2013. április 12., péntek

Képek és arcképek a magyarországi történelemtanítás múltjából


3. A RENDSZERES TÖRTÉNELEMTANÍTÁS MEGHONOSODÁSA AZ ÖNKÉNYURALOM ÉS DUALIZMUS KORÁNAK MAGYARORSZÁGÁN A SZÁZADFORDULÓIG

 1.      A 2arcú Entwurf történelemtanítása
1.1.   Leo Thun (kultuszminiszer 1849-1860), Franz Exner és Hermann Bonitz alkotása
1.1.1.     földrajz és töri szoros kapcsolatban egymással
1.1.2.     algimnázium: II. osztályban kezdődik a töritanítás, mert elsőben földrajzi előkészítés van csak.
1.1.2.1.           II. oszt (heti 3 óra): régebbi korok történelme 476ig
1.1.2.2.           III. (heti 3): újabb korok 476-1648. (első félév középkor, második osztrák történelem néhány sajátosan a szülőhazát érintő esemény kiemelésével)
1.1.2.3.           IV. (3): első félév osztrák történelem 1648tól, második félév népszerű honismeret (jelen osztrák-magyar földrajz, többi állam földrajzának összefoglalásával és ismétlésével)
1.1.3.     főgimn: oknyomozó világtörténelem és a földrajzzal való kapcsolat jellemző
1.1.3.1.           I. oszt (heti 4): népvándorlásig (első félév görög, második római); politikatörténet mellett vallás, művészet, irodalom is megjelenik
1.1.3.2.           II. (3): népvándorlástól a 15. század végéig
1.1.3.3.           III. (3): újkor a jelenig.
1.1.3.4.           IV. (3): az osztrák állam története, kitekintés a saját szülőhazára.
1.1.4.     al- és főgimnáziumban is változást jelent a tananyag: addig magyarcentrikus, most nem.
1.2.   amely gimn megfelelt az Entwurf követelményeinek, nyilvános gimn lett, amelyik nem felelt meg, magángimn.
2.      Az önkény lazulásának hatása történelemtanításunkra
2.1.   az 1859/60as tanév tananyagbeosztásán látszik a lazulás időszaka:
2.1.1.     II. (heti 2 óra): Mo Mohácsig
2.1.2.     III. (2): Mo 1848ig
2.1.3.     IV. (3): rövid világtöri
2.1.4.     V. (4): ókor
2.1.5.     VI. (3): középkor
2.1.6.     VII. (4): újkor, reformáció, Ausztria
2.1.7.     VIII. (4): Magyarország rendszeres pragmatikai történelme
2.2.   tankönyvírók a korban: Diemer Endre, Ladányi Gedeon, Somosi István, Schröck Ferenc, Horváth Mihály
2.3.   1860-as évek: új katolikus gimn-i tanterv: magyar töri és földrajz megfelelő hangsúlya, nemzeti tartalom, sőt az entwurfi iskolaszerkezet felrúgása (kisgimn I-III., nagygimn IV-V., főgimn VI-VIII. oszt.):
2.3.1.     III. grammatikai osztály (heti 2 óra): Árpád-kor
2.3.2.     I. humanior osztály (heti 2): vegyesházi királyok kora
2.3.3.     II. humanior oszt (heti 2): magyarok mohácstól 1861-ig
2.3.4.     I. bölcsész oszt (heti 4): egyetemes ó- és középkor
2.3.5.     II. bölcsész oszt (heti 3): egyetemes újkor
2.3.6.     III. bölcsész (heti 4): a magyarok pragmaticai története
2.4.   ehhez képest a protestáns iskolák tanmenete (a sárospataki kollégium alapján):
2.4.1.     I. oszt (heti 4): biographia az ó- és középkorból. mathematica és physica geographia
2.4.2.     II. (3) biográfia az újkorból, európai általános politikai földrajz
2.4.3.     III. (3) magyar történelem, Ázsia, Afrika és Ausztrália földrajza
2.4.4.     IV. (3) ókori töri és föci
2.4.5.     V. (3): középkori töri és föci
2.4.6.     VI. (3) újkori töri és föci
2.4.7.     VII. (3) magyar töri és részletes föci
2.5.   tankönyvírók a protestánsoknál: Szász Károly, Fraknói Vilmos
2.5.1.     utóbbi: Mo története c. (1863) szerkezete: 1.: Árpád-ház, 2.: vegyesház 1526ig, 3.: jelenleg is uralkodó felséges ausztriai ház kora napjainkig.
3.      A dualizmus korának történelemtankönyveiről
3.1.   az 1868as és az 1905ös törvényben a törit a föcivel és a polgári jogok&kötelességekkel integrálják. (1905: „A tanításnak épp oly mértékben kell hatnia a szívre, mint az értelemre, hogy a tanuló a múlt ismereteiből ne csak okuljon, hanem lelkesedést és erkölcsi nemesedést is merítsen”)
3.2.   Egy konkrét tananyagfelsorolás az V. osztályból: honfoglalás, Árpád, Szent István&László, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János&Mátyás, Mohács, hódoltság, Zrínyi, BethlenG, Pázmány, II. RákócziF, török kiűzése, III. Károly, MáriaT, József nádor, Széchenyi, Kossuth, Deák, FerencJ, Erzsébet királyné, a királyi család.
3.3.   1868as történelemtanterv
3.3.1.     Kisgimn
3.3.1.1.           III. (heti 2): magyarokat megelőzött legfőbb események max. az első 4 hónapban, aztán a vegyesházi királyokig kell eljutni
3.3.1.2.           IV. (3): vegyesház, Habsburgok, fontosabb nemzetek történelme, felfedezések, legfontosabb találmányok
3.3.2.     Nagygimn
3.3.2.1.           V. (3): rövid világtörténet, hosszabb görög és római 476ig
3.3.2.2.           VI. (3) középkor, újkor, főleg magyar töri
3.3.3.     Líceum
3.3.3.1.           VII-IX.: világtöri, rómaiak, magyarok, egyháztört, görög és római régiségtan.
3.4.   Eötvös után Pauler Tivadar volt a közoktatási miniszter, visszatért az entwurfi alapokhoz.
3.5.   Kármán Mór tantervelmélete. kulcsfogalmak: nemzeti közműveltség, történetiség, fejlődés, tananyag mint organizmus, művelődési,szellemtörténeti, erkölcsi, sőt  néppszichológiai fejlődés.
3.5.1.     Herbart, Ziller
3.5.2.     Utasítás c.: nem száraz tényeket és eseményeket kell sorolni, hanem (az értelmi felvilágosítás és érzelmi nemesítés érdekében) állami és társadalmi intézmények taglaló ismertetése, szükségletek és indító okok megvilágítása.
3.5.3.     az 1879-es tanterv 7 évig készült.  kollektív munka gyümölcse. (Országok Közoktatási Tanács, Simonyi, Greguss, Marczali, Hunfalvy)
3.5.4.     „Az érzelmi nevelés előtérbe kerülésével Kármán az irodalomtanítást inkább az érzelmi, a történelmet pedig az értelmi nevelés érdekében akarta felhasználni.”
3.5.5.     középpontban a nemzeti történelem, oknyomozó történelem
3.5.6.     „Az egész történeti fejlődés vezérfonalát a tág értelemben vett intézmények (pl. hűbériség, kereszténység,császárság, pápaság, nemesi vármegye, stb.) adják, mellyel a korábbi valláserkölcsi rendezőelvvel szemben (mellett) új historikus gondolkodás jelentkezik.”
3.5.7.     vitatott pontjai: nem elég nemzeti (a hungarocentrizmus hívei szerint)
4.      Történelemtankönyveink a Monarchia korában
4.1.   korábban max kézikönyvnek számító tankönyvek voltak, a tanárok csak előadásaik anyagát kérték számon. De az állami tanterv (és annak ellenőrzése), állami engedélyhez kötött tankönyvkiadás megváltoztatta e helyzetet. -> egységesülő követelményrendszer -> megnő a tankönyvek jelentősége.
4.2.   az 1879-es tantervhez készítik a tankönyveket. Az Országos Közoktatási Tanács engedélyéhez voltak kötve.
4.3.   a Franklin Társulat, a Lampel Rt., a Lauffer Rt., az Athenaeum Kiadó, az Eggenberger-féle könyvkereskedés foglalkozott ezekkel. (egyházi: Stephaneum)
4.4.   a századfordulóra a 163 gimnáziumra és 23 reáliskolára 70 tankönyv jutott.
4.5.   egyetemes tankönyvek: Csuday Jenő, Szölgyémy János (ők katolikusok), Varga Ottó. magyar tankönyvek: Mangold Lajos (őt az állami iskolák használták), Marczali Henrik (Homolka József kartográfussal), Márki Sándor, Sebestyén Gyula
5.      Miről mesélnek a tankönyvek?
5.1.   Varga Ottó: „éppen abban van a világtörténeti tudománynak feladata, hogy a minden részen uralkodó és egymással összeköttetésben levő nagy eszményeket kimutassa.”
5.2.   politikatörténet egyeduralma – Ranke hatása
5.3.   nemzeti történelem tanítása két teljes körben (III-IV. oszt a mondák és krónikák alapján, majd V-VIII. osztályos oknyomozó töri).
5.4.   a 19. századi kényes események szerényen jelentek meg a tankönyvekben, helyettük bőséges középkori anyag volt (pl Mangold tankönyvében 63 fejezetből 33 Mohács előtti).
5.5.   adatgazdag tankönyvek, nagy kronológiai és földrajzi adathalom.
6.      Az olvasókönyvektől a faliképekig. Új taneszközök megjelenése a történelemtanításban
6.1.   források. Történeti szöveggyűjtemények (Hanthó Lajos esetleges válogatása, Mika Sándor)
6.2.   térképek és atlaszok. Vaszary Kolos németből fordított ókori atlasza, majd Helmár Ágoston egy térképen ábrázolta Mo történetét a kezdetektől 1849ig, ezek utá Kogutowitz Manó-Lóczy Lajos falitérképei, atlasza.
6.2.1.     további nevek: Acsády, Csánki, Goldziher, Marczali, Márki, Pauler Gyula, Kogutowitz Károly.
6.3.   1891, első országos tanszerkiállítás: gipszmásolatok domborművekről, fegyverutánzatok, szoborgyűjtemények, római edények, pénzek, viasztábla-másolatok, képgyűjtemények
6.4.   diapozitív-vetítés
6.5.   régiségtárak (őskori kőeszközök és cserepek, római, avar és magyar középkori tárgyak, fegyverek, ékszerek, okiratok)
6.6.   numizmatikai gyűjtemények
6.7.   klasszika-filológiai iskolamúzeum: múzeumoktól beszerzett eredeti tárgyak, térképek, szobrok, metszetek
6.8.   -> magyar tanszeripar lemaradt, így Bécsből és Berlinből kellett beszerezni a tanszereket. Vagy gyakran készítették kézzel maguk a diákok.

Történelem Tantárgypedagógiai Olvasókönyv I.


LOSONCZY ISTVÁN: HÁRMAS KIS TÜKÖR (A’ Szent Históriát, a’ Magyar Birodalomnak és Erdély Országnak földjét, polgári állapotját és históriáját gyermekek számára leábrázolja)
1.      1770-1868-ig 71 kiadás
2.      evangélikus szerző, de katolik iskolákban is haszn.
3.      Bevez: mások ajánlása (Timon Sámuel, Pray György, Katona István). versesség okainak magyarázata, egyéb magyarázó jegyzetek.
4.      magyarul
5.      1.) Legitimálja a Bibliához kapcsolás 2.) életkori sajátosságok alapján épül fel 3.) magyarul 4.) nem magoltatással 5.) összekapcsolja más tárgyakkal a törit 6.) különböző betűmérettel a különböző fontosságú részek.
6.      szerkezete:
6.1.   Biblia (Teremtés-Özönvíz-Ábrahám-Egyiptomból ki-Salamon temploma-Babilóniai fogság-Jézus születése-Mennybemenetel-Jeruzsálem romlása
6.2.   Mo Földéről (Dunamellyék, Dunán túl, Tiszamellyék, Tiszántúl)
6.3.   Mo polgári állapotjáról (király, ország tagjai, ország fő tisztjei, ország igazgatása, helységek, vallás)
6.4.   magyar nemzetről (hunnusok, avaresek, hungarusok, magyar keresztyén királyok)
7.      [katekizmus-szerű az idézett részlet, a főbb pontok, amikről szó esik:]
7.1.   Ez időben a Felséges Austriai ház bírja az országot, örökös jussal. (I. Leopold, 1686 óta, mióta a törököket hatalmasan kihajtotta.)
7.2.   A koronázásról: Posony/Buda, Ország Státusainak jelen létében, a Palatinus és Esztergomi érsek által, nagy pompával.
7.3.   a királyi hatalom
7.4.   Az Ország Fő Tisztjei: Palatinus, Primas Regni (egomi érsek), országbíró, horvát bán, tárnokmester, főpohárnok, főasztalnok, főlovászmester, főudvarmester, főajtónálló, a négy Dicasteriumok présessei, 4 ítélőmester, főcommisarius, a királyi tábla prelátusai és bárói, királyi fiscus
7.5.   A helységekről: 3 rendbéli helység van: királyi város, szabad város (jász, kun, hajdú területek, érseki nemes helységek – pl Verebély), jobbágy helység
7.6.   a Hungarusokról: török származásúak, a sok üldöztetés miatt vándoroltak (Tanais-Volga, Dátzia, Turkomannia, avar egyesülés), hadiszövetségeket kötöttek, kalandoztak (német, olasz, bolgár, morva, bajor, szász, francia területek, Basilea, Elzász, Lotharingia)
7.7.   Erdélyről
7.7.1.     nevei: Közép Dátzia, Erdély, Transilvania, Siebenbürgen
7.7.2.     határai, folyói, földének állása, földének minémüsége, lakosai, vármegyéi
8.      Összefoglalás Losonczyról: tényszerű ismeretterjesztés, közben a véleménynyilvánítás szabad maradhatott.

AZ ELSŐ ÁLLAMI TÖRTÉNELEMTANTERVEK: A KÉT RATIO EDUCATIONIS
9.      „A klasszikus hármas minden tagját – miért, mit, hogyan – részletesen egyfajta kétségtelen belső logika szerint rendezte.”
9.1.   mindenkinek szükséges tárgyak: szépírás, számtan, latin, természetrajz
9.2.   mindenkinek hasznos tárgyak: magyar történelem, földrajz
9.3.   némelyeknek hasznos tárgyak: görög, geometria, jog.
10.  Ürményi József
11.  egyesek szerint a Ratio „a birodalmi egységesítés burkolt, csalafinta eszköze”. Személyiségfejlődés nem szabad, egyházak is támadták (protestánsok: katolicizál! katolikusok: szekularizál!)
11.1.                   -> 1790/91-es ogy. 26. törvénycikke a protestáns tanügyi autonómiáról.
11.2.                   a viták az 1806os Ratióval sem szűntek meg.
12.  1777: általános, kötelező tárgy a töri a kisgimnáziumtól kezdve.
12.1.                   bibliai történetek, Mo története, felséges ausztriai uralkodóház közös hatalma alatt egyesített többi ország földrajza. heti 2 órában.
12.1.1. Biblia: erény példái, szórakoztató elbeszélés, tanulságlevonás. Mivel első éves anyag, ezért a kiválasztott történetek legyenek egyszerűek, tanulságosak. Így nem fogják lenézni a más hitűeket, nem lesznek tudatlanok, tudnak majd vallási kérdésekről beszélgetni, hitüket megvédeni.
12.1.2. Mo története: 2 éves anyagba nem fér bele egyelőre mellékvágány. Nem történeti szakembereket képeznek a kisgimnáziumban, ezért elég az előkészítés. Egy nemzet alapos feldolgozása, és a vele szoros kapcsolatban levő népeké. Hiszen pl a magyar töriben ugyanúgy fellelhetők a lojalitás, hazaszeretet, állampolgári, stb. ismeretek, mint más ország történelmében. A kisgimnazisták általában nem tanulnak tovább, ezért elég nekik e tudás:
12.1.2.1.       Szent Istvántól kezdődik. vallás, államszervezet, nemzet erkölcsi képe, tudományok, határok
12.1.2.2.       királyok életrajza, háborúk, országgyűlések
12.1.2.3.       más kiváló férfiak
12.1.2.4.       1526 a két év közti választóvonal.
12.2.                   filozófiai akadémia történelemtanítása: Mo története nem csak elbeszélés, hanem okfeltárás, segédtudományok ismerete is. Ehhez más tankönyv kell majd.
12.2.1. egyháztörténet, uralkodók története (I. Rudolftól), örökös tartományok története, szinkronisztikus táblák alapján ismertetett információk, újságközlemények (Budai Lapok c., közlöny, stb.) elemzése.
12.3.                   jogi akadémia anyaga (a filozófiai akadémia anyagán túl): az első évben: pápák, Franciaország (Valois-któl), Spanyol (Katolikus Ferdinándtól), Anglia (VII. Henriktől), Dánia (I. Keresztélytől), Svéd (Gusztávtól), Nápoly (Anjou Károlytól), Orosz (I. Pétertől), és néhány más ország története. A második évben ehhez ókori kiegészítés.
12.3.1. ezekhez tankönyvajánlás, illetve a politikatörténet mellett sok másról is legyen szó, tanár szinkronisztikus táblákkal segítse a feldolgozást, olvastasson újságot.
13.  az 1777-es Ratio tehát spirális tantervszerkesztési elven alapul a történelmet illetően.
14.  az 1806-os Ratióról:
14.1.                   kisgimn: „Az magától értetődik, hogy kerülni kell a történetírók vitáit, ki kell hagyni a kétséges és haszon nélküli részeket.”
14.1.1. tantárgyi koncentráció: földrajz, kronológia
14.1.2. sok adatvisszakérdezés helyett a tanárok törekedjenek az erkölcsi oktatásra.

A REFORMKOR NAGY MAGYAR TÖRTÉNELEMTANÁRAI: HORVÁTH MIHÁLY ÉS BOCSOR ISTVÁN
15.  Horváth: bécsi Theresianum tanára volt, majd csanádi püspök, a Szemere-kormány vallás- és közoktügyi minisztere. Bukás után halálra ítélték, külföldre menekült, ’67-ben tért haza. Losonczytól eltérően nem tanulásra szánt egyszerű szöveget, hanem színes történetet írt.
15.1.                   Magyarország története;: A magyarok története Európába költözésüktől mostanig.
16.  Bocsor: pápai református főisk tanára.
16.1.                   Mo történelme különös tekintettel a jogfejlődésre
16.1.1. 5 kötet, 1860as évek.
16.1.2. Bevez: Mo történelmének fogalma. Szabadságra fejlődés, magyar föld és magyar nép összenőtt egysége.
16.1.3. Kárpát-medencei földrajz, majd pannonok, dákok, illirek (nemzeti helyett geográfiai kontinuitással rendelkeznek)
16.1.4. hun, avar, szláv népek (nem mint elődeink, hanem mint a Kárpát-m. korábbi lakói)
16.1.5. magyar őstörténet, honfoglalás
16.1.6. 900-1301: Mo európai képződése
16.1.7. 1301-1490: külső, belső virágzás
16.1.8. 1490-1848: hanyatlás kora.
16.2.                   a könyv értékelése: középfokig túl sok adatot tartalmaz, de a tanárnak tanulóknak nagyszerű.
16.3.                   Neveléstan
16.3.1. érzékszervek kifejlettek, tehát alkalmasak a művészetek befogadására. a lelki kifejlődésekkel összefüggően, tehát ilyen értelemben is alkalmasak. A fejlődést gátolja a kedvetlenség, ezt elűzendő sok nézleti tanításra van szükség.
16.3.2. ne csak memorizáltassanak a gyerekkel, kell a feldolgozása is a begyűjtött ismereteknek. Hasznosabb az önmunkásság már 13-14 éves kortól. Pl eleven elmondatás és utánmondatás, megfordítva elmondatás. serkenthető a gyermek vetélkedéssel, jutalommal is.
16.3.3. gyerek képzelete erős, ha valóságosnak hisz egy álmot, ne hányjuk a szemére, inkább fejlesszük játékokkal. „A nevelőnek fő kötelessége itt, hogy ne szóljon a gyermek játékaiba, czifra s mesterkélt játékokat ne adjon neki; csak közvetítve dolgozzék itt a nevelő olyan játékokra szoktatván nevendékét, melyekben az élet valósága tükröződik.”)
16.3.3.1.       pl mesékkel, majd egyszerű képzetek után bonyolultabbakkal (szinesztéziák)
16.3.3.2.       a lassubb természetű gyerekeknek anekdoták, találósmesék
16.3.3.3.       képzelőerő fejlesztésére rajz, hangászat, művészetek
16.3.4. a fantázia legnagyobb ellensége a magolás, a felszínűség.