Castiglioni: Az udvari ember

1. Udvari Ember „nemes vérből származzék, mert az erényekre buzdít. Legyen eszes és szép megjelenésű, kedves és szeretetreméltó.

2. Pallavicino: nem feltétel a nemes szárm. Fontosabb a szerencse. Legyen még boldog a szép megjelenés mellett. Legyen eszes, erős, ügyes, bájos, rokonszenves.

3. Lodovico: nemesség az első benyomás és a közmegítélés miatt fontos.

4. Valódi és legfőbb mestersége a fegyverforgatás (bátor, merész, hűséges, „a legcsekélyebb alkalmakkor is”). Harcon kívül emberséges, szerény, tartózkodó, feltűnésmentes.

5. Pallavicino: A szerénység gyakran nem jár együtt a fent felsorolt tulajdonságokkal. Ha vki érdemeinek megfelelően van tisztában értékeivel (és ennek hangot is ad), nem elviselhetetlen.

5.1. Gróf: tény. De az öndicséretnél jobban hangzik a dicséret. Az önbizalom jó, ha tettekben nyilvánul meg szavak helyett, és nem változik át merészséggé.

6. Bibbiena: milyen az a szép külső?

6.1. Gróf: szép arcú, mint Bibbiena (férfias, kedves, természetes). Szép testalkatú, azaz se túlnagy, se túlkicsi, egészséges, könnyed, rugalmas, erős, ügyes.

6.2. Fegyverforgatásban (lóháton és gyalog), birkózásban, párbajban, vadászaton, bikaviadalon, gerelydobásban higgadt, elszánt, bátor, kiváló, józan, bájos.

6.3. Lazításként „mindenben vegyen részt, amit a többiek tesznek”: nevessen, tréfálkozzon, adomázzon, táncoljon; de csak elbájolóan.

7. Legyen igazságos és egész ember: okos, jó, lelkierős, mérsékelt, tiszteletreméltó, erkölcsös.

8. Juliano: Fro-ban egyelőre csak a fegyverforgatást tisztelik, de talán hamarosan a tudást is fogják.

8.1. Gróf: igaz, példák is igazolják (NS, Caesar, ScAfr, Hannibal, …)

9. Műveltség pontosítása: latin és gr nyv ismerete, költők, szónokok, törtírók műveiben jártasság, vers- és prózaírás (főleg olaszul). Ezekben is legyen óvatos és szerény. A katonáskodás fontosabb, mint a tudomány

9.1. Bembo: a tudomány, az erény fontosabb a katonáskodásnál.

9.2. Gróf: tudományra szüksége van egy Udvari Embernek, de a fegyverforgatás a gyakorlatban hasznosabb.

10. Gróf: legyen jó zenész is (kottaolvasás, hallás után játszás, különböző hangszerekhez értés).

11. Federico: Úgy érvényesítse az összes fent említett jótulajdonságát, hogy ne keltsen másokban irigységet, és „minden cselekedete összes erényeinek eredménye legyen”.

12. Mielőtt valamihez hozzálát, „gondolja meg jól, hogy hol, ki előtt és mikor mit mond és mit tesz, miért teszi azt, vesse latba korát és hivatását, milyen célt akar elérni és milyen eszközök segíthetik azt elő”.

13. Uralkodójával való társalgás: minden erejével az ura tetszésének elnyeréséért küzdjön. Ne hízelgően, hanem szeretetből.

13.1. ne legyen előtte rosszkedvű, unalmas, kérkedő, veszekedő, hazug, tapintatlan, irigy, vakmerő.

13.2. legyen előtte ékesszóló, óvatos, bölcs, alkalmazkodóképes, mulatságos, tájékozott, jóra törekedő.

13.3. legyen képes ellentmondani fejedelmének (vagy legalábbis óvatosan véleményt nyilvánítani)

13.3.1. Ha a fej romlott, gőgös és önhitt, nehezebb az U. E. dolga. Legyen különb a fejedelménél, felelős érte. Ha reménytelen a helyzet, hagyja el.

13.3.2. ha a fejedelem bölcs, az U. E. azért tehet sokat, hogy nem engedi megcsalni urát.

Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

A NYILVÁNOSSÁG TÁRSADALMI STRUKTÚRÁI

1. az alaprajz

1.1. polgi nyilv: „közönséggé összegyűlt magánszemélyek világa”. Hatósági rendszabályozás igénye. Nyilvános okoskodás.

1.2. „A polgi személyek magánszemélyek; mint ilyenek nem uralkodnak. Ezért a közhattal szembeni hati-i igényeik nem az uralom összptosítása ellen irányulnak, amelyet fel kellene oszlatni, sokkal inkább a fennálló uralom elvét támadják. Az ellenőrzés elve épp a publicitás, amelyet a polgi közönség az uralommal szembeállít, s ezt kívánja megváltoztatni.”

1.3. „A nyilvános okoskodás önértelmezését olyan egyéni tapasztalatok irányítják, amelyek a családi intim szféra közönségre vonatkoztatott szubjektivitásából erednek.”

1.4. magánember státusa árutulajdonosi és családatyai szerepből áll. ß Polgi nyilvánosság pol-i önértelmezése.

1.5. magánszemélyek önfelvilágosítása azokról a tapasztalatokról, amelyeket „új magánemberségükről” szereztek.

1.5.1. reprezentáció is fontos marad

1.5.2. kávéházakban, irodi szalonokban, asztaltársaságokban

1.5.3. nyilvános beszélgetésből eljutnak a nyilvános kritikáig; irodi nyilvánosságból poliig.

2. A nyilvánosság intézményei

2.1. Fro, 17.sz. Közönség: olvasók, nézők, hallgatók. Főleg az udvar. Később a városi nemesség+polgi felső réteg. Közp a kiri udvarból a városba került.

2.2. Ang: mint Froban, csak az udvarnak sosem volt akkora hatása.

2.3. mind2 országban kávéházak, szalonok (tzsvendégkörrel)

2.3.1. kizárólag ffiknak a kávéház, ált nőknek is a szalon.

2.3.2. „a vélemény megszabadul a gazdi függőség kötöttségeitől”

2.3.2.1.„A nyilvánosságra hozatal terén a szalonnak úgyszólván monopolisztikus helyzete volt: egy új műnek, még a zenének is mindenekelőtt e fórum előtt kellett magát igazolnia”

2.4. Némo: udvar egyértelmű fölénye a városokkal szemben. De voltak pl nyvújító társaságok (kevesebb hatékonysággal, mint máshol)

2.4.1. abszolutizm-ellenesek, polilag egyenlőek a tagok

2.5. titkos társaságok („időközben létrejött nyilvánosságtól való elkülönülés”). Pl szabkőm

2.6. intézményi kritériumai:

2.6.1. társi státustól elvonatk. Magánemberek alkotják, piaci-poli-gazdi szptk nem játszanak szerepet. Művek hozzáférhetővé válnak számukra.

2.6.2. kritika olyan témákról, amikről eddig nem (állami-egyházi autoritások voltak ezek korábban): művészet, kultúra.

2.6.3. elvi lezáratlanság: általános hozzáférés a viták tgyihoz. à polgári reprezentáció.

2.7. mecénásból kiadó, rezidenciaszhból nyilvános szh. (Némoban inkább, mint Angban)

2.8. közönség megjelenése (alkalmiból rendszeres; szh, zene, etc). Laikus illetékesség.

2.8.1. Párizs, 1648, Művészeti Akadémia. Évi gyűlés, kiállítás, szalon. à 1747, kiállított képről mindenki ítéletet mondhat.

2.8.2. művészet laikus megítélésének intézményesítése: múzeum, szh, hangverseny

2.8.3. hivatásos műkritika, közönség szószólói (vagy nem).

2.9. folyóiratok fognak össze egy-egy társaságot. Ált heti megjelenés.

A NYILVÁNOSSÁG POLI FUNKCIÓI

3. Az angol fejlődés modellje

3.1. polilag működő nyilvánosság először Angban, a 18.sz elején. Eu többi részén csak az irodilag működő működik. à MIÉRT PONT ANGLIA?

3.1.1. dicsőséges forr után sok új társaság létrejötte (textilmanufakti, fémipari, papírgyártási kapcsolatban)

3.1.2. mindenkori gyengébb kormánypárt a poli vitákat a nyilvánosság elé vitte

3.1.3. Angol Bank megalap+venzúra mexűn+parlamentarizálódás=polilag működő nyilvánosság

3.1.4. hivatásos újságírás (Defoe, Swift – irod és pol kapcsa). Review, Examiner, Observer, Mercator, London Gazette, London Journal, Craftsman, etc. Parlamenti tudósítás nagyon erősen cenzúrázott műfaj. Tudósítók a 19. sz 1. feléig ki voltak hivatalosan zárva az ülésekről.

3.1.5. parlament funkcióváltozása: korábban szuverén kir hatalmából átvételek.

3.1.6. ellenzéki hivatkozási alapok:

3.1.6.1.„ellenzéknek mindig igaza van az influence által korrumpált kormánnyal szemben” – Bolingbroke.

3.1.6.2.népérzület, közös vélemény, a nép általános panasza, közszellem

3.1.6.3.tömegpetíciók (egyre kevesebb jelentőséggel)

3.1.7. nyilvános gyűlések gyakorisága-nagysága nőtt, poli egyesületek keletkeztek. Pártok parlamenten kívüli bázisa csak később jött létre.

3.1.8. reform bill: új választókerületi beosztás, közép- és felső réteg beleszólhat a polba. Váljog kibővítése, a lakosság 1/24-e választhat

3.1.9. 1834, választási program közzétélele

4. A kontinentális változatok

4.1. Fro

4.1.1. cenzúra erős à periodikus sajtó és poli újságírás nem fejlőd

4.1.2. rendi gy hiánya (1614 óta), társi bázis hiánya (polgság van, de poli érdekképv és közös fellépés nincs. ß szigorú rendi külségek; mindenki magánember.

4.1.3. filozófusok kritikája: vallási, irodi művészeti témakör (Montesquieu)

4.1.4. „Amihez Angban több mint száz évig tartó folyamatos fejlődés volt szükséges, azt a forr Froban egy csapásra megteremti, természetesen nem olyan tartósan. Kialakulnak a klubpártok, melyekből parlamenti frakciók toborzódnak, létrejön a poli napi sajtó.”

4.1.4.1.1791-es alkotmány: szabad beszéd, írás és nyomtatás. Visszaélni e szabsággal ütköz csak tvbe.

4.1.4.2.Napóleon megszünteti a sajtószab-t

4.1.4.3.Bourbon restauráció felengedi a tilalmat, az ellenzékre vonatkozóan lassabban.

4.2. Némo

4.2.1. nemesség-polgság szigorú elkülönülése a néptől. Egyéb kpti korlátok is.

4.2.2. polgi magánösszejöveteleken politizálnak, folyóiratok a 18.sz végétől. Olvasótársaságok.

Devotio moderna: „új jámborság”. 14-5.sz, Kempis Tamás. Befeléford (ima-tan-olv-elmélk)

Imitatio Christi: Kt kve

Konciliarizmus: zsin>pápa. Zsin hat-a közvetlen istentől. A bourges-i PrSt veti végét.

Gallikanizmus: bourges-i PrSt-ban: fr áll egyhzal szembeni jogai.

Huszitizmus: minden uralom istentől. Nelegyen kizárás (kiköz). Kelyhesek-taboriták

Lollardok: Wyclif tanítványai-követői. 14.sz, Anglia.

Konstanzi zsin: 1414-17. Laikus hívta. Nemzetenként ülés. V. Márton megválasztása.

Baseli zsin: 1431-49. ellenpápa, anarch

Tridenti zsin: 1545-63. konfesszionalizáció. Ellenőrzés, tanítás. Jézus átlényeg, HRSZ, 7szség, Vulgata, latin mise

Búcsúcédula: purgi órákat rövidít, előleg-utólag. Adományból. Mindenkinekmondvalamit.

Eucharisztia:=úrvacs=oltárisztség. Kat: pappal; átlényeg. Lut: hittel anyagi lesz. Kál: szimb.

Konfraternitás: ált laikus hívekből álló vallásos társulat. Jótékony.

Evangélikus: lutheri. Hitáltaligaz. Úrvacs: lelki tart hittel anyagi lesz. 2 szín, nemcölib.

Református: kálvini. Predeszt. Úrvacs szimb, csak lelki tart. 2szín, nemcölib.

Anglikán: kiri egyhfőség. Közös imádságoskv. Kat maradványok

Puritán: anglikán egyh csak ref alapú legyen (presbiteri rencer, külsőségek), szigorú kálvini fegyelem

Közömbös dolgok: adiaphora. Lut: ami nem tilos, szabad (ang). Kál: ami nem szabad, tilos (pur).

Marburgi kollokvium: 1529. Zw: úrvacs emlékeztető jelkép. Lut: Jézus teste valóban jelen van.

Regensburgi (ratisborni) kollokvium: 1541. Contarini – Melanchton, Bucer. Mérsékelt hittudósok. Hitbőligaz majdnem, de úrvacstan.

Megigazulás-tan: bűnöktől való megszab. Lut: csakhitáltal. Kat: HRSZ (trident óta). Kál: isteni kegyelem

Institutio religionis christianae: 1536. Kálvin műve. Ker vallás rencere. Elméleti összefoglaló. Sok átdolg.

Predesztináció: eleveel, Kál. Jézus csak a kiválasztottakért halt.

Presbiter: lelkész mellé választott, világi döntéshozókból álló testület (presbitérium) tagja.

Konzisztórium:=egyhtanács=presbitérium. Prot. Ref: alacsonyabb rendű, de jogában áll kiköz. Kál: fej is benne.

Közös Imakv: felszínes minimum része, amelyet a nem anglikánoknak is kell. 16.sz. egyre refbb

Egyhfőségi Tv: 1534. VIII.H. az anglikán egyh feje

Eskütv: eskü az ang kirra, mint az anglikán egyh fejére

Ágostai hitvallás: lutheri tételek összefogl. Prot alapokmány. 1530-ban fogadták.

Schmalkaldeni szöv: 1531. hangsúlyosan (vallási) önvédelmi szöv. Csak külsőségeket tud elfogadtatni, mert nem egységes

Augsburgi interim: 1548. 2szín+papház kivételével kat elvek elfogadtatása (ideiglenes rendezése). Protk összekovács.

Augsburgi vallásbéke: 1555. német széttagoltság ellen. Szabad kat+eva vallgyak, költözés. Kat joghat luth terre nem terjed.

SztBertalan-éj: 1572. hugenottamészárlás. Állítólagos összeeskü megelőzésére, ered csak a vezetőket. Végül többezer főt.

Amboise-i ediktum: 1563. amnesztia minden hugenottának, lelkiismi szab. Kat főnemesség ellenérez.

Saint-germain-i ediktum: 1570. városokon kívül szabad gyülekezés a refknak, nem üldözhetők. Menedék (erőd) tartható fenn.

Beaulieu-i ediktum: 1570. lelkiismi szab, kamara, bíráskodás, hivatviselés.

Nantes-i ediktum: 1598. Kat állvall (bíráskodás, tized). Állpolgi jogok a refknak. Lelkiismi szab. Garanciák. Kamara, erőd. Titkos cikkelyek. Kir személye garantál.

Nantes-i ediktum visszavonása: 1685, XIV. Lajos. Fontainebleu-i ediktum. Valli és polgi jogoktól fosztás. Jus emigrandi.

Jus emigrandi: kivándorlási jog.

Egyhi fenntartás: kat egyhi személy nem viheti magával az egyhi birtokokat, ha prot lesz.

Genti pacifikáció: 1576. Némalfi tartok szöve, spa-k kiűzése, rendi gy. Önálló tartnál fontosabb a vall.

Restitúciós ediktum: 1629. II. Ferdi. Protok szolgáltassák vissza az egyhi javakat. Kálvinisták nem tűrése. Cseho katra kényszerítése.

Bolognai konkordátum: 1515. fr egyh újra Róma befolyása alá. Püpök-apátok kinevezése kiri feladat.

Négy cikkely: 1682

Papi szeminárium: alsópapság oktatása, tridenti zsin.

Katekizmus: kérdés-felelet formájú hitelv-összegzés.

Misszálé: tridenti zsin után újraírt misekv

Breviárium: papi zsolozsmáskv

Inkvizíció: eretnekség elleni egyhi tvszék. Főleg domonkosok. Spa is.

Index librorum prohibitorum: pápai tiltottkv-lista. III. Páltól

Pasztoráció: lelkipásztori tevékenység.

Kapucinus: 1525. ferenci szigorú szabályokhoz visszatérés. Bassi.

Oratoriánus: 1564: közös ima, beszélg. Nézi Szt Fülöp. Jótékonyság. Oktatás.

Theatinus: 16. eleje. Caraffa. Jótékonyság, oktatás, szigorú szegénység.

Orsolyita: Szt Angéla. 1535. tanítás (lányoké)

Jezsuita: 1540. LSztI. Hit terjesztése (és védelme). Pápának alárend-engedelmes. Misszió. Oktatás.

Konfesszionalizáció:=felekezet-képződés=elkülönülés. Tridenti zsinon határhúzás kat és prot közt.

Wyclif: 1328-1384. angol teo. Bibford (Vulgataból). Transszubsztanciáció tagadása. Egyéni Bibolv igénye felbetése. Hitoktatás fontos. Követői a lollardok.

Husz: 1369-1415. prágai pap, tanár. Wyclif-alap. Vagyonnélküli egyh, pápa nemegyetemes.

Luther: 1483-1546. ágostonrendiwittenberg. Hitáltaligaz. Egyh tévedhet, pápa nem áll a nemzi egyh-k fölött. Anyanyvi igehird (Bibford).

Zwingli: 1484-1531. zürich. Egyhi külsőségek (orgona) kiküszöb. Egyhkorm választott világiakból álljon.

Farel: 1489-1565. fr ref. Genf. Erkölcsi fegyelem.

Bucer: 1491-1551. Zwingli után svájci ref irányító. Domonkos. Luther-Zw közvetítése.

Kálvin: 1509-1564. Pred. Fegyelem. Akadémia (új térítő nemz közvetítése)

Melanchton: 1497-1560. genf. Luther tanítványa, hitvitázó.

Béza: 1519-1605. Genf. Zsoltárford. Kálvin mellett. Képtisztelet ellen.

Szervét: 1511-1553. orvos, teo, fizikus. Isten lénye oszthatatlan, Jézus nem örökkévaló, predeszt-keresztelés-eredendőbűn tagadása.

Knox: 1505-1572. skót kálvinista. Puritanizm úttörője. Skót egyhszerv kiép

Loyolai: 1491-1551. lelkigyak kve: uralk a saját akarat fölött, egyh feltétlen elfogadása. Jezs.

Xavéri Sztferenc: 1506-1552. jezs misszionárius. India, Indonézia, Japán, majdnemKína.

Borromeo Károly: 1538-1584. bíboros, milánói érsek. Tridenti végreh: papnevel, hittanisk, egyhlátogatás.

Szalézi Sztferenc: 1567-1622. genfi püp

Avilai Teréz: 1515-1582. spa kármelita. Látomások. Önéletrajz.

Canisius: 1521-1597. német jezs. Püpképzés. Katekizmus: „ne szolgálj rá az eretnekek kritikáira”. Látomások

IV. Pál: Caraffa. 1476-1559. inkvizíció, Index.

V. Pál: Marengo. 1504-1572. Domonkos. Erkölcsös.

XIII. Gergely: 1502-1585. fegyelem. Egyhi fenntartás, közpítás. Visszaélés ellen. Oktatás. Naptár. Tudos alapú törtírás+kritika.

Davis: Társ és kult a kora újkori Fro-ban - Az erőszak rítusai

1. vallási felkelés: vallási (és nem poli-egyhi) célú erőszakos cselekedet.

1.1. 16.szban ált kaotikusnak láttatják a tömeget. 20.sz.: „poli és erkölcsi hagyományaik hatására lázadnak fel, amelyek legitimálják, sőt, kiváltják az erőszakot.”

1.2. gabona- és kenyérlázadások, adóztatás elleni felkelések, céh- és parasztelégedetlenségek: vallási konfliktusok és gazdi problémák szoros kapcsa.

1.3. forrás: korabeli kat-prot beszámolók

2. a népi vallási erőszak céljai:

2.1. igaz tanítás védelme;

2.2. közösség beszennyeződése elleni fellépés (liturgia eszközei vagy isten beszennyezése, protestánsok/katolikusok, ill rossz erkölcsök ellen). Veszély: isten haragjának kivívása;

2.3. társadalom egységesítése („Egy Isten, egy Hit, egy Király”);

2.4. kormányzat helyetti cselekvés (végrehajtják helyettük az intézkedéseket)

2.4.1. hivatalos formaságok megtartása

2.4.2. (pl bírói) döntések felülírása

3. a tömeg legitimitása

3.1. poli, egyhi tisztvis-k is aktív szerepet játszottak, vagy legalábbis legitimálták

3.2. siker esetén: istentől kapott rendkívüli erő (különben nem lehetett volna véghezvinni, amiket tettek..)

3.3. isteni jóváhagyás, csodás jelek

3.4. kiri rendelet a helyi kisemberek ügyeinek helyi megoldására, papi szerepek egy része vészhelyzetben átengedhető volt világiaknak (vö keresztelés)

3.5. tömeg-effektus.

4. a lázadások időpontjai

4.1. Szt Bertalan-éji előtt pl álhírek a kir meggyilkolásáról. à lázadás várható, ha azt hiszik, hogy a vallási/poli hat nem tudja teljesíteni a kötelességét (vagy csak a nép segítségével).

4.2. gabonaáraktól, ellátástól kevésbé függtek a lázadások. MacKay: „Az élelmiszerárak emelkedése része a népi felkelések általános hátterének. Minél hirtelenebb módon emelkedtek az árak, annál valószínűbb volt, hogy nem kizárólag antiszemita jellegű zavargás tör ki.”

4.3. istentiszteletek, szertartások megszaporodása à megszentségtelenítési vádak à rituális erőszak.

4.4. zavargás előzi meg (keresztelő, temetés, mise/istentisztelet, körmenet, liturgikus előírások, bármi egyéb kiválthatja)

5. az erőszak rítusai

5.1. mind2 felekezet ölt (bántalmazott), pusztított templomot és semmisített meg kvkt (fr nyvű Bib, szertartáskv, misekv, breviárium, …)

5.2. egyedi esetekben előfordult az osztályellentét (azaz a szegények a gazdagokat gazdagságuk miatt ölték), de nem ez a jellemző.

5.2.1. tévhit oka lehet: előkelő áldozatok nevét jóval gyakrabban jegyezték fel

5.2.2. Davis kutatása társi réteg – arányosan voltak áldozatok a polgári és a kisemberi rétegből. A gyilkolók-gyilkoltak között ~nem voltak szakképzetlenek és munkanélküliek.

5.3. az erőszak rítusainak forrásai: Bib, liturgia, poli hatóságok eljárásai, népi igszolg hagyományai

5.4. az erőszak rítusainak céljai: vallási közösség megtisztítása, ellenség megalázása+ártalmatlanítása.

5.4.1. víz (szentelt~, ördögűzés, megtisztulás), tűz (tömjénfüst, megtisztulás) használata

5.4.2. halottgyalázás: katolikus sajátosság (kutyák elé dobás, utcákon végigvonszolás, csonkítás, …)

5.4.3. protok kat kegytárgyakat sztségtelenítettek meg (kutyák elé dobás, nyárson sütés,…)

5.5. az erőszak rítusainak formái: szájkosár, töviskorona, szamár hátára fordítva ültetés, gúnyolódás, papok kötelezése a kat sztségek meggyalázására,…

5.5.1. komikus látszat (elnevezések: gyilkosság – komédia, botok – tollseprű) à a gyilkos felejtse el, hogy emberi lényeket ől/kínoz („dehumanizáció”)

6. az elkövetők

6.1. korabeli ábrázolás: iparos, tengerész. Valójában sok kereskő, jegyző, jogász, klerikus, városi előkelő, városi nő és tizenéves fiú is a kisemberek mellett.

6.2. néhány és többszáz fős csoportok. Tömeg nagy része csak szemlélőként volt jelen.

6.2.1. csoportosulások néha katonai jellegűek, gyakrabban közös szimbólumokat használtak (piros sapka, jelszavak, etc)

7. összegzés

7.1. „Bár egyértelmű hasonlóság látható a primitív tzsk által és a 16.szi vallási felkelésekhez használt megtisztító rítusok között, nem kell a kollektív tudatlanig mennünk, ha ezt magyarázni akarjuk, és az 1572-es vérengzéseket sem tekinthetjük elszigetelt jelenségnek.”

7.2. társi élet része a konfliktus, változó, mennyire és milyen formában

7.3. prot-kat erőszak jellege és célptjai különbözőek attól függően, melyik csop miben látott veszélyforrást.

7.4. a tömeg „bizonyos fokig tudatában van, hogy tettei törvényesek”

Cavallo - Cartier: Az olvasás kultúrtörténete. Gilmont: A reformáció és az olvasás

1. Lambert, 16.1.: „Kvnyomtatás 15.sz-i megjelenése Isten akaratából történt, hogy ilyenformán lehetővé tegye a reformációt” ß egybeesés

2. kvforma:

2.1. címlap

2.2. standard betűmegjelenés

2.3. modern szerzők kiadási aránya megnőtt

2.4. nyomdák gyors terjedése

2.5. ktárak állományának növekedése

2.6. kvk árának csökkenése, banalizálódás

2.7. à olvasói tábor kiszélesítésére törekvés à népnyelven való kiadás!

2.8. à polgság reprezentációs kelléke is a kv

2.9. à egyhi privilégium mexűn

3. Nyomtatás népnyelven

3.1. 1520s1.: pamfletdömping birodalomszerte

3.1.1. ref által felvetett mindenféle problémáról. Közvélemény befolyásolása a cél à sokakhoz kell eljutnia.

3.1.2. követelések: népnyvű Bib à 1526-holland, 1530-német, 1532-olasz, 1535-francia+angol à nyomdák szaporodása

3.2. „Közhasználatú kvk – bibliák, katekizmusok, zsoltárok és liturgikus kvk – iránti igény” megnőtt, + prot bibkommentárok és teológiai összefoglalók.

3.2.1. „E tudós teológusok ma már alig elképzelhető dühvel estek egymásnak a szüntelenül újjáéledő polémiák során, ami biztos jövedelmet jelentett a nyomdászok számára.”

3.3. 16.sz végére minden vallási csopnak sajtóra volt szüksége. Belső (liturgikus-spirituális) és külső (propagandisztikus) igény. à sz 2.felére szigorodott az ellenőrzés a nyomdák fölött (index).

3.4. nyvhasználati vita

3.4.1. képesek-e a nem latin nyvk a sztség szolgálatára? – Luther: hasznos a tömegnek à Bèze: nem biztos, hogy értik.

3.4.2. liturgia nyve rövid távon, teológiai szaknyelv hosszú távon latin maradt.

4. Az olvasás veszélyei

4.1. „Haszontalan, sőt kártékony kvk túltengései” – Luther aggályai

4.1.1. Luther látva a parháb következményeit, már nem hirdette, hogy minden embernek el kell olvasnia/ismernie kell a Bibt. à egyhnak közvetítenie, magyaráznia kell. à katekizmus pont elég az egyszerű embereknek olvasásra. (Ang-ban csak nemes jelenlétében volt olvasható a Bib; nők, kézművesek, kisbirtokosok, fdművelők, iparosok, segédek és inasok egész biztos nem olvashatták.

4.1.2. spiritualisták, anabaptisták radikálisan mindenkinek olvashatóvá tennék

4.1.3. újabb összecsapás: szem Bibliája vs. fül Bibliája

5. Az olvasás soxínűsége

5.1. „A ref terjedése során az írás hangsúlyozása sohasem jelentette a szóbeliség kiszorítását.”

5.2. korabeli analfabetizmus: átlag 96-7%, városokban 70-90% (Velence: 86%, Ang: 89%). Az adatok nagyon becsültek.

5.2.1. források: írásos dokumentumok, nyomtatott példányszámok-árak-formátumok viszonya à

5.2.2. ergo leginkább KÖZVETETT megismerés (prédikáció, pamflet, közös olvasás, közös éneklés)

5.2.3. olvasási segédletek:

5.2.3.1.bevezetők – tartalomjegyzékek – összefoglalók

5.2.3.2.lapszéli jegyzetek (filológiai, teológiai, liturgikus témakörben)

5.2.3.3.csoportos felolv, megbesz

5.2.3.3.1. szóbeli kommentárok

5.2.3.3.2. teológiai viták (vö úrvacsora-pamfletek pl)

6. A szövegek elsajátítása és terjedése

6.1. Luther: helyes terjedési forma a prédikáció (teológusok-püpök helyes előadásra képesítése)

6.2. Kálvin: emberek által egymásnak továbbadás igyekezete+prédikáció

6.3. ita-i inkvizíció észrevétele: a nép nem kontextusában, hanem egyes kiragadott szövegrészeket, leegyszerűsítve értelmez, főleg a mindennapi életre vonatk részeket.

7. Az írás tekintélye

7.1. „Írás a hitelesség garanciája”, tekintély, nyilvánosság

7.1.1. „Túl sok kvt nyomtattak, túl sok tévedés terjedhetett el” – 16.sz. közepe. (pl gyors Bibfordítások hibásak)

7.1.2. író-olvasó viszony: pamfleteknél ~élőszó-szerű. Nagyobb kvknél: utókorra, maradandóan, szilárdan.

7.1.3. olvasásra fenntartott szövegek: katekizmus, liturgikus szövegek. Céljuk: alapvető ker tanítás megszilárdítása.

7.1.4. Mai tudományos álláspt: az írás-olvasástudás térnyerése nem csak vallási tényezők következménye.