3. A RENDSZERES TÖRTÉNELEMTANÍTÁS MEGHONOSODÁSA AZ ÖNKÉNYURALOM ÉS DUALIZMUS KORÁNAK MAGYARORSZÁGÁN A SZÁZADFORDULÓIG
1.1. Leo
Thun (kultuszminiszer 1849-1860), Franz Exner és Hermann Bonitz alkotása
1.1.1. földrajz
és töri szoros kapcsolatban egymással
1.1.2. algimnázium:
II. osztályban kezdődik a töritanítás, mert elsőben földrajzi előkészítés van
csak.
1.1.2.1.
II. oszt (heti 3 óra): régebbi korok történelme
476ig
1.1.2.2.
III. (heti 3): újabb korok 476-1648. (első félév
középkor, második osztrák történelem néhány sajátosan
a szülőhazát érintő esemény kiemelésével)
1.1.2.3.
IV. (3): első félév osztrák történelem 1648tól,
második félév népszerű honismeret
(jelen osztrák-magyar földrajz, többi állam földrajzának összefoglalásával és
ismétlésével)
1.1.3. főgimn:
oknyomozó világtörténelem és a földrajzzal való kapcsolat jellemző
1.1.3.1.
I. oszt (heti 4): népvándorlásig (első félév
görög, második római); politikatörténet mellett vallás, művészet, irodalom is
megjelenik
1.1.3.2.
II. (3): népvándorlástól a 15. század végéig
1.1.3.3.
III. (3): újkor a jelenig.
1.1.3.4.
IV. (3): az osztrák állam története, kitekintés
a saját szülőhazára.
1.1.4. al-
és főgimnáziumban is változást jelent a tananyag: addig magyarcentrikus, most
nem.
1.2. amely
gimn megfelelt az Entwurf követelményeinek, nyilvános gimn lett, amelyik nem
felelt meg, magángimn.
2. Az
önkény lazulásának hatása történelemtanításunkra
2.1. az
1859/60as tanév tananyagbeosztásán látszik a lazulás időszaka:
2.1.1. II.
(heti 2 óra): Mo Mohácsig
2.1.2. III.
(2): Mo 1848ig
2.1.3. IV.
(3): rövid világtöri
2.1.4. V.
(4): ókor
2.1.5. VI.
(3): középkor
2.1.6. VII.
(4): újkor, reformáció, Ausztria
2.1.7. VIII.
(4): Magyarország rendszeres pragmatikai
történelme
2.2. tankönyvírók
a korban: Diemer Endre, Ladányi Gedeon, Somosi István, Schröck Ferenc, Horváth
Mihály
2.3. 1860-as
évek: új katolikus gimn-i tanterv: magyar töri és földrajz megfelelő hangsúlya,
nemzeti tartalom, sőt az entwurfi iskolaszerkezet felrúgása (kisgimn I-III., nagygimn
IV-V., főgimn VI-VIII. oszt.):
2.3.1. III.
grammatikai osztály (heti 2 óra): Árpád-kor
2.3.2. I.
humanior osztály (heti 2): vegyesházi királyok kora
2.3.3. II.
humanior oszt (heti 2): magyarok mohácstól 1861-ig
2.3.4. I.
bölcsész oszt (heti 4): egyetemes ó- és középkor
2.3.5. II.
bölcsész oszt (heti 3): egyetemes újkor
2.3.6. III.
bölcsész (heti 4): a magyarok pragmaticai
története
2.4. ehhez
képest a protestáns iskolák tanmenete (a sárospataki kollégium alapján):
2.4.1. I.
oszt (heti 4): biographia az ó- és
középkorból. mathematica és physica geographia
2.4.2. II.
(3) biográfia az újkorból, európai általános politikai földrajz
2.4.3. III.
(3) magyar történelem, Ázsia, Afrika és Ausztrália földrajza
2.4.4. IV.
(3) ókori töri és föci
2.4.5. V.
(3): középkori töri és föci
2.4.6. VI.
(3) újkori töri és föci
2.4.7. VII.
(3) magyar töri és részletes föci
2.5. tankönyvírók
a protestánsoknál: Szász Károly, Fraknói Vilmos
2.5.1. utóbbi:
Mo története c. (1863) szerkezete:
1.: Árpád-ház, 2.: vegyesház 1526ig, 3.: jelenleg
is uralkodó felséges ausztriai ház kora napjainkig.
3. A
dualizmus korának történelemtankönyveiről
3.1. az
1868as és az 1905ös törvényben a törit a föcivel és a polgári jogok&kötelességekkel
integrálják. (1905: „A tanításnak épp oly
mértékben kell hatnia a szívre, mint az értelemre, hogy a tanuló a múlt
ismereteiből ne csak okuljon, hanem lelkesedést és erkölcsi nemesedést is
merítsen”)
3.2. Egy
konkrét tananyagfelsorolás az V. osztályból: honfoglalás, Árpád, Szent
István&László, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János&Mátyás, Mohács,
hódoltság, Zrínyi, BethlenG, Pázmány, II. RákócziF, török kiűzése, III. Károly,
MáriaT, József nádor, Széchenyi, Kossuth, Deák, FerencJ, Erzsébet királyné, a
királyi család.
3.3. 1868as
történelemtanterv
3.3.1. Kisgimn
3.3.1.1.
III. (heti 2): magyarokat megelőzött legfőbb események max. az első 4 hónapban,
aztán a vegyesházi királyokig kell eljutni
3.3.1.2.
IV. (3): vegyesház, Habsburgok, fontosabb
nemzetek történelme, felfedezések, legfontosabb találmányok
3.3.2. Nagygimn
3.3.2.1.
V. (3): rövid világtörténet, hosszabb görög és
római 476ig
3.3.2.2.
VI. (3) középkor, újkor, főleg magyar töri
3.3.3. Líceum
3.3.3.1.
VII-IX.: világtöri, rómaiak, magyarok, egyháztört,
görög és római régiségtan.
3.4. Eötvös
után Pauler Tivadar volt a közoktatási miniszter, visszatért az entwurfi
alapokhoz.
3.5. Kármán
Mór tantervelmélete. kulcsfogalmak: nemzeti
közműveltség, történetiség, fejlődés, tananyag mint organizmus, művelődési,szellemtörténeti,
erkölcsi, sőt néppszichológiai fejlődés.
3.5.1. Herbart,
Ziller
3.5.2. Utasítás c.: nem száraz tényeket és
eseményeket kell sorolni, hanem (az értelmi felvilágosítás és érzelmi nemesítés
érdekében) állami és társadalmi intézmények taglaló ismertetése, szükségletek
és indító okok megvilágítása.
3.5.3. az
1879-es tanterv 7 évig készült. kollektív
munka gyümölcse. (Országok Közoktatási Tanács, Simonyi, Greguss, Marczali,
Hunfalvy)
3.5.4. „Az
érzelmi nevelés előtérbe kerülésével Kármán az irodalomtanítást inkább az
érzelmi, a történelmet pedig az értelmi nevelés érdekében akarta felhasználni.”
3.5.5. középpontban
a nemzeti történelem, oknyomozó történelem
3.5.6. „Az
egész történeti fejlődés vezérfonalát a tág értelemben vett intézmények (pl.
hűbériség, kereszténység,császárság, pápaság, nemesi vármegye, stb.) adják,
mellyel a korábbi valláserkölcsi rendezőelvvel szemben (mellett) új historikus
gondolkodás jelentkezik.”
3.5.7. vitatott
pontjai: nem elég nemzeti (a hungarocentrizmus hívei szerint)
4. Történelemtankönyveink
a Monarchia korában
4.1. korábban
max kézikönyvnek számító tankönyvek voltak, a tanárok csak előadásaik anyagát
kérték számon. De az állami tanterv (és annak ellenőrzése), állami engedélyhez
kötött tankönyvkiadás megváltoztatta e helyzetet. -> egységesülő követelményrendszer
-> megnő a tankönyvek jelentősége.
4.2. az
1879-es tantervhez készítik a tankönyveket. Az Országos Közoktatási Tanács
engedélyéhez voltak kötve.
4.3. a
Franklin Társulat, a Lampel Rt., a Lauffer Rt., az Athenaeum Kiadó, az
Eggenberger-féle könyvkereskedés foglalkozott ezekkel. (egyházi: Stephaneum)
4.4. a
századfordulóra a 163 gimnáziumra és 23 reáliskolára 70 tankönyv jutott.
4.5. egyetemes
tankönyvek: Csuday Jenő, Szölgyémy János (ők katolikusok), Varga Ottó. magyar
tankönyvek: Mangold Lajos (őt az állami iskolák használták), Marczali Henrik
(Homolka József kartográfussal), Márki Sándor, Sebestyén Gyula
5. Miről
mesélnek a tankönyvek?
5.1. Varga
Ottó: „éppen abban van a világtörténeti tudománynak feladata, hogy a minden
részen uralkodó és egymással összeköttetésben levő nagy eszményeket kimutassa.”
5.2. politikatörténet
egyeduralma – Ranke hatása
5.3. nemzeti
történelem tanítása két teljes körben (III-IV. oszt a mondák és krónikák
alapján, majd V-VIII. osztályos oknyomozó töri).
5.4. a
19. századi kényes események
szerényen jelentek meg a tankönyvekben, helyettük bőséges középkori anyag volt (pl
Mangold tankönyvében 63 fejezetből 33 Mohács előtti).
5.5. adatgazdag
tankönyvek, nagy kronológiai és földrajzi adathalom.
6. Az
olvasókönyvektől a faliképekig. Új taneszközök megjelenése a
történelemtanításban
6.1. források.
Történeti szöveggyűjtemények (Hanthó Lajos esetleges válogatása, Mika Sándor)
6.2. térképek
és atlaszok. Vaszary Kolos németből fordított ókori atlasza, majd Helmár
Ágoston egy térképen ábrázolta Mo történetét a kezdetektől 1849ig, ezek utá
Kogutowitz Manó-Lóczy Lajos falitérképei, atlasza.
6.2.1. további
nevek: Acsády, Csánki, Goldziher, Marczali, Márki, Pauler Gyula, Kogutowitz
Károly.
6.3. 1891,
első országos tanszerkiállítás: gipszmásolatok domborművekről,
fegyverutánzatok, szoborgyűjtemények, római edények, pénzek,
viasztábla-másolatok, képgyűjtemények
6.4. diapozitív-vetítés
6.5. régiségtárak
(őskori kőeszközök és cserepek, római, avar és magyar középkori tárgyak,
fegyverek, ékszerek, okiratok)
6.6. numizmatikai
gyűjtemények
6.7. klasszika-filológiai
iskolamúzeum: múzeumoktól beszerzett eredeti tárgyak, térképek, szobrok,
metszetek
6.8. ->
magyar tanszeripar lemaradt, így Bécsből és Berlinből kellett beszerezni a
tanszereket. Vagy gyakran készítették kézzel maguk a diákok.