Bácskai-Gyáni-Kubinyi: Budapest története a kezdetektől 1945-ig

1.1. A NÉPESSÉG ÉS A BEÉPÍTETT TERÜLET NÖVEKEDÉSE

2. Debrecen, Pozsony, Buda, Szeged, Pest a legnagyobb városok. Pesten gyorsabb a népnöv.

2.1. Bevándorlás: osztrák, szomszédos megyei

2.2. Kevés igényes épület (belvárosi középületek kivételével)

2.2.1. Külváros falusias+népnöv gyors

2.3. pesten kézműip és keresk jelentősége nő, Óbudán mezgazd.

2.4. A LAKOSSÁG FOGLALKOZÁSI MEGOSZLÁSA: KÉZMŰVESEK ÉS KERESKŐK

3. „kedvező értékesítése lehetőségek” vonzóak, kkori privilégiumok is

4. konzervatív gazdpol (verseny kiküszöbölése), vámrendszer

5. görög kereskők, aztán a vámkedvezményük elköltözése után a zsidók

6. kereskők, tisztvis-k és értelmiség aránya elenyésző a 18.2-ben.

6.1. A LAKOSSÁG VALLÁSI ÉS ETNIKAI ÖSSZETÉTELE

7. kat többség, görkat jelentős még

8. etnikailag összetettebb àsúrlódások

8.1. magyar, német, rác-macedón-görög

8.2. főleg gazdiak az érdekellentétek (és nem nyvi-kulti-vallásiak)

8.3. befolyás csak polgjog esetén à főleg német érvényesülés

8.4. RENDI MEGOSZLÁS, VÁROSIGAZGATÁS

9. polgság: ingatlanbirtokos, önálló kézműves/kereskő/szőlősgazda. Iparűzési, kereskedési és bormérési jog, városi szabjogok, igazgatásban való részvétel

9.1. bíró, polgmester, tanács, ellenőrző testület ß élethosszig viselt tisztségek à választójog csak tisztújításkor bír jelentőséggel

9.2. hivatalnokréteg nő, szfordtól (főleg jogi) szakképzettséghez kötött.

10. fokozódó közpi hatalom eközben_

10.1. A FŐVÁROSSÁ EMELKEDÉS ELSŐ LÉPÉSEI – A 19.1

11. 1784: Helytartótanács és Kamara és nádorszékhely Pozsonyból Budára (vár). 1777: Nagyszombati egyetem Budára. 1784: Budáról Pestre. (à Buda közigi, Pest gazdi-kulti kpt, Pozsony poli maradt az 1830-40s-ig.) Addigra eui viszonylatban is jelentőségre tett szert Pest.

11.1. A FŐV HATÁSA VIDÉKRE

12. >100 település kptja B és P; B és P élelmiszerszükséglete ösztönözte a vidéki termelést

12.1. Összeköttetés szorosabbá a gőzhajózással (1830s) és a vasúttal (1840s)

12.2. NÉPNÖV, DEMO-I JELLEGZETESSÉGEK, A BEVÁNDOK BEILLESZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI

13. Pest a szfordon >100.000 fős.

14. ki- és bevándorlások száma jelentős (főleg a <30>

15. házasságkötések száma csökkent a 18.sz vége és az 1820s közt.

16. nőtöbbségből ffitöbbség a 18.vége és az 1830s közt.

17. lakosság többsége (pláne a felső rétegek) német.

17.1. 1851: Pesten 40% német, 38% magyar

17.2. 1851: Budán 70% német.

17.3. németek elmagyarosodása nem ritka

18. kat-k aránya csökkent (90ről 77%ra), nőtt a prot-ok aránya, zsidók 5ről 13%ra emelkedtek. 1840sre egyenletesebben oszolnak el a felekezetek a városrészekben (zsidók kivételével)

18.1. A VÁROS TERÜLETÉNEK TERJESZKEDÉSE – VÁROSSZÉPÍTÉS, VÁROSTERVEZÉS

19. Lipót: „habár jogállását tekintve e városrész is külvárosnak számított, lakóházainak és középületeinek méretei, igényes, sokszor művészi kivitelezése miatt soha nem tekintették annak.”

20. Krisztina: kert- és nyaralónegyed

21. 1808, József nádor vezetésével Pesti Szépítési Bizottság

21.1. Városrendezés, építkezések, új középületek

21.2. Közeü (csatorna, folyóparti és vásártéri szabályozás)

21.3. Útburkolás, sétány, etc

21.4. Szépítési Alap: városi telkek értékesítéséből, városi pénztár és polgság hozzájárulásából. à pénzhiány. De: NemzMúz, NémetSzh, NemzetiSzh, Vigadó, Lloyd-palota; Pollack, Hild.

21.5. 1838 utáni építési szabályzat: minőségi építőanyag, statika, homlokzat, közeü

22. 18.1-ben 80% fszt-es ház. (3500ból 4 db 4emeletes) 1838 és 48 közt pl a Lipótban átlagos házankénti lakószám 16ról 30ra nőtt.

23. 1840s: omnibuszok (a fiákerek rovására) megjelennek.

24. híd: 1849re készült el, ~17 éves előzményekkel (1839ben kezdték építenik, előtte pénzt gyűjtöttek)

24.1. A VÁROS GAZDASÁGA

25. céhek helyett egyre több manufaktóra a 19.1ben

25.1. Valero selyemipar, Goldberger kékfestő üzem, Lichtl cukorfinomító, Vogel bútorgyár, Hajógyár, Hengermalom RT, Ganz-öntöde, Vidacs mezgazdi gépgyártó, etc.

25.2. A VÁROS TÁRSADALMA

26. napszámos – cseléd – bérből élő: 1/3

27. iparűző – ½ (ebből 1/20 gyári munkás a 19.sz elején)

28. kereskő – vendéglátó – ipűző: 1/6.

29. később: értelmiség – tisztvis: 1/6.

30. polgjog jelentősége csökken, nagykereskők gazdi helyzete nő (viszont egyelőre apoli szerepük csekély)

30.1. A TÁRSI ÉLET

31. 3<>

32. kávéház, cukrászda, kocsma, Vigadó, állandó magyar szh (1837), pesti korzó, Városliget, Orczy-kert, Városmajor, Margitsziget, Gellért-hegy

32.1. VÁROSIGAZGATÁS

33. bürokrácia megnő

34. követválasztás csekély mértékű demokratizálódása

34.1. MŰVELŐDÉSI ÉLET – A FŐV MINT KULTIS KPT

35. egyetem Pestre à nyomdák+kvkerek létesülnek

36. Tudós Társaság, NemzMúz, Egyetemi Ktár, magyar nyvű folyóiratok, színjátszás, műveltség jelentőségnöve (gimnázium).

37. fentiek a felső-középső rétegre vonatk.

37.1. A POLI ÉLET KPTJA – A FORR FŐV-A

38. ogy 1848ig Pozsonyban, de a Pest megyei közgyűlés is jelentős szerveződés

39. poli társaságok (Nemzi Kaszinó, 1827), pártok (Konzervatív – 1846, Ellenzéki – 1847)

40. külfi röpiratok ismeretében társasági viták (pl Pilvax kávéház), tüntetések, macskazene

41. reformpolgság szerepe Bp-n belül nem jelentős, de országos viszonylatban itt a legnagyobb

41.1. demokratikusabb városi önk

41.1.1. vagyoni-művségi cenzus, de

41.1.2. váljog kibővítése (~50szeresére)

42. 1848ápr1.: független magyar korm szh-e, Júl.: első népképv-i ogy szh-e

43. 1849jún24.: B, P, Ób egyesítése rendeletileg

43.1. A MODERN NAGYVÁROSSÁ EMELKEDÉS KEZDETEI

44. gazdi-társi átalak gyorsan, poli lassabban. „Az átmenetiség teszi nehézzé a korszak rövid áttekintését.”

44.1. A VÁROSI IGAZGATÁS

45. katonai körzetek létreh. Polgmester és tanács kinevezése felülről

46. 1850 2.felében váljog visszaállítása, de Helyttanács jóváhagyásától függött a hivatalba lépés.

46.1. A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSE

47. növ, bevánd, ffitöbbség, katcsökk-ref+zs nő, szlovák nő

48. Pesten ~= német-magyar lakosság, Budán német túlsúly

48.1. GAZDI ÉLET

49. terménykeresk

50. Tőzsde (1864)

51. gőzgépek jelentősége nagy

52. malomipar, szesz- és cukorgyártás, vasöntés, gépgyártás, építőanyag-gyártás

52.1. TÁRSI VÁLTOZÁSOK

53. modern nagyvárosi polgság, kisiparos, hivatalnokréteg, értelmiség aránya számottevően nő. Ipari munkások, cselédek száma nagy (à Általános Munkásegylet, 1868)

53.1. A POLI KPT-I SZEREP KITELJESEDÉSE

54. abszolutizm elleni tüntetések lehetőségének megragadása (Vmarty, Széchenyi, TelekiLászló temetése, Kazy százéves évfordja, …)

54.1. A MODERN NAGYVÁROS KIÉPÍTÉSÉNEK ELSŐ LÉPÉSEI

55. 1857, Alagút. 1865, gázvilágítás. 1866, lóvasút. 1870, sikló (gőzhajtással).

56. csatornázás, útburkolás

57. emeletes házak aránya nőtt, klasszicizm helyett romantika (Feszl: Vigadó), neogótika (Ybl)

57.1. gazdag-szegény lakóhelyek egyre jobban elkülön

57.2. túlzsúfoltság a magas lakbérek miatt (a túlzott bevánd miatt).

58. Fővárosi Közmunkák Tanácsa, 1870.

58.1. A VÁROSEGYESÍTÉS

59. Széchenyi 1831ben használta először a BUDAPEST kifejezése.

60. Ób és B egyesítése, 1849. pénzügyileg a 3 rész 1853tól képez egységet.

61. Ny-Eui és USAi példák a fokozatos terjeszkedésre (Bécs, Berlin, Párizs, London, NY). De BP más, mert:

61.1. Kisebb,

61.2. Egyenlő felek integrálódnak, és nem expanzív a növ

62. ellenvetések:

62.1. Buda túl német

62.2. Pest túl nyüzsgő

62.3. A FŐVÁROSI AUTONÓMIA ÉS HATÁRAI

63. virilisrendszer (az önk-k túlzott önállósága ellenében): fele nagyadózó, fele választott egy testületnek.

64. BPnek külön státusza a többi várossal szemben (pl FKT, pl más financiális igények)

65. főpolgmester: tvhatósági bizottság által választott. Fővi tanácsé az igazgatás feladata. Fővi tanács=polgmester+2al~+10 tanácsnok.

66. tisztviselők kötelező végzettséggel, 6 évre, választva.

66.1. A KÖZMUNKATANÁCS MEGALAKULÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE

67. feladatok:

67.1. közlekedési főútvonalak nyitása

67.2. szabályozási munkák+tervek elkészítése, pályázatok kidolgozása

67.3. utak, utcák, terek létrehozása+elnevezése, házszámok szabályozása

68. tagok fele BP delegáltjaiból, fele kormküldött. Elnöke a minelnök (alelnök 1873 és 1905 közt PodFr)

69. megvalósultságok:

69.1. zavaros telekügyek tisztázása, háromszögelés

69.2. körutas-sugárutas rendszer (Lechner Lajos tervezete alapján)

69.3. építési előírások lefektetése

69.3.1. 4 (1914től 8) zóna a beépítési funkciók szerint

69.3.2. Utcaszélességtől függő párkánymagasság, telekbeépítés százalékmaximálása, lakások alapterület-minimalizálása (15m^2)

69.4. Dunaszabályozás, hídépítés, kikötők, rakpartépítés

69.4.1. Lépcsőzés

69.4.2. Margit-híd

69.5. Képviselőház, MTA épülete, Vigadó újjáépítése, kiri pal bővítése (Várkertbazár, Ybl), Váci utcai Új Városháza, Fővámház (Ybl), Közvágóhíd épületegyüttese, Nyugati pu, Zeneakadémia (1870s végéig).

Le Goff: Értelmiség a középkorban

1. klerikus (aki nem feltétlen pap/szerzet), iskolamester (12.sztól. egyéni elmélkedés+eredmények ismertetése az iskolában).

1.1. Korabeli önelemzés: philosophus, humanista. Egyik sem azt jelenti ma, amit akkor.

1.2. Kkor: igazra szomjazás, a jobb felkutatásának szándéka

1.3. A XII. SZ.: AZ ÉRTELMISÉG SZÜLETÉSE

2. városok és értelmiség

2.1. városi fejlődés, munkamegosztás, értelmiség kiválása

2.1.1. klerikusoknál csak átmeneti, másodlagos az értelmiség-iség. Városok megjelenésével lesz olyan, akinek az írás-tanítás A mestersége.

2.1.2. 12.sztól érdemes értelmiségről besz, előtte gazdi-társi-poli struktúraváltás, kult-is forr, szellemi reneszánsz.

3. Karoling reneszánsz

3.1. 8-9.sz

3.2. Oktatás: teljesen más, mint a Meroving-kori. Kolostorok „külső” iskoláit bezárták, az írás luxustevékenységnek számított. Könyvforgalom elenyésző, könyvek értéke gazdi (nem szellemi), tpl-ban őrzik őket. Kvmásolás=munka, tartalomtól ~függetlenül.

3.3. Cappella, majd Eurigena tana a 7artes, a translatiostudii (antik kpt-k helyett Gallia lett a kult fellegvára)

4. a 12.sz modernsége

4.1. újjászületés-érzés. Kortárs írók jelzője a moderni. Régieket utánozva azok.

4.2. Vallásosság mellett erkölcsi tanítások népszerűsödése: Vergilius, Platón

4.2.1. Tudományosnak tekintik, tanulmányozzák. Cél: messzebbre jutás (óriások vállára felkapaszkodott törpék) ß történelem haladásának értelme. à időfogalom változása (mozgásba lendülése)

5. Görög-arab örökség

5.1. Város: áru- és eszmecsere helyszíne (pl kéziratok formájában)

5.2. Ita és pa a legfőbb érintkezési zóna a gr-latin-arab kult közt

5.2.1. Tudomány nyve a latin à fordítani kell (pl Petrus Venerabilis fordítói munkaközösséget hívott össze a Korán átültetésére), termtudokat is (Eukleidész matematikája, Ptolemaiosz asztronómiája, Hippokratesz orvostudománya, Arisztotelesz fizikája, logikája és etikája).

5.2.1.1.indiai számjegyek, arab orvostudomány (Avicenna), alkímia, filozófia, algebra, kereskedelmi szavak arabból latinba.

5.3. Árucsere: Loire, Rajna mentén (Champagne). Translatio.

6. Párizs

6.1. teológia-oktatás, dialektika, filozófia, szerencsejáték, bor, nő, szabadság, templomok, kolostorok

6.2. „Párizs Babilon és Jeruzsálem egyben”

7. Goliardok

7.1. névtelenség, hamis legendák nehezebbé teszik a kutatást. Leggyakoribb jelzők: bohém, bajkeverő, forradalmár, zabáló, mocskos szájú.

7.2. Carmina Burana

8. Csavargó értelmiségiek

8.1. fennálló társi struktúrákon kívüliség

8.2. ált szegény diákok, akik szolgának szegődnek vagy koldulnak vagy bűvészkednek.

8.3. mesterek követése városról városra

8.4. származás, ambíció különböző

8.5. provokatív, immorális költemények erotikáról, szerencséről, pap-nemes-paraszt ellen, hierarchia (és vezetői) ellen, szerzetek ellen (földi paradicsom vs túlvilági megváltás prioritása). Születési előjogok helyett érdem legyen az új rend alapja.

8.6. 13.sz folyamán eltűntek (az értelmiségnek szilárd kptjai lettek, és nem csak kritikákat fogalmaztak meg, ill a társ sem üldözte őket).

9. Abélard

9.1. „A modern értelmiség első nagyszabású képviselője”, „az első nagy tanítómester”

9.2. 1079 – 1142. Kisnemes szárm.

9.3. dialektika, teológia, filozófia, logika, etika (elmélyült önismeret jelentősége à SZÁNDÉK), humanizmus

9.4. Champaux, Anselmus ellen

9.5. Héloïse: szép és okos. Fulbert kanonok unokahúga, taníttatásáért szállást és ellátást kér A. Rajtakapják őket, teherbe es (Astrolabe), házasság a korban ciki és gátolja a pályafutást, csonkítás…

9.6. Soissonsban ellenfelei zsinatszerű határozattal örökös kolostori elzárásra ítélik à megszök à tanítványai követik. Szt Norbert és Szt Bernát üldözik à tovább menekül. SztBernáttal való ellentéte:

9.6.1. A egyik tanítványa vitaülést javasol à B zsinná változtatja a gyűlést, A-t pedig vádlottá.

9.6.2. könyvégetés, eretnekvád, etc à A menekül, Clunybe.

10. Chartres

10.1. termtud, aritmetika, geometria, zene, asztronómia

10.2. tapasztalat, logikus érvelés, voces helyett res.

10.3. a világ megismerhető, mert harmonikus

10.4. Determinizmus (Isten tiszteli az általa létrehozott termi tv-ket), szimbolizmus kritikája.

10.5. humanizmus:

10.5.1. „Nincs más autoritás, csak az értelemmel bebizonyított igság”

10.5.2. Emberben testesül meg a „hit és értelem termékeny, aktív szöv-e”

10.5.3. megakozmoszban (világegyetem) mikrokozmosz (ember) analógiája. Egymásra hatással mind2.

10.5.3.1. anatómia, fiziológia, orvostud, higiénia fejlődése a harmóniáért.

10.5.3.2. kézműves-ember új értelmet nyer: a parság bekerül a társba (Salisburynél legalábbis..)

10.5.3.3. 7artes kibővül: dialektika, fizika, etika, tudományos és kézműves technikák (mechanika), gazdaság.

11. kutatás, oktatás

11.1. értelmiség hivatása a tudás továbbadása. Könyvvel, szóban, egyetemen.

A XIII. SZ.: A FELNŐTTKOR PROBLÉMÁI

12. a XIII. sz arculata

12.1. egyetemek, céhek, testületek százada: konkurencia kizárása, szabályok lefektetése, jogok szerzése (végső cél: autonómia)

12.1.1. magiszterek, diákok klerikusok à püpök igényt tartanak rájuk à egyh-i tanfelügyelő (kancellár) à egyetemek maguk választják.

12.1.2. uralk-i hírnevet és hivatalnok-utánpótlási bázist is jelentett.

12.1.3. városi önk joghatósága is csökkentendő

12.1.4. siker oka: secessio, sztrájk hatékony alkalmazása, összetartás, befolyás.

13. belső ellentmondások

13.1. klerikusok à Róma igszolgja alá tartoznak

13.2. céhjelleg à lokális monopólium a cél, + a nemzközi jelleg à városi keretek túllépése, városon belüli társi csoportok érdekeinek keresztezése

13.3. à nem besorolható

14. szervezet

14.1. ~karok élén régensek, vezetőjük a dékán

14.2. akadémiai nemzetek (ált szárm alapján; Párizsban pl 4 db). Élén a régensek által választott prokurátor.

14.3. karok vezetője a rektor.

14.4. testület hatalmi alapjai: jogi autonómia (egyh-on belül), sztrájk- és secessio-jog, fokozatok odaítélésének monopóliuma

14.5. nem éles a határ .

14.6. kkori oktatási fokozatok közt (egy-i ellenőrzés alatt az alsó- és középfokú oktatás nagy része)

14.7. 7artes tanítása 14-20 éves kor közt, utána orvosi v jogi tanulmányok 20-25 évesen, utána teológia 25-35 évesen (elmélet+sokéves gyakorlat)

15. oktatás

15.1. szövegmagyarázat, logika-dialektika-retorika (Bib, Szentenciák kve [Lombardus], Historica Scholastica [Comestor] alapján)

15.2. tényleges és nyilvános vizsga, előtte eskü, mise.

15.2.1. 2 kommentálandó szövegrész, kommentár előadása, kérdések megválaszolása

15.2.2. mestersége jelvényét megkapta sikeres vizsga esetén (katedra, nyitott kv, aranygyűrű, tanári sipka)

15.2.3. baccalaureatus cím elnyerése (doktorátushoz újabb 2 vizsga kell)

16. társasági élet és vallási légkör

16.1. statútumok keretei között folytak

16.2. felavatási szertartások, előírt istentiszteletek, körmenetek

16.2.1. SztMiklós (diákoltalmazó), SztKozma és SztDamján (orvospatrónusok) tisztelete

17. eszközök

17.1. jegyzetek kvformátumban való kiadása à papír vékonyítása, formátum kicsinyítése, gyorsabb (minuszkulás) írásfajta, nádvessző helyett madártoll, díszítettség csökkentése, rövidítések, oldalszámozás, tartalomjegyzék.

17.2. kvmásolók, kvárusok szaporodása, kapcsolatos kivságok megszerzése

18. skolasztika

18.1. gondolkodás, ehhez szükséges grammatika, dialektika à saját alkotások hozandók létre.

18.2. ráció, megértés

18.3. kommentár=elemzés+értelmezés+tartalom felfedése. Kialakul ebből a vita, szabad eszmecsere; önálló megoldások, logikus érvelés.

18.3.1. beépül az éves egy-i rendbe quodlibet néven à kezdeményezés a hallgatóságé.

19. problémák

19.1. értelmiséginek magát kell eltartania. Megoldási lehetőségek:

19.1.1. hallgatói vagy világiaktól kapott javadalmazás ß nagyobb függetlenség

19.1.2. ösztöndíj (magánmecénástól, szervezettől)

19.1.3. à ingyenes oktatás alapelvébe ütköz à egyh veszi át a fizető szerepét à függés à egyh-i és vili isk-k különbségei nőnek. (pl elméleti-gyakorlati ismeretek oktatása, színvonal, ..)

19.1.4. (ferences) szerzetek nem teljeskörű előműveltséggel, viszont ingyen tanítanak

19.1.4.1. àeredeti regula nem szimpatizál a művelődéssel

19.1.4.2. àoktatók nehéz helyzetbe kerülnek.

20. a XIII. sz-i skolasztika

20.1. értelem önmagában nem elég, kell hozzá tapasztalat is (ß skolasztika önellentmondása)

20.2. Bacon: tudomány ~csoportmunka (tanácsadó magiszterek víziója a politikában)

AZ EGYETEMI ÉRTELMISÉGTŐL A HUMANISTÁKIG

21. a kkor alkonya

21.1. pestis, százéves, rózsák, ibériai és itáliai hábok à gazdi-társi átalak felgyorsul, szakadékok nőnek, pénzszolgáltatás jelentősége nő

21.2. kkori típusú értelmiség helyére a humanista kerül majd

22. egyetemek

22.1. professzorok pénzhiányban à anyagiasság szerepe megnő (vizsgaajándék, ingyenoktatás csökken). Befektetnek, uzsorásokká válnak. Mecénások közelébe kerülnek – ált fej-i udvarokba. à egyetemi oligarchia kialak. Külsőségek (paloták, testőrség, nemesi életforma a gazdagabb tanároknak).

22.2. kollégiumok szerepe nő (1257, Sorbon; Oxford, Cambridge), egyetemi értelmiség közeledik az oligarchiához.

22.3. skolasztika eljut az empirizmusig (néhány mellékága is keletk: averroizmus, antiintellektualizmus, miszticizmus keverékeiből)

22.3.1. antii.: Eckhardt mester mellett – arisztotelianizmus ellen. ~Lelkiismereti, belső tv-k követése alapján jut el az ember az isteni valóságok víziójához, ami jó. Az eretnekek nem eretnekek, csak mások a belső meggyőződéseik (szent tudatlanság)

23. hit és értelem szétválása: Scotus, Ockham. Absztrakt és intuitív ismeretek, szkepticizmus, voluntarizmus (hatalomvágy jogos, fej-i zsarnokság igazolt), kísérleti termtud

23.1. Bacon, Oresme: tvszerűségek, empirizmus, bizonyítási érvrendszerek. DE a tudományos fogalomrendszer hiányos, elmélet és gyakorlat egymástól néha távoli.

24. Új egyetemi földrajz

24.1. regionális hallgatói összetételű egyetemek létrejötte, nemzköziség visszaszorulása. Spontán fejlődés helyett hatalmi létrehívás.

24.1.1. Salamanca, Lisszabon, Barcelona, Saragossa, Valencia, 14-15.sz.

24.1.2. Prága 1347, Bécs 1356, Erfurt, Köln, Lipcse, Heidelberg, Basel, Krakkó, Pécs 1367, Pozsony 1467, Uppsala, Koppenhága, Glasgow, Aberdeen.

24.1.3. egyéb kérészéletűek, pl 1 mecénástól függőek.

25. politikai szerep

25.1. nagy egyetemek poli hatalmakká à „integrálódnak az államok új, nemzeti struktúrájába”

25.2. ghibellin érdekközelség (pápai befolyás helyett császi fennhat világi ügyekben, egyh-i és vili dolgok határozott szétválasztása), averroizmus-empirizmus-naturalizmus (pol megszabadítása a moráltól). Legisták szintén a pápaság ellen (a monarchia védelmében.

25.2.1. Paduai Marsilius szerint az áll és a nemzet soxínű (mások 1 ker állam egységességében gondolkodtak). Partikularizmus.

25.2.2. Prágai egy: nemzközinek indul, aztán német fennhat, aztán cseh érdekérvényesítés à Husz.

25.2.3. Párizsi egy: szinte csak fr, képviselettel rendelk a zsin-okon és rendi gy-ken. ered pápapárti, aztán bizonytalan, végül önálló, aztán a kir a 15.sz közepén megfosztja kivságaitól.

26. egyetem és humanizmus

26.1. skolasztika helyébe lép, először Ita-ban. (Bologna, Padova, Firenze, Ferrara, Oxford, Párizs, Prága, London, etc. Petrarca, Morus, Erasmus, Montreuil, Bessarion).

26.2. „A humanista mélységesen ellenzi az intellektualizmust. Inkább irodalmár, mint termtudós, inkább fideista, mint racionalista.” Platónt mint költőt tisztelik, Arisztotelészt is.

26.3. skolasztikusok szerint a fogalmazás kelléke a szó, humanisták a nyvi szépséget figyelik meg. Vita.

26.4. humanista művek a belső, beavatott körnek készültek (akadémia, hcg-i udvar) à aztán elvonulás à vidék à végképp nincs tömegekkel való érintkezés (pl oktatás). Csak a kivságosoknak, akik pl tudnak olvasni.

Pounds: Európa történeti földrajza /részletek/

NÉPESSÉG I.

1. 9-14.sz.: gyors népnöv, régiónként eltérő. Nem folyamatos (járvány, éhínség, …)
1. Városfejlődés, megművelt fdterület gyarapodása, jólét fokozódása.
2. Forrás: adóösszeírás, fúri számadás, egyh-i okiratok

i. Nehézség: gyerekek, szegények, nők beleértendők-e; gyakran háztartásonként (és nem emberenként) számoltak. Egyhiak nem fizettek adót.

ii. Anglia a legjobban dokumentált ország (Domesday Book).

3. Becslések (talajművelésből végzett számítások+malthusi korrekció): Eu ~45m fős a 9.sz elején, 86m fős a pestis előtt.
4. Népnöv okai: népvánd mexűnt, járványok-éhínségek ritkultak. Kis mobilitás à fertőzések lassan terjedtek.
5. Következmények: sok új település; éhínségek.

NÉPESSÉG II.

2. tűzhelyösszeírások sokan, de nem tudjuk, hányan éltek 1 házban (vsz min 5en)
1. pl Rouergue 1341-es összeírása: ~annyian lakták, mint most.
2. Inkább a pestis után készültek összeírások. Kornak jól dokumentáltja: Ita, Anglia (1334: 2-3m fő). Pestises halálozás itt: 20-30%.
3. Mobilizáció vidék és város között (másodszülöttek, vagyontalanok, …)

NÉPESSÉG III.

3. pestis utáni nemnövekedő tűzhelyszám okai:
1. vissza-visszatérő járvány
2. sok gyerek halt meg az első hullámban
4. gyapjúra nagyobb kereslet, mint gabonára à bekerítések.
5. 15.sz1.: Eu ~60m fő. 16.sz1.: Eu ~75m fő.

NÉPESSÉG ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET

6. germanista nézet: népvánd új etnikumai határozták meg a 7-8.sz-i Eu arculatát. Romanista nézet: nép zöme lakóhelyén maradt. „Attól függően, hogy milyen területet tanulmányozunk, mindkét vélekedésnek igazat adhatunk.”
7. ~1000 eui város, ~ mindet bevették. Hódítók romanizálódtak, a városok közig-i kpt-k tudtak maradni.
1. „A császnak, vmint a csász városi és tartományi hivatalnokainak eltűnése tért nyitott az igazg új neme, az egyhi irányítás előtt”

i. A kerség „sajátosan városi vallás”. „Az egyh a maga hierarchiáját az áll hivatalnoki karával párh-an fejlesztette ki.”

ii. „A 8.sz-i pápák hallgatólagosan megszerezték az uralmat a bizi császok ita-i birtokai fölött, amit később a [Donatióval] igazoltak.”

2. Britanniai adatok: 25 városból 5 néptelenedett el, 7ből lett püpi szh.
3. Falvak kevésbé maradtak meg, ha kiürültek. Gyakori a nagyobb, védettebb településre költözés.
7. Urak elesnek csatában, földművesek tovább tevékenykednek. De ez a folytonosság ritka.
8. nyvhatárok változtak, de mára ~visszaálltak az 5-6.sz-ira.

MEZGAZD I. (9.sz előtt)

10. újfajta nehézeke – használatához összefogás kellett.
11. 2nyomás
12. szőlő, olaj, búza, rozs. Szvmh, juh.

MEZGAZD II. (Karoling-kor)

13. „A mezgazdi viszonyokról csak a 9.sztól vannak valamelyes ismereteink, néhány Karoling-kori monostor polyptychuma révén.” 10-11.sz.: rómbiri földadó-kataszter, DomesdayBook.
1. Birtokok villákba, adóegységekbe osztása: ált allódium+telkek.
2. Kevés adat a gyakorlati földművre vonatk. Ami biztos: 3nyomás ált, de pl nyomás nélküli területekről is van adat. Tönköly, zab, árpa.

i. Zabsör, ritkábban bor

ii. Sertés- és baromfitartásról vannak adatok (sok egyed mind2 fajtából)

3. Nagyobb falvakba tömörülés tendenciája
4. „Ita partvidéki területein a mór rajtaütések fenyegetése visszavetette a fejlődést, az Ibériai-fsz-en viszont maguk a mórok javították ki, fejlesztették tovább a rómaiak öntözőberendezéseit”, kialakították a belterjes mezgazdi művelést, amely a 17.sz-ig virágzott.
13. Biz, földművestv.: kisbirtokos parasztok egymással összekevert parcelláikon szőlőt termesztenek, állatokat tartanak.
14. 9.sz-i Anglia: nagybirtokok létrejötte, paraszti kötelezettségek (elég súlyosak). Árpa, búza, zab, rozs.

MEZŐGAZDASÁG III. (9-14.sz)

16. 9-14.szban az elsőszámú táp a kenyérgabona volt; az állatokat elsősorban nem táp-i célra tartották.
1. 3nyomás, 13.szra általános ~egész Euban (pl délen nem). „A 3ny-os gazdálkodás kialak-a szorosan összefüggött a dűlőfd-k, a nyomáskényszer és a nehézeke alkalmazásával, bár a 3 dolog nem feltétlenül járt együtt.”
2. Gyakori az évszakonkénti legelőváltás.

MEZŐGAZDASÁG IV. (késő-kkor)

17. 14.sztól a jágy a fdhasználatért pénz-, termény- és munkajáradékkal tartozott.
18. 1 fúr alatti területeken ~egységes szervezés-irányítás, amúgy régiófüggő.
1. Ény- és Közép-Euban kerítetlen gazd, faluközösség.

i. Nehézeke, 3ny, közös legeltetés

2. Ny-Eu+Brit-szk: bekerítés

i. 1 kerített terület 1 paraszt birtokában

ii. Könnyűeke, parlagolás

3. Kelet-Eu: irtástelkek

i. Nincs fúri birtok, a paraszt szabadon művel fd-t

4. Ék-Eu: égetéses gazdálkodás

i. Földműv mellett jelentős vadászhalász-tevékenység

19. táp alapja a gabona (búza, rozs, zab, árpa). Kenyér, ital, lepény, leves, kása.
1. Bizonytalan és gyenge hozamú vetés.
2. Táp még: borsó, bab, káposzta, hagyma, sajt, vaj, állati zsiradék. Esetleg sertés. Bor.
3. Termesztettek még: len, kender
4. Állattartás okai: bőr, gyapjú, zsír, igavonás, trágya, tej. Állatfajták: szvmh, ló, szamár, öszvér, juh, kecske, sertés
5. Erdő haszna: tűzi- és épületfa, szén, makk, lomb, hajó

FÉMIPAR

20. aranybányászat Közép-Euban, Afrikában; ezüst az Alpokban, Kárpátokban, Balkánon; vasérc sok helyen Euban.
1. Utóbbi felhasználása: fűtőanyag, páncél, fegyverek, mezgazdi eszközök, építkezés
2. Acélipar: Toledo, Milano, K-i Alpok, Svédo
3. Igen erősen szakosodott céhekbe tömörültek a feldolgozók.
21. ólom-, réz- és ércbányászat: É-Ang, Szászo, Balkán, Ibériai-fsz. Ónedények, bronzötvözetek, sárgaréz.
22. építkezésekhez való kitermeléshez,szárításhoz nagy munkaerőre volt szükség (fém, kő, só, etc).

SZÁLLÍTÁS ÉKS KERESKEDELEM

23. ált önellátás, de jelentős a távsági ker is
1. helyi piac, helyi iparosok termékei
2. vásártartás joga oklevéllel adományozása túl gyakori à verseny, több piac elsorvadt.
3. Piac ált hetente, vásár ált évente (több napig)

i. Vásár: a távsági kerhez kötőd. Drágább áruk, ismerkedés, tapasztalatcsere

ii. Szakvásárok (bor, posztó, ló)

4. Vásártartó helyek: Frankfurt, Zurzach, Linz, Deventer, Nördlingen
5. Vásárok jelentősége a 14.szban csökkent, a városközi keresk nőtt.
6. Kereskőházak, ügynökök, váltók, átmeneti társulások (hanza)

i. Érdekvédelem, kölcsönös segítség

KERESKI ÚTVONALAK, KÖZLEKEDÉS

24. rablók, balesetek, rossz utak, nem létező hidak, vámok, árumegállító jog à csoportos utazás, útikönyvek, fogadók, zsilipek
25. tengeri keresk: Mediterráneum, Ény-Eu, Baltikum. Gyarmatokkal való keresk jelentős.
26. „A távsági árucsere valódi súlya nem annyira az áruk mennyiségében, mint inkább minőségében nyilvánult meg.” Luxuskeresk (fűszer, cukor, selyem, festék, drágakő)
27. némalfi kereski csomópt.
28. gabonát csak közelre szállítottak. Távolra: bor, (tim)só, selyem, festőanyagok, gyapjú, vasáru, ipari nyersanyagok (érc, agyag, irha).

VÁROSFEJLŐDÉS

29. gyorsan fejlődő városok a pestis után: a legnagyobbak (Róma, Párizs) és a kikötővárosok (London, Antwerpen, Lübeck, Danzig, Velence, Genova, Barcelona, Lisszabon. Egy zsugorodott csak: Biz).

MEZGAZD

30. elnéptelenedés (főleg kis falvaké) à jobb minőségű földterületek művelése.
31. búzafélék jelentősége nőtt, ugarolás és 3ny rugalmasítása (köztes vetemény, vetésforgó, …), juhtenyésztés jelentősége nőtt, sertések jelentősége csökkent, szvmh jelentősége nőtt.
32. sarló helyett lassan kasza.