Febvre-Martin: A könyv születése. 8.: A könyv mint termékenyítő erő

1. A kézirattól a nyomtatott kvig

1.1. átlagos pldszám 500 a 16.szban. Népszám a nyomtatós országokban max 100m.

1.2. nyomdászok-kiskereskők leginkább a haszonért dolg. à Azokat nyomtatták, akik vsz nyereséget termelnek majd

1.2.1. NEM nyomtatottak: elavult enciklopédiák, goliárd-versek

1.2.2. újjászületett szövk: Alain de Lille, 12-3.szi misztikus írások, Abélard, Petrarca, R.Bacon, Gerbert, Roland-ének.

1.3. incunabulumok:

1.3.1. kvk 77%a latin, 7 olasz, 6 német, 5 fr, 1 flamand. Anyanyvi nyomtatások: 22%

1.3.1.1.főleg fordítások (kegyességi írások, ercstan, egyhi szövegek, latin klasszikusok)

1.3.1.1.1. Isteni színjáték, Dekameron, Petrarca Daloskönyve

1.3.1.1.2. udvari költészet (Rózsaregény, Villon)

1.3.1.1.3. lovagregények (kkori legendás hősökről, latin klasszikusok ford, trójai mondakör)

1.3.1.1.4. elbeszélések (vallásos, ercsi történetek és értekezések)

1.3.2. vallásos szövegek: 45%. Ókori klasszikus (főleg kommentárszerű téma, „misztikus írások” [Imitatio Christi, Isten városa, Szt Bernát, Szt Bonaventura, Gerson, D’Ailly, Assisi] anyanyvn is, nem csak papoknak) + kkori + kortárs irod 30%. Jogi kvk 10%. „tudományos jellegűek”: 10%.

1.3.3. több mint 100 Bibkiadás (11német, 3 olasz, 1 fr, +sok részford – János, Jób, Zsoltárok)

1.3.4. breviáriumok, misekvk, hóráskvk (világi urak imakve). Ezekből veszett el a legtöbb.

1.3.5. nyomdák a kereskedéshez lehetőleg legalkalmasabb helyeken (Bázel, Velence, Nürnberg) vagy egyetemek közelében (Párizs).

1.3.6. kiadott kvk témái még: Mária, gyakorlati vallás (Art de bien mourir), alapszintű nytk; Aesopus, Cato, Alain de Lille, Boetius; Verg, Ovid, Juvenalis, Lukianosz, Plautus, Terentius, Titus-Livius, Seneca, Cic, Homér, Platon LATINUL.

1.3.7. tudos művek: főleg 13.sz-i összefoglalók (Beauvais, Crescens). Kortárs írók művei: 57%.

1.3.7.1.gyaki asztro, arit, algebra, trigon

1.3.7.2.„Az elméleti tudos ismk fejlődésében a kvnyomtatás szinte semmilyen szerepet nem játszott. Ezzel szemben hozzájárult ahhoz, h a nagyközönség figyét felhívja a technikai kérdésekre.”

2. A kv és a humanizmus

2.1. 16.szban ~150-200m nyomtatott kv à mindenki számára elérhető, aki olvasni tud.

2.2. 17.sz-ig az egyhi kvvevőkör csökk, pl jogászi nő. Sok ktár vidéken. Ktári kvk száma nő.

2.3. „szerényebb alkotások” (kalendárium, almanach, sztk élete, imakvk, hóráskvk, regények) vevői a ktártulajoknál „jóval szélesebb közönség” tagjai.

2.4. 16.szi nyomtatásban még mindig vallási túlsúly, de arányában már kevésbé, mint a 15.ben. Ókori szövk mennyisége nő.

2.4.1. 15.szban népszerűek a 16.szban még népszerűbbé. Terentius, Verg, Tacitus, Catullus, Horat, persius, Tit-Liv, Suet, Caesar.

2.4.2. gr betűk nyomtatásának problémái à latin betűkkel helyettesítés/idézetfordítás/kézírással utólagos pótlás/karakterek metszése, teljes gr szöv nyomtatása, 16.2. à gr nyv ismeretének terjedése (Velence, Párizs, Strasbourg, Oxford, Löwen).

2.4.2.1.Később a héber is hozzáférhetőbb. à humanista ideál: latin, gr, héber nyv ismerete. à nyvoktatás, olcsó írásos terjesztés, nyomdák nemlatin betűkészlettel (Port, Spa, Némo, Sv, Némalf, Fro, Ang, Cseho, Leno, Ita). Bib, kommentárok, zsoltárok, kalendár, imádságos kvk, nytk, szótárak, szépirod, filó, töri, orvtud. + fordítások!

2.5. párhuzamosan a nemzi nyvkre is erős hangsúly

2.5.1. kiri egyesítő polnak is jót tesz (Fro, 16.köz, igszolgban köt fr nyv, fordítók támogatása)

2.5.2. leggyakrabban fordítottak: Vergil, Ovid, Caesar, Suet, Tacitus, Plut, Xenophon, Thuk, Platón; Morus; egyéb szakrális írások, kortársak, Petrarca, Boc, Machiavelli, Tasso, Castiglione, …

2.6. Korabeli humanisták széles olvasóközönséggel:

2.6.1. Erasmus: Közmondások gyűjte, Nyájas beszélgek (60-70 kiadás a 16.sz első negyedében)

2.6.2. Rabelais, Pantagruel (10 év alatt min 6 kiadás), Harmadik kv (7 év alatt min 9 kiadás)

2.6.3. Morus: Utópia (16.szban 23 kiadás)

2.7. klasszikus gr és lat szerzőkhöz való visszatérés, kommentárjaiktól való megtisztítás törekvése: Arisztotelesz, Ptolemaiosz, Archimedesz, Galenus, Hippokratesz, Avicenna, Plinius.

2.7.1. mellette tömegeknek pl rövid összefoglalások, receptek, jóslások, …

2.8. illusztrációk elősegítették a „leíró tudományos” kvk terjedését (Vesalius-Calcar-anatómia, Brunfels-botanika, Gessner-állatokról, Agricola-ásványok) Tudos felfedezések elterjedését nem ugrasztja meg a nyomtatás, mert erős hagyománytisztelet.

2.8.1. frzi felfedezésekről Kolumbusz levele ad hírt (Barcelonában, Rómában, Bázelben, Párizsban, Strasbourgban, etc), onnantól már élénkebb érdeklődés (K- és Ny-India, Újvilág, Afrika, Japán, Tr, Szír, Egyi, Kína, Sztfd, etc). Misszionáriusok (és beszámolóik alapján még több utazó).

2.9. jogi kvk. Főbb témakörök: keresk, polgi jog, kánonjog, római jog, kiri tvhozási rendelkezések terjesztése.

2.10. törti kvk:

2.10.1. Hérod, Thuk, Tacitus, Suet, Tit-Liv, Caesar, Flavius, Plut, etc

2.10.2. nemzi nyvn

2.10.3. ókoriak hatására saját kor törte: Bruni, Bembo (Velence), Petrus Martyr (Spa), Paulus Emilius és Gaguin (Fro)

2.10.4. fajtái: kkori stílusú krónk, emlékiratok, évkvk, nemzi és regionális történelmek, legendák (pl trójai mondakör), lovagregények

2.10.5. érdeklődők: klerikusok, humanisták, tudósok, udvari emberek, katonák, polgk, kereskők, kézművesek

2.11. regényes irod: Rózsaregény, Fiammetta, Utópia, Rabelais Művei

3. A kv és a reformáció

3.1. 1517, Némo: „sajtókampány” kezdete. Reformációs párhuzam: kézzelfogható érvek vannak a kvben, ami sokakhoz juthat el, egyh monopóliuma mexűnőben, sajtó a hitvitákat dinamikusabban közvetíti. Tömeges terj és nemzi nyv.

3.2. Plakátok nagyon jellemzőek (ld Wittenberg, V. Károly ediktuma, leleplezések, [hamis] bullák, kvajánlók [főleg lutheréi]. Falon, tplkapun, kapualjban, hivatalosan és illegálisan).

3.2.1. írások mellett illusztráció és karikatúra. Toposzok (szamár-pápa, borjú-barát, etc)

3.2.2. Luther művei az 1518-23 közt eladottak 1/3a.

3.2.3. legtöbb pamflet a ref egyhhoz kötőd (Luther, Melanchton, Agricola, Szervét)

3.2.4. vándorkereskőknek köszhetően vidéken+falvakban is elterjtek a (főleg prot) pamfletek à parháb után csökken a lelkesedés.

3.3. Bibk gyorsan fogytak a kezdetektől fogva. 16.1.ben elérte a milliós pldszámot a Luther-féle ford! à sokakhoz eljutás in Némo, Fro, kisebb siker in Ang, Spa, Ita.

3.3.1. Fr cenzúra miatt inkább némoi és sv-i nyomdákból import kvk ß fr nyvn megjelentetett művek nem annyira sokan. Fr kereskők-nyomdászok titkos terjesztési hálózatai. Követkmények:

3.3.1.1.házkutatások-ellenőrzések szaporodása

3.3.1.2.parli tiltása a sztírás olvasásának-magyarázatának

3.3.1.3.DE ezek ellenére az „eretnek” kvk terjedése ~töretlen.

3.3.1.4.DE 1534től látványos kivégzések, lefoglalások, …(Angban is)

3.3.1.5.DE a nyomdákban nem látszik nagyobb visszaesés 1835ben pl. à szigorúbb szankciók à amiket mégsem tartanak be vagy kijátszanak.

3.3.2. Genfi nyomdák ráálltak a szinte csak vallási tgyú kvkre: Bib, zsoltárok, vitairatok, kis teoi értekezések nemzi nyvn, és főleg Kálvin írásai.

3.3.2.1.frankfurti vásárokra küldik, ahol a prot orszk kvkereskői beszerezhették őket.

3.3.2.2.genfi kiadók ügynökei is házalnak külfön. Ügynököket eléggé üldözik, pl Froban.

3.3.3. zsoltárok mindenkihez való eljuttatásának terve: Lyon, Genf, Poitiers, Párizs, etc. Több tízezer pld néhány hónap alatt. „Heves reakciók”.

4. A kvnyomtatás és a nyvk

4.1. nyvterületi egyesülés, helyesírás rögzülése. Közpított nemzi monarchiák is a 16.szban jelentek meg, nem csak a nyomtatásnak köszönhető eme folyamat.

4.2. latin nyv térvesztése: egyre inkább átveszi a terepet a laikus olvasóközönség (nők, polgárok, etc), akik nem tudnak latinul.

4.2.1. latin még sokáig fennmarad pl Flandriában, Némoban, Angban, mivel:

4.2.1.1.nemzetközi nyv

4.2.1.2.ebből fordítanak műveket leginkább

4.2.1.3.egyház és ellenref

4.2.1.4.fejlett szaknyelv (tudósoknak, filozófusoknak, etc)

4.2.1.5.fix szókincs

4.2.2. 17.sz végére látszik véglegesen a latin nyv veresége, amikor a filó, a tudok, a diplomácia nyve is nemzeti lesz (18.sz.: fr).

4.3. nyvtani alakok és szókincs egységesítése. Luther sokat tett a modern német nyv kialakulásáért.

4.3.1. nytkvk megjelenése. Némo, Ang, Fro, Spa.

4.3.2. szótárak.

4.4. kiejtési egységesítés. Fölös betűk elhagyása.

4.4.1. nem alakul ki egységes írásmód mindenütt, mert nyomdászonként változik a kánon, +bevett nyvhasználat erős.

Györffy György: Pest-Buda kialakulása

A VÁROSFEJLŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN

1. koronként-tartományonként-egyénileg változó. Létrehozó tényezők ~azonosak. à Várostörtész feladatai: törti előfeltételek meghat, városfejlesztő tényezők meghat.

1.1. Törti előfeltételek

1.1.1. fejlett társi munkamegosztás: Lakosságtömörülés egyenes következménye. Gyakori az etnikai munkamegosztás. Városi civilizáció csak akkor jöhet létre, ha a munkamegosztás az egész társban jelen van.

1.1.2. rendszeres árucsere: fölösleg termelése és cseréje (keresk, kollektív ajándékozás vagy alkalmi vásár). Városfejlődésre nincs hatással, mert ált a városon kívül zajlik. à rendszeres piac, állandó csereforgalom már de.

1.1.3. állami szervezettség

1.1.3.1.udvar ellátására szerveződött gazdi kptk

1.1.3.2.igazgatási kpt. Követek, bíráskodás, ünnepségek megfordulása ott.

1.1.3.3.belső keresk fokozása érdekből (vö vámok, vásártartó jog, adó, etc)

1.1.3.4.távsági keresk: luxusigények kielégítésére+uralmat biztosító fegycerzet+pénzveréshez szükséges fém, etc à kereskedőtelepek kialak.

1.1.3.5.szh-választás: vízi vagy szfdi utak csomóptján

1.2. városfejlesztő tényezők

1.2.1. ↑„város helyére meghatározólag hatnak, és kialakítják egyedi arculatát”

1.2.2. passzív adottságok (város keletkezésekor adottak)

1.2.2.1.frzi viszonyok

1.2.2.1.1. város helye: árvízmentesség, természetes csatornázás, védhetőség, „megfelelő mennyiségű édes víz”

1.2.2.1.2. város környezete: vásárok, mezgazdi adottságok, nyersanyagforrás, kikötő

1.2.2.1.3. régió: útkereszteződések, „frzi vásárvonal” (2 eltérő jellegű vidék érintkezővonala)

1.2.2.2.településtörti előzmények

1.2.2.2.1. társadalomkontinuitás: intézmények, anyagi és szellemi művelődés folytonos (max 1 nemzedéknyi szakadással). Pl Róma.

1.2.2.2.2. településkontinuitás: település marad, lakók változnak.

1.2.2.2.3. romkontinuitás: település egy-egy része él tovább, lakók változnak. Helynevek továbbélése itt a legcsekélyebb.

1.2.3. Aktív városfejlesztő tényezők

1.2.3.1.telepítés

1.2.3.1.1. falu~ (mezgazdi ok)

1.2.3.1.2. városi ~ (poli, kereski ok)

1.2.3.1.3. mezővárosi ~ (vö hospes)

1.2.3.2.vásárengedélyezés: egyre gyakoribb vásárok, +kialakult heti-, országos-, állandó-, mohamedán-, szakvásárok

1.2.3.3.városépítés: gyakran felkeresett vándorudvarhelyeket erődítik, megerősítik az egyhi kptkat à kereskőket vonzza, vár és város együttese.

1.2.3.4.kiváltságolás: egyéni szabályozás alapján

1.2.3.4.1. közösség szabadon, szokásai szerint élhet (szabad bíró- és papválasztás, tanácsválasztás)

1.2.3.4.2. gazdi fejlődés (elegendő mezgazdi ter, vásártartás, vámmentesség) biztosítása

1.2.3.4.3. egyének védelme a közösségben (fal, beszállásolás-mentesség, kereskők védelme, szabad költözés, egyösszegű adó a kirnak, etc)

EURÓPAI VÁROSTERÜLETEK

2. Bizi város

2.1. mezgazdi körzet (chóra) kptja, vásár, közigi-püpi szh

2.2. városvez a fdbirtokos réteg kezében. Püpi segítséggel. Mindenekfeletti császi tvk à nincs autonómia, nincs városi polgság.

2.3. válság1.: 7.sz, arab-szláv invázió. à „városi élet erős agrárosodása”, védelemre berend (themarendszer)

2.4. válság2.: 12.vége, moha előrenyomulás+balkáni szlávok függetlenedése+frk partraszállása Bizban à feud széttagoltság

3. A „latin” civitas

3.1. „A Nyrómbirban K-tel ellentétben a 476-i bukás és a népvánd népeinek betelepülése lett az új fejlődés záloga.”

3.2. civitas: ered nemzetségi ter, városkpttal. Népvánd fenyegetése miatt városfal, közig centralizálása (per város), püpi szh-lyé válás, kivságok.

3.3. válság: népvánd következtében erős lakosságcsökkenés àterületcsökkenés

3.4. olasz polgság:

3.4.1. vidék+város szoros kapcsa

3.4.2. céhek, testületek, egyetem

3.4.3. kivságok à keresk és ipar fejlőd

3.4.4. rektor: 13.sztől így hívják a medit-beli podestá-kat. (ismétlés: nem helyi, választott főbíró, nemes. Kati parancsnok, város kormzója)

4. Rajnán túli város

4.1. népvánd után kicsire zsugorodott civitas mint gr-i és püpi kpt. Nagy építkezések (pl fal). Falon kívül létesült kereskőtelepek, pénzverdék, piachelyek.

4.2. szervezetbe tömörülés, szabságokért küzdés.

4.3. gazdag kereskőréteg kezében a vezetés

4.4. majorgazdálkodás

4.5. Flandria:

4.5.1. kikötő melletti vár vagy erődített kolostor körüli kptk, 8.sztól

4.5.2. Tournai, Bruges, Ypres, …

4.5.3. textip fejlőd, 11.2-től tech-i újítások à Eu és Köz-Kel teljes szükségletfedezése.

5. Német város

5.1. Rajna-Elba közt

5.2. településkontinuitás helyett inkább csak romkontinuitás

5.3. gr-i kptk, egyhi kptk lettek. Fallal erősítés a magy hódok miatt

5.4. a vásártér is a falon belül. àaztán váraljai telephely vásárjoggal à ezt is fallal vették körül

5.5. Ausztria:

5.5.1. kalandozások után bajor kereskők telepedtek le, vásárjogot nyertek, más kivságokat is, fejlődtek

5.5.2. Bécs: meglévő kereski utakra „ült” rá, + fejlett kézművesség. Árumegállító jog à patríciusréteg megerősöd (gazdilag és poli befolyásilag is)

6. Északi vásárhelyek

6.1. folyótorkolatoknál létrejövő vásárhely-települések, faházas lakónegyedekkel. Ált erődítetlenek (max sánc, fdvár) à nem fejlődtek várossá. à 11.szban mex.

6.2. várostelepítés

6.2.1. 12-4.sz

6.2.2. fúri megbízás à lokátori lebonyolítás (lokátor ált az újonnan keletkt teleülés bírája lett)

6.2.3. ált meglévő vár, udvarház, falu mellé. Kivságok.

6.2.4. kpt: vásártér (a telepítettek ált mezgazddal fogló kereskők-kézművesek)

6.2.5. pl Lübeck

7. Szláv város

7.1. „A német városalapítások előtt helyben is voltak olyan nem tisztán agrár jellegű településkptk, amelyek a város szerepkörét ellátták.”

7.2. fdvárak, főleg mocsári szigeteken (Zalavár, Nin, Stare Miesto, …)

7.3. tzsi kptk lehettek a várak (pl Přemisl, Piast)

7.4. Cseho:

7.4.1. nagy kiterjű, magaslati várak (Königgrätz) vagy váralja-beolvasztó várak (Prága)

7.4.2. polgság városjoga nyomán fejl, 13.sz. Brno.

7.4.3. nemesfém-bányavárosok. Telepítések.

7.5. Leno:

7.5.1. váralján foglalk szt elkülönült negyedek à szabad vásárjog à vásárhelynegyedek. Krakkó, Wrocław.

7.5.2. 13.sztól: német jogú telepített városok. à ipar, keresk > mezgazd.

7.5.3. mértani utcaszerk. Kpt: piactér, plébániatpl, városháza, kereskőház, patríciusházak.

7.6. Oroszo:

7.6.1. nincs várostelepítés

7.6.2. fejk és megbízottaik szh-e; gazdi-poli-kati kpt. Kézműves és kereskőlakosság. Kereskőknek gyűlések, lerakatok.

7.6.3. fogl szti negyedmegoszlás

7.6.4. Pl Novgorod, Kijev

8. Nomád város

8.1. feji állandó lakhelyek, káni városalapítások nyomán

8.2. mozgó udvarhely: folyóra merőleges mozgás a téli és nyári szállás közt. Vásár állandóan követi.

8.3. Nomád udvarhely: állandó település a vándorlás téli és nyári végpontján. Pl a Volga mentén Batu építtetett. Kpttól kicsit távolabb a vásárhely.

8.4. Keleti székváros: várossá alakult udvarhely

8.4.1. kő- vagy téglavár

8.4.2. arab távsági kereskbe bekapcs, iszlám felvétele. à iparcikkexp

8.4.3. pl kazárok, kálizok

8.4.4. szabályos úthálózat, kézműves-kereskő lakosság

8.4.5. mecset és tpl együtt

8.4.6. minden városi adottsága van, kivéve kivságok (mivel nincs ny-i típusú feud_)

P. Burke: Népi kult a kora újkori Euban

8.: A BÖJT DIADALA: A NÉPI KULT REFORMJA

1. A ref első szakasza: 1500 – 1650.

1.1. vidékenként-generációnként más forma

1.2. hagyományok elnyomása-„megtisztítása” VS megújulás eljuttatása a parasztokig. Eu-n kívül drasztikusabban jelenik meg mind2 rész (Kína, Peru, India, indiánok).

1.2.1. kifogásolt elemek: misztériumjáték, népi prédikáció, sztk ünnepnapjai, zarándoklatok; ballada, bikaviadal, boszorkányság, charivari, énekmondás, jóslás, kártya, kocka, kocsma, népmese, színész-táncos, vásár, …

1.2.2. elemek kifogásolásának okai: ősi pogány hit nyomai fellelhetők benne, ill a túlzott szabadosság. Farsang a fő ellenálláskiváltó.

1.3. reformálók célkitűzései: szt és profán szétválasztása.

1.3.1. indoklás: „hívságok” csak pocsékolják az időt és a pénzt. Túl erőszakosak, rendetlenek, komolytalanok.

1.4. mindenütt Euban voltak reformkísérletek, attól függetlenül, hogy egyes régiókban kat vagy prot fennhat volt-e. Katk liberálisabban kezelték a szokásokat (részleges tiltások – pl tplban ne táncoljanak -, inkább módosítások). Luther is engedékenyebb („legyenek meg a gyermekeknek az ő játékaik”), a lutheránusok már kevésbé.

1.4.1. Kat-k által kifogásolt elemek: apokrif sztk kultusza, ünnepek profanizálása.

1.5. Azért volt átfogóbb, mint a korábbi reformkísérletek, mert nem elszigetelt, egyéni próbálkozásokból állt.

1.5.1. Tridenti zsin után dekrétumok szóltak a reformokról, dekrétumok nyomán zsinatok, tarti gy-k.

1.5.2. infrastruktúra is kedvezőbb (vö utak, nyomtatás, etc)

1.5.3. Reformok pl: Borromeo Károly, SzaléziSztFerenc, Miksa bajor hcg, …

2. Isten szolgáinak kultúrája

2.1. új népi kult teremtésének kísérlete a régi helyett.

2.1.1. protk: népi nyvű Bib à írásolvasástudás nőtt.

2.1.2. népi kultban az ~összes hagyományos dal helyét átvették a zsoltárok.

2.1.3. emberek megfogása katekizmusokon, prédikációkon és nyilvános, Bibértelmezésről tatrott disputák formájában.

2.1.4. népi kult fontos része a hivatalos kult parodizálása.

2.2. Katok által megreft rítusok: protk tévedéseire való rávilágítás, ellenük hergelés. Körmenetek.

2.3. Katok által megreft ábrázolások: fontos közvetítő szerep (a prot népinyvű olv helyett). Új sztk (Loyolai, Nepomuki, szent család)

2.4. Katok által megreft szövegek: népi nyvű himnuszok, kat Bibfordk, katekizmusok (gyakran illusztrált formában), „kegyességi kvk”

3. A reform második szakasza: 1650 – 1800

3.1. Világiak vették át a kezdeményezést

3.1.1. kat-n belül: janzenisták – pl in Aut: szobrok eltávolítása, zarándoktplk bezárása

3.1.2. prot-n belül: pietisták – szigorú szigorítások.

3.1.3. világi érvek egyre fontosabbak: esztétika („jó ízlés”), racionalitás.

3.2. Eredmény nagy átlagban kevesebb, mint amit el akartak érni a reformerek, de a művelt kisebbségre a vártnál nagyobb hatással volt à szakadás majd.

Im Hof: A felvilágosodás Európája

A SZALON

1. szervezetlen formájú szabad eszmecsere. Törti előzmények: Szokratesz, Boccaccio

2. 1710, Thomasius: társadalomnak, társaságnak társalgás az alapja.

2.1. mindennapi, bárkivel (conversatio publica)

2.2. különös, jóbaráttal, bizalmasan (conversatio privata)

3. Fro, 17.sz legvége. Témák: irod, filó, termtud. Később pol, gazdaságtan, szociális problémák.

4. nyilvánosságra gyakorolt befolyás: akadémia megválasztandó tagjairól, polról

5. legszalonosabb városok: Paris, Genf, Berlin, Bécs. Angliában inkább ffiklubok, inkább poliak. Párizs, irodi kávéház (szalonnál nyilvánosabb, kevésbé exkluzív)

AZ OLVASÓKÖRÖK

6. művelődési társaságok utódai. Szalonhoz hasonló célkitűzések. Nyv+irod

6.1. Hollandia, Dánia, Svédo, Némo (nyvjárásokból egységes nyvezetet teremtendő). 18.sz elejére ~elérték à iroddal fogl inkább

7. közös kvbeszerzés: nagyobb nyilvánosság közös művelődése.

7.1. Mainzi Tudós Olvasókör, 1782-1790

7.1.1. kvkereskedővel szerz kvk és folyóiratok beszerzéséről

7.1.2. mivel nem akartak kávéházzá alakulni, az összejöveteleken tilos a játék és a dohányzás, az illetlen társalgás

7.1.3. tagok fele nemes, negyede pap, szinte mind hivatalnok. Nők és egyetemisták ki voltak zárva.

7.1.4. felvilágosult reformpárti (=jezsellenes), többen illuminátusok.

7.2. Toggenburgi Református Erkölcsi Társaság, 1767-1790, 1820-1824. (K-Svájc)

7.2.1. kevés tag, felük lelkész, több hivatalnok, gyáros, orvos. Vidéki felsőbb réteg.

7.2.2. kvbeszerzés (tagok által), kölcsönözni lehet a beszerzetteket. Évi gyűlés+erkölcsfilozófiai vagy közhasznú témáról való előadás

7.2.3. ktár kiépítése (teo, tört, termtud, svájci vonatk)

7.2.4. probléma: a társ részesült csak az előnyökben

Klaniczay: A civilizáció peremén

BOSZORKÁNYHIT, BOSZORKÁNYVÁD, BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS

1. folklorista: hiedelem meglétét dokumentáló adatok+tipológiai alapelemek+törti plk

2. törtész: megszűnése története, okai, háttere (jogi, vallási, poli, társi, gazdi, …)

3. két szemlélet párosítása kézenfekvő.

3.1. források: elméleti, teológiai traktátus, vitairat, krónika, peranyag. Legjobban dokumentált néphittel kapcsolatos jelenségkör.

3.2. alkotóelemei:

3.2.1. mágikus technikákkal végrehajtott varázslat (maleficium)

3.2.2. személyes varázserővel rendelkező, éjszaka átváltozó, vérivó alany (striga)

3.2.3. a rituális mágia eszköztára

3.2.4. feketemise, szektaszerűség

3.2.5. egyéb népi képzetek (repülés, ördög-boszorkány szövetsége, etc). Inkvizíciós jegyzőkvk még színesebb vallomásokat rögzítenek.

3.2.6. leginkább női foglalkozás à emancipáció ellenreakciója.

A BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS HÁROM ÉVSZÁZADA [Magyarországon, 1520-1777 közt]

4. Tetőpt: 1720s.

5. források: korábbi statisztikák+forráskiadványok (vsz kevesebb adat van, mint ahány eset volt, plusz lásd még: önbíráskodás).

5.1. kis statisztika: boszorkányvádak alanya 9/10-e nő; esetek több mint felében volt (csak) halálbüntetés

5.2. nemzetközi viszonylat: mo-i üldözés mértéke megegyez az eui átlaggal (kivéve Svájc, Dél-Némo). Külség: utolsó, legnagyobb hullám későbbi, mint a (főleg DNy-) Euiak.

5.2.1. miért pont 18.sz.: közösségen belüli feszültségek levezetése (beszállásolás, erős-ödő Hab befolyás), tr hábok utániság.

6. tendenciák: 16.szban ált a városokban (vagy közvetlen környezetükben). Ált hábok után à hábban ffik haltak, boszüldözésben nők, helyreállt az egyensúly.

A VÁD SZOCIOLÓGIÁJÁTÓL A RONTÁS ANTROPOLÓGIÁJÁIG

7. általános elemzésen, kézikvk-jogszabályok olvasásán, okok kutatásán kívül elemzendő a boszorkányság hétköznapi megjelenése is

7.1. alulról érkező társi és kultis intolerancia: haragosok bevádolása. Trad értékek védelme elméletben.

7.2. tanúvallomási kiegészítő dokkban nyomon követhető a konstruált bűnbakkeresés-találás.

7.3. ált az erősebb fél tanúskodik a gyengébb ellen.

7.4. tömeghisztéria, gyerekvádlók és –boszorkányok

8. kkori sztk ellentétek: ördögi negatív csoda részesei a boszorkányok.

8.1. bosszombat=víziók. Rémálmok=álmok. Rontás=gyógyítás

A NÉPI MÁGIKUS VILÁGKÉP ÁTALAKULÁSAI ÉS RÖVIDZÁRLATAI

9. kínvallatás során keletkezett színes vallomások; bűnbakkeresés; bosszombat mint torz farsangi mulatság.

9.1. Mo: táltosmitológia diabolisztikus átértelmezése. Gyűlés, repülés, lélekutazás, …)

9.1.1. gyógyítók vallomásai: pénzért együttműködve rontják meg a másik számára a meggyógyítandó áldozatot