelete az egyhi körökiön belül marad, Ennek egyik oka, nem mon szenbedte el a bértanúságot, s a teste sem it nyugodott. _A másik ok pedig az lehet, hEgomban a Mária – paztocínium kisség háttérbe szorítja az Adalberér.”

22.2. késő-kkorban újra fellendült a moi tisztelete.

KAZIMIERZ SMIGIEL: A GNIEZNOI SZÉKESEGYHÁZ BRONZKAPUJA

23. 12.sz

24. a többi kkori kétszárnyú tpli bronzkapun bibi ábrázolások vannak (főleg kr élete)